Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-28 / 50. szám

1995. február 28., kedd HOBBI A jégmezők örök vándora MTI-Panoráma — Az Észa­ki-sarkvidék uralkodója a jegesmedve. Hosszútávfutó és távúszó. Az eszkimók az Arktisz királyát örök ván­dornak nevezik. A három és fél méter nagyságú, olykor ezer kilót is elérő jegesmedve az Északi-sarkvidék őslako­sai szerint természetfeletti erővel rendelkezik. E hiede­lem alapja: a gyönyörű óriás a világ legnagyobb ragadozó állata. Az Arktisz (a Nagymedve csillagzat görög nevéből szár­mazik) Földünk Északi-sark­vidéke, óriási térség. Az észa­ki sarkkörön belüli, körülbelül 25 millió négyzetkilométeres terület központja a Jegesten­ger hatalmas medencéje, és három kontinens — Európa, Ázsia, Észak-Amerika — ve­szi körül. A tengert majdnem Jegesmedve találkozása egy rozmárral MTI-felvétel egész éven át jégpáncél fedi. Állatvilága: jegesmedve, sarki róka, sarki nyúl, rénszarvas, eszkimókutya, a tengerekben bálna, rozmár, fókafélék és egyéb állatok. Á jegesmedve számára az 1500 kilométeres távolság meg se kottyan, pihenés és élelem nélkül teszi meg ezt az utat. Ha fogára való falat akad, egyszerre akár 70 kiló nyers húst is elfogyaszt. A fehér bundás óriás félelmetes va­dász, előle nincs menekvés, világrekorder az áldozat utol­érésében is. Nem csak a föl­dön, a jégtáblán, a vízben is észak koronázatlan királya, napokon át képes a jeges víz­ben tartózkodni, száz kilomé­tereket úszik, sohasem fázik, pazar hófehér bundája alatt tíz centiméter vastagságú zsírré­teg védi a hidegtől, így mínusz 40 fokban sem didereg. Ha két hímmedve találko­zik, összemérik erejüket. Óriá­sok mérkőznek meg egymás­sal. Nehéz testük ellenére há­rom méter magasra is felugra­nak. Nem élet-halál harcot folytatnak, barátságos párvi­adal ez, jó kétórás birkózás után gőzölög a testük, s elége­detten abbahagyják a versenyt. A hó- és jégfödte orosz vidékeken, például a Wran- gel-sziget káprázatosán szép természetvédelmi területén, mintegy tízezer jegesmedve él. Sárkánnyal az Atlanti-óceánon át Bordeaux (MTI-Panoráma) — A 49 éves francia Nicole van de Kerchove asszony sár­kány vontatta csónakkal akar átkelni az Atlanti-óceánon. Néhány nappal azután, hogy honfitársa, Guy Delage átúszta az óceánt, a hölgy árboc nél­küli hajóra ült. Mint mondja, nemcsak kalandvágyból, ha­nem azért, hogy megmutassa, mit tehetnek a hajótöröttek, ha nem kapnak segítséget sehon­nan. A háromgyermekes zongo­ratanárnő Tenerife szigetéről indult, és március elején Gua- deloupe-szigetre akar meg­érkezni. Be akarja bizonyítani, hogy az egy tonna vízkiszo­rítású hajót tizenöt négyzet- méteres sárkány óránkénti ki­lenc kilométeres sebességgel képes vontatni. Ha ez sikerül, a hajótöröttek megmenekülési lehetőségei nagy mértékben növekednek majd — állítja. Á francia hölgy már har­minc éve vitorlázik, 23 éves korában részt vett egy föld­körüli vitorlás utazáson. Nicole már sokszor kipró­bálta a sárkánnyal történő von­tatást. Hajóján nincs árboc, és a vontatósárkány 30-100 mé­ter távolságról húzza a hét mé­ter hosszú hajót, úgy hogy a vontatókötél lehetőleg 45 fo­kos szögben feszüljön meg. Három fok Bonn (MTI) — Hamburgi klímakutatók szerint egy­értelmű az ember felelős­sége abban, hogy Földün­ket globális felmelegedés fenyegeti. A hamburgi klí­makutató központ vezetője szerint az ipari forradalom kezdete óta 25 százalékkal nőtt a levegő széndioxid­koncentrációja, és ez más gázokkal együtt mintegy 0,7 százalékkal melegítette a légkört. Az intézet veze­tője — változatlan körül­mények mellett — az elkö­vetkező száz évben három­fokos felmelegedéssel szá­mol. Ezzel együtt nem tart­ja valószínűnek, hogy a klíma kibillenjen egyensú­lyából — ahogyan ezt so­kan jósolják. Juhéj, fonjunk csuhéjt! Nyíregyháza (KM) — Egy idős kántortanítótól, Pálmay Ferenctől tanulta Debrecen­ben a csuhéjfonás mesterségét Táska és karkötő csuhéjból Amatőr-felvétel Horváth Emese főiskolai hall­gató. A közös munka mellett az együtt töltött órák hangu­latát az idős tanító kedvessége, történetei, népdalai tették kel­lemessé, emlékezetessé. Ezt a hangulatot szeretné felidézni Nyíregyházán is Horváth Emese, aki a Város­majori Közösségi Házban szakkörön tanítja a diákokat, óvónőket, tanárokat csuhéj- fonásra. Kosarakat, karkötőket, tás­kákat készítenek a foglalkozá­sokon. Ezekből kis kiállítást is rendeznek március 1-jén, dél­után negyed öttől negyed hétig nyílt foglalkozást tartanak, ahová várják azokat az érdek­lődőket, akik szeretik a szép és természetes anyagból készült használati tárgyakat, s akár — ha kedvet kapnak — szívesen bekapcsolódnának a szakkör munkájába is. ~\ T em volt szép. Sőt, áki Í\J nem ismerte, kifeje- JL V zetten csúnyának ta­lálta. Egyik szemére még mintha bandzsított is volna, így igazából sohasem lehetett tudni: azt nézi-e, aki szólítot­ta, vagy túl fölötte, bele a sem­mibe. Se nem hosszú, se nem rö­vid fekete bundája örökösen csapzott volt, helyenként cso­mókban hiányzott — bizo­nyítva a legújabb verekedés, harc nyomait. Szögletes, szé­les termete már-már súrolta azt a határt, amikor az ember azt mondaná: félelmetes egy dög. Csakhogy tőle jámbo- rabb kutyát keresve sem ta­lálhatott volna senki. Egy cég telephelyén nőtt fel, s őrizte is hűségesen a reá bízott területet. Aztán, hogy a céget felszámolták s szélnek eresztették a dolgo­zókat, ő is ment. Azzal, akit addig a legjobban szeretett... így került a kétszobás eme­leti lakásba. Iszonyúan szűk­nek találta a helyet. Örökö­Bogár sen a szabadba vágyott, szenvedett a bezártságtól, kaparta az ajtót, a küszö­böt. Nem volt más választás, mint a kutyának új gazdát keresni. Jöttek is a jelentkezők, s különböző trükkökkel pró­bálkoztak, hogyan édesget­hetnék magukhoz. Volt, hogy túl közel lakott a befogadó, s mire gazdái visszaértek, ő már a kapu előtt ült. Ha távoli tanyára vitték, napok múltán, lánccal a nya­kában érkezett haza. Az ősei­től génjeiben örökölt hűség a világ végéről is visszahozta volna, ezért gazdái nem pró­bálkoztak tovább új gazdi keresésével. Maradt — a nyolcvanlakásos társasház udvarán. Bogár ezentúl minden reg­gel elindult szokásos kőrútjá­ra a belvárosba. Az iskola előtt megvárta, míg az utolsó gyerek is megérkezik a be- csengetésre, s még az sem tartotta vissza, hogy olykor kavicsokkal hajigálták, meg­kergették, bundáját húzgál- ták. Gyakran lehetett látni, amint előreszegett fejjel, ha­tározott léptekkel siet a fal mellett egyik üzlettől a má­sikig, aztán különböző idő­pontokban hol az egyik, hol a másik sarkon bukkan fel. De mindig egyedül. Úgy közlekedett a zebrán, mint aki ismeri a fényjelzése­ket. Pedig csak arra figyelt, mikor indulnak el az embe­rek — s hozzájuk igazítva lépteit, folytatta őrjáratát a túlsó oldalon. Csak sötétedés után tért haza. Meghúzódott egy fedett helyen az udvaron, s élénken figyelt minden neszre. A ház lakói eleinte ellenke­zéssel fogadták a négylábút. Főként az ugatása idegesí­tette őket. Egészen addig, míg rá nem jöttek: Bogár sokkal hatékonyabb minden riasztó berendezésnél, s nem ok nélkül vakkantja el magát. Attól kezdve idegen az ud­varra nem tette be a lábát, vi­gyázott a rábízott autókra, fákra, bokrokra. Megenyhültek a lakók, s egymás után kezdtek érkeztek az emeleti lakásokból az ajándékok. Alufóliába cso­magolt csontok, papírtálcára tett ételmaradékok, s Bogár­nak egyre jobb világa lett. Ha esténként egy kicsit ké­sett, már hiányolták az „éjje­liőrt” , s egyre több simogató kéz nyúlt felé: bátorítva, vég­leg maradhat. Am egy este hiába várták, nem tért haza. Sem másnap, sem harmadnap. A lakók azonban rendületlenül hord­ták a megszokott helyre a kis csomagokat. Még hete­kig rakosgatták a fal tövébe a finom falatokat, hogy azonnal ehessen, ha megér­kezett. De Bogár nem jött haza többé. Soha nem derült ki, ki volt az az egy a házból, aki­nek útjában volt. Cipő a kofferben Budapest (MTI) — Több­nyire padlás, esetleg száraz pince őrzi a régi, nagymére­tű és használatlan, úgyne­vezett szekrénybőröndöt vagy hajókoffert. Pedig egy kis átalakítással remek és bőséges helyet adhat az egész család cipőkészleté­nek. A koffer egyik oldalára — ami a tároló alja lesz — csavarozzunk fel négy kis guruló lábat, így könnyen lehet eltolni szükség esetén. A cipők, csizmák elhelye­zésére -— a cipőboltok pol­caihoz hasonlóan — egy sor cipőhöz két fémrudat csavarozzunk fel, a méret­től függően többet is. A hát­só rudak egy kissé maga­sabban állnak, mint az el­sők, így a cipők sarka jól ráakasztható, és nem csúsz­nak le. A cipősszekrény ajtórészébe pedig olyan könnyű polcokat lehet be­szerelni, amelyekre a kü­lönféle cipőtisztító szereket és eszközöket lehet elhe­lyezni. Menetrendszerű... ...járatokkal 43 óra és 43 perc alatt repülte körül a Földet Anneka Rice brit tévébemondónő, 23 perccel döntve meg az eddigi re­kordot ebben a vetélkedési ágban. (MTI) Dürer... ...az ex librisen címmel nemzetközi ex libris pá­lyázat anyagából válogatott kiállítás nyílt Gyulán, a Dü­rer Teremben. A mostani, harmadik biennálét Gyula Város Önkormányzata, a Dürer Társaság, és az Erkel Ferenc Múzeum rendezte. Tizenhárom országból ösz- szesen 51 alkotó szerepel a tárlaton, megtekinthető március 12-éig. (MTI) Legördült... ...a futószalagról Lengyel- országban az ötszázezredik Cinquecento — jelentette be a Fiat Auto Poland szó­vivője. A fehér színű gép­kocsit hétfőn ünnepélyes keretek között adták át vevőjének. A Fiat céggel kötött szerződés értelmé­ben a korszerű kisautókat 1991 óta gyártják Len­gyelországban, s az olasz cég teljes egészében innen látja el a nyugat-európai piacot is. A Fiat lengyel gyáraiban tavaly összesen 248 ezer autót gyártottak, 189 ezer Cinquecentót, 49,9 ezer 126-os „kis- polszkit”, valamint 9,1 ezer Unót. Kutyázzunk... ...együtt — invitálja az eb­tulajdonosokat a Magyar Kutyások Szövetsége min­den szombaton délelőtt 10 órai kezdettel ingyenes ku­tyakiképzésre, nevelési ta­nácsadásra. Helye Nyíregy­háza, Westsik Vilmos útból a Csatorna úton lévő liget. Óriási jéghegy... ...szakadt le az Antarktisz- ról. A jéghegy jelenleg a Falkland-szigetek felé sod­ródik. Félő, hogy a további­akban az áramlatok Dél- Amerika partjai mentén viszik majd mind északabb­ra, veszélyeztetve a hajó­zást. Az irdatlan tömegű jégtömb elolvadása, illetve feldarabolódása a cambrid- ge-i Antarktisz-kutató in­tézet tudósai szerint évekbe telhet. A jégtömb leválását feltételezhetően a sarkvi­dék átlaghőmérsékletének emelkedése okozta. Gazdi kereső Nyíregyháza (KM — Cs. K.) — A gyepmesteri telepen (Nyíregyháza, Zomboribokor, üzenetrög­zítős telefon: 311-879) is­mét több árva kutyus — köztük kölykök is —- várja, hogy valaki végre maga mellé fogadja. Sokan nem tudják, de ezek a szeren­csétlen négylábúak, akiket lelketlen gazdájuk magára hagyott, a telepen nem ma­radhatnak sokáig. Ha idő­ben értük nem megy valaki, örökre el kell aludniuk. Sajnos, sok esetben ké­sőn érkeznek megmentőik, hetekkel azután, hogy meg­jelenik a gazdikeresőben a kutyák könyörgése az éle­tért. Nekik mindennap szá­mít, s lehet, mire a leendő gazdi elszánja magát, a ku­tyus már nem él. Talán hi­hetetlen, de az elárvult jó­szágok között megúnt faj­tatiszták is vannak, akik alig várják, hogy újra vala­kinek a szolgálatába sze­gődjenek. Hűségesek, sze- retetre méltóak, aki teheti: segítsen megmenteni az életüket! IfidÉMbkiiMlc I

Next

/
Thumbnails
Contents