Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-27 / 49. szám
1995. február 27., hétfő HÁTTÉR Szeretetre méltó sóstói fák A telepítéseknek köszönhető, hogy az erdőterület nagysága állandó Orémus Kálmán 1WIIMIIIWW»WW Nyíregyháza (KM) — Környezeti kultúránk még elég sok kívánni valót hagy maga után, azért úgy tűnik, az utóbbi időben pozitív változások történtek ezen a téren. Egyre többen emelik fel szavukat egy-egy kivágásra ítélt erdőrész, vagy akár egyetlen fa érdekében. A sóstói erdőben jelenleg is számottevő fakitermelés folyik. Ám mint az alábbiakból kiderül, szó sincs pusztításról. Épp ellenkezőleg. Gyarmati János kerületvezető erdésszel járjuk a város tüdejének is nevezhető sóstói erdőt. Túlkoros fák Ahogy letérünk a főútról, egy kopár dombhoz érünk, melyről tavaly vágták le a fákat, de azon nyomban elvetették a makkot. A domb másik oldalán még lábon áll az erdő, itt épp most dolgozik a fakitermelő brigád. Már messziről látszik, hogy ezeknek a fáknak a többsége rég megérett a vágásra, csaknem valamennyi túlkoros. Mint megtudom, hat-hét évvel ezelőtt, az üzemi tervnek megfelelően a fák egy részét már kivágták, de felsőbb parancs érkezett, hogy a többit meg kell hagyni. A laikus szemlélő számára is szembeötlő a különbség. Az akkor levágott részen ma már szinte erdővé cseperedtek az elülEz a fa már életveszélyes tetett fák, míg a meghagyott területen jobbára korhadt, száraz ágak meredeznek. A szakemberek állítása szerint e tölgyek hetven százaléka élet- veszélyes, mert elég egy erősebb széllökés hogy tőből kidőljenek, vagy a derékvastagságú, de korhadt ágak letöredezzenek. Ennek pedig az erdészet számára egyáltalán nem elhanyagolható anyagi vonzatai is vannak. Az idejében kitermelt, egészséges tölgyfa köbméteréért 27-38 ezer forintot is megkapnának, ám ezt csak tűzifaként tudják értékesíteni hat-hétezer forintos áron. Ez pedig azért sem mellékes, mert az új telepítéseket is a Kettős védrendszer az autósok ellen A szerző felvételei bevételből finanszírozzák. Eddig ezt sikerült megoldani, az erdőterület hosszú évek óta állandónak tekinthető. A tölgy és az akác Ám nem csupán az elöregedett fákat kell kivágni, a fiatalabb erdőt is gyéríteni, ritkítani kell bizonyos időközönként. Amennyiben ugyanis besűrűsödnek a fák, egymást nyomják el, és épp ez vezet a pusztulásukhoz. Ennek az utóbbi időben különösen megnőtt a veszélye, mert az aszály miatt méterekkel csökkent a talajvízszint. Egyébként az egész tevékenységet folyamatosan kontrollálja az erdőfelü- gyelőség. Amint egy telepítés erdővé cseperedik — ez a tölgy esetében mintegy nyolc év — a felügyelőség annak rendje és módja szerint átveszi, bekerül a nyilvántartásba. Minden további tevékenységet az üzemi terv alapján végeznek. Ami a telepítéseket illeti, prioritást élvez a tölgy és az akác, mert ezek még viszonylag jól bírják az itteni talaj- és időjárási viszonyokat. Márpedig ez nem csupán a fák élettartamát határozza meg, hanem kihat a faanyag minőségére is. Jellemző példa erre, hogy a nyár, mely Oroszországban kiváló faanyagot ad, nálunk ipari szempontból szinte hasznavehetetlen. Az erdészet számára azonban nem a telepítés, a felújítás jelenti a legtöbb gondot, ugyanis ezt profiljuk szerves részének tekintik. Jóval nagyobb problémát okoz az erdő tisztán tartása, szinte állandó szélmalomharcot vívnak a környezetszennyezőkkel szemben. Egy kis brigád szinte folyamatosan a szemetet gyűjti, ezt hetente elszállítják, de mindig újratermelődik. A szemetelőkkel szemben szinte teljesen tehetetlenek. Még ha rajtakapják is őket, akkor sincs sok foganatja, mert az eljárás körülményes és legalább két tanúval kell bizonyítani a vádat. — Járnak ide iskolások is kirándulni, és ennek nagyon örülünk — mondja Gyarmati János. — De több olyan eset is volt már, amikor a gyerek a tanárnő szeme láttára dobta el a szemetet, mégsem szólt rá. Pedig a környezeti nevelést valahol itt kellene kezdeni. Persze ez nem a gyerekek hibája. Miként az sem, hogy egyes kirándulók még az erdő legféltettebb részein is csak autóval hajlandók közlekedni. Ez ellen úgy próbáltak védekezni az erdészet dolgozói, hogy egyes erdei utak elején rönköket ástak be a földbe. Ez nem segített, mert ezek a természetjárónak aligha nevezhető emberek képesek voltak inkább kiszedni a rönköket, csak gyalogolniuk ne kelljen párszáz métert. Amióta a rönkök mögé az úton keresztül egy mély árkot is ástak, valamelyest javult a helyzet, mert ennek betemetése már elég sok fáradsággal járna. Marad a szemét A szemetelésből jelentős részt vállalnak a hajléktalanok is, akik gyakran húzzák meg magukat az erdőben. Hulladékokból összetákolt tanyájukra aztán rengeteg szemetet összehordanak, ennek többségét nem tudják hasznosítani, így amikor továbbállnak, egész szeméthegy marad utánuk. De ez már olyan társadalmi probléma, melyet aligha az erdészeknek kell megoldaniuk. Humo Futás Mike egy kisvárosi kocsmában ücsörög a bárpultnál. Egyszerre beordít az ajtón egy férfit' — Futás! Jön a Rettenetes Jake! Egy szempillantás alatt eltűnik mindenki, majd valósággal berobban a kocsmába egy óriási alak. — Italt! — harsogja. Mi ke nyomban eléje tol egy üveg whiskyt. Az óriás egyetlen kortyintással felhajtja, aztán megeszi a palackot is. — Ké-ké-kér még egyet? — dadogja Mike rémülten. — Nem, most már sietek— vicsorog az óriás. — Maga nem hallotta? Jön a Rettenetes Jake! Másnap Egy férfi másnaposán bandukol hazafelé vasárnap reggel, amikor egyszer észreveszi, hogy elhagyta a kalapját. Sebaj, gondolja, majd a templomban elemei egyet. Odabent hallja, hogy a pap éppen a Tízparancsolatról A nevetés orvosság tart szentbeszédet. Utána a féifi odamegy hozzá. — Tiszteletes úr, azzal a szándékkal jöttem ide, hogy lopok magamnak egy kalapot, de a prédikációja hatására meggondoltam magam. — Nagyszerű! — így a lelkész. — Mit mondtam, amitől jobb belátásra jutott? — Amikor a paráználkodás került sorra, eszembe jutott, hol is hagytam a kalapomat. Vigasz Mrs. Zelkin temetése másnapján a rabbi betér az özvegyember házába, hogy lelki vigaszt nyújtson neki, ám döbbenten látja, hogy az virgoncán hentereg a kanapén egy vörös szépséggel. — Zelkin! — mennydörög a rabbi. — Szeretett hitvesed teteme még ki sem hűlt, te meg itt... ■— Hát nem látod — kiált fel Zelkin —, hogy bánatomban azt sem tudom, mit teszek? Szerző — Miért tetszik elmenni? — kérdezi a ruhatáros a nézőt. — Hiszen még hátravan két felvonás! — De ugyanattól a szerzőtől, nem? Házasság Mary és Mick évek óta jó barátok. Mary minden este felmegy Mickhez, megfőzi a vacsorát, vacsora után elmosogat, rendbe rakja a lakást, aztán hazamegy. így telik el harminc év, amikor egy este Mary így szól Mickhez: — Mick, ideje volna a házasságra gondolnunk. — Ugyan Mary — sóhajt fel Mick —, kinek kellünk mi már. Ellenség A sekrestyés, aki módfelett kedvelte az italt, a kocsmából kilépve épp a papba ütközött. — Ejnye John — feddte meg a pap —, tudhatnád, hogy az ital a legnagyobb ellenséged! — Tudom atyám, de ön szokta prédikálni, hogy az ellenségeinket is szeretni kell. — Az már igaz. De mondtam én valaha, hogy le kell nyelni őket? Alkohol A turista eltéved a mellékutakon, és az egyik kereszteződésben összeütközik egy helybeli kocsijával. Mindketten kiszállnak és nézegetni kezdik a behorpadt sárhá- nyókat. — Nem veszélyes — dör- mögi a helybéli. — Szerintem igyunk az izgalomra! Ütött-kopott kisteherautójából egy üveget vesz elő, ki- cibálja a dugót, és odanyújtja a palackot a turistának. Az jót húz belőle, majd átadja a másiknak, aki visszarakja a dugót az üvegbe, az üveget pedig a kocsiba. — Hát maga nem iszik? — kérdezi a turista. Az odavalósi csak a fejét rázza. — Majd ha már elmentek a rendőrök. Feltétlenül Balogh Géza r erjed a vegetarianizmus kis hazánkban. Nyíregyháza sem kivétel ezalól. Őszintén megvallva, amíg nem lett néhány közeli ismerősöm is vegetáriánus, afféle bolondériá- nak tartottam az egészet, a híveit pedig amolyan sá- padt-sovány, kákabélű különcöknek véltem, hiszen füstölt sódar, marhapörkölt, birkagulyás való a magyarnak. Megeszi persze a túrós csuszát, a paprikás krumplit, a palacsintát is, de azt azért már csak ímmel-ám- mal, ám hogy zöldség, vagy feltét nélküli főzelék legyen az ebéd...! Pedig jól lehet lakni azzal is, s még csak a emésztőtablettát sem kell szedni marékszám. Szóval, szépen nő a vegetáriánusok tábora. Azt gondolná az ember, hogy a vendéglátóiparban a kereslet határozza meg a kínálatot, s ha nem is gombamód, de azért szaporodnak a növényevők igényeire specializálódott büfék, éttermek. Minő tévedés! A százezeres Nyíregyházán legfeljebb három-négy helyen tud megebédelni a vegetáriánus kosztra vágyó, s tisztelet a kivételnek, ott is alul- múlhatatlan a szakácsok fantáziája. Kaszinótojás, rántott sajt, francia saláta, s... kifújt. Vagyis hát nem is a szakácsok fantáziájával van a baj, hanem a tulajdonosokéval. A képzett szakácsok ugyanis több tucatnyi, csak zöldséget tartalmazó étek elkészítésére képesek. A nyíregyházi — s gondolom másutt is — kereskedelmi középiskolában ugyanis elképzelhetetlenül sok ételsor összeállítására tanítják meg a jövendő szakácsait, akik a vizsgákon a szó szoros értelmében elkápráztatják a vizsgabiztos hölgyeket és urakat. Aztán jön az élet, s jönnek a „Főnök urak”. Akik legfeljebb fél tucat ételben gondolkoznak, úgymint húsleves, bécsi szelet, párizsi szelet, pörkölt, hagymás rostélyos. A vegetáriánus pedig ha étterembe akar menni, vigyen magával borsót, sárgarépát, kukoricát, a főszakácsnak már csak a tálalás marad. Nem feltéttel, feltétlenül. Önkritika Ferter János rajza Előny az elsőknél Galambos Béla A kívánatosnak tartott területtől ugyan nagyságrendekkel kevesebb, azonban mégiscsak közel 800 hektár intenzív almatelepítés történt eddig az országban. A gond csak az, hogy ebből hagyományaihoz képest messze elmaradó mértékben vette, — i egyelőre úgy tűnik—veszi ki eztán is részét a kelet-magyarországi klaszszikus termőtáj. Térségünk könnyen elszalaszthatja ezzel azt az óriási gazdasági lehetőséget, amelyet e kiváló minőségű új fajták iránt erőteljesen érdeklődő, s az ilyen almáért most is elképesztő árakat fizetni hajlandó (és most fogódzkodjanak meg: fizetni tudó!) szomszédos keleti piac növekvő húzása jelent. Minderről egy Oroson rendezett tanácskozáson beszéltek a zalai Europlant és a Ciba Hungária szakemberei. Annak a Nyírség Jóléti Szolgálat Alapítványnak a közösségi házában, amely a megye egyik legjobbnak minősített intenzív — a második évében tavaly ősszel, már darabonként 30 forintért is értékesíthető gyümölcsöt termő — almáskertjével rendelkezik. A környező megyékből is érkezett, már ilyen ültetvénnyel rendelkező illetve intenzív almatelepítés tervét dédelgető termelőknek az új termesztési módhoz elengedhetetlen vírusmentes szaporítóanyagot és folyamatos szakmai tájékoztatást ajánlottak, miután értékelték az intenzív almatermesztés eddigi tapasztalatait. Az immár köztudott, hogy egy rendkívül igényes — már a telepítéstől részletekre kiterjedően alapos szakmai munkát igénylő — ráadásul költséges almaültetvényekről van szó. Am az ültetvénylétesítéshez várható állami támogatás, valamint a felkínált szaporítóanyag-ellátás és szakmai segítségadás kihasználásával érdemes minél több itteni gazdának az elsők közt elindulni ezen az úton, mert a támogatási keret is véges lehet.---------------------------------------HS55 :■ • .•• ••••,, ________ I :„f ^ 8 j $ i * j * g «jj
