Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-20 / 43. szám
HAZAI HOL-MI ' I99S. február 20., hétfő Kelei-Magyarország 5 Borotvaélén a Morotva Lerakódik az iszap • Mocsárbűz fenyegeti a falut • Se pénz, Küzdelem a náddal Dankó Mihály Rakamaz (KM) — Valamikor a Tisza egyik ága a település határát mosta. A szabályozás után nagyon sok holtág maradt vissza, köztük a legjelentősebb a Morotva. Aki a közeli Kopasz tetejéről néz le, látja, hogy a félhold alakú víz úgy fogja körbe a házakat, mint a kosár a tojást. Persze, csak ilyenkor, tavasz közeledtével csillog a mederben víz. Télen a hó, nyáron a zöld növények rejtik el a kutató szem elől a medret, és csak sejteni lehet, hol is a part. A környék egykori legjobb horgászvize gyorsvonatként robog az enyészet felé. Kié a víz? Ha nem lép az ember megmentésére, hasonló sorsra jut mint dadai, a szabolcsi és még sok más sorstársa. Pedig ez a hely még szerencsésebb, mert a hullámtéren belül helyezkedik el, s valahogy pótolható a víz, míg a többiek esetében a talajvíz csökkenése a csapadékhiány, a halálos ítéletet jelenti. A közel tízhektáros terület tiszanagyfalui részét már megvásárolta a helyi horgászegyesület. A rakamazi résznél problémát jelentett, hogy nem tisztázták a tulajdonviszonyokat. Mára kiderült egyértelműen — a földhivataltól beszerzett dokumentumokból — , egy 1967-es járási tanácsi határozat alapján, a Morotva a tsz-é, s mint mocsarat tartják nyilván. A halászati törvény alapján, a nyíregyházi halászati kft. a víz használója. Bár ezt ők semmiféle dokumentummal nem tudták igazolni. A hivatalos értesülések szerint — erősítették meg a polgármesteri hivatalban — jelenleg senki sem kapott jogot a vízterület használatára. Kivéve az Öntözőfürt Kft.-t, akik innen locsolnak. A vízhatósági feladatokat közvetlenül a területen a debreceni vízügyi igazgatóság látja el, mivel a határ a 38-as út. Az ő véleményük: a romlása egy természetes folyamat eredménye, hatóságilag akkor tudnának beavatkozni, ha lenne egy állandó szennyező. Haldoklik — A Morotva létének utolsó szakaszát éli — tudjuk meg Bodnár Gáspártól, a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettesétől, aki maga is rakamazi származásúként szívén viseli a holtág sorsát. — Ez azt jelenti, hogy a vízben bizonyos fajta tápanyag-túltengés, növényi túlburjánzás, valamint nagy mértékű eliszapolódás tapasztalható. Ezt egyrészt, az árvizek hordaléka okozza, ugyanis a holtág alulról töltődik fel és az iszap itt rakódik le. A másik ok, az az öngerjesztő természetes folyamat, melynek eredményeként felhalmozódik a sok rothadó növényi anyag. A közbeavatkozás elkerülhetetlen. Egy komplex rekonstrukcióra lenne szükség. Ennek keretében, fel kellene tárni egy tanulmányban a holtág helyzetét, és szükség lenne iszapvizsgálatra is. A szakemberek szerint, kétfajta kiút képzelhető el. Egyik mód, az iszap eltávolítása, mivel a víz rendkívül alacsony, de ez több mint tízmillió forintba kerülne. A másik, aminek nagyobb a realitása, Tímár környékén meg kellene csapolni a Tiszát és az Aranyosárkon keresztül pótolni a vizet, ami egyben a medret is átmosná. Amikor is, egy meghatározott vízállás mellett (árvíz, áradás) folyamatosan frissítő víz kerülne a holtágba. Ez csak még mint elképzelés létezik, se érdek nincs az önkormányzat felkérésére most folyik a terep- és a vízszintek felmérése. Hogy van-e az elméletnek reális megvalósulási lehetősége? Nem tudni, de ha műszakilag megoldható, lényegesen kevesebbe kerül mint a kotrás. Egy sokkszerű robbanás veszélyezteti a Morotvát, nemcsak az élő víz megy tönkre, de az a rothadó mocsárbűz a falut is elárasztja majd — tárja elénk a szomorú tényeket Cseh László, a rakamazi Kor- morán Sporthorgász Egyesület elnöke. — A tulajdonképpeni megoldást a nagyfalusi példához hasonlóan, az jelentené, ha az horgászegyesületünk kapná meg a víz kezelésének jogát. Nyáron már teljesen ellepi a növény a vízfelületet, veszélyeztetve a tó teljes élővilágát. Az alacsony vízállás miatt nincs értelme a komolyabb haltelepítésnek sem. Összefogással Akkor van reális esély a megmentésre, ha az önkormányzattal összefogva különböző pályázatokon nyert összegből és némi saját erőből, elvégeznénk a felújítást. A jelenlegi tulajdonosnak erre nincs pénze, de érdeke sem fűződik hozzá. (Megtörtént, hogy kértünk egy hínárvágó gépet, még azt sem adtak.) A halászati kft. négy évtizede használja a holtágat és nem tettek — néhány növényevő hal betelepítésén kívül — semmit a megmentése érdekében. Mi védenénk, gondoznánk és karbantartanánk a területet. Sok mindent meg tudnánk oldani társadalmi munkában. Feltámadt halottaiból a Rafafém Az emberek számára mindennél fontosabb most a stabil munkahely Rakamaz (KM - Sz. J.) — Vasladynek becézik, ami jelen esetben nemcsak szigorú gazdasági intézkedéseinek, céltudatos, határozott személyiségének szól, hanem véletlenül az általa irányított kft. egyik profilját is szimbolizálja. Fodor Lászlóné, a Rafafém Kft. ügyvezető igazgatója jellemzi röviden a szakmailag egykoron jóhírű szövetkezet sorsát. 1951-től 1992. december 31-ig szövetkezetként működtek, majd az átalakulási törvény szerint eljárva a szövetkezeti tagok nevesített üzletrészével alakultak át kft.- vé. A gazdasági társaság álló üzemet, 29 millió forintos adósságot örökölt, az átalakulás pillanatában két portás, egy udvari munkás, egy könyvelő és ő voltak a kollektíva. Tartoztak a szállítóknak, a vámhatóságnak, és még sokaknak. A számlákat sikerült sorban kiegyenlíteni, legtovább a helyi önkormányzat türelmét és megértését voltak kénytelenek igénybe venni... Jelenleg 55 személyt foglalkoztatnak. Működni mihamarabb Arra törekedtek, hogy mihamarabb induljon a termelés. Közben persze, sok minden mellett arra is figyelni kellett, hogy a be nem lépő tagokkal az elszámolás folyamatos legyen. Aztán némi piackutatás után jöttek az első partnerek, a római katolikus egyház, a faipari cégek... Profilváltásra nem gondoltak, talán inkább Nyitnak a piac felé arra, hogy az üzleti ágak mindegyikének fejlesztésére egyforma gondot fordítsanak. A faipari tevékenységet véli az ügyvezető igazgatónő a stabilabbnak. Ennek mérőszáma is van: ez évi kapacitásuk 80 százalékát már lekötötték. A vasipari munkavállalásokat spontánabbnak ítéli, e téren a konténergyártás látszik a legfi- xebb megrendelési körnek. Sikerült üzleti partnereket szerezni az ország távolabbi sarkából is. A pénzszerzésnek más módját is kihasználják: épületeik kihasználatlan részét bérbe adják. Albérlőjük például a Diruváll. A varroda szomszédságában kosárfonó képzés folyik a nyíregyházi Képző Központ szervezésében. Ők maguk egyelőre nem akarnak, bár tudnának létszámot bővíteni. Most a vezetés legfontosabb célja, hogy befektetőket találjanak. Méghozzá olyanokat, akik nem a tőkehozamra pályáznak, akik mindent el akarnak vinni — fogalmaz Fodomé — hanem munkát hoznak. Jelenleg konkrét és biztató tárgyalások folynak. S hogy nehéz volt-e a talpra állás? Nehéz bizony. Különös tekintettel a szemléletváltásra, hiszen a szövetkezeti közös vagyonhoz szokott emberekben a tulajdonosi tudat kialakulásához hosszú idő kell, nemcsak itt, máshol is. Szerencsére már az első pillanatokban megmutatkoztak az eredmények. Pénzügyi értelemben is. Tavaly 54 milliós árbevételt könyvelhettek el. Béremelés nem lesz A havi bruttó bér 26-27 ezer forint körül alakul, az órabérek elérik a 130 forintot. — Az év kezdetekor megmondtam az embereknek, hogy béremelésre, magamat is beleértve, senki ne számítson. Annyit tudok tenni, hogy a számviteli törvény lehetőségével élve az 1600 forintos természetbeni juttatást étkezési hozzájárulásként megkapják. Talán, majd a negyedik negyedévben, ha úgy alakulnak a dolgok... Mindennél fontosabb most mindenki számára a stabil munkaviszony, s ez teljesen érthető is. A táskáját csak épp leteszi a portán, minden reggelt az üzemben kezdi. Hétfőnként operatív megbeszélésen a középvezetőkkel egyeztetik a heti programot. Nagy gondot fordítanak a takarékosságra. Ottjártamkor épp a fémhulladékot értékesítették, de a maradék fa újrahasznosítását is megoldják. Az anyagbeszerzést meg kell szervezni, egy héten csak egyszer megy a kocsi. Nem derogál Ha pedig épp neki van dolga valahol, nem derogál neki mondjuk húsz kiló szeget betenni az autóba... Nagy jövőt látnak a bútorgyátásban, több irodát rendeztek már be, egyedi kéréseket is teljesítenek. Nyitni szeretnének a piac felé, s mivel a szakmai megalapozottságot és a minőséget egyaránt szem előtt tartják, bútortervezőkkel is együttműködnek. Fodoménak van ár- kalkulátori, könyvelői és külkereskedelmi bonyolítói végzettsége is. Az üzleti, pénzügyi szemléleten túl lényegesnek tartja az emberismeretet és a korrekt piaci magatartást. S talán még egy jellemző mondat a talpra állítótói — mások számára is példa lehet: — Engem nem érdekel, hogy nem nyugati autóval járok, jó a Lada is, s nem is rádiótelefonálok... Csak az számít, hogy ezt az évet kibírjuk. Pirint Frigyes Rakamaz (KM-D. M.) — Ha a település elmúlt néhány évét kellene értékelni, valószínű, elsősorban a sikerekről és nem a kudarcokról számolhatnánk be. Büszkék lehetnek rá az itt élők, hogy közel hatszáz lakásba vezették be a telefont kedvező áron. Szinte minden út Szilárd burkolatot kapott, elkészült a vezetékes gáz, hogy csak a nagy dolgokat említsük. Pirint Frigyes polgár- mester elsősorban előre tekint. Manapság az éves költségvetés összeállítása a legnagyobb feladat. Szűkös, mint mindenhol, de reméli „össze fog érni” (jelenleg 4,5 millió a hiány). Egyelőre nem terveznek semmiféle fejlesztést, mert nem akarnak hitelt felvenni. A testület döntött, az úttörőtábor eladásáról. Amennyiben erre sor kerül, a befolyt pénzt viszont kizárólag beruházásra szeretnék felhasználni. A távlati tervekben szerepelt egy egészségügyi komplexum kialakítása. Rakamaz vonzáskörzetébe több település tartozik, így egyfajta központi szerepet is be kell tölteniük. De mint a polgár- mester kihangsúlyozta, mindenkor figyelembe veszik a központi akaratot és elsősorban, támogatott fejlesztésekben gondolkodnak. A legtöbb gondot az oktatási intézmények működtetése jelenti, hisz az óvodára 7,5 milliót ad az állam, holott az 17 millióba kerül, az iskolára 27-et, amire pedig 50 millió kell. A testületnek be kell látni, bármennyire is jogosak az igények, mint például a temető körbekerítése, egyelőre a község működtetése a lényeges. Fontosabb feladatuknak tekintik a fiatalok letelepedésének segítését. Beépítésre alkalmas közművesített telket kínálnak száz- húszezer forintért a Margaréta és a Muskátli utcában. Kétmillió forintot különítettek el az első lakáshoz jutóknak, vissza nem térítendő támogatásként maximum 150 ezer forintot adnak. Az odaítélésben egy adhok bizottság dönt, melyben részt vesznek egy-egy nagyobb gazdálkodó egység képviselői is. Nem adták fel továbbra sem a városi rang megszerzésének lehetőségét. Pályázatukat ősszel kiegészítették, az elbírálás nyárra várható. Röviden A statisztikai... ...adatok szerint 1946-tól stagnál a település lakóinak száma, ami jelenleg 5500. A településen 169-en részesülnek jövedelempótló támogatásban. (KM) A megalakult... ....kisebbségi önkormányzat a volt községházán kapott egy helyiséget, ahol megtarthatják tanácskozásait, fogadhatják az érdeklődőket. (KM) Misén... ...emlékeztek meg a rakamazi elhurcolás 50. évfordulójára. A településről egykor több mint ötszáz férfit és nőt vittek ki „má- lenkíj robotra”, akik közül száznál többen nem jöttek haza. (KM) Húsz... ...százalékkal emelkedtek a nyersenyagnorma árai az oktatási intézményekben, az idősek klubbjában és az idősek otthonában. (KM) 750 fő... ...beiratkozott olvasója van a könyvtárnak, akik közül 54 százalék tizennégy éven aluli. Az elmúlt év statisztikája alapján 6941 látogató, 16 ezer 360 kötet könyvet kölcsönzött ki. (KM) Tévében az önkormányzat Rakamaz (KM) — Raka- mazon, Naményi Zoltán nyíregyházi vállalkozó építette ki a kábeltelevíziós hálózatot. Megállapodás alapján jelenleg 12 csatorna működik, melyből egy a rakamazi helyi televízió, vagy ahogy köznyelven ismerik, a Falutévé adásait sugározza. Eddig közel ötszázan kötöttek rá a rendszerre, akik az alapszolgáltatásért havi 280 forintot fizetnek. Farkas Ernő, a helyi televíziózás mindenese: a rakamazi adás kéthetente jelentkezik, hétfőnként 18 órától. (Ismétlés a következő héten.) A műsoridő háromórás, melyben megtalálhatók a helyi hírek, információk, tudósítások. Keddenként rendkívüli adás keretében teljes terjedelmében sugározzák az önkormányzati üléseket. Vannak állandó programjaik, például a rendőrségi hírek, a képviselők, a helyi vállalkozók és vállalkozások bemutatása, labdarúgó-mérkőzés közvetítése stb. Nemrégiben indítottak egy sorozatot, melyben a Rakamazról 1945-ben elhurcoltak szólalnak meg. Bemutatkozhattak a körzetben induló országgyűlési képviselő-jelöltek, de a helyi önkormányzati képviselőjelöltek is ismertethették programjaikat. A legnézettebb programok közé tartoznak az iskola, az óvoda és a fontosabb egyházi események közvetítései. A szakember hangsúlyozta, a két adás között az „egyszemélyes stábnak” folyamatosan kell dolgozni, hogy mindig friss legyen a műsor. Technikai eszközeik: egy videokamera, két videomagnó, egy képkeverő berendezés, ami lehetne több és jobb, de ennek is nagyon örül, s reméli, lehetőség lesz a folyamatos bővítésre. A városi rangért Szőke Judit felvételei
