Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-23 / 46. szám
1995, február 23., csütörtök HAZAI HOL-MI Tekereg a patikakígyó Sokan vannak a ringben • Olvadozik a közös vagyon «Téves jogértelmezés Nyíregyháza (KM) — Az önkormányzati és a vagyon- törvénnyel nagy horderejű változások kezdődtek Magyarországon. A folyamat — mely jelképezte a rendszer- váltást, ugyanakkor nagyon is valóságos volt — révén az állami, tanácsi tulajdon az újonnan alakult önkormányzatoké lett. Innen kezdve már „csak” a vagyon hasznosítása, működtetése a feladatuk. A tulajdonba adásnak voltak buktatói, nehéz percei, sőt hónapjai is. Hiszen hiába a viszonylag tiszta elvek, a módszerek tekintetében még a szakemberek véleménye is eltért. A viták a legtöbb esetben a hányadok, az arányok kérdésében érintették érzékenyen az érdekeket. Megyénkben a Vagyonátadó Bizottság a temetkezési és a moziüzemi vállalat mintájára osztotta szét a patikavagyont is. Azaz a még 1992-ben született döntés szerint azon települési önkormányzatok kapták meg a gyógyszertárakat, ahol azok létesültek és üzemeltek. A szakmai testület ugyanezen önkormányzatokat jelölte ki a gyógyszertári központ közös gazdájává. Ez esetben a vagyont — az egyetlen objek- tívnek és igazságosnak ítélt szempont — a településeken működő patikák 1991-es árbevételének arányában osztották fel. Következésképpen a 228 településből 61 kapott meg 78 patikát és résztulajdont a működtető vagyonból. Egyező érvek Az előzményekről és a két éve húzódó folyamatról, valamint ennek súlyos áráról dr. Bartha Sándorral, az egykori megyei Vagyonátadó Bizottság vezetőjével beszélgettünk. Az elsőként nálunk megszülető VÁB- határozat ellen a Népjóléti Minisztérium és az ÁVÜ fellebbezést nyújtott be. S innen indult a szinte napjainkig tartó huzavona. Ennek egyik oka az volt, hogy az AVU foggal- körömmel ragaszkodott az 50 milliárdnyi vagyonhoz. A Belügyminisztérium megsemmisítette a VÁB döntését, mondván, hogy a patikavägyon teljes egészében állami tulajdon. A többi megye illetékes testületé már a minisztériumi utasítást messzemenően figyelembe véve bírálta el a kérdést. Fellebbezés fellebbezést követett, mígnem az ügy felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bíróság elé került. A Békés megyeiekét bírálták el először. Az indoklásban szóról szóra azok az érvek szerepeltek, mint a mi VÁB-unk eredeti határozatában. A patika- vagyon önkormányzatokhoz kerülése megtorpant, majd újra nekilendült- Az Alkotmánybíróság, habár hatáskörön kívülinek vélte, de kénytelen volt — ha elvileg is — állást foglalni a témában. Szerintük állami tulajdonban kell tartani a gyógyszertárakat. A két legmagasabb bírói testület konkurálásának lehettünk taBalázs Attila illusztrációja núi — magyarázta a VÁB- vezető. 1994 őszén a Legfelsőbb Bíróság újra, immár végérvényesen kimondta, hogy a patikákat a tanácsi közüzemekhez hasonlóan önkormányzati tulajdonba kell adni. Minden addigi határozatot hatályon kívül helyeztek, új eljárás lefolytatására utasították a többi 18 megyei VÁB-ot. Ez a szakasz tart, illetve záródik le végre jelenleg. Utasításos ajánlás Mire a patikakígyó idáig jutott a tekergésben, az önkormányzatok zavarba jöttek, nem tudják. mit tegyenek. Most már a tulajdonlás és a hányad tekintetében alakult ki érdek- és nézeteltérés. Bartha doktor határozott véleménye szerint a VÁB itt is jól döntött, mert a miniszteri határozatban ellátási körzetről szó sincs (nem is lehet, hiszen a gyakorlatban is szabad a patikaválasztás). Persze, a megyei önkormányzatnak nagy sérelem, hogy nem kapott vagyont, de ők a gyógyszertárral nem rendelkező települések tulajdonból kizárásával sem értenek egyet. Ráadásul időközben „beszállt a ringbe” a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) is. Tavaly decemberben körlevélben, egy utasítás hangnemű ajánlásban tette még bizonytalanabbá a települési önkormányzatokat. Azt állítják, hogy minden önkormányzat, külön a megye is, jogosult a patikavagyonra. tehát azt nem lehet szétbontani. S még az átadás előtt rt-vé kell alakulniuk. Beszélgetőpartnerem szerint a TÖOSZ figyelemfelhívásai téves jogértelmezésen alapulnak — meg is adta ennek tételes cáfolatát. A BM is vizsgálatai nélkül elfogadta nézeteiket. „Pedig a megyében a patikák tulajdonosai az önkormányzatok, a tulajdonjogukat korlátozni nem lehet”. Drága kötélhúzás A vonatkozó törvények egységes szemléletűek: a gyógyszerellátás és a patikák üzemeltetése mindig is szigorúan szakmai feladat volt. A gyógyszerellátás soha nem volt tanácsi, s ma sem önkormányzati feladat. 1994. szeptember 1- től csak azok a gyógyszertárak működhetnek, ahol személyi jog van (később ezt a határidőt 1995. december 31 -re módosították). Volt állami tulajdont képező és önkormányzati tulajdonba átment gyógyszertáraknál akkor lehet kérni a személyi jogot, amikor már privatizálták. Ebben is megyénk jár az élen. Januárban négy egységnél történt meg a magánosítás, húsznál folyik jelenleg az előkészítés. Pedig mind a hetven esetben túl lehetnének már a tulajdonosváltáson. Március 31-e után csak bírósági úton lehet majd a tulajdoni kérelmeket előterjeszteni. Az idő- és kötélhúzás sokba kerül. Valahol valamennyiünknek. Ahogy a magánpatikákra adták ki az engedélyeket, a visszamaradt államiak értéke úgy olvadt. 50 milliárd- ról 20 milliárdra. Szemétszállítási díjak megyénkben Nem kell a lakosságnak fizetni Csengerben, Újfehértón és Máriapócson Nyíregyháza (KM - D. M.) — Manapság megváltozott a szemét összetétele. Míg régebben a szerves anyagok voltak túlsúlyban, ma a műanyagok, az üvegek elterjedésével rengeteg, a föld számára szinte „megemészthetetlen” termék kerül ki. Különösen a zsúfolt települések, a városok háztartásaiban halmozódik fel nagy mennyiségű hulladék, melynek elszállításáról és elhelyezéséről mindenképpen gondoskodni kell. Nos. a tapasztalatok azt mutatják: mindenki másként csinálja. Nincs egy közös recept, vagy megoldás. Nyíregyháza önkormányzata a napokban hagyta jóvá a Köztisztasági Kft. által javasolt szemétszállítási díjat. A számítás alapját a lakások helyiségeinek száma adja. Korábban csak a szobákat vették figyelembe, most a konyha után is kell fizetni. Lényeges, hogy az emelés nem automatikus, ami azt jelenti, a kisebb lakásoké többet, a nagyobbaké kevesebbet nőtt. Újdonság, hogy a jövőben minden háztulajdonosnak külön közük a díjat. A városok többségében a díjak alapjait a szobák számára vonatkoztatják. Fehérgyarma- 4-, ton például egy szoba után 580, kettő után 915, három után 1515 Ft a kiszámlázott díj. A Fix Kft. két kukásautója hetente kétszer járja végig az utcákat. A befizetések itt is akadoznak, mint szinte mindenhol. Eppep ezért serkentésként bevezették, hogy aki március 15-ig egy összegben kiegyenlíti a tartozását, azok között ajándékokat sorsolnak ki. Tervezik még, a hajdúszo- boszlói példa alapján, matricával vagy emblémával jelölik meg azok edényeit, akik lerótták adóságaikat. Ibrányban a lakosság zsákokban rakja ki a hulladékot. A szállítást a Gamesz végzi, amiért szobánként évi 180 forintot kell fizetni. Mátészalkán a Közszolgáltató Kft. köt szerződést a lakossággal. A szobánkénti díjtételük 53,80 Ft havonta. Gondot jelent, hogy néhányan nem a szabványos edényeket használják, így nehéz az ürítésük. Problémát okoznak a kukázók is, akik kiszórják a szemetet. A kft. egyben a környező településeken is elvégzi a szállítást, valamint működteti a szeméttelepet. Nyírbátorban a költségvetési üzem a lakossági hulladékot egységesen, szobánként havi 33,60-ért. az üzemek. intézmények konténereit pedig 1176 forintért viszi el. Tiszalökön hét éve indult a rendszeres, intézményes szemétszállítás. A helyi költség- vetési üzem autói minden szilárd burkolattal rendelkező utcára eljutnak. A díjszámítás alapját itt is a szobák adják (30 Ft/hó). A képviselő-testület terveiben szerepel — a költségvetés jóváhagyása után — a szemétszállítás vállalkozásba adása. Záhonyban a Koszép Kft., a konténerekbe összegyűjtött szemetet, szobánként havi 71,20 forintért hordja el. Nagy gondja a városnak, hogy betelt a szeméttárolóhely. Most foglalkozik az önkormányzat — több településsel összefogva és a központi Cél- támogatásokat is megpályázva — egy megfelelő telepet alakítson ki. Kisvárdán a nagykonténeres szemétszállítást vezették be. A tevékenységet vállalkozásban Lomsped Kft. végzi. Ok működtetik a telepet is. Ezért az önkormányzat kilencmillió forintot fizet. A lakosságtól befolyó díj, mely háztartásonként (alapterület függvénye szerint) 6-900 forintot jelent, éppen csak a kiadások felét fedezik. Nagyhalászban is heti egy alkalommal viszi el egy vállalkozó a lakossági hulladéköt, melyért háztartásonként 780 forintot kell fizetni. Tiszavasváriban a Közüzemi Vállalat kukásautója hetente egyszer fordul meg a város minden utcájában. A költségek családonként 1540 forintot jelentenek. Vásárosna- ményban a Vitka Kft. szükség szerint üríti ki a város konténereit. A szemétdíj itt lakásonként 1200 forint. Nagykálló felosztott körzeteiben a Teszovál Kft. végzi a hulladékszállítást. Korábban a családtagok és a lakás területe szabta meg a díjat, ma a kommunális adóba — mely 1800 Ft — építették be. Sajnos, a településre is jellemző, hogy sokan a környező fás, ligetes részekre rakják ki a szemetet. A napokban is rajta kaptak egy illetőt, akire húszezer forint környezetszennyezési bírság vár. Nem kell a lakosságnak szemétszállítási díjat fizetni — legalábbis jelenleg — Csengerben, Újfehértón és Máriapócson. Az utóbbi városban a költségvetés tárgyalásánál dönt a testület, hogy kiszab-e valamilyen összeget. Baktaló- rántházán a városi telepre mindenki egyénileg viszi ki a hulladékot. Most folyik a felmérés, hogy igényli-e a lakosság a szervezett szemétszállítást, vagy sem. Rajzkiállítás Nyíregyháza (KM) — A NÖE Családi Kör Egyesületének a Család Éve alkalmából meghirdetett rajzpályázatára közel 500 pályamű érkezett. A munkákból a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában 150 rajzot állítottak ki. A kiállítás az iskola kerengőjében tekinthető meg. A rajzokat a kiállítás zárását követően különféle helyekre, így szociális otthonoknak, nyugdíjaskluboknak ajándékozzák el. A díjátadó ünnepség február 25-én 15 órakor lesz a Kölyökvárban. Idősek... ...szeretetotthonát avatnak Nyírbogdányban március 15-én. A református egyház beruházásában készülő Sión Szeretetotthont március 15-én adják át a rászorulóknak. (KM) A polgári védelmi... ...világnapon, február 24-én Vásárosnaményban általános és szakpolgári védelmi kiállítást nyitnak meg, amelyen a társfegyveres és társpolgári szervek mutatkoznak be termékeikkel és szogláltatásaikkal. (KM) A megkérdezettek... ...86 százaléka jónak minősítette a kártyával működő nyilvános telefonkészülékek üzemképességét, 4 százalékuknak volt negatív véleménye és 10 százalék nem rendelkezik ilyen tapasztalatokkal, olvasható a MATÁV egyik felmérésében. (KM) Farsangot... ...tartottak a gyürei általános iskolában február 18- án. A családok szép számmal képviseltették magukat az egésznapos rendezvényen, amelyen asztalitenisz, sakk, labdarúgás, valamint zenés aerobic szerepelt a programban — kaptuk a hírt Dojcsák Sándor hatodikós tanulótól. (KM) Megszaporodott... ...a mezei lopások száma Gávavencsellőn. A megoldás az lenne, ha kerülőt vagy mezőőrt alkalmaznának a tulajdonosok — olvastuk a Gávavencsellői Körképben. (KM) Garázs vagy játszótér Vita a Malomkert beépítéséről Éliás Tünde Nyíregyháza — Zsúfolásig megtelt kedden délután Nyíregyházán a Benczúr Gyula Általános Iskola ebédlője, ahol a városháza szakemberei nyilvános vitán ismertették a Malomkert részletes rendezési terv módosításának programját, mely új garázsterületek kialakítására ad lehetőséget. Gyülvészi Tamás tervező tájékoztatójában elmondta, hogy az országos szabvány szerint minden lakótelepi lakáshoz legalább egy gépkocsi elhelyezési lehetőség kell garázs vagy parkoló formájában. Ezzel szemben a malomkertiek felénél megoldatlan a kocsik elhelyezése. A tervezett 238 garázs megépítése enyhítene a gondokon. Kétféle mód is van rá: süllyesztett — mely lényegesen megnöveli a költségeket, szinte már megfizethetetlen —, vagy pedig sorgarázsok építése. A legfőbb probléma abból adódik, hogy új garázstelkeket csak a meglévő zöldterületek rovására lehet kialakítani, így a Kert-közben lévő játszótérből szakítanának ki egy részt. Emiatt nincs egyetértés a lakók között. Kiss László felmutatott egy papírost, melyen aláírásokat gyűjtöttek a játszótér védelmében, ennek egyik példányát már a városházára is eljuttatták. Ok nem akarják a gépkocsitárolók megépítését. A másik tábor viszont ragaszkodik hozzá — főleg azok, akiknek a kocsija a szabadban várja, mikor törik fel, illetve lopják el, álmatlan éjszakákat okozva ezzel gazdájuknak. Köztük sincs azonban egyetértés a lebonyolítást illetően. Hollik Mihály, a Kert közben lakok egy reszenek nevében azt észrevételezte, hogy a béke és tisztesség kedvéért azok vásárlását kell előnyben részesíteni, akik a behatárolt területen laknak, vagyis akiknek az ablaka éppen ránéz majd a tárolóra. Ebből aztán nagy vita támadt. A szomszédos utcák lakói szerint a rendezési terv a Malomkert egészére vonatkozik, így ők is jogosultak a vásárlásra. Tovább borzolta a kedélyeket az, hogy a városháza munkatársa, Bohus Ildikó közölte a megjelentekkel: a programot, majd később a végleges rendezési tervet is a közgyűlés hagyja jóvá, mely több hónapot vesz igénybe. Ezt követően kerülhet sor a telkek értékesítésére, melyet licitálás útján lehet majd megvásárolni. Az induló licitár ötvenezer forint lesz telkenként. Egymás szavába vágva többen is sérelmezték, hogy a licitálással magasra szöknek az árak és így majd azok jutnak a garázsokhoz, akik jómódúak és esetleg nem is a környéken laknak, ők csak üzletelni akarnak ezzel. Heves vita zajlott az ügyben, érvek és ellenérvek sorozata követte egymást, látszott, hogy nem lesz megegyezés. Végül Béres József helyi képviselő vállalta: reprezentatív felmérést készítenek a lakóterületen, hogy azok is elmondhassák véleményüket, akik nem tudtak részt venni a fórumon. A kérdőíveket záros határidőn belül eljuttatják az érintettekhez, hogy minél előbb be lehessen terjeszteni döntésre az anyagot a közgyűlés elé. Garázs vagy játszótér? Mindkettőre szükség van. A zöldterületek fontosságát nem vitatja senki, de... Kompromisszumos megoldást kellene találni. Szőke Judit
