Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-02 / 28. szám

KULTÚRA 1995. február 2., csütörtök Durrell halála London (MTI) — Hetven­éves korában elhunyt Ge­rald Durrell brit zoológus, az állati és emberi viselke­dést tanulmányozó és le­író könyvek világhírű szer­zője. Durrell a csatorna-szige­teki Jersey Általános Kór­házban halt meg, miután szövődmények léptek fel tavaly áprilisban végrehaj­tott májátültetése után. Ha­lálos ágyánál ott volt fele­sége, Alice, valamint állat­kertjének igazgatója, Jere­my Mallinson. A brit író nevéhez fűző­dik mintegy 30 sikerkönyv. Családom és egyéb állatfaj­ták című könyve Korfu- szigetén eltöltött gyermek­éveit írja le. A könyvből egymillió példányt adtak el. Magya­rul a Családom és egyéb ál­latfajták című könyvén kí­vül megjelent még a Va­dászat felfevőgéppel (1966), Rokonom, Rossy (1973), Az amatőr termé­szetbúvár (1982). Az utóbbi időben Durrell inkább az évente mintegy 200 ezer látogatót vonzó ál­latkertjének szentelte tevé­kenységét. Az intézmény egyik fő célja a kipusztulás­sal fenyegetett állatfajták megmentése. Durrell az indiai Dzsam- sedpurban született 1925- ben. Már fiatal évei alatt nagy vonzalmat érzett az állattan iránt. Számos expe­díciót vezetett, amelyekről színes leírásokat, termé­szetfilmeket készített. A Miskolci... ...Galéria termeiben ünne­pélyes külsőségek közepet­te nyitották meg a Makói Mappa 1995. című kiállí­tást. A tárlaton mintegy másfél száz képzőművész mutatja be alkotásait. A tár­lat március 12-ig tart nyit­va. (MTI) Növendék... .:.hangversenyre várják az érdeklődőket február 3-án 17 órától a nyíregyházi Mű­vészeti Szakközépiskolá­ban. A műsorban az intéz­mény zenei tagozatos tanu­lói lépnek fel; azok, akiket félévi vizsgaeredményeik alapján választottak ki. (KM) Történelmi... ...tárgyú előadásra várják az érdeklődőket február 6- án 14.30-tól a nyíregyházi Városi Művelődési Köz­pont História Klubjában. Téma: Magyarország rész­vétele a második világhá­borúban. (KM) A Fiatalok... ...Fotóművészeti Stúdiója alkotóinak tárlatát nyitják meg február 2-án a buda­pesti Bolt Galériában. A ki­állításon bemutatkozó mű­vészek: Bányai Péter, Csontó Lajos, Nagy Tamás (lapunk munkatársa), Sol­tész István, Szűcs Tibor. (KM) Moldvai kolostorok... ...címmel nyílt meg Gyulán a Mogyoróssy Könyvtár­ban Gurzó László fénykép­tárlata. A szegedi rádió ro­mán szerkesztőjének mold­vai felvételsorozata az UNESCO támogatásával az elmúlt években készült a görögkeleti kolostorokról. Rajzpályázatot... ...hirdet a nyíregyházi Vá­rosmajori Közösségi Ház az általános iskola felsőta­gozatosainak, valamint kö­zépiskolásoknak. Téma: „Sóstó” vagy „Elet”. A pá­lyamunkákat február 17-ig kell beküldeni a ház címére. Fúvósok fesztiválja Oroszlány (MTI) — Fú­vószenekarok nemzetközi találkozóját rendezik meg május 31. és június 4-e kö­zött Oroszlányban; a ren­dezvény előkészítésé­re szervező bizottságot ala­kítottak a helyi Bányász Klubban. A program szerint fehér­orosz, francia, német, sváj­ci és svéd ifjúsági fúvósze­nekarokat hívnak meg be­mutatkozásra. Rajtuk kívül 13 hazai fúvósegyüttes vesz részt a találkozón, és meg­hívnak olyan tánccsopor­tokat is, amelyeknek nincs önálló zenekaruk, hanem a fesztiválon választhatnak majd kíséretet. Ä fesztivált abból az al­kalomból rendezik meg, hogy az Oroszlányi Bá­nyász Koncert Fúvószene­kar megalakulásának az öt­venedik, a városi Ifjúsági Fúvószenekar a huszadik, a Mazsorett Együttes pedig a tizedik évfordulóját ünnepli az idén. A találkozóra érkező fúvósok nemcsak Orosz­lányban, hanem a környező községekben is fellépnek majd. A Szabolcsi Koncert Fúvószenekar impozáns „re­zesei" egyik koncertjük közben Szekeres Tibor felvétele Furfangokkal a tárlaton A rendezők egyelőre nem tudták kitenni az „ősbérlőket" • Kiszorulhatunk? Magas árak A baráti társa­ságok standjait is immár jóval magasabb áron lehetne kiadni. A rendezők egyelőre nem tudták kitenni az „ősbérlőket”, viszont azt elő­írhatták, hogy ezeken a stan­dokon csak úgynevezett promóciós tevékenység folyhat: azaz a műalkotások helyett a galéri­ák, stúdiók, képtárak mu- Fodor llda (Nyíregyháza): Mediterrán tatkozhatnak be hangulat (festett kerámia) — plakátokkal Balázs Attila felvétele és prospektu­Bologna (MTI) — Több mint egy évtizede magyar képző­művészek alkotásai is részt vesznek a bolognai nemzet­közi művészeti vásáron, de félő, hogy idén utoljára sze­repelhettek. Legalábbis abban a formában, hogy a bolognai Olasz-Ma­gyar Baráti Társaság kiállítási területén mutathatják be mű­veiket az évről évre sikere­sebb, nagyszabású rendezvé­nyen. Gondjaink Az „Arte Fiera” sikere az olasz rendezőknek öröm, a magyaroknak gond. Amikor a bolognai vásár keretében út­jára indították a kezdeménye­zést, a rendezők készségesen felajánlották a Bolognában működő nagyszámú, országok közti baráti társaságnak, hogy kedvezményes áron bérelje­nek területet, s ott állítsák ki az általuk patronált ország művé­szeinek munkáit. Az idei művészeti vásárt már 25 ezer négyzetméteren rendezték meg 326 galéria, képzőművészeti ügynökség részvételével. A kiállítási le­hetőség iránti érdeklődés ak­kora, hogy ebben az évben a jelentkezéseket már egy szak­zsűri bírálta el előzetesen. sokkal. Az ered­mény egyér­telmű: nyomasz­tó a különbség a képekkel, szob­rokkal, könyvek­kel zsúfolt „profi” és a né­hány fényképet bemutató, a vi­szonylag kis he­lyen is üresnek tűnő „amatőr” standok között. Néhányan... Az Olasz-Ma­gyar Baráti Tár­saság bolognai vezetőinek némi furfanggal sike­rült kijátszaniuk az előírásokat, így az idén is kiállíthattak né­hány alkotást. Ily módon Kass János grafikus, Polgár Ildikó, Csonka Zsuzsa és Lakos József keramikusok, Borza Teréz és Szávoszt Katalin porcelánké­szítők, valamint Tauhert László szobrász és Mit­tet Imre iparmű­vész egy-két munkájukkal je­len lehettek Bo­lognában. (Megjegyzés: a cikket illusztráló művek tak meghívást Bolognába — a alkotói — sajnos — nem kap- szerk.) Nagy Lajos Imre (Nyíregyháza): Leány (bronz) Archív felvétel Nagy Sándor sírjára bukkantak Kairó (MTI) — Egy görög régészcsapat azzal a megál­lapítással állt elő, hogy a Kairótól 750 kilométerre nyu­gatra lévő Szíva-oázisban megtalálták Nagy Sándornak, az ókor legnagyobb hódítójá­nak sírját. Az al-Ahrám című egyipto­mi lap arról számolt be, hogy a régészek két olyan dokumen­tumra bukkantak, melyek sze­rint Nagy Sándort az oázis híres Amon-jóshelyének templomában temették el. Az Egyiptomi Régészeti Hi­vatal főtitkára, Abdel Halim Nureddin a helyszínre sietett, hogy ellenőrizze a felfede­zést. Jean-Pierre Corteggiani, a Francia Keleti Régészeti Hi­vataltól azonban kételkedve fogadta aihírt, jelezve, hogy az egyiptomi sajtó időről időre felröppenti a hírt a macedón uralkodó sírjának megtalálásá­ról. — Minden eddig rendelke­zésünkre álló írásos emlék szerint Nagy Sándort az általa Krisztus előtt 332-ben alapí­tott Alexandriában temették el, s a római császárok köteles­ségüknek tartották, hogy a Földközi-tenger partján lévő városban tisztelegjenek az ókori hódító emléke előtt — tette hozzá. Nagy Sándor Krisztus előtt 333-ban hódította meg Egyip­tomot, s rá három évvel Amon isten templomában koronázták meg. Igyekezett elnyerni az egyiptomiak szeretetét, s a vallás védelmezőjeként lépett fel. Azért, hogy isten fiának vallhassa magát, tanácsért fo­lyamodott a szívai Amon-jós- dához. Francois de Polignac, a té­ma egyik szakértője szerint, miután Nagy Sándor Krisztus előtt 323-ban Babilonban meghalt, holttestét I. Ptole- maiosz Egyiptomba hozatta, s átmenetileg Memphiszben te­mették el, mielőtt Alexandriá­ban végső nyugalomba he­lyezték. Film a kiszolgáltatottságról A 26. filmszemle vendége ismét Pelikán József gátőr, az örök kisember Karádi Zsolt Nyíregyháza — Ünnepre készül a magyar mű­vészvilág: feb­ruár 4. és 8. kö­zött rendezik meg Budapes­ten a huszonhatodik Magyar Játékfilmszemlét. A tavalyi, jubileumi huszon­ötödik után külsőségekben most lényegesen visszafogot­tabb rendezvényre számíthat­nak a résztvevők. A szemle igazgatója Kézdi-Kovács Zsolt a napokban azt nyilatkozta, hogy az idei fesztivál húsz- huszonkét millió forintba ke­rül: ez az összeg fele az 1994- es költségvetésnek. A magára hagyott (ezért ve­getáló) magyar filmgyártás ti­zennégy játék-, és harmincki­lenc dokumentumfilmet mutat be. A Kovács András, Donáth László, Kardos Sándor, Szabó Magda, Granasztói György összetételű zsűri előtt peregd nek majd András Ferenc, Szomjas György, Gárdos Pé­ter, Elek Judit, Gothár Péter, Szőke András műveinek kép­kockái. Nagy várakozás előzi meg Szirtes András „alkalmi” munkáját, a film születésének századik évfordulójára készí­tett Lumiére-tekercsek című történetét. A vetítéssorozat kétségkívül legérdekesebb vállalkozása Bacsó Péter Megint tanú című alkotása, amelynek első ré­szét, A tanút a Kádár-korszak cenzorai kerek egy évtizedig tartották dobozban, s csak 1979-ben lehetett nyilvánosan műsorra tűzni. A gyilkos szatíra láttán per­sze megoszlottak a vélemé­nyek arról, hogy lehet-e egyál­talán a személyi kultusz rémes korszakáról vígjátékot csinál­ni. (Akadtak, s akadnak ma is olyan kritikusok, akik úgy vé­lik: ez volt a rendező legjobb munkája...) Tény: A tanúban — természeténél fogva — nem érhető tetten a „bacsóiz­mus” számos hibája; az el­nagyolt dramaturgia, a felületi politizál(gat)ás, a lojalitás és az illojalitás közötti egyensú- lyozgatás. S az is tény, hogy Pelikán elvtárs, Virág elvtárs és Bástya elvtárs a legem­lékezetesebb magyar mo­zihősök közé tartoznak. „A nemzetközi helyzet fokozó­dik” — és az „élet nem ha- bostorta”-szerű szólások min­dennapi életünkben is használt fordulatokká váltak. Ezért kockázatos dolog is­mét nekilátni a témának. Ba­csó Péter azonban bízik a si­kerben. Mint egyik legutóbbi in­terjújában kifejti, a Megint tanú az 1992-ben könyv alak­ban megjelent változathoz ké­pest jócskán átalakult: a való­ság azóta sokszorosan abszur­dabb lett, mint az alkotói fan­tázia szülte helyzetek. A film főszereplője most is Kállai Ferenc, aki negyedszázaddal ezelőtt oly ragyogóan formálta meg az egyszerű gátőrt. A Megint tanú — részben a hazai tőkehiány, részben a jobb külföldi forgalmazás ér­dekében — német-magyar- olasz kooprodukcióban ké­szült. Összköltsége hetvenöt- millió forint. E tekintélyes összeg előteremtése volt a ren­dező és a producer legnagyobb próbatétele. Végül a külhoni partnerek mellett az OTP Bank, a Fotex, a Magyar Moz­gókép Alapítvány, a MA­FILM, a Magyar Kulturális Alap és az Eurimages filmala­pítvány segítségével sikerült nagynehezen előteremteni a pénzt. A február 4-én kezdődő filmszemlénk díszbemutatója Bacsó produkciója lesz. Egy­szerre két mozi vetíti: a Broad­way és az Uránia vásznán is­mét feltűnik Pelikán József (most már nyilván nem elv­társ, hanem úr), hogy jóhisze­műségével a mohó osztozko­dásokból kimaradt alullévőket szimbolizálja. Bacsó szerint A tanú titka az, hogy „sikerült megfogalmaznia a kisember örök szembenállását a min­denkori Hatalommal. Kormá­nyok, pártvezérek, hatalmak jönnek és mennek, az emberi kiszolgáltatottság hasonló ma­rad”. /'T'v | I | I 1L 9 J; % J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents