Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-25 / 48. szám
10 FŐVÁROSI TAVASZ Kincses Veronika és vendégei február 24-én tartották gálaestjüket a Magyar Állami Operaházban. Rost Andrea, Piero Cappuccilli és Peter Dvorsky mellett a vendégek sorában volt Kuíka János és Presser Gábor is. Képünkön: a vendéglátó opo Márciusi színházi premierek. Március 2-án a Kamra, a Katona József Színház stúdiószínpada mutatja be Feydeau: A barátom barátnője című komédiáját, melyet Benedek Miklós rendez. Másnap az egykori Katona József Színház (majd debreceni Csokonai Színház) -sikert mutatja be a Ko- médium. Érdekesség, hogy az előadás címe: Stílusgyakorlat 201-től. Ugyanis a Gáspár Sándor, Bán János, Earner György hármas korábban 200- szor adta elő e darabot. Ar Egyetemi Színpad március 11-én a Téoréma Színház első előadásaként ősbemutatót tart Kondor Béla: Angyal, ördög, költő című művével. oao Képző- és fotóművészeti kiállítások a Tavaszi Fesztiválon. A hivatalosan március 10-én kezdődő Budapesti Tavaszi Fesztivál programjában egy seregnyi kiállítás is szerepel. Március 4- én nyitják a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Strindberg és a fotóművészet címűt. Az Óbudai Társaskör Galériájában március 10-től április 9-ig láthatók Deli Ágnes szobrai. A Ipar- művészeti Múzeum is március 10-én nyitja a VARDE című északi design- kiállítást. A Műcsarnokban az európai Kunsthallék közös bemutatója kezdődik. Kapcsolódik a fesztiválhoz a BNV területén idén is sorra kerülő (március 16-19) Budapest Art Expo. ClflO Lakatos Tóni ismét itthon. Március 7-én a Petőfi Csarnokban lép fel a Tony Lakatos Quartet. Az Amerikában dolgozó magyar szaxofonos partnere A1 Foster (dob), Cecil McBee (bőgő) és JoAnne Brackeen (zongora). A dzsessz magyarországi kedvelői már készülhetnek két májusi nagyrendezvényre is. Május 13-án az egykori Colosseum tagjai zenélnek majd a Budapest Sportcsarnokban, 26-án pedig „A magyar Jazz ünnepe” címmel kerül sor gálaestre a Petőfi Csarnokban. nnn Helloween és Bruce Dickinson koncert. Március 23-án a Budapest Sport- csarnok két sztárvendége: Bruce Dickinson és a Helloween. A 11 éven át az Iron Maidennél muzsikáló Bruce Dickinson saját zenekarával jön Budapestre. A Fíelloween az elmúlt évben elsősorban Dél-Koreában és Japánban aratott sikert a „Master of the Ring” című albummal, amellyel visszatértek régi sikeres stílusukhoz: a metal-zenéhez. Kiadás nulla forintból Az Operaház Budapesten Nagy Gábor (1SB) felvételei Dombrovszky Adóm A maradékelven működő kulturális költségvetések hatására nemzeti kulturális intézményeink évről évre rosszabb helyzetbe kerültek. A fél éve hivatalban levő új kulturális kormányzat ha lehet, még tovább feszítette a húrt, s még közelebb kerültünk az elszakadás pillanatához. Az elmúlt héten nemzeti kulturális intézményeink vezetői az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt vázolták fel intézményeik pillanatnyi helyzetét. így együtt látva igen átfogó kép tárulhat elénk a magyar nemzeti kultúra állapotáról. Lakos János, a Magyar Országos Levéltár igazgatója: — Hét épületben működünk Budapest területén. Az iratanyagunkat rendkívül rossz körülmények között tartjuk. Még az elmúlt kormányzati periódusban nagyon fontos levéltárfejlesztő döntés született. Az óbudai volt szovjet laktanya területén egy épületberuházás kezdődött, s köszönettel tartozunk a jelenlegi Országgyűlésnek, hogy ezt a beruházási lehetőséget fenntartotta. Az építkezés olyan ütemben halad, hogy 1997-ben birtokba is vehetjük. Ami azt jelenti, hogy az iratok elhelyezése terén lényegesen javulnak a feltételek. De nem hallgathatom el a súlyos gondjainkat. Évente 250 millió forintból gazdálkodunk. Az elmúlt években ez az összeg lehetővé tette az alapműködésünket. Az 1995. évi költségvetésre már nem jelenthetem ki ugyanezt. Mivel a nemzeti intézmények költségvetése együtt szerepel, így tulajdonképpen nem is tudjuk pontosan a sajátunkét, mert hivatalos tájékoztatást még nem kaptunk. Az elmúlt évben kapott jelzés alapján gondoljuk úgy, hogy a tavalyival azonos lesz az idei költségvetés, de az reálértékben nagyon nagy visszaesést jelent. Az energiaköltségek, a papírárak emelkedése nálunk nagyon sokat nyom a latba. Kérésünk csak annyi, hogy a fenntartónk az alapműködéshez szükséges költségeket biztosítsa. Mi szeretnénk a szakmánk becsületes működéséhez szükséges elmélyültséggel dolgozni, és ehhez természetesen belső és külső nyugalomra van szükségünk. Poprády Géza, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója: — A köteles példány a nemzeti könyvtáraknak az a jogosultsága, hogy az adott országban megjelent minden nyomdatermékből ingyen és kötelezően egy meghatározott példányszámot kapnak. Az utóbbi időkben alakult nyomdák és kiadók jó része azonban ezt a rendelkezést nem akarja ismerni. így nem tudjuk teljesíteni alapvető feladatunkat, hogy minden nemzeti dokumentumot gyűjtsünk, s az örök időkre megőrizzük. Éppen ezért szükség van egy új köteles példánytörvényre. A költségvetési pénzeink évek óta változatlanok. A drasztikus méretű közüzemi díjemelkedéseket már alig lehet tolerálni. Mit tegyünk? Csökkentsük a nyitvatartási időnket? Hagyjuk tönkremenni a ránk bízott dokumentumállományt? Ma a könyvtárügy számítógépesítés nélkül elképzelhetetlen, ha azt akarjuk, hogy tudjanak valamit a világon Magyarországról, az itt megjelent publikációkról. Ha tájékozódni akarunk a világban, nekünk is el kell érni a külföldi könyvtárak adatbázisait. A nemzeti könyvtár eddig számítógépes fejlesztéseit csak pályázati pénzből tudta megoldani. Tíz éve költöztünk a Budavári Palota F épületébe. Már akkor tudtuk, hogy 2000-re megtelnek a raktáraink. Ha nem akarunk lehetetlen helyzetbe kerülni, addig ezt meg kell építeni. A raktárnak a közvetlen közelünkben kell lenni, s a Budavárban — itt új magas épületet nem létesíthető — ez csak a föld alatt oldható meg. Ennek összege pedig egy-másfél milliárd forint a tervek szerint, amire a jelen helyzetben kilátásunk sincs. Úgyhogy egyelőre maradunk a mai körülmények között, ami nem igazán biztató. Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója: — Magyar Nemzeti Múzeumnak a közeljövőben van két olyan óriási feladata, amely a kulturális bizottságtól is figyelmet érdemel. Az egyik az épületünk rekonstrukciója. Ez az épület 1847-ben lett kész. Azóta háborúk voltak, forradalmak, árvizek, s olyan mérvű rekonstrukcióra szorul, amely egyértelmű, hogy néhány év alatt nem fejeződik be. Az első lépcső 1996, a millecentenárium megünneplésének ideje, amikorra egy új kiállítást is létre kell hoznunk. Az általános anyagi helyzetünkről csupán annyit szeretnék mondani, hogy a Nemzeti Múzeum működésére mindössze hat százalék marad az évi költségvetésből. Lassan tehát ott fogunk tartani, hogy fenntartjuk az épületet, fizetjük az emberek bérét, s amiért a múzeumot létrehoztuk: azt nem tudjuk teljesíteni. Nem tudunk műtárgyakat vásárolni, kiállításokat rendezni, konferenciákon részt venni. Most fordulhatott elő az is, hogy a Nemzeti Múzeumot anyagi okok miatt másfél hónapra be kellett zárni. A külföldi kiállításoknak a kultúrdiplomácia részének kellene lenni. Ezeken tudjuk érzékeltetni a magyar nép ezeréves művelődését. Ez ma nálunk pusztán anyagi kérdés! Hiányoljuk azt is, hogy a múzeumi területen nem érvényesül a köteles példány. Ha ma nem gyűjtjük be azokat a tárgyakat, amelyeket 2-300 év múlva műtárgyakként kezelhetünk, akkor 2-300 év múlva ezek súlyos pénzekbe kerülnek, ha egyáltalán meg lehet még őket szerezni. Tóthpál József, a Nemzeti Filharmónia igazgatója: — Jó lenne, ha a kultúra világa valahogy megmenekülne a pártpolitikai csatározásoktól, az összeütközésektől. Éppen azért, mert művészetről van szó, s éppen olyan egyetemes értékről, mint a zene és a többi művészet. Az új Művelődési és Közoktatási Minisztérium már nem sorol minket a hat kiemelt nemzeti intézmény közé. Én a sajtóból értesültem erről, mégis úgy gondolom, hogy a Nemzeti Filharmónia a kultúra alapintézményei közé tartozik. Az intézményt 1952-ben hozták létre. A szimfonikus zene, a komolyzene alapintézményévé vált Magyarországon. Évente mintegy 1400 hangversenyt rendezünk, ebből több mint ezret vidéken. 129 városban, 77 községben szerepeltünk tavaly. Az összhangversenyek kétharmada ifjúsági hangverseny. Ezek mind igen sok pénzbe kerülnek. 25 év alatt több mint 65 ezer hangversenyt rendeztünk több mint 30 millió látogatóval. Az Állami Hangversenyzenekar egy koncertje a bérre bontottan több mint kettőmillió forintba kerül. S még nem számoltuk az énekkart, és nem fizettük ki a karmestert és a szólistákat. A Swiss Roman svájci zenekar ugyanezt nyolcmillióért csinálja. Olyan feszültségek léteznek, amelyek belülről feszítik az intézményt. Gazdasági helyzetünk arra jó, hogy elegendő az élve maradáshoz. 43 éve nincs az intézménynek hangversenyterme. Mégis azt szeretném, s ehhen kérek segítséget, hogy ez az intézmény a magyar zenekultúra méltó szolgálatát tudja ellátni. Ütő Endre, a Magyar Állami Operaház igazgatója: — A költségvetési problémák csak az egyik oldala a problémáknak. A lényeg, hogy az elmúlt 40-50 év kultúraleértékelése után nem javultak a színházak intézményiköltségvetési szerkezetei. A változtatásokra soha nem a racionalitás, hanem az esetlegesség volt jellemző, miközben minket állandóan a racionalitásra szólítottak fel. Ez az alapvető kérdés, ebből kellene valamilyen módon kievickélni. A Magyar Állami Operaház költségvetése 1990-ben, amikor kineveztek igazgatónak, három pólusú volt. A mindenkori béralap mellett volt egy dologi támogatásunk is. Az évi 160-200 millió forint 40-60 százalékát állami támogatásként megkaptuk. Ezen kívül volt a saját bevételünk. 1993-tól ez a dologi támogatás 0 forint lett, tehát költség- vetésünk két pólusúvá vált. Ez csak átmeneti helyzet lehet, mert sok mindent nem tudunk megoldani, és én ebben a pillanatban nem tudom aláírni a 95-ös költségvetési tervünket, mert a gazdasági igazgatóm nulla forintot helyezett kilátásba a premierek és felújítások kiadására, a vendégművészek meghívására. Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója: — Amikor Sík Ferenc főrendezővel megkezdtük a munkát, mi a tágasság és a nyitottság jegyében gondoltuk el a mi nemzeti színházunkat. Ennek a végigvi- tele tavalyra tisztult ki, amikor is a határon túli magyar színházakkal folyamatos kapcsolatot létesítettünk és együttműködést hoztunk létre más országok nemzeti színházaival. (E hónapban a szerb, jövő hónapban pedig a horvát nemzeti színház jön hozzánk.) Műfajilag is tágítani akartuk a színházat. A repertóriumban Gulyás Dénes vezetésével valóban egy világszínvonalú produkciósorozat megy. A nagyszínházunkban odáig szélesítettük a repertoárt, hogy klasszikus irodalmi anyagból készült zenés műveket is játszottunk. Nagyon fontos, ami most következik, mert ez a három és félévnyi vajúdás minden térségünkben lévő színházban nagyon erősen megmutatkozott. Egy cseh közvéleménykutatás adatai szerint a 89-es változások idején az ifjúság érdeklődési skáláján második és harmadik helyen szerepelt a mozi és a színház. 1994-ben a 21. és a 23. hely jutott nekik. Valamennyi színház kétségbeesetten keresi önmaga profilját és a közönségét. Napkelet • A KM hét végi melléklete 1995. FEBRUÁR 25„ SZOMBAT
