Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-18 / 42. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Tanulópénz Nem javult a kereskedelmi morál, annak ellenére, hogy a kereskedők száma nagymértékben növekedett, az árukínálat bővült, a kereslet viszont csökkent. A fogyasztók érdekeit mégis egyre nagyobb mértékben éri sérelem — összegezte az elmúlt évi vizsgálatok tapasztalatait a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség elnöke a minapi sajtótájékoztatóján. Elmondta: a vizsgált üzletek, vendéglátóhelyek és szolgáltatók majdnem felénél találtak valamiféle szabálytalanságot. Én megfordítanám: a vizsgált helyek több mint felénél mindent rendben találtak. Ami nagyszerű lenne, ha üzleteknek éppen e felében vásárolnánk. Am gyanítom, a tapasztalatok nem így rétegeződnek: a legtöbb gond a leggyakrabban igénybe vett helyeken van. És — sajnos — a mi megyénkben a felelősségre vonási arány az országos átlagnál magasabb. A vásárló nem érti: hiába nő gombamód az üzletek, butikok, „diszkontboltok ” száma, a vevő még mindig nem teheti meg, illetve megteheti, de jobbára fölösleges, hogy faképnél hagyja azt a kereskedőt, aki becsapta. Nagyon kevés ugyanis a módszerek közötti különbség, az árak pedig — mint valami láthatatlan karmester intésére — szinte teljesen egyformán emelkednek. Nagyrészt azonosak a beszerzési források, mégis ritka az összefogás a célból, hogy a nagytételű beszerzés révén olcsóbb árakat érjenek el (vagy ha van, az így képződő különbséget extra haszon formájában a kereskedők szeretnék megtartani maguknak). Gyanítom, közrejátszik e helyzet kialakulásában, hogy sok a kezdő, szakképzettség nélküli, kevés tapasztalattal rendelkező kereskedő, illetve alkalmazott is, majdnem ugyanennyi a családtagként vagy ismerősként munkába álló eladó. Ez esetenként előnyös, máskor azonban furcsa szituációkat teremt. A hatóságok próbálnak rendet tartani, de az évek óta futó kampány ellenére még a nyugtaadási kötelezettséggel sincs minden rendben. Ebben azonban partner a vevő is, mert nyugta nélkül alkalmanként olcsóbban juthat áruhoz vagy szolgáltatáshoz. A bírságok ma alig jelentenek kellő visz- szatartó erőt; tavaly például ha valaki fennakadt az ellenőrök hálóján, átlagosan kilencezer forint körüli bírságot fizetett, ha feljelentették, amennyiben a helyszínen lepengethette, megúszta három-négy ezerrel — ezt sokan „zsebből” fizették, meg sem érzik. Azért némely dolog változni látszik: a szakemberek szerint a vásárlók óvatosabbak és tájékozottabbak, mint az elmúlt években, és a magasabb árak dacára növekedett a megbízható, márkás cikkek iránti kereslet. Kezd megtérülni a tanulópénz. Marik Sándor Kováts Dénes Az állampolgárok (köz)biztonságérzete nem mindig egyezik meg a rendőrség által készített statisztikák sugallta információkkal. Arról hallunk évek óta, hogy csökken az ismertté vált bűncselekmények száma, nő a nyomozáseredményesség — eközben egyre súlyosabb, leszámolás jellegű ügyekről számolnak be tudósítások. Dr. Hajzer Lászlóval, Szabolcs-Szatmár-Bereg rendőr-főkapitányával különböző, a köznyugalmat befolyásoló jelenségekről beszélgettünk az elmúlt év értékelésének tükrében. □ Gyakran halljuk: válságban van a rendőrség a gazdálkodást illetően, mert kevés a pénz a működésre. Túl sokat futottak a rendőrautók, a benzinre nem jut elég pénz, s a fizetések is jócskán elmaradnak a kívánatostól... — A gondokat tényleg nem lehet elkendőzni. Költségvetési szerv vagyunk, be kell tartani a gazdálkodás szabályait. A működési kiadások jelentős terhet rónak ránk is az áremelkedések miatt, átlagosan 2800 kilométert mehetünk rendőrautóinkkal havonta. Szigorú takarékosságra kényszerülünk tehát a működés és a bérgazdálkodás területén, gyakorlatilag létszámstop van, a távozók helyett nem tudunk új embereket felvenni. Most már csak úgy, az utcáról bejőve nem lehet valaki rendőr, kétéves képzés után állítható szolgálatba a jelentkező. Ez célszerű intézkedés, de nem kis gondok forrása is. A feszültségek egyik oka, hogy jobb, színvonalasabb munkát akarunk, de időnként meg kell fontolni: mit tehetünk a szorító gazdasági helyzetben... □ Lehet, hogy hamarosan gyalog kénytelenek üldözni a bűnözőket a rendőrök. — Ezt így nem lehet megfogalmazni. De tény: racionálisabb munkaszervezésre van szükség. □ Az alacsony fizetések bizonyos munkakörökben, így a rendőrségen belül is ürügyként szolgálhatnak a korrupcióra. Megyénkben történtek-e ilyen jellegű visz- szaélések? — Mit nevezünk egyáltalán szervezett bűnözésnek? A régi statisztikai rendszer ennek kimutatására teljesen alkalmatlan, ez alapján úgy tűnik, mintha szinte nem is lenne, pedig tudjuk, hogy van. A gond az, hogy nem áll senkinek érdekében feljelentést tenni ilyen ügyekben. A szervezett bűnözés elsődleges célja az állami szervek, jövedelemforrások megcsapolása, így a csempészet, a vámorgazdaság, a jövedéki Dr. Hajzer László • « .............................................................. A fizetések és a korrupció között nincs szoros összefüggés, kisebb ügyek fordulnak elő. yy — Sajnos, emiatt több embertől meg kellett válnunk. Ha kiderül a dolog, nincs pardon. De alapvetően azt mondanám: a fizetések és a korrupció között nincs szoros összefüggés. Nem fogadom el azt, hogy valaki azért lesz korrupt, mert kevés a fizetése. Aki vállalta a rendőri munkát, az vállalta az ezzel járó erkölcsi felelősséget és kötelezettségeket is! Tény: nem könnyű felderíteni a rendőri korrupciót, de inkább a kisebb ügyek a jellemzőek, a helyszíni bírságolásokkal függnek össze. Elsősorban — talán kiszolgáltatottságuk miatt — a külföldi állampolgárokkal kapcsolatban. □ Szervezett bűnözés és korrupció — egymással párhuzamos dolgok. Nálunk jellemzői törvény kijátszása, a prostitúció és azzal összefüggő bűncselekmények, a kábítószerforgalmazás, valamint egyéb gazdasági bűncselekmények elkövetése tartozhat e kategóriába. Két hónapon belül felállítjuk a szervezett bűnözés elleni alosztályt, tagjai ilyen bűncselekmények felderítésével foglalkoznak majd. □ Pénzmosás és leszámolások — egyre gyakoribb jelenségek. Megyénkben is találunk példákat, kísérőjelenségei a szervezett bűnözésnek. — Itt azért kevésbé jellemzőek, mint mondjuk a fővárosban. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy Nyíregyházán működik az ország legnagyobb, úgynevezett KGST-piaca, ukránok, oroszok, románok, lengyelek, kínaiak és más nemzetbeliek találkahelye. A külföldiek igényeinek kielégítésére is szolgál, nyíregyházi közvetítéssel, kereskedelmi érdekektől motiválva. Leszámolás jellegű súlyos bűncselekményre két nyíregyházi és egy mátészalkai gyilkosság utal, jó lenne megakadályozni e jelenség elterjedését, de megígérni nem tudom. □ A rendőri gazdaságvédelmi tevékenység az egyik sarkallatos pont. Nemcsak azért, mert a nyilvánosság keveset tud az ilyen ügyekről, de azért is, mert ha hírt is adnak róluk, a büntetésről kevésbé lehet, mert évekig le sem zárulnak ítélettel. Sőt, egyes gyanúsítottak továbbra is élik világukat, bár elsíbolt milliókról és milliárdok- ról hallani... pulálókkal. Emellett természetesen olyan jogi környezetre lenne szükség, mely segíti a munkánkat, de az átmeneti állapotok, a kiskapukat hagyó, ügyeskedésre alkalmat adó törvények között még nehezebb a bizonyítás. Sajnos, valóban vannak olyan ügyek, melyeket a nyomozást követően átadunk a bíróságnak, de évek hosszú sora alatt sem sikerül pontot tenni rájuk. □ Közrend, közbiztonság. Szintén sarkallatos kérdések. Fliába a kedvezőnek tűnő statisztikák, az állampolgárok biztonságérzete nem erősödik. Sőt. • — Az adatok egyértelműek. Megyénkben 18 százalékkal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, javult a felderítési és nyomozáseredményesség. Megyénk a 6. helyen áll a rangsorban. A szubjektív biztonságérzet (talán természetesen) nem függ össze mindezzel, egy- egy kiemelt bűncselekmény — még ha nem is itt történik, nagyban befolyásolja a polgárok közbiztonságról alkotott véleményét. □ Egyesek úgy vélik: szépek a csökkenést mutató számok, ami alapján lassan azt mondhatjuk: nem is követnek el bűncselekményt. Hiszen évek óta 15-20 százalékkal kevesebbről adnak hírt... — 1991-ben 22 ezer bűncselekményt követtek el Szabolcs-Szatmár-Beregben, 1994- ben 14 ezret. Igaz, ez utóbbi még mindig magasabb szám, mint volt a ’80-as évek közepén. A csökkenés tehát valóban érzékelhető, de a szubjektív biztonságérzetre még nem fejti ki hatását. Az emberölések jelentősen befolyásolják az állampolgárok nyugalmát, tavaly 33 gyilkosságot követtek el, egyedül a mátészalkai benzinkutas életének kioltóját nem tudtuk még felderíteni, de tovább tart a nyomozás. Még mindig a családi, illetve ivócimborák közötti tragédiák dominálnak, de volt 3-4 ügy, ahol nehéz feladat volt kideríteni a tettes kilétét, amikor más ok állt a háttérben, mondjuk a nyereségvágy. )) Balázs Attila felvétele ^ Olyan jogi környezetre lenne szükség, mely segíti a munkánkat, mert sok a kiskapu, yy — Ez egy speciális terület, a lényege: a hatóságok mindig egy lépéssel hátrébb járnak. Pénzt és energiát kell átcsoportosítani a hatékony munkához, olyan jól képzett közgazdászokkal, jogászokkal és könyvelőkkel megerősítve e szakterületet, akik szakmailag is felveszik a versenyt a maniNem kis feladat hárul ránk határszéli megyeként, igyekszünk jói ellátni munkánkat, yy □ Hogyan értékeli a kapitányságok munkáját? — Bár talán igazságtalannak tűnik, mert mind a nyolc elismerésre méltó munkát végez, kettőt ki kell emelnem. A nyíregyházit, mert a megyeszékhelyiek között kifejezetten jó eredményeket ért el annak ellenére, hogy a megyebeli bűncselekmények felét az illetékességi területükön követik el, s megtalálhatók itt a nagyvárosi bűnözés szinte minden jellemzője. A fehérgyarmatit pedig azért, mert 147 kapitányság között a második legjobb munkát végezték az elmúlt időszakban. Minden dicséretet megérdemelnek. □ Mit hozhat a jövő? — Az Országos Rendőr-főkapitányság minden évben kiemelten kezel egy-egy munkaterületet, az idei az idegenrendészet éve. Nem kis feladat hárul ránk határszéli megyeként, de igyekszünk megfelelően ellátni munkánkat. Remélem, javul az állampolgárok biztonságérzete is. Javulhat a biztonságérzet Aki vállalta a rendőri munkát, az vállalta annak erkölcsi felelősségét is-K AKTUÁLIS INTERJÚNK
