Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

1995. február 16., csütörtök ZÖLDÖVEZET, Helyi környezetvédelem Országos gond, eddig senki sem mérte fel a megvédésre érdemes értékeket Rendeletek már vannak, de a közterületekről még nem sikerült eltüntetni a szemetet A szerző felvétele Rohod, Nyíribrony (KM - O. K.) — Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy csupán központi intézkedésekkel nem lehet megoldani a környezetvéde­lem problémáit. Valószínű­leg az jelentene megoldást, ha a helyi önkormányzatok vehetnék kézbe e tevé­kenység koordinálást, még akkor is, ha tudjuk, hogy a kistelepüléseken ezen intéz­ményeknek erősen korláto­zottak a lehetőségei. Az aláb­biakban annak próbáltam utánajárni, hogy mit tesz­nek, illetve mit tehetnének a környezetvédelem érdeké­ben Rohodon, illetve Nyírib- ronyban. Éles Dániel, Rohod polgár- mestere: Szemétszállítás — Képviselő-testületünk még 1991-ben rendeletet alkotott a környezetvédelemről, mely át­fogóan részletezi az ezzel kap­csolatos intézkedéseket. Töb­bek között leszögezi, hogy a községi szemétgyűjtő telep fenntartásáról és üzemelteté­séről a polgármesteri hivatal gondoskodik, de a háztartási szemetet a tulajdonos saját költségén köteles kiszállítani a szemétgyűjtő telepre. — Az említett rendeletet épp a múlt héten módosítot­tuk, ugyanis, elsősorban pá­lyázati pénzekből, sikerült megvalósítani a szervezett szemétszállítást, illetve a szennyvízszippantást. Termé­szetesen, a lakosság számára ez pénzbe kerül, de a díj mini­mális. Senkit sem kötelezünk arra, hogy a szemetet velünk szállíttassa el, ha inkább ezt vállalja, megoldhatja önerőből is. Meg kell azonban monda­nom, hogy korántsem mindig sikerül érvényt szerezni a ren­deletnek, még mindig vannak olyanok, akik illegálisan he­lyezik el a szemetet, vagy nem szállítják ki egészen a telepig, hanem a közeli útra öntik le. Viszont ahhoz, hogy szankció­kat alkalmazzunk, bizonyíta­nunk kell az illegális szemétel­helyezést, ami olykor akadá­lyokba ütközik. Ezért most azt fontolgatjuk, hogy egy köz­munkást bízunk meg a sze­mételhelyezés felügyeletével. Veszélyben Különben is az a véleményem, hogy csupán rendeletekkel aligha lehet megoldani ezeket a problémákat, elsősorban szemléletváltásra lenne szük­ség. A gazdasági nehézségek, az általános bizonytalanság miatt viszont az emberek egyre fásultabbak, és elég ne­héz felrázni őket. Megfonto­landó, nem lenne-e érdemes, az egykori „Tiszta udvar, ren­des ház” mozgalom mintájára, beindítani egy olyan akciót, mely az embereket arra ösztönözné, hogy tarsák rend­ben szűkebb környezetüket. Molnár Sándorné, Nyírib­rony polgármestere: — Nyíribrony annak idején első díjat is nyert a megye te­lepülései között indított „szép­ségversenyben”. Sajnos, ez a verseny később megszűnt, bár mi még két évvel ezelőtt is szerveztünk a faluban környe­zetvédelmi szemléket. Meg­győződésem, hogy ezekre ma is szükség lenne. Örömmel mondhatom, hogy a saját portájukat, illetve az ehhez tartozó járdát és csa­tornát általában szépen rend­ben tartják az emberek. A kül­területekről azonban ez már korántsem mondható el. Gya­kori az illegális szemétlerakás, ami ellen nem sokat tudunk tenni. Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy van ugyan szemét- tárolónk, de mint a legtöbb településen, ez nem felel meg a korszerű igényeknek. Mert az rendben van, hogy ide ki­hordják a szemetet, de egy korszerű tárolónak azt is biz­tosítania kellene, hogy ez a szemét a későbbiekben nem szenynyezi a talajt, a vizet. Egy ekkora beruházás viszont csak állami pénzekből bony­olítható le, ezért ezt pályázati pénzekből szeretnénk majd megvalósítani. Persze más településekkel összefogva. Ami a természet védelmét illeti, azt hiszem az jelenti az alapvető gondot, hogy nem is tudjuk, milyen megvédésre érdemes értékek találhatók il­letékességi területünkön. Nemrég hallottam, hogy ez országos probléma. Jó lenne tehát szakemberekkel felmé­retni a környék állat- illetve növényvilágát, mert ezek az értékek, főleg most, a magáno­sítás során, veszélybe kerül­hetnek. A település közelében található például egy kis lápi tó, ahová a fiatalok gyakran jártak kirándulni. Ezt a terüle­tet most kivették részarány-tu­lajdonba, és az új tulajdonosok itt termelő tevékenységet kí­vánnak folytami. Ám azt senki sem tudja megmondani, hogy ez a láp képvisel-e valamilyen természeti értéket. Van segítség Csisztu Csilla, a Felső-Tisza Alapítvány irodavezetője:-— Valóban az lenne a jó, ha a települési önkormányzatok igazi gazdái lennének a kör­nyezetvédelemnek. Mi, a ma­gunk részéről ehhez minden szakmai segítséget meg tu­dunk adni. Rendkívül jó ötlet­nek tartom, hogy fel akarják mérni a környezetükben talál­ható természeti értékeket. Erre a feladatra mi megfelelő szak­emberekkel rendelkezünk. Amennyiben az önkormány­zatok ilyen kéréssel fordulná­nak hozzánk, mi szívesen megszerveznénk egy találko­zót az érdekelt felek között, ahol meg lehetne vitatni a fel­mérés technikai lebonyolításá­nak részleteit. Szennyvíztisztító-támogatás Budapest (MTI) — A kor­mány nemrég döntött a fővá­ros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítási fejleszté­seinek támogatásáról. A prob­léma nálunk is rendkívül idő­szerű. Budapesten és a megyei jo­gú városokban keletkezik az országosan elvezetett szenny­vizek több mint háromnegyed része. E településeken él az or­szág népességének mintegy 37,6 százaléka, a csatornával ellátott lakosság 60 százaléka. A tisztítatlan szennyvizek 93 százaléka a fővárosból és a megyei jogú városokból kerül ki az úgynevezett befogadók­ba. A kormány programjával összhangban az elkövetkező években — az egyéb közmű- fejlesztések mellett — a szennyvíztisztítás az egyik legfontosabb környezetvédel­mi és vízgazdálkodási feladat. A tisztítási fokozatok lép­csőzetesen épülnek ki. Az első fokozat kiépítésével elérhető, hogy a szervesanyag 50-60 százaléka jut a befogadókba. Az elfogadott program keretén belül a legfontosabb teendő Budapest, illetve Dunaújvá­ros, Szeged, Szolnok szenny­vizeinek mielőbbi megtisztítá­sa, mivel ezekben a városok­ban a szennyvizek nagyobb­részt, illetve teljes egészében tisztítatlanul jutnak a befoga­dókba. Az első tisztítási foko­zat építéséhez 35 százalékos, a további fokozatok kiépítésé­hez pedig 25 százalékos állami támogatást nyújtanak. A programban szereplő töb­bi megyei jogú város már ren­delkezik valamilyen szinten szennyvíztisztítással. Ezek megfelelő szintre bővítése is hasonló, 25 százalékos támo­gatást igényel. A beruházások költségveté­si támogatása természetesen függ az éves költségvetés te­herbíró képességétől. A prog­ram megvalósítása során elő­fordulhat olyan új beruházási igény is, ami az adott költség­vetésből nem finanszírozható mindenesetben. Ilyenkor ese­tenként, a befogadó terhel­hetősége alapján kell dönteni a támogatásról. Az önkormányzatokat ter­helő fejlesztési költségek biz­tosításához értelemszerűen különféle hazai és külföldi hi­telforrások is számításba ve­hetők, s magántőke bevonásá­ra is voltak kezdeményezések. Az egyeztetések eredménye­képpen a közeljövőben be­nyújtható a Világbankhoz az első víziközmű-fejlesztési hi­telcsomag iránti igény. Az el­bírálás és a hitelszerződések aláírása az 1995/96-os pénz­ügyi évben várható. Megmentett mocsárrész Pályázat Nyíregyháza (KM) — A Magyarországi Gyermek- barátok Mozgalma nemrég pályázatot hirdetett tíz-ti- zennégy éves gyerekek részére „Lakóhelyem kör­nyezetvédelmi problémái és javaslataim azok megol­dására” címmel. Arról vár­nak véleményeket, milyen környezetvédelmi problé­mákat látnak a gyerekek, hogyan lehetne ezeket megoldani. A munkákat március 22-ig kell bekül­deni a Gyermekbarátok, 1701 Budapest, Pf. 244 címre. Eredményhirdetés április 22-én. Az első há­rom környezetvédelmi tá­borban vehet részt. Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Hosszas kísérlet és szá­mos egyeztető tárgyalás után a Sóstóhegy Mezőgazdasági Szövetkezet elfogadta a nyír­egyházi városi önkormány­zat által felajánlott földterü­leteket, s ennek fejében a vá­ros javára lemondott az Ig- rice-mocsár saját kezelésé­ben lévő részeiről. A földcsere a természetvédel­mi terület jelentős hányadánál rendezi megnyugtatóan a tu­lajdonjogi problémákat. Mint ismeretes, az Igrice- mocsár területét 1992. január 1-től nyilvánította helyi termé­szetvédelmi területté Nyíregy­háza önkormányzata. A termé­szeti értékek megőrzésére, óvására valamint ismeretter­jesztési és oktatási célzatú be­mutatására a Felső-Tisza Alapítvány munkatársai kap­tak megbízást. Feladatuk ellátásában leg­nagyobb akadályt a terület tu­lajdonjogi rendezetlensége je­lentette, mivel az említett szö­vetkezet és az egykori Ilo- natanya tangazdaság kezelésé­ben lévő földek kárpótlási il­letve részarány-tulajdonosi földalapba kerültek. A mocsár felaprózása senkinek sem len­ne jó: egyrészt lehetetlenné tenné a természetvédelmi munkák elvégzését, másrészt a besorolás jelentősen korlá­tozná az új tulajdonosok föld- művelési lehetőségeit. A Fel­ső-Tisza Alapítvány éppen ezért követett el mindent, hogy a mindenki számára ked­vező megoldást kínáló föld­cserét létrehozza az érintett fe­lek között. A Sóstóhegy Mezőgazda- sági Szövetkezet esetében erre 1995. február 1-jén került sor. A következő feladat: egyez­ségre jutni az Ilonatanya terü­letén működő Agrocity veze­tőségével, amely egyelőre nem zárkózik el a tárgyalások elől. Ha minden jól megy, tavasszal megkezdhetik a gyakorlati munkát, melynél a nagyközönség segítségét is szívesen fogadják az alapít­vány munkatársai. A könnyű, átmozgató hétvé­gi munkához tábori koszt is jár majd. Kelet-Magyarország 7 Gyöngybaglyok Szeretik az emberi környezetet Salgótarján (MTI) — Köl­tőládákat telepít ki gyöngy­baglyok számára a Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület Nógrád megyei csoportja — meg­könnyítendő a szigorúan védett madarak megtelepe­dését. Az ötletet az előző három esztendőben végzett felmérés adta. Eszerint ugyanis a kastélyok, temp­lomok tornyában fészkelő madarak szinte teljesen el­tűntek: az általános iskolás gyerekeket is segítségül szólító kereső akció mind­össze négy költőpárra derí­tett fényt. E kísérteties hangú ma­dárról tudni kell, hogy ra­gaszkodik az emberi, ám zavartalan környezethez, ezért szeret a tornyokba költözni. A harangtomyok nyílásait azonban a galam­bok elleni védelmül hálóval zárták le, így a baglyok hiá­ba keresik a bejutási lehető­séget. A költőládákat e há­lókon vágott nyílások mögé erősítik majd fel, mely technikailag sem akármi­lyen feladvány, ugyanis egy méter hosszú, L-alakú madárlakást kell a harang tőszomszédságában felerő­síteni. A tervek szerint az általános iskolák segítségé­vel elkészülő költőládákból idén húszat helyeznek ki a madárvédők, elsőként a Szécsény környéki falvak­ban, ahol két költőpár sza­porulatáról gondoskodnak ily módon. Jellemző a gyöngybagoly értékére az endrefalvi fióka esete. A falu felújítás alatt lévő templomának tornyát mindaddig nem bontották le, míg a külső falon, a ke­reszt alatti gömbben nevelt gyöngybagoly-fiókát a hegymászók le nem hozták. A kis baglyot egy balassa­gyarmati madárvédő nevel­te fel. Négymillió... ...dollár kártérítéssel tarto­zik a British Petroleum azért a környezetszennye­zésért, amelyet egy tartály­hajójának elsüllyedése oko­zott a kaliforniai partoknál. Az elsüllyedt American Trader nevű hajóból kiömlő nyersolaj többek között végveszélybe sodort egy ki­halófélben lévő pelikánfaj­tát. (MTI) A nagyfokú... ...légszennyezettség miatt március elsejétől kísérleti jelleggel megtiltják a gép­kocsiforgalmat Athén bel­városában. A kipufogógá­zok okozta légszennyező­dés akkora méreteket öltött, hogy az már a műemlékek pusztulásával fenyeget. Számos delfin... ...és más tengeri állat pusz­tult el az elmúlt hetekben a Kaliforniai-öbölben kör­nyezeti ártalmak következ­tében. Mint a 100-ak cso­portja nevű környezetvédő szervezet Mexikóvárosban közölte, több mint 80 del­fint, sirályt és kacsát talál­tak a Kaliforniai-félsziget és a mexikói szárazföld kö­zötti öböl északi térségé­ben. (MTI) Eredményesen... ...zárult a Phare-program keretében lezajlott szelek­tív hulladékgyűjtési kísérlet Sopron egyik városrészé­ben. A kedvező tapasztala­tok nyomán az eljárást az egész városra kiterjesztet­ték. A feltételek megterem­téséhez 25 millió forintot kaptak az Európai Unió Phare Bizottságától, ami­hez hozzávetőleg 12 millió forintot adott a város. (MTI) Évente... ...3 millió tonna olaj megy veszendőbe Oroszország­ban a csővezetékek meghi­básodása miatt. Az ökoló­giai bizottság egyik vezető tisztségviselője elmondta, hogy az évi 300 millió ton­nás olajtermelésből leg­kevesebb 3 millió tonna a csőtörések és szivárgások miatt kárba vész. (MTI) Brit patikarazzia London (MTI) — A rend­őrség szerdai összesítése szerint jelentős tigriscsont- zsákmánnyal zárult a há­rom legnagyobb brit város — London, Birmingham és Manchester — kínai negye­deit átfésülő, előző napi „patikarazzia”. Az összehangolt hatósági fellépés a trópusi vadon fo­gyatkozó számú, egzotikus lakóinak érdekeit szolgálta. A brit földön élő, mind né­pesebb kínai közösség lé- lekszámának gyarapodásá­val növekszik az igény az olyan állati termékek iránt, amelyeknek a távol-keleti hagyományos orvoslás kü­lönleges gyógyerőt tulajdo­nít, de amelyek kereskedel­me a veszélyeztetett fajok védelme miatt nemzetközi­leg tiltott. A tolmácsok kí­séretében lecsapó hatósági személyek nem egy helyen foglaltak le jelentős meny- nyiségű tigrislábcsontot, amelynek egyetlen gramm­ját egy font sterling ellené­ben kínálják. Ezerszámra találtak ezen kívül leölt orr­szarvúakból és egyéb, ritka trópusi nagyvadakból szár­mazó „orvosságokat” is. A Traffic nevű brit kör­nyezetvédelmi szervezet már ősszel a nyomára buk­kant a kínai boltokban ha­sonló tiltott szereknek, s azóta ösztökélte a kormányt és a rendőrséget a hatósági fellépésre. A keddi volt mindazonáltal az első ha­sonló razzia Nagy-Britan- niában. A brit kormány ki­fejezte reményét, hogy az akció „példaként szolgál a többi olyan európai ország számára is, ahol szintén for­galomba kerülnek hasonló készítmények”. A tiltott állati termékek kereskedelmével foglala­toskodó boltosok 2 ezer font pénzbüntetést, súlyo­sabb esetben akár kétévi börtönt is kockáztatnak a brit törvények értelmében. Zöldikék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents