Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-21 / 44. szám

1995. február 21kedd HAZAI HOL-IHI Sovány földön munka nélkül Papos a jelenlegi kritériumok szerint nem hátrányos helyzetű település Csendes hétköznap Papos központjában A szerző felvétele Györke László Papos (KM) — Ez a 810 lelkes település a rendszer- váltással lett újra önálló. Ko­rábban Jármi társközsége volt. S mint minden egykori kistestvér, igen nehéz utat kellett végigjárni. Ahogy mondani szokás: a nulláról kellett kezdeni. Kállai Tibor polgármesterrel egy kicsit a közelmúltra is visszatekintünk, mielőtt a te­lepülés ma sem könnyű hely­zetét taglalnánk. Néhány bútor 1991-ben, az önállóság első évében Papos még a jármi körjegyzőséghez tartozott. 1992. január 1-jétől azonban már van jegyzője az önkor­mányzatnak. Ettől az időpont­tól tehát teljesen önálló lett a település. A mostani polgár- mesteri hivatal korábban or­vosi rendelő volt. Mikor Jár­miban felépült az egészségház — ezt közösen működteti a két önkormányzat — akkor ren­dezkedtek be a régi, nem ép­pen erre a célra épült házban. Az „osztozkodás” során jutott Paposnak néhány régi bútor (is), ezzel rendezték be kez­detben a hivatalt. Akkor még csak egy szá­mítógépük sem volt. (Sajnos az elsőnek éppen kintjáriam­kor „telítődött az agya”.) A működés személyi feltételei viszonylag hamar kialakultak. Igaz, igen kis létszámú appa­rátussal, hiszen összesen né­gyen vannak. — A legmeghökkentőbb számunkra — mondja a pol­gármester —, hogy az új 11 pontos kritériumrendszer sze­rint nem vagyunk hátrányos helyzetű település. Ez azért is furcsa, hiszen a munkanél­küliség igen nagy a telepü­lésen, eléri a nyolcvan (!) százalé­kot. Semmi­nemű fog­lalkoztatási lehetőség nincs a té- esz megszű­nése óta. A koráb­ban három településen működő té- esz a felszá­molás utol­só perceit éli. Paposra nem sok ju­tott a volt téeszva- gyonból: a téesz-tanya, a falu ha­tárában lévő gyümöl­csös, tároló, dohánypaj­ták és né­hány ócska gép­Gyenge föld — A magas munkanélküliségi ráta mellett itt van a megyében a leggyengébb föld — folytat­ja Kállai Tibor. — Hiszen földjeink átlagosan 3,7 (!) aranykorona-értékűek. Azt hi­szem, ehhez nem kell kom­mentár. Talán a fenti okok miatt is érthető, hogy nem sok mező- gazdasági vállalkozó van a településen. Bár akad néhány 20 hektáros illetve ennél na­gyobb birtok, azt többnyire családi vállalkozásban műve­lik, külső munkaerőt nemigen alkalmaznak. A munkanél­küliség enyhítése szempont­jából tehát nem számottevőek ezek a vállalkozások. Egyéb­ként 5 árverés volt eddig, a kárpótlásra kijelölt földek el­fogytak. A részarány-tulaj­donosok közül mintegy negyvenen már ,.nyugodtan alhatnak”, nevükön van föld, míg a többiekét az önálló földkiadó bizottság őszig végérvényesen rendezni kí­vánja. Növekvőben Papos nemcsak a földminőség tekintetében kuriózum. Aligha van még egy olyan kiste­lepülés a megyében, ahol a gázprogramot állami támoga­tás nélkül valósították volna meg. A húszmilliós beruhá­zásra négymillió forint hitelt vettek fel. Annyit sikerült ki­harcolni, hogy a hitel ka­matainak 30 százalékára kap­tak támogatást. (Csak csende­sen jegyezzük meg: jobb adottságú települések ezt a beruházást 40-50 százalékos állami támogatással valósítot­ták meg.) Sajátos község Pa­pos más tekintetben is. Hiszen alighanem párját ritkítja azzal, hogy lakossága növekvőben van. Ennek hátterében azon­ban nemcsak a természetes szaporulat van, hanem a be-, illetve visszatelepülés. Pedig nem könnyű az élet Paposon. Az emberek több­sége napi kenyérgondokkal küszködik. Természetesen itt is a cigány lakosság (18 száza­lék) van a legkritikusabb hely­zetben. Az önkormányzat — a kereteken belül — próbál se­gíteni a bajbajutottakon külön­böző szociális segélyekkel. Túl a törvénybe foglaltakon. Ezen a kis településen például 32-en részesülnek közgyógy­ellátásban, 58-an kapnak jö­vedelempótló támogatást. (Sajnos előfordul, hogy „túl akarnak járni” az önkormány­zat eszén, magyarán: olyanok is folyamodnak segélyért, aki ténylegesen nincsenek rászo­rulva.) Mivel közel van Jármi, a pa- posi gyerekek közül csak a kicsinyeknek (1-4. osztályo­soknak) van helyben iskola. Azt is eredménynek könyvel­hetik el, hogy most már egy helyen van a tanintézet, sőt a párhuzamos osztályokat is megszüntették. Az önkormányzat igyekszik maximális mértékben támo­gatni a gyerekeket. Megvásá­rolták számukra a tanköny­veket, tanszereket. Tavaly a 74 forintos térítési díjból 53-at vállalt magára az önkormány­zat. Sajnos az idén a díjak is emelkedtek, ezért differenciál­ták a támogatást. Ahol 1-2 gyermek van a családban, ott 69 forintot, ahol három, illetve több, ott 75 forintot „áll” az önkormányzat. Mindezzel együtt, sajnos, az általános elszegényedés jel­lemző Paposra is. Röviden Pócspetriben.... ...falufórumot rendeztek nemrég a mezőgazdasá­gi vállalkozók számára, melyen többek között Enyedi László, a Regi­onális Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány referense tartott tájékoztatót. (KM) Az önkormányzati... ...intézmények száma fo­lyamatosan csökken. Míg 1991-ben még 14 269 ön- kormányzati intézmény volt az országban, ma már csak 13 365 van. (KM) A céltámogatási... ...rendszer keretében az elmúlt négy évben az országban ötszázötven tor­naterem épült, ám hatszáz­ötvenre lett volna szükség. (KM) A személyi... ...jövedelemadóból 5 szá­zalékkal több marad az önkormányzatoknál, mint tavaly. Ez azonban feladat­tal terhelt: a jövedelem- pótló támogatás 50 száza­lékának fedezésére szol­gál. (KM) A jövedelempótló... ...támogatásra a szociá­lis törvény hatályba lé­pésekor 7,5 milliárd forin­tot tartalmazott a köz­ponti költségvetés. Az idén huszonkétmilliárdot. (KM) Rendőrök lesznek a lányok Baktalórántháza (KM ­HZS) — Szeptembertől — megyénkben elsőként — köz- biztonsági osztály indul Baktalórántházán a gimnázi­umban. Az együttműködési szerződést a rendőrkapitány­ság és az iskola között már megkötötték, amelyet aláírt Hajzer László megyei rend­őrfőkapitány, Vida Károly, a város polgármestere és Ge­ro Lászlóné, az iskola igaz­gatója. A közbiztonsági osztály tan­anyaga megegyezik az általá­nos tantervű gimnáziumi osz­tály ismeretanyagával. A kö­telező órákon felül azonban lesznek olyan tevékenységi formák, amelyeket a tanulók önként vállalnak, ám ezt köve­tően már kötelezővé válnak számukra. A négy év alatt a testnevelés órákon felül, tehát a tömegsport-foglalkozások keretében életvédelmi spor­tokra tanítják őket a komman­dósok. Első évben gépírást tanul­nak, ami munkájuk során megkönnyíti majd a jegyző­könyvírást. A második évfo­lyamon az informatikával is­merkednek, megtanulják a számítógépek kezelését, a har­madikosoknak rendőrök oktat­ják a közbiztonsági ismerete­ket. Az osztályfőnöki óra tan­menetében viselkedéskultúra is szerepel. A tanterv előírja azt is, hogy tizenhét éves ko­rukban jogosítványt kell sze­rezniük. Természetesen ide­gen nyelvekkel is ismerked­nek, négy nyelv közül választ­hatnak. (Az iskolában angol, ukrán, orosz, francia nyelvet tanítanak.) A négyéves képzést követő­en gimnáziumi érettségit sze­reznek és előnyt élveznek a felvételinél a rendőrtiszti fő­iskolán és a rendőr-tiszthe­lyettesképző szakközépisko­lában. Azonban semmiféle to­vábbtanulási kötelezettségük nincs, ha időközben úgy dön­tenek, nem a rendőri pályát választják, akkor semmiféle hátrányuk nem származik be­lőle. A tervek szerint harmincné­gyen kezdenek szeptemberben ebben az osztályban. Közel öt- venen jelölték be felvételi lap­jukon az első helyen a köz- biztonsági osztályt, közülük húszán lányok. (A számadat azért érdekes, mert a rendőri pálya olyan követelményeket támaszt, ahol a lányok nehe­zebben állják meg a helyüket.) A felvételizőknek február 27-én állóképességi és kom­munikációs készségvizsgála­tot tartanak, ahol a mozgásko­ordinációs és erőnléti gyakor­latokat követően rendőrorvos vizsgálja, mennyire vette igénybe őket a felmérés. Nem úgy van az, pajtás! Most megkontrázom a betűdet. Ha te megkontrázod a betűmet, akkor én azt mondom, rekontra. Úgy ám pajtás! Idill a falusi kocsmában Harasztosi Pál felvétele Kortyolt a föld Nyíregyháza (KM) — A szokottnál több csapadék, s jelentős áradás a Túron — foglalható össze január a hidrometeorológus szem­szögéből. A hónap közepes hőmér­séklete mínusz 2,8 fok volt, ami 0,8 fokkal magasabb a sokévi átlagnál. Nyíregy­házán a legalacsonyabb hő­mérséklet mínusz 18,8 fok volt január 18-án a reggeli órákban, ugyanekkor Gar- bolcon mínusz 23 fokot mértek. A lehullott csapadék- mennyiség területi átlagban elérte a negyvenöt milli­métert, ami 24 százalékkal meghaladja a sokéves át­lagot, így ha kis mértékben is, de csökkent az előző időszakokban kialakult víz­hiány. A legtöbb csapadé­kot (61 millimétert) a Ti- sza-Szamosköz vidékén, a legkevesebbet (34 milli­métert) a felsőszabolcsi öblözetben mérték. A szokottnál több víz ér­kezett a folyóinkon is, kü­lönösen érvényes ez a Túr­ra. Január első napjaiban egy kisebb árhullám vonult le a Tiszán és mellékfo­lyóin. A viszonylag tartó­san alacsony léghőmérsék­letek hatására január 12-től jégzajlás kezdődött a Ti­szán, Szamoson és Túron. Január derekán viszont mindenütt beálltak a fo­lyók, 5-20 centis jég borí­totta a Tiszát, Szamost, Túrt, a Krasznát. A hónap utolsó hetében ismét meg­enyhült az idő, majd az olvadó hórétegre lehullott csapadék hatására újabb árhullámok alakultak ki először a Túron, majd a Krasznán és a Tiszán is. Ez megemelte, széttörte, majd elvitte a jeget, amely a Tisza dombrádi szakaszán összetorlódott, de végül emberi beavatkozásra nem volt szükség, mert magától fokozatosan levonult. A Túron az árvízvédelmi készültség január 25-étől január 31-éig tartott és elérte a harmadik fokoza­tot. Az árhullám tetőzése Garbóiénál január 27-én 14 órakor következett be 505 centiméteres vízszinten. A Tiszán és a Krasznán csak egy napig tartott az árvíz- védelmi készültség, a te­tőzés kevéssel haladta meg az I. fokú készültségi szin­tet. Az átlagosnál több eső, hó és a levonult árhullámok ellenére a talajvíz csak igen kis mértékben emelkedett, továbbra is 54 százalékos az elmaradás a sokévi át­laghoz képest. Lakásépítések Budapest (KSH) — Béke­évben még soha nem épült ilyen kevés lakás Magyar- országon, mint az elmúlt esztendőben. A ’90-es évek csökkenő lakásépítési ada­tai a háború utáni ’50-es évek — akkor növekvő jel­legű — számait érik csak el. Az országos méretekben csökkenő építkezésből egy­re kevesebb a városok ré­szesedése, miközben a vá­rosok száma és ezzel a vá­rosi népesség száma nőtt 1990-ig a városi építések aránya mindig 60 százalék fölötti volt, 1991 óta nem éri el ez a részarányt, és az­óta az ezer lakosra számí­tott fajlagos lakásépítés is kisebb a városokban, mint a községekben. A ’90-es évek gazdasági, demográfi­ai változásai következtében egyrészt megszűntek a ko­rábban jelentősebb építke­zéseket kiváltó okok: de­konjunktúra van, az állam visszavonult nemcsak a la­kásépítés, de egyéb beru­házások terén is, csökkent a népesség —, ugyanakkor felerősödött a piac szerepe. Diplomaosztás levelező tagozaton Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Jó hírrel szolgálunk azoknak, akik szociális te­rületen dolgoznak, de nem rendelkeznek ^ felsőfokú végzettséggel. Ok ugyanis a közalkalmazotti törvény vonatkozó rendelkezése szerint 1996-ig kötelesek elkezdeni diplomaszerző tanulmányaikat. Ennek a lehetőségét biztosítja szep­tembertől — Szombathely és Szeged után — a DOTE Nyíregyházi Egészség- ügyi Főiskolája, ugyanis levelező tagozatot indít ál­talános szociális munkás szakon. Amint azt Hordós László tagozatvezetőtől megtud­tuk, csak megyénkben több mint ezren tartoznak az érintett réteghez. Persze, nem csak a törvény szigora inspirálta az intézményt, hanem az általuk naponta érzékelt, sajnálatos, társa­dalmi igény is, nem beszél­ve az intézmények érde­keltségéről. Tíz év alatt 300 nappalis hallgató fejezi be tanulmányait, őket szinte azonnal „felszívja” a külön­ben igen széles szakterület. A levelezősök a nyolc félév alatt a nappalisokéval egyenértékű diplomához jutnak, ugyanazt a tananya­got tanulják szemeszteren­ként négy konzultációs hé­ten. Az oktatás szerkezeté­nek kialakítása során a fő­iskolai oktatók természete­sen nagy mértékben tá­maszkodnak majd a felnőt­tebb diákok gyakorlati ta­pasztalataira. S arra törek­szenek, hogy a végzettek ne csak az elméleti tudást gya­rapítsák, frissítsék fel, hanem az egész ellátó rend­szert ismerjék meg. A mun­ka mellett tanulók is el­sajátítják majd a különböző technikákat, s megbarát­koznak a számítástechniká­val is. Akik az idén nem tudják megkezdeni a stúdiumot — az idén harminc hallgatót tudnak felvenni —, azok számára jövőre is nyitva áll a főiskola kapuja. A felső- oktatási felvételi adatlapot március 1-jéig lehet eljut­tatni az intézménybe. To­vábbi felvilágosítással a ta­nulmányi osztályon szol­gálnak.

Next

/
Thumbnails
Contents