Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-18 / 42. szám

1995- FEBRUÁR l8„ SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete ■ 13 A burgonya szereti ezt a földet Tisza-parti feldolgozó üzem építéséről döntöttek a A kasztott ember házában nem illik kötélről beszélni — így tartja a mondás. Vajon illik-e mostaná­ban a burgonya hazájában ex­portról, vagyis kivitelről tárgyalni, amikor a hazai boltokban kevés és méredrága a va­laha népeledelnek számító gumó? Illik, nem illik, a téma napirenden van Gávavencsel- lőn és a környező 5-6 településen. Időszerű, hogy lapunkban is foglalkozzunk a témá­val, mert az ügy főszervezője az elmúlt na­pokban jött haza egy hosszú és fárasztó kül­földi tapasztalatszerző kőrútról, a települé­sek illetékesei pedig egy tanácskozáson egy Tisza-parti burgonyafeldolgozó üzem épí­téséről döntöttek. A Gávavencsellői Polgármesteri Hivatal földszintjén egy szép kis irodában találjuk Márkus Lászlót, a Felsődadai Térségfej­lesztési Társulás titkárát. Egyben ő a Pri- mom Vállalkozói Központ térségi vezető­je, ennek a témának egyik legfőbb gazdá­ja. Dicsekvés nélkül előre bocsátja: a szak­Vetőgumót válogatnak Balsán máját tekintve agrármérnök és a helyi té- eszben foglalkozott a vetőgumók szaporí­tásával, az étkezési burgonya termesztésé­vel és piacra eladásával. Senki sem akarja vitatni a szakértelmét. De a feldolgozásról vajmi keveset tud. S ki tud sokat széles e hazában ? — tesszük fel egymásnak a kér­dést. Már csak azért is, mert a Népszabad­ságban együtt olvashattuk: „Amerikában a burgonyatermés 70 százalékát feldolgoz­zák, hazánkban 4 százalék a feldolgozás aránya”. Nos, így pláne nem vitathatja senki a környék leendő feldolgozó üzemét. A január legvégén tett külföldi útjáról pe­dig azt mondja informátorunk: élelmi- szeripari üzemeket látogatott az ismert PHARE-program támogatásával Francia- országban, Spanyolországban és Portugá­liában. Márkus úr nagy ellentmondásként emlí­ti, hogy az elmúlt években értékesítési gondokkal küzdöttek errefelé. Ugyanak­kor a környékre is rászakadt a munkanél­A szerző felvételei küliség. Ekkor hatá­rozták el a feldolgo­zó üzem létrehozá­sát. A PHARE-prog­ram pályázatán nyert pénzből a megvaló­sítási tervet elkészí­tik március közepé­ig. Ha lesz további támogatás, idén kez­dik a kivitelezést, 1996 kora őszén, a szezonban indulhat a termelés 40-50 dolgozóval. Az olasz gépsorokon évente 2 ezer tonna chipset készítenek, ennek 70 százaléka a kül­földi fogyasztók elé kerül. Látható öröm­mel mondja Márkus úr, hogy a gyártás­hoz 400 hektáros termelői háttér kell, ez enyhít a foglalkoztatási gondokon (és a fájdalmakon), a vétőgumóról, szaktaná­csadásról, a garantált átvételről a március­ban alakuló termelői szövetkezés is gon­doskodik. Az sem mellékes — teszi hozzá informátorunk —, hogy a környék téeszei- nek tárolói is jó hátteret biztosítanak. A helyi Új Erő Tsz tárolóját kint, a te­mető közelében találjuk. Ám nincs ked­vünk itt szellemeskedni, mert Házi György elnök arról számol be, hogy ta­valyelőtt 50, tavaly csak 35 hektáron ter­meltek burgonyát. Ha lenne állami támo­gatás — mint például a kukorica termesz­téséhez —, akkor a gyár beindulása után ismét 50, sőt több hektáron termelnek burgonyát — mondja nem jó hangulatban az elnök a vetőgumók válogatóinak köze­lében. A szomszéd községben Balsán szintén a tavaszi ültetésre készülnek. Egy raktárnak használt régi szobában négy asszony válo­gatja az apró gumókat. Ä szép termetű, piros arcú idős Balogh András egy háló­szatyor fémzárolt vetőgumót emel a ma­gasba, mond egy cifrát és kérdezi: „Öt fo­Szükség lesz a gávavencsellői tárolóra is rint a gumó darabja. Hogy lehet támoga­tás nélkül termelni egy doboz cigaretta áráért 3 kiló krumplit?” A szomszédban Béréi András nyugdíjas növénytermesztő üzemmérnök már bizakodóbb: „Eső, vagy öntözés és szakszerű munka mellett a ter­melés nyereségessé tehető. Én vállalom, hogy termelek a gyárnak 4-5 hektáron”. Karakó László gávavencsellői polgár- mester reméli, a mostani mizéria és a ma­gas ár nem szegi a termelők kedvét. Köve­tendő példaként említi Kender József helyi kistermelőt, aki maximálisan gépesítette a termelést és néha megrakja teherautóját, megy a piacokra és viszonteladók, ügyes­kedő kereskedők nélkül értékesíti a saját burgonyáját. Dr. Mátyás László, Balsa polgármestere röviden mondja: „A szabol­csi burgonya jobb minőségű és ízű, mint a szlovák, vagy a lengyel. Termelnünk kell gesztorság és támogatás mellett. Használ­juk ki a helyi adottságainkat. A burgonya szereti ezt a földet, és a világon sokfelé szeretik a burgonyát.” Nábrádi Lajos települések A KM VENDÉGE A világjáró geográfus Horányi Zsuzsa „Szeretném bejárni a Földnek minden zegzugát” — énekelték egykoron a slá­gert, s bizony sokan álmodoznak napja­inkban is arról, hogy eljussanak a távoli földrészekre, Afrikába, Amerikába, Ázsiába. Jó néhány irigye lehet épp ezért Göőz Lajos főiskolai tanárnak, aki mun­kája révén számtalan idegen országban megfordult. Eljutott többek között Japánba is, amely országgal már diák­korában is nagyon szeretett volna meg­ismerkedni. Japánból csodálatos élményekkel tért haza, a felkelő nap országában már ma­ga a hétköznapi valóság és a földrajzi vi­szonyok is rendkívüliek. Kínában már négyszer járt. Legutóbb a „Megújuló energiaforrások” kongresszusán tartott előadást. A mesés kelet ellenére mégis Anglia áll hozzá a legközelebb sajátos világával, emberi kapcsolataival. Nagy- Britanniában gyakran kerékpárral fedez­te fel a vidéket. A tanácskozások és az utazások csupa érdekessé teszik életét, fantasztikus élményekben volt része, ám ő nem igazán szeret a múlttal foglalkoz­ni. Mindig a jövőre összpontosít, ezért röviden foglalja össze eddigi pályafu­tását. Ifjúsága a magyar történelem tragikus eseményekkel terhelt időszakához kap­csolódik. A Felvidéken született, de a há­ború következtében családját kiutasítot­ták Csehszlovákiából. Egy falusi tehet­ségkutatás alkalmával került Sárospa­takra a kollégiumba. Az itt szerzett is­meretek meghatározóak lettek a számá­ra, végigkísérik egész életét, emberi ér­tékrendjét is Patak szabta meg. Pataki földrajztanára oltotta belé a táj és a természet szeretetét.. Utolsó filléreit kellett összeraknia, hogy előfize­tője legyen a Földrajz zseb­könyveknek. A Földrajzi fo­lyóiratok összekötött évfolya­mai a ma napig könyvtára ékességei. Rengeteget olva­sott és olvas ma is. Előfor­dult, hogy a sárospataki könyvtárból egy év alatt 300 könyvet is kikölcsön­zött, s természetesen mind­ezek mellett még más köny­vekkel is gazdagította tudá­sát. A népi kollégium­ba kerülve si­került bioló­gia-földrajz szakon ta­nári diplo­mát szerez­nie, majd az Eötvös Ló- ránd Tudo­mányegyete­men folytat­ta tanulmá- Göőz Lajos nyait, ahol ledoktorált. Figyelmét ezt követően a ge­ológiai kutatások kötötték le. A terepi munka rendkívül izgalmas, de hihetetle­nül fárasztó is egyben. Ehhez a rendkí­vül érdekes szakmához nem árt, ha a szerencsével is barátságot köt a kutató, hiszen ha egy fúrást olyan helyen mélyí­tenek, ahol olaj tör fel, akkor a kiterme­lés fedezi egy tucatnyi mélyfúrás kutatási költségeit. Számolóként kezdte az olaj­kutató szakmát, és kutatási csoportveze­tőként fejezte be, mikor tanítani hívták a tanárképző főiskolára. Már túl van a hatvanon, de még mindig szeret ta­nulni és tanítani. Közel áll hozzá a fiatalok gondolkodásmódja. Az önmaga és a világgal való megismerés állan­dó és olthatatlan szom- ja jelentette számára azt, hogy sok mindennel fog­lalkozik. Rendkívül érdek­li a csillagászat, ezt a tan­tárgyat is oktatja a hall­gatóknak. Terve­zett több csil­lagvizsgálót, a főiskola távcsöve az egyik legna­gyobb telje- sítmény ű volt akkori­ban. A hallga­tók segítsé- Balázs Attila felvétele gével kozmi­kus porcsap­dákat is felállítottak a főiskola épületé­nek tetején és a kozmikus pormaradvá­nyokat mikroszkóppal azonosították. Szerteágazó munkáját bizonyítja, hogy a főiskola udvarán lévő napórát is ő ter­vezte, sőt megalakította az ásvány­gyűjtők egyesületét is. Mindig fájdalma­san mesél a napenergia kihasználatlan­ságáról, pedig Magyarországon kedve­zőek a besugárzási viszonyok. Igen fon­tosnak tartja a geotermikus energia gaz­daságos és takarékos felhasználását, ám úgy véli, a kitermelt meleg vizet megfele­lő tisztítás után vissza kell sajtolni ugyan­abba a rétegbe, hogy később esetleg fel­melegedve újra kitermelhetővé váljon. A legfontosabb számára mégis a hall­gatókkal való foglalkozás, valamint az oktatás színvonalának javítása, a leg­újabb ismeretanyagok továbbadása. A földtudományok területe is hihetetlen gyorsan fejlődik, a geológiában forradal­mian új folyamatokat ismert fel az em­beriség, amely áthatja és teljesen átala­kítja a tanítási anyagot. Nemcsak a tanárképző főiskolán, ha­nem a miskolci egyetemen is oktat, illet­ve a közép-angliai Wolverhampton egye­temén vendégprofesszor. Emellett szá­mos helyen vesz részt tudományos ta­nácskozásokon. Előfordult, hogy egyik nap Angliában tartott előadást, másnap Beregszászon. Ez egy kicsit meglepő volt számára is, túlságosan nagy volt a kontraszt a két ország társadalmi és gazdasági viszonyai között. Ahhoz, hogy ezt a rengeteg munkát el­bírja, rendszeresen sportol, erősít a tor­nacsarnokban. Míg lehetőség volt rá, úszott is. Az ingázás sem zavarja, hiszen az ál­landó lakása Budapesten van, így sokat vonatozik. Az utazással eltöltött időt sem hagyja kihasználatlanul, a Buda- pest-Nyíregyháza-úton is elfoglalja ma­gát, rendszerint egy könyvet sikerül elol­vasnia. f

Next

/
Thumbnails
Contents