Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-02 / 28. szám
1995. február 2., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Földművelők nyugdíja Meghatározott időtartamú szolgálati idő megszerzése fontos alapfeltétel Nyíregyháza (KM — K. É.) — Aki nyugdíjba készül, tudja: jó pár dolognak kell együtt lennie ahhoz, hogy a jól megérdemelt pihenés megkezdődhessék. Ezek egyike a szolgálati idő, mely jelentős eleme a nyugdíjnak. Egyrészt, mert meghatározott időtartamú szolgálati idő megszerzése alapfeltétele a nyugdíjjogosultságnak, másrészt mert a nyugdíjazásig megszerzett összes szolgálati idő az egyik meghatározója a nyugdíj összegének. A hatályos társadalombiztosítási jogszabályok szolgálati időnek tekintenek lényegében minden társadalmilag hasznos, rendszeres és igazolt munkavégzést. Megyénk lakosainak jelentős része földművelésből él, ezért is szíthat a figyelemre az ő nyugdíjuk kiszámításának módja. Ami számít Esetükben szolgálati időként kell figyelembe venni a mező- gazdasági szakcsoport tagjaként, illetőleg az egyéni gazdálkodóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag, illetve az egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járulékot fizetett. A mezőgazdasági szakcsoport tagjaira 1982. január 1- jétől az egyéni gazdálkodókra pedig 1983. január 1-jétől terjed ki a társadalombiztosítási védelem. Ettől kezdve jogosultak nyugellátásra és baleseti ellátásra is. A mezőgazdasági szakcsoportnak az a tagja, akinek a tagsági viszonyával összefüggő, mezőgazdasági kistermelői tevékenységéből származó jövedelme az évi 36 000 forintot, illetőleg a havi 3000 forintot elérte és az egyidejűleg fennállott egyéb jogviszonya, tevékenysége alapján szolgálati időt nem szerzett, továbbá aki öregségi, rokkántsági, baleseti nyugdíjban nem részesült, társadalombiztosítási járulékot köteles volt fizetni. A mezőgazdasági kistermelői tevékenységet folytató az a személy, aki a lakóhely szerint illetékes önkormányzat igazolása szerint egyéni gazdálkodó volt és e tevékenységéből származó jövedelme az évi 36 000 forintot, illetőleg a havi 3000 forintot elérte, és egyidejűleg fennállott egyéb jogviszonya, tevékenysége alapján szolgálati időt nem szerzett, továbbá aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban nem részesült, társadalombiztosítási járulékot köteles volt fizetni. Kistermelőknek A rendelkezés ugyanakkor lehetővé teszik legfeljebb öt olyan naptári évnek szolgálati időnkénti beszámítását, amely alatt a mezőgazdasági szakcsoport tagjai kistermelői tevékenységéből származó jövedelme, illetőleg az egyéni gazdálkodónak ebből a tevékenységéből származó jövedelme az évi 36 000 forintot, illetőleg a havi 3000 forintot elérte, feltéve, hogy arra az időre a társadalombiztosítási járulékot is megfizette. A biztosítási jövedelemhatár 1989. január 1-jétől 1992. február 29-ig terjedő időben évi 42 000 forint volt. Nem árt tudni, hogy mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, valamint egyéni gazdálkodóként szolgálati idő szervezésére 1992. február 29-ig volt lehetőség. 1992. február 29-ét követően egyéni vállalkozói igazolvány birtokában, mint egyéni vállalkozó lehet szolgálati időt szerezni. A szakszövetkezeti tagok kötelező kölcsönös nyugdíj- biztosítását 1971. január 1-jén vezették be. A korábbi tagsági idő beszámítását csak az kérhette, aki akkor tagja volt valamelyik szakszövetkezetnek és a beszámítani kért naptári évben teljesítette az előírt munkamennyiséget, valamint a nyugdíjjárulékot utólag megfizette. Azok a naptári évek, amiket a társadalombiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség a szakszövetkezeti tag 1973. december 31-ig előterjesztett kérelme alapján annak idején jogerős határozattal nyugdíjévnek ismert el, az új szabályok szerint is szolgálati időnek számítanak. A szakszövetkezeti tagok 1970. után közös munkában töltött idejét a munkanapokkal kapcsolatos, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok 1966. utáni szolgálati idejére vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Ennek megfelelően a teljes naptári év akkor számít szolgálati időnek, ha a tagság egész éven át fönnállt, és a tag közös munkával 150, nő 100 munkanapot teljesített. Az így számított egész naptári évből annyiszor 30 nap számít szolgálati időnek, ahányszor a tag közös munkával 13, nő 8 munkanapot teljesített. Ha pedig a tagság az egész naptári éven át nem állott fönn, a tagsági időnek annyiszor 30 napja, legfeljebb azonban a tagsági idő naptári tartama számít szolgálati időnek, ahányszor a tag közös munkával 13, nő 8 munkanapot teljesített. A munkanapok számításánál eltérés van a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó szabályhoz képest. Az eltérés az, hogy nem lehet munkanapra átszámítani a szakszövetkezeti tagság alatt munkaviszonyban, ipari szövetkezeti tagsági viszonyban, bedolgozói jogviszonyban, rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízási jogviszonyban töltött időt, továbbá azt az időt, amelyre a szakszövetkezeti tag ügyvédi, kisipari, magánkereskedői működése alapján nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt. A felsorolt időket a munkaviszonyban töltött időre vonatkozó szabályok szerint kell szolgálati időnként figyelembe venni, és csak az egyéb címen szerzett, illetőleg teljesített munkanapok vehetők számításba a szakszövetkezeti tagként szerzett szolgálati idő szempontjából. 1982. december 31-éig a szakszövetkezeti tagok növelt összegű szakszövetkezeti járulékfizetése ellenében járadékra szereztek jogosultságot. A növelt összegű szakszövetkezeti járulék tovább fizetésére az említett időpont után is van lehetőség, de az újabb szakszövetkezeti tagok ilyen járulék fizetését már nem vállalhatják. Azoknak a szakszövetkezeti tagoknak, akik a rájuk vonatkozó kötelező, kölcsönös nyugdíjbiztosítás bevezetése után a szakszövetkezet tulajdonában lévő földterület tagosítása, szövetkezettel történt egyesülése folytán mezőgazdasági szövetkezeti tagokká váltak, de korábban a szerzett joguk további megtartása érdekében vállalták a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetését, ezt a jogukat megtarthatták a mezőgazdasági szövetkezetbe történő belépésük után is. Ezért a jogszabály az 1982. december 31-ig megszerzett szolgálati idők figyelembevételénél már nem szakszövetkezeti tagokról, hanem mezőgazdasági szövetkezeti tagokról rendelkezik. Megnövelt összegben A növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetésének az időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni, legföljebb 1992. december 31-ig ha a szakszövetkezet tagja 1983. január 1-jétől társadalombiztosítási járulékot fizetett vagy a foglalkoztatási kötelezettségét a mezőgazdasági szövetkezet és a tag írásbeli megállapodása szerint szüneteltette a tag közeli hozzátartozójának az otthoni ápolása, gondozása vagy a saját lakás építése végett, és a tag erre az időre a nyugdíjjárulékot is megfizette. Lélekroppantó teher alatt A szerény ünnepségen Fónyadné Király Sándor polgármester társaságában A szerző felvétele Káliói évzáró A nagykállói Őszi Napfény nyugdíjasklub megtartotta évzáró gyűlését, melyen 64 nyilvántartott tagból 54 fő vett részt. A távolmaradók egészségi állapotra való hivatkozással nem tudtak részt venni. Jelen volt Fodor János polgármester és Stock Gyula, a művelődési központ igazgatója is. Az éves beszámolóból kiderült: immár hagyománnyá vált a háromnapos kirándulás, mely ezúttal Egerbe és környékére vezetett. Örök emlék marad valameny- nyiük számára, hogy egyebek közt megtekintették az ország legmagasabb pontját, a Kékestetőt. A klubon belül 15 fős énekkar szerepel, tagjai a megyei Ki mit tudón és Beregszászon egyaránt sikerrel szerepeltek. A klubtagok végezetül jóízűen fogyasztották az új étterem által készített vacsorát, melyet vidám szórakozás követett s egyben kívántak egymásnak erőben, egészségben, örömökben gazdag boldog új évet. Vajda Albert klubvezető Tiszalök (KM - T. K.) — A szeretet, a melegség, a törődés élteti azokat az idős embereket, akiket gondjaiba vett Fónyad Lajosné, ezelőtt huszonkét évvel. A tiszalöki idősek klubjának vezetője a közelmúltban búcsúzott el munkatársaitól: a négygyermekes, három unokával büszkélkedő asszony nyugdíjba vonult. Számok, adatok, tények segítenék a tájékozódást. De mit mond az a rideg statisztika, hogy az eleinte csupán 15-17 klubtag helyett ma huszonket- ten töltik az éjszakát a szállásadó klubban, 23-an részesülnek házi szociális gondozásban és egyelőre csak az ebédet kérik 38-an. Giziké elégedetten nézett körül az ünnepélyessé varázsolt ebédlőben, a terített asztalt körbeülő munkatársain: megértették a szándékát és maguk is fontosnak érezték, hogy a család melegét nélkülöző, zömében magányos időseknek életük alkonyát varázsolják barátságossá. Ne csupán a hivatal személytelen juttatásával, hanem személyre szóló gondoskodással. Ha megbetegedett valamelyik lakó, orvosért, gyógyszerért ők szaladtak. De még akkor is Gizikét hívták az idősek, amikor életük válságos perce elkövetkezett: élet és halál misztériumáról beszélgettek és fogta a kezüket, amikor örökre lehúnyták a szemüket. 180 idős embert temetett a klub a jó két évtized alatt. Vajon milyen tulajdonságok szükségeltetnek ahhoz, hogy az embert ne Toppantsa össze a mások gondja, hanem adni tudjon a végtelenségig? Fónyadné nemigen tud rá hasznosítható receptet. Ha csak azt nem, ami számára a világ legtermészetesebb dolga: szeretni kell a másikat, tisztelni, megbecsülni, akárhány éves és akármilyen sorsot mért rá az élet. S ha a klub megteheti, hogy az önkormányzat anyagi támogatásával, és az állam pénzével elfogadhatóvá teszi az idősek életét, közérzetét, akkor a hivatásos alkalmazottaknak pedig lelkesedéssel, odaadással és mindenekelőtt szeretettel kell ellátniuk ezt a szolgálatot. így jutott eszükbe, hogy anyák napját, nőnapot, Mikulást, karácsonyt köszöntsenek és tegyék meghitté az ünnepeket. Azokat a napokat, amelyek a lélek magányában gyötrelmet, szenvedést okoztak volna. Közös fagylaltozásokat, öhönfőzést, bográcsgulyás partit említ Giziké, s azt a meggyőződését, hogy a fészekmeleget nélkülöző idősek otthonra találtak Tiszalökön. Gyógyszerár Nyíregyháza (KM) — A kormány módosította a társadalombiztosítási törvény végrehajtásáról rendelkező rendeletet. Ennek nyomán változik a gyógyszerek ár- támogatási rendszere. Az új szisztéma bevezetésének elsődleges célja, hogy a rohamosan növekvő gyógyszerárak és a bővülő termékkör mellett, elsősorban az idős és a krónikus betegek számára biztosítson korszerű alapgyógyszerekből olyan választékot, amelyhez a rászorulók elérhető áron hozzájuthatnak. Továbbra is megmarad a térítésmentes gyógyszer- rendelés lehetősége, azonban az eddigi 38 helyett 18 féle kórképben mintegy 200 gyógyszerre. Egyes betegségekhez kötődően kiemelten magas, 95 százalékos támogatással is rendel- hetőek lesznek gyógyszerek. Azaz több mint 250 féle termékért a krónikus betegek csak 5 százalékos térítési díjat fizetnek. 90 százalékos támogatásban részesül további csaknem 300 gyógyszer. Lesznek még 70,40 százalékkal, s egyáltalán nem támogatott gyógyszerek. Lehetőség nyílik arra, hogy a gyógyszerész azonos terápiás értékű, ám olcsóbb gyógyszert szolgáltasson ki, amennyiben az orvos a rendeléskor ezt nem zárta ki. Összességében a változások — számítások szerint — 53 százalékos többletkiadást jelentenek a lakosság számára. A márciusi emelésekről Nyíregyháza (KM) — A kormány elfogadta és a Parlament elé terjeszti a nyugellátások, valamint a baleseti nyugellátások 1995. márciusi emeléséről szóló országgyűlési határozat tervezetét. Döntött a nyugdíj- szerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló kormányrendelet előkészítéséről. A társadalombiztosítási törvény előírja, hogy a nyugellátásokat évente, a nettó átlagkeresetek várható növekedésének megfelelő mértékben kell emelni. Ismeretes az is, hogy az emelésre évente két alkalommal, márciusban és szeptemberben kerül sor. A Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat álláspontjának megfelelően márciusban a nyugellátások és a baleseti nyugellátások 10 százalékkal emelkednek, január 1- jei visszamenőleges hatállyal. Az emelés értelemszerűen az ez évnél korábban megállapított ellátásokra terjed ki. Az egy főre jutó átlagos emelés havi 1350 forint. A sajátjogú teljes nyugellátások emelésének legkisebb összege 800 forint lesz, ha az országgyűlés a javaslatot elfogadja. Az emelés legnagyobb összegének meghatározását is megfontolandónak tartja a kormány, ezért erre nézve a határozati javaslat két változatot tartalmaz. Az egyik szerint nem lenne felső határ, a másik szerint a maximális emelés 3500 forint. Ezt támogatja a kormány. A 800 forintos minimum azt jelenti, hogy a 8 ezer forint alatti nyugdíjak az átlagosnál nagyobb mértékben nőnek. Változik — 13 100-ról 14 410 forintra nő — a saját jogú és a hozzátartozói nyugdíjak úgynevezett egyesítési összeghatára. A kormány a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások differenciált emelését is elvégzi. Számvetés Január 23-án közgyűlésre érkeztek a megye nyugdíjasklubjainak vezetői. Számvetésre gyűltünk ösz- sze. Meg kellett vitatnunk az elmúlt esztendő munkáját, s megtervezni az 1995. év feladatait. Beszélnünk kellett eredményeinkről és hiányosságainkról. Örömmel mondhatjuk: érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységünk tovább javult. Tovább kell azonban javítanunk falvaink, városaink nyugdíjas klubjainak szociális tevékenységét, amelyre az idős lakosságnak nagy szüksége lenne. Javasoltuk, s megkerestük az önkormányzatok vezetőit, hogy az önkormányzati szociális bizottságokba mindenütt kerüljenek be az idősek képviselői. Klubjaink kulturális, hagyományőrző tevékenysége a múlt évben is sokrétű volt, számos regionális és megyei bemutató, verseny, vetélkedő jelentett feladatot. Sok örömteli, izgalmas részvételt tudhatnak maguk mögött klubjainknak és klubtagjainknak dalban, táncban, muzsikában, vers- és prózamondásban. Nagy sikere volt a legjobbakból összeállított kultúrcsoport kárpátaljai (Csap, Munkács, Beregszász) vendégszereplésének. Sikeres volt a május végén Jánkmajti- son megrendezett megyei nyugdíjas nemzetközi találkozó is. Tovább bővültek, erősödtek klubjaink között a baráti kapcsolatok, tagjaik közös találkozókon vettek részt, farsangi és szüreti bátyus bálokon jöttek össze. Egyre több a közös program, a közös tevékenység. Meg kell említenem az emberi kapcsolatok alakulását is, mert szerintem az őszinte, egymást tisztelő és szerető magatartásunk határozhatja meg a szövetség munkájának légkörét és eredményességét. Van-e bennünk másik embertársunk iránt megfelelő megértés, tolerancia, empátia? Megfelelő tisztelettel közelítünk-e másik embertársunkhoz, nem rontja-e klubjaink, klubtagjaink kapcsolatát türelmetlenségünk, önfejűségünk? Ezzel is szembe kellett néznünk. Felvettük Széchenyi mondását: „Az ember any- nyit ér, amennyit használ”, — mert feladatunk, hogy mindent megtegyünk azért, hogy a megye idős embereinek nyugdíjas éveikben életük tartalmas, értékes, boldog lehessen. Dr. Jósvai László x
