Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-22 / 45. szám

1995. február 22., szerda KM-POSTA. Forum olvasóink leveleiből Pincsi kutya és a parkolókártya A figyelmetlenség okozott balesetet a napokban a 41-es főúton, az orosi keresz­teződésben Kiskórházak A kiskórházak is lehetnek „nagykórházak”. Hogy miért ez a kijelentésem? Édes­anyám, Szoboszlay Istvánné 82 éves, aki hála Istennek ez idáig nem ismerte a betegsé­get, a fehérgyarmati kórház fertőző osztályára került. Kö­szönet az ott dolgozó orvosok­nak és nővéreknek, amiért olyan önzetlenül és szeretettel ápolták, kitűnőre vizsgázva ezzel emberségből és szaktu­dásból. Sánta Károlyné Budapest Életveszélyes Nyíregyházán az Egyház és Bethlen Gábor utca sarkán lévő tüdőszűrő állomásra kel­lett mennem a múlt héten. Hosszas kérésre adták csak ki a feleségem papírjait, mivel azt mondta az ott dolgozó asz- szisztens, hogy az épület élet- veszélyes. Hozzátette még, hogy el fognak költözni, vár­ják a teherautót, de a pontos címet még nem tudják. Töb­ben vártak még a papírokra, akiket végül is a Víz utcán rendelő főorvosnőhöz irányí­tottak. Nem tudom elhinni, hogy ilyen kaotikus állapotok kialakulhatnak. Vagy hogyan hagyhatták ezt az épületet így tönkremenni? B. S., Nyíregyháza Kell a cicoma? Nem vagyok nyíregyházi szü­letésű, 1970-ben költöztem ide. Még emlékszem, a volt Lenin téri kis virágboltra, melynek lebontása a Lenin szobor odatelepítése miatt vált szükségessé. Azóta a teret be­ton borítja. Nekem hiányzik a szép épület. A Kossuth tér lefedését sem tartom helyes­nek, mert az a kis természet is elpusztul. Már két cikk jelent meg, hogy a fák tönkre men­nek. Arra kérem a jelenlegi önkormányzati vezetőket, ta­lán még nem késő, pár sor burkolólapot szedessenek fel, a fák gyökerei így több vízhez juthatnak. Tudom, ez a tér nagyon sok­ba került. Ezt a pénzt szinte ki­dobtuk az ablakon, mert meg kell fizetni, hogy a természe­tesből mesterségest csinál­junk. De talán ha belátjuk, hogy tévedtünk, lehet még változtatni. A Petőfi térre és a Jereván környékére pedig vi­gyázzunk nagyon, mert ez a pici zöld terület a város tüdeje. Igyekszem indulatok nélkül írni, ami nagyon nehéz, mert nem tudom megérteni a rom­bolást, legyen az fák tönkre­tétele vagy épületek ledöntése. H.Jánosné Nyíregyháza Fontos a jó közérzet Elég ritkán utazom vonat­tal, busszal. Nyíregyházán ezelőtt tíz évvel jártam. Az állomáson azonnal észre­vettem a változást. Nem az építkezés miatt, ne értsenek félre. Régen, úgy emlék­szem, az ország egyik leg­tisztább és legszebb váró­terme volt a nyíregyházi. Most vágni lehet benne a füstöt, és ha az ember nem vigyáz, a cigarettacsikkel még a szemét is kiverik. Egyesek ugyanis fricskáz­va, célbadobósdit játszanak a teremben. Gyakran lehet látni hasonló jeleneteket, mint a hírhedt Rákóczi té­ren, csak annyi a különb­ség, hogy itt fiúk segédkez­nek a zsebek kitakarításá­ban. Bizony jó lenne, ha nemcsak mi „figyelnénk fel” ezekre a jelenségekre. Nem akarhatják az illetéke­sek, hogy mi csináljunk rendet, mint a karatebaj­nokok. Bereczky S., Budapest Tévhit, hogy az át nem vett postai küldemény mentesít a fizetési kötelezettség alól Nyíregyháza (KM — D. M.) — Azt hiszem, a modern idők „iegelátkozottabbjai” az autósok. Sújtja őket a benzinár, a biztosítás, az adó, s újabban a parkírozási díj is. Mióta Nyíregyházán bevezették a kártyarendsze­rű parkolóhelyeket, nagyon sokan fejtették ki pro és kontra véleményüket annak hasznosságáról. — Általában ötven- és száz­darabos tömbökben vásárolom meg a parkolójegyeket — ke­reste meg panaszával szer­kesztőségünket F. Zoltán. — A baj az ixelési szokásaim mi­att keletkezett. Ugyanis, elő­ször bejegyzem az időpontot, majd utána tépem le a tömbről a lapot. Novemberben egyik alkalommal a parkolóellenőr mégis megbüntetett négyszáz forintra. Hiába mutattam meg neki a kitöltési módot, azt nem fogadta el. Radíros toll Sehogy sem tudtunk mege­gyezni, végül is feljelentett. Két hónap múlva megérkezett a kétezerhatvankilenc forintos pénzbírság, mely már húsz- százalékos kéthavi kamatot is tartalmazott. Nem tartom igazságosnak, miért bántják a vétlen ügyfelüket? Vagy nyomtassanak vastagabb pa­pírra, vagy fogadják el az ér­veimet. Ä másik gondom, hogy az 1993-1994-es kártyák az év elteltével elveszítik érvé­nyüket. A megmaradtakat nem lehet sem felhasználni, sem visszaváltani. A kérdéssel Szűcs Istvánt, a Nyíregyházi Parkolókat Üze­meltető Kft. ügyvezetőjét ke­restük meg, id elmondta: Olvasónk szerintük úgyneve­zett radíros tollat használt a kártya kitöltésekor. Az ügyet nem ment be hozzájuk tisztáz­ni, s a mellékelt csekket sem fizette be. — Hisz a jegyzőkönyvekkel kapcsolatban van egy, azt hi­szem elfogadható és humánus álláspontunk — tette hozzá az ügyvezető. — Ha valakit bár­milyen oknál fogva felírnak és azzal nem ért egyet, megke­resheti az irodánkat, de kizáró­lag azzal a jeggyel, amelyikkel szerinte probléma van. (Ugyanis a jegyzőkönyvre rá­írjuk a sorszámot.) Ha ez az el­ső esete, elengedjük a négy­száz forintot. A radíros toll használatánál természetesen egész más a helyzet. Mi is ez a radíros toll? Szűcs István elmondása szerint, van olyan papír-írószer bolt, ahol „parkolós” toliként reklámoz­zák azt a bizonyos írószerszá­mot. Ennek lényege, hogy ön­magát ki tudja radírozni. Vi­szont a papíron mégis hagy bi­zonyos nyomokat, például fa­kóbb és hullámosabb lesz. Egy idő után a festéket is kiszedi. Ha a parkolóellenőr a szélvédő mögött kiszúrja a csalafintasá­got, videofelvételt készítenek róla, kinagyítják a kockát és az esetleges bírósági ügyben bi­zonyítékként bemutatják. Gyakran előfordul, hogy az autós különböző védekezési formákat vet latba ügyének tisztázása érdekében. Egyik mód, amikor azt mondja: azért nem tudja behozni az eredeti kártyát, mert mérgében szét­tépte. De előfordult már, hogy arra hivatkoztak, a kocsiban lévő pincsikutya ette meg a bi­zonyítékot. Az ügyek elhúzó­dásának okai vannak. Általá­ban, ha a sofőr megtalálja szél­védőjén a jegyzőkönyvét, megkeresi a parkolóellenőrt és kifizeti a büntetést vagy postai úton egyenlíti ki. Aki nem így cselekszik, annál várnak a büntetés kiküldésével, mert rá kell számítani a postai átfutás­ra. Ha két hónapon belül még­sem érkezik be a pénz, akkor küldik ki a fizetési felszólítást. Változatlan díjak Erre újabb hónapokat kell várni, ha mégsem hajlandó az illető leróni tartozását, bírósá­gi úton pert indítanak ellene. Erre eddig körülbelül ezer esetben volt példa. Tévhit, hogy az át nem vett postai kül­demény mentesít a fizetési kötelezettség alól. Megesik, hogy amikor hosszas utánajá­rás után kiderítik a tulajdonos kilétét, és ő arra hivatkozik, hogy sohasem talált jegyző­könyvet és csekket a szélvédő­jén, felajánljuk, fizesse be a négyszáz forintot és eltekin­tünk a továbbiaktól. Nyíregyházán ez a fajta par­kolási rendszer 1993 nyarán indult. Körülbelül három hó­napig tartott a „csoda”. Töb­ben felvetették, hogy miért van rá szükség, mikor így is kevés a parkolóhely. Az ügy­vezető ezzel kapcsolatban el­lenvéleményét fejtette ki, hisz ha százezer lakosra vetítjük ki a parkolók számát, városunk az országban a harmadik he­lyet foglalja el. Csak a belvá­rosban van annyi hely, mint Debrecenben összesen. Sokan megkérdőjelezik azt is, ha már a benzinbe olyan sok mindent beépítettek, miért kell még az „utcáért” külön fizetni. — A díjaink indulás óta vál- tozatalanok — folytatta az ügyvezető. — Holott találko­zunk majd olyan helyekkel, például Budapesten, ahol a mindenkori egy liter benzinár lesz a parkolási díj. Ebben az évben valószínűleg nem kerül sor tarifaemelésre, de gondot jelent, hogy nagyon sokan, jo­gosan nem fizetnek díjat (mozgáskorlátozottak, megkü­lönbözetett járművek stb.) és sokan jogtalanul, különböző trükkökkel bújnak ki a fizetés alól. Együttműködve — A parkolójegy már önma­gában is nyugta, ezért nem váltjuk vissza. Ezenkívül pe­dig (tisztelet a kivételnek) nagyrészt azoknak szokott megmaradni, akik valamilyen csalafintaságot követnek el. Ezen túlmenően gyakori az olyan eset, hogy egy kft. számlára megvette a dolgozó­jának és költségként már leír­ta, a megmaradt jegyből pedig az illető pluszpénzt szeretne csinálni. A kft. ügyvezetője beismer­te, a dolgozóik sem tévedhe­tetlenek, de az autósoknak is be kell látni, hogy az ő érdekükben ilyen szigorúak. A csalás, a manipulálás itt is büntetendő. A rendeletet nem ők hozták, ők csak végrehajt­ják, s a megfelelő együttmű­ködés sok bosszúságtól kímél­het meg minden járműtulajdo­nost. Dr. Kovács Mihály A volt tiszalöki állami gazdaság dolgozói nevé­ben névtelenül — Raj­tunk senki nem segít — jeligével érkezett szer­kesztőségünkhöz több kérdés. Jogászunk szerint, sajnos, a felvetett problémákra nem lehet egyértelműen vála­szolni, hiszen a dokumen­tumokat nem csatolták le­velükhöz az olvasók. Ezért csak általánosságban tud tájékoztatást adni. Az álla­mi gazdaságok alkalma­zottjai részére járó 20 AK föld juttatása során szerzett szántó vagy gyümölcsös, aranykoronaárán felül, az adott területre jutó „zöld­leltár” értéket is meg kell fizetni. Különösen jellemző ez a fiatal gyümölcsösökre, melyeknél a beruházási költség még nem lett ki­egyenlítve. Amennyiben a dolgozók úgy érzik, hogy ez az ár nem áll arányban a gyümölcsös tényleges érté­kével, akkor a bíróságtól kérhetik a valóságos összeg megállapítását. A kapott területek föld­mérési munkálatainak költ­ségeit a juttatottaknak kell viselniük. Az ingatlannyil­vántartási bejegyzést vi­szont, a földmérést végző vállalkozó köteles a földhi­vatalnál kezdeményezni. Tehát az érintetteknek a földmérőt kell felelősségre vonni, az el nem végzett tevékenységért. A felszámolási eljárás miatti — felmondásokkal összefüggő — végkielégí­tések és felmondási össze­gek esetében, ha úgy érzik, hogy ezzel a dolgozókat megrövidítették, fordulja­nak a felszámolóbiztoshoz, vagy a munkaügyi bíróság­hoz. B. Józsefné olvasónk fia termelőszövetkezeti alkal­mazott volt. Munkaviszo­nya 1991 novemberében megszűnt. A résztulaj­donban történő juttatás­kor a szövetkezettől 15 AK értékű földet kapott. Ezt később visszavonták, arra hivatkozva, hogy 1992. március 31-én már nem dolgozott a szövetke­zetben. Olvasónk szeretné tudni, jogszerű volt-e a visszavonás? Jogászunk válasza szerint, a szövetkezetről szóló 1992. évi I. törvényerejű rendelet, átmeneti rendel­kezéseiről szóló 1992. II. tv. 8. paragrafus (1) bekez­dése mondja ki: a szövet­kezet közgyűlése a vagyon­nevesítés keretében üzlet­részt juttathat a szövetkezet alkalmazottainak is. Ez azt jelenti, hogy a vagyonne- vesítő közgyűlésnek kellett szabályozni a juttatás felté­teleit is. Erre tekintettel azt javasolja jogászunk olva­sónknak, hogy miután leve­léhez dokumentumokat nem csatolt, keresse fel a szövetkezet elnökét, és kér­je, mutassák meg a vagyon- nevesítő közgyűlés határo­zatát arról, milyen feltéte­lek megléte esetén kaphat­nak az alkalmazottak 15 AK értékű földet. Nyugdíjemeléssel... ...kapcsolatos kérdésével csak akkor tudunk érdem­ben foglalkozni, ha közli szerkesztőségünkkel pon­tos nevét, lakcímét és törzs­számát — üzenjük D. Ist- vánnénak Nyírtelekre. Az ajaki... ...önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint, a köz­ségben megalakult a Népjó­léti Bizottság, mely elbírál­ja kérelmét, s remélik ked­vezően döntenek ügyében. Addig is szíves türelmét kérik — válaszoljuk T. A. ajaki olvasónknak. A meglévő... ...lakás bővítéséhez, felújí­tásához, tatarozásához, kor­szerűsítéséhez megfelelő fizetőkészség és képesség alapján az ingatlanfedezet negyven százalékáig vál­tozó, jelenleg 28 százalékos kamatozású, 2 illetve 3 szá­zalék kezelési költségű köl­csön nyújtható — tájékoz­tatjuk fényeslitkei levél­írónkat. Örülünk,... ...hogy segíthettünk. Jókí­vánságaikat köszönjük — üzenjük Vajára a Simon családnak. A Nyíregyházi... ...Ügyvédi Kamara címe: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 3. Irodaház I. emelet 115. — üzenjük B. 5.-nek Mándokra. A zöldleltárról Vécsey közi csendélet Harasztosi Pál felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents