Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-18 / 42. szám
1995- FEBRUÁR l8„ SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete ■ 13 A burgonya szereti ezt a földet Tisza-parti feldolgozó üzem építéséről döntöttek a A kasztott ember házában nem illik kötélről beszélni — így tartja a mondás. Vajon illik-e mostanában a burgonya hazájában exportról, vagyis kivitelről tárgyalni, amikor a hazai boltokban kevés és méredrága a valaha népeledelnek számító gumó? Illik, nem illik, a téma napirenden van Gávavencsel- lőn és a környező 5-6 településen. Időszerű, hogy lapunkban is foglalkozzunk a témával, mert az ügy főszervezője az elmúlt napokban jött haza egy hosszú és fárasztó külföldi tapasztalatszerző kőrútról, a települések illetékesei pedig egy tanácskozáson egy Tisza-parti burgonyafeldolgozó üzem építéséről döntöttek. A Gávavencsellői Polgármesteri Hivatal földszintjén egy szép kis irodában találjuk Márkus Lászlót, a Felsődadai Térségfejlesztési Társulás titkárát. Egyben ő a Pri- mom Vállalkozói Központ térségi vezetője, ennek a témának egyik legfőbb gazdája. Dicsekvés nélkül előre bocsátja: a szakVetőgumót válogatnak Balsán máját tekintve agrármérnök és a helyi té- eszben foglalkozott a vetőgumók szaporításával, az étkezési burgonya termesztésével és piacra eladásával. Senki sem akarja vitatni a szakértelmét. De a feldolgozásról vajmi keveset tud. S ki tud sokat széles e hazában ? — tesszük fel egymásnak a kérdést. Már csak azért is, mert a Népszabadságban együtt olvashattuk: „Amerikában a burgonyatermés 70 százalékát feldolgozzák, hazánkban 4 százalék a feldolgozás aránya”. Nos, így pláne nem vitathatja senki a környék leendő feldolgozó üzemét. A január legvégén tett külföldi útjáról pedig azt mondja informátorunk: élelmi- szeripari üzemeket látogatott az ismert PHARE-program támogatásával Francia- országban, Spanyolországban és Portugáliában. Márkus úr nagy ellentmondásként említi, hogy az elmúlt években értékesítési gondokkal küzdöttek errefelé. Ugyanakkor a környékre is rászakadt a munkanélA szerző felvételei küliség. Ekkor határozták el a feldolgozó üzem létrehozását. A PHARE-program pályázatán nyert pénzből a megvalósítási tervet elkészítik március közepéig. Ha lesz további támogatás, idén kezdik a kivitelezést, 1996 kora őszén, a szezonban indulhat a termelés 40-50 dolgozóval. Az olasz gépsorokon évente 2 ezer tonna chipset készítenek, ennek 70 százaléka a külföldi fogyasztók elé kerül. Látható örömmel mondja Márkus úr, hogy a gyártáshoz 400 hektáros termelői háttér kell, ez enyhít a foglalkoztatási gondokon (és a fájdalmakon), a vétőgumóról, szaktanácsadásról, a garantált átvételről a márciusban alakuló termelői szövetkezés is gondoskodik. Az sem mellékes — teszi hozzá informátorunk —, hogy a környék téeszei- nek tárolói is jó hátteret biztosítanak. A helyi Új Erő Tsz tárolóját kint, a temető közelében találjuk. Ám nincs kedvünk itt szellemeskedni, mert Házi György elnök arról számol be, hogy tavalyelőtt 50, tavaly csak 35 hektáron termeltek burgonyát. Ha lenne állami támogatás — mint például a kukorica termesztéséhez —, akkor a gyár beindulása után ismét 50, sőt több hektáron termelnek burgonyát — mondja nem jó hangulatban az elnök a vetőgumók válogatóinak közelében. A szomszéd községben Balsán szintén a tavaszi ültetésre készülnek. Egy raktárnak használt régi szobában négy asszony válogatja az apró gumókat. Ä szép termetű, piros arcú idős Balogh András egy hálószatyor fémzárolt vetőgumót emel a magasba, mond egy cifrát és kérdezi: „Öt foSzükség lesz a gávavencsellői tárolóra is rint a gumó darabja. Hogy lehet támogatás nélkül termelni egy doboz cigaretta áráért 3 kiló krumplit?” A szomszédban Béréi András nyugdíjas növénytermesztő üzemmérnök már bizakodóbb: „Eső, vagy öntözés és szakszerű munka mellett a termelés nyereségessé tehető. Én vállalom, hogy termelek a gyárnak 4-5 hektáron”. Karakó László gávavencsellői polgár- mester reméli, a mostani mizéria és a magas ár nem szegi a termelők kedvét. Követendő példaként említi Kender József helyi kistermelőt, aki maximálisan gépesítette a termelést és néha megrakja teherautóját, megy a piacokra és viszonteladók, ügyeskedő kereskedők nélkül értékesíti a saját burgonyáját. Dr. Mátyás László, Balsa polgármestere röviden mondja: „A szabolcsi burgonya jobb minőségű és ízű, mint a szlovák, vagy a lengyel. Termelnünk kell gesztorság és támogatás mellett. Használjuk ki a helyi adottságainkat. A burgonya szereti ezt a földet, és a világon sokfelé szeretik a burgonyát.” Nábrádi Lajos települések A KM VENDÉGE A világjáró geográfus Horányi Zsuzsa „Szeretném bejárni a Földnek minden zegzugát” — énekelték egykoron a slágert, s bizony sokan álmodoznak napjainkban is arról, hogy eljussanak a távoli földrészekre, Afrikába, Amerikába, Ázsiába. Jó néhány irigye lehet épp ezért Göőz Lajos főiskolai tanárnak, aki munkája révén számtalan idegen országban megfordult. Eljutott többek között Japánba is, amely országgal már diákkorában is nagyon szeretett volna megismerkedni. Japánból csodálatos élményekkel tért haza, a felkelő nap országában már maga a hétköznapi valóság és a földrajzi viszonyok is rendkívüliek. Kínában már négyszer járt. Legutóbb a „Megújuló energiaforrások” kongresszusán tartott előadást. A mesés kelet ellenére mégis Anglia áll hozzá a legközelebb sajátos világával, emberi kapcsolataival. Nagy- Britanniában gyakran kerékpárral fedezte fel a vidéket. A tanácskozások és az utazások csupa érdekessé teszik életét, fantasztikus élményekben volt része, ám ő nem igazán szeret a múlttal foglalkozni. Mindig a jövőre összpontosít, ezért röviden foglalja össze eddigi pályafutását. Ifjúsága a magyar történelem tragikus eseményekkel terhelt időszakához kapcsolódik. A Felvidéken született, de a háború következtében családját kiutasították Csehszlovákiából. Egy falusi tehetségkutatás alkalmával került Sárospatakra a kollégiumba. Az itt szerzett ismeretek meghatározóak lettek a számára, végigkísérik egész életét, emberi értékrendjét is Patak szabta meg. Pataki földrajztanára oltotta belé a táj és a természet szeretetét.. Utolsó filléreit kellett összeraknia, hogy előfizetője legyen a Földrajz zsebkönyveknek. A Földrajzi folyóiratok összekötött évfolyamai a ma napig könyvtára ékességei. Rengeteget olvasott és olvas ma is. Előfordult, hogy a sárospataki könyvtárból egy év alatt 300 könyvet is kikölcsönzött, s természetesen mindezek mellett még más könyvekkel is gazdagította tudását. A népi kollégiumba kerülve sikerült biológia-földrajz szakon tanári diplomát szereznie, majd az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetemen folytatta tanulmá- Göőz Lajos nyait, ahol ledoktorált. Figyelmét ezt követően a geológiai kutatások kötötték le. A terepi munka rendkívül izgalmas, de hihetetlenül fárasztó is egyben. Ehhez a rendkívül érdekes szakmához nem árt, ha a szerencsével is barátságot köt a kutató, hiszen ha egy fúrást olyan helyen mélyítenek, ahol olaj tör fel, akkor a kitermelés fedezi egy tucatnyi mélyfúrás kutatási költségeit. Számolóként kezdte az olajkutató szakmát, és kutatási csoportvezetőként fejezte be, mikor tanítani hívták a tanárképző főiskolára. Már túl van a hatvanon, de még mindig szeret tanulni és tanítani. Közel áll hozzá a fiatalok gondolkodásmódja. Az önmaga és a világgal való megismerés állandó és olthatatlan szom- ja jelentette számára azt, hogy sok mindennel foglalkozik. Rendkívül érdekli a csillagászat, ezt a tantárgyat is oktatja a hallgatóknak. Tervezett több csillagvizsgálót, a főiskola távcsöve az egyik legnagyobb telje- sítmény ű volt akkoriban. A hallgatók segítsé- Balázs Attila felvétele gével kozmikus porcsapdákat is felállítottak a főiskola épületének tetején és a kozmikus pormaradványokat mikroszkóppal azonosították. Szerteágazó munkáját bizonyítja, hogy a főiskola udvarán lévő napórát is ő tervezte, sőt megalakította az ásványgyűjtők egyesületét is. Mindig fájdalmasan mesél a napenergia kihasználatlanságáról, pedig Magyarországon kedvezőek a besugárzási viszonyok. Igen fontosnak tartja a geotermikus energia gazdaságos és takarékos felhasználását, ám úgy véli, a kitermelt meleg vizet megfelelő tisztítás után vissza kell sajtolni ugyanabba a rétegbe, hogy később esetleg felmelegedve újra kitermelhetővé váljon. A legfontosabb számára mégis a hallgatókkal való foglalkozás, valamint az oktatás színvonalának javítása, a legújabb ismeretanyagok továbbadása. A földtudományok területe is hihetetlen gyorsan fejlődik, a geológiában forradalmian új folyamatokat ismert fel az emberiség, amely áthatja és teljesen átalakítja a tanítási anyagot. Nemcsak a tanárképző főiskolán, hanem a miskolci egyetemen is oktat, illetve a közép-angliai Wolverhampton egyetemén vendégprofesszor. Emellett számos helyen vesz részt tudományos tanácskozásokon. Előfordult, hogy egyik nap Angliában tartott előadást, másnap Beregszászon. Ez egy kicsit meglepő volt számára is, túlságosan nagy volt a kontraszt a két ország társadalmi és gazdasági viszonyai között. Ahhoz, hogy ezt a rengeteg munkát elbírja, rendszeresen sportol, erősít a tornacsarnokban. Míg lehetőség volt rá, úszott is. Az ingázás sem zavarja, hiszen az állandó lakása Budapesten van, így sokat vonatozik. Az utazással eltöltött időt sem hagyja kihasználatlanul, a Buda- pest-Nyíregyháza-úton is elfoglalja magát, rendszerint egy könyvet sikerül elolvasnia. f
