Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-15 / 39. szám
KULTÚRA 1995. február 15._szerda Újabb Ady-paródia Nyéki Károly Mátészalka — Régi megyei lapokat forgatva, mindig akad érdekesség, ami a mai olvasó számára az újdonság erejével hat. Napjainkban jóformán csak az irodalomtörténet tartja számon (?) az ún. Ady-paródi- ákat, különösen Karinthy, Molnár Ferenc, Lovászy Károly valóban irodalmi igényű alkotásait. Most a Szatmármegyei Közlöny 1899. február 7-i számában bukkant fel egy újabb paródia bizonyos Fenő szerzőségében. A legteljesebbnek mondható Ady-bibliográfia említi, de a Fenő név (álnév?) feloldását nem közli. Tekintve, hogy a Szatmármegyei Közlöny nagykárolyi szerkesztői bizonyára ismerték Adyt, mi több, a költő több versét először közölték, lehetséges, hogy Fenőt a szerkesztőség tagjai között kell keresnünk. Az alábbi paródia a lap Egyről-másról című rovatában jelent meg; betűhíven közöljük. Egy modern író őrülete Az ég egy lila zongora, A billentyűk a felhők, Rajt ronda kézzel játszanak A délvidéki szellők. Amit dalolok, ön nem érti, Csupán a fehér csillagok... Mert ön oly buta, mint az éjjel. Én pedig „Holnap”-os vagyok. Zöld hó esik, s az utczasarkon Egy fiú bőgve pityereg, Leszáll az est, áfák dalolnak, S zöld hóval tele a gyerek... A mit dalolok, ön nem érti, Csupán a sárga angyalok... Mert ön oly buta mint az éjjel. Én pedig „Holnap”-os vagyok. Egy herczegnő reám mosolygott, Oly szép volt, mint a szerelem. De én a herczegnőt leköptem, Csak a rongyos nőt szeretem. Amit dalolok, ön nem érti, Csupán a piros patakok... Mert ön oly buta, mint az éjjel, Én pedig „Holnap”-os vagyok. Nyugat felől jön egy szekér, Tüzes szekér, vizes szekér. Olyan nagy, mint a földgolyó, S egy mogyoróba belefér. Amit dalolok, ön nem érti, Ha rajta bármint andalog... mert ön oly buta, mint az éjjel, En pedig „Holnap” -os vagyok. A parton állok. És a tenger Megsimogatja lábomat, És simogatja, simogatja, A piszok mégis ott marad. Amit dalolok, ön nem érti, Az emberek, óh, mind vakok... Ön oly buta, mint az éjjel, Én pedig „Holnap"-os vagyok. Fenő. Hírcsokor Kopaszok... ...címmel jelentette meg Sárközi Judit tanulmányát a budapesti Oktatáskutató Intézet. A könyv utószavát Gábor Kálmán, az OKI kutatója írta a skinhead-ek és az ifjúsági kultúra tárgyköréből. (KM) Iglódi... ...István nem pályázza meg a Nemzeti Színház főrendezői tisztét. A társulat megbízott főrendezője korábban vállalt feladatának eleget téve a szegedi Nemzetiben rendezi Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című darabját. (MTI) Jazz... ...zenei sorozat zajlik a Petőfi Csarnokban. Az Al Foster— Tony Lakatos nevével jegyzett quartet március 7-én lép a közönség elé. (KM) Új nyelvlecke... ...sorozatot indít március 13-tól a Petőfi Rádió: hétköznap reggelente — adásonként öt percben — egyik héten angolul, másik héten németül tanulhatnak a hallgatók a Relaxa Kft. Nyelvtanulás a megértés villámfényében módszere szerint. (MTI) Szent-Györgyi... ...Albert Nobel-díjas tudós nevét vette fel fővárosunk III. kerületében a Szérűs- kert utca 40. szám alatti iskola. (MTI) Farsangi... ...összejövetelt tart az 1929. számú Szent Ferenc cserkészcsapatfebruár 18-án 15 órától a nyíregyházi TESZ- székházban. A program keretében bonyolítják le a Ki mit tud Nyíregyházáról? elnevezésű vetélkedőt. Lesz jelmezbemutató, különböző játékok, és természetesen tánc is. (KM) Aranylemezes... ...lett a Patika tévésorozat zenekara, az Old Gold. A Dés László szerzeményeit előadó „banda” tagjai, élükön Koltay Róberttal február 16-án vehetik át az „aranyos” LP-t. (KM) Kisiskolák nagy gondjai P. Kovács Imre Budapest (MTI) — Több mint negyven év óta illik a kistelepülések iskoláira a shakespeare-i kérdés: lenni vagy nem lenni? Önállónak maradni vagy beolvadni a települési körzetközpontnak kijelölt község iskolájába? Amikor 1951-ben a miniszter- tanács a 15. számú törvényerejű rendeletével elindította az osztatlan s a részben osztott, valamint a kis létszámú iskolák összevonását, formálisan megoldódni látszott a probléma. Mintegy húsz év alatt az oktatás- és a településpolitika kart karba öltve elvégezte a községek és az iskolák körzetesítését. Erőszakkal. Többnyire az érintett falusi lakosság véleményének mellőzésével, sőt: tiltakozása ellenére. Rendszerint anyagi és pedagógiai érdekekre hivatkozva, mondván, hogy a jól fölszerelt körzeti iskolában magas színvonalú, szakrendszerű oktatásban részesülnek az aprófalvak hátrányos helyzetben élő gyermekei. Visszakörzetesítés? Az önkormányzati törvény hatályba lépése óta van mód a „visszakörzetesítésre”, vagyis a bezárt falusi iskolák kapuinak kinyitására. Talán nincs is olyan megye, ahol ne nyitott volna ki egy-két kisiskola. Jó néhány társközséggé lefokozott kistelepülés azzal adott nyomatékot az önállóságnak, hogy visszaállította az iskoláját. Legalábbis az alsó tagozatot. Visszakörzetesítési hullámról persze nincsen szó. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium adatai szerint a körzetből kivált, önállósult iskolák száma négy év alatt éppen csak eléri a hatvanat. Jelenleg a hivatalos művelődésügyi statisztika kisiskola jelzésű rovatában 976 intézmény szerepel. Kisiskolának a száz tanuló alatti intézmények minősülnek, ámde ezeknek nem mindegyike klasszikus kisiskola, ugyanis itt tartják nyilván a tanulólétszámnak megNézelődés az aranyosapáti iskola tágas, világos, esztétikus aulájában Harasztosi Pál felvétele (illusztráció) felelő egyházi, alapítványi, nemzetiségi és magániskolák, továbbá a szociális és gyermekintézmények, valamint az általános iskolából újonnan szervezett hat- és nyolcosztályos gimnáziumok egy részét is. Hagyományos értelemben 821 az önkormányzati fenntartású kisiskolák száma. Mindenekelőtt ma is az jellemzi a kisiskolákat, hogy kevés tanulójuk van. Számos helyütt csak 5-15 között mozog a létszám. Ez idő tájt már nem a diktatórikus politikai törekvések jelentenek veszélyt a kisiskolákra, hanem a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények. Manapság az általános és a középiskolák egyaránt harcot folytatnak a gyerekekért — hiszen tanulónként úgynevezett fejkvótát fizet az állam —, és e tekintetben is óriási előnyük, csáberejük van a városi iskoláknak, főleg a gimnáziumoknak, amelyek nemegyszer evégett indítanak hat- vagy nyolcosztályos tagozatokat. Színvonal Újabban súlyos oktatási gondok forrása, hogy a költség- vetési törvény erőteljesen a gazdaságos működésre akarja ösztönözni az önkormányzatokat. Eddig a forráshiánnyal küszködő önkormányzatok intézményeik működtetéséhez többlettámogatást kaphattak. Most a költségvetési törvény arra késztet, hogy próbálják meg társulással fenntartani intézményeiket. A törvény egy cseppet sem enyhít a pénzügyi nehézségeken. A társulásra kényszerülő település tehetetlen, ha a szomszédos önkormányzat, melynek iskoláját szeretné igénybe venni, netán megfizethetetlenül sokat kér a szolgáltatásért. Minden nehéz önállósodási helyzetben van egy szilárd eligazodási pont, amelyre iskolaalapításkor okvetlenül tekintettel kell lenniük az önkormányzatoknak, ez pedig a gyerekek érdeke. Sajnos, ez a szempont ritkán játszik szerepet egyes pénzügyi szervezetek és képviselő-testületek döntéseiben. Az országban sokfelé előfordulnak a rossz döntést illusztráló példák, íme, egy közülük. C község T faluval huzamos idő óta közösen tart fenn általános iskolát, ahol tizenhárom nevelő kilenc tanteremben a két település 115 gyerekét oktatja. A tanulók közül hatvanan T-ből valók, és most ennek a falunak az önkormányzata önálló iskolát kíván létrehozni az egykori téesziro- da (hajdan kastély) két helyiségében. A tizenhárom pedagógus közül hatra tartanának igényt. Hogy mi az oka a válási szándéknak, egyelőre nem ismeretes, ám azt, hogy hasznos lesz-e a változás a két község tanulóinak vagy sem, azt ki-ki maga is eldöntheti. A korábbi szakrendszerű oktatás helyett most mindkét helységben összevont tanulócsoportokat kell szervezni, ami feltehetően kedvezőtlenül hat a szaktárgyak tanításának színvonalára. A tanuló érdeke Továbbtanulási szándék esetén főleg a felső tagozatos diákok kerülnek hátrányos helyzetbe, akik itt is, ott is összesen épp hogy kitesznek egy osztályravalót. S mindkét iskolában egy vagy két pedagógus fogja tanítani az összes szaktárgyat! Színvonal tekintetében a jövő kevés jót ígér! A Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanügyigazga- tási főosztályán is legfeljebb tanácsot tudnak adni a vitázó feleknek, mert a minisztérium nem avatkozhat be az önkormányzati döntésekbe. A tanács pedig így hangzik: mindenkor a gyerekek érdekét tartsák szem előtt, emelkedjenek felül a helyi viszályokon, és a döntés előtt mindig kérdezzék meg a szülőket! Tanév közben pedig semmilyen körülmények között se kerüljön sor válásra! Hittel a HIT antológiájáért Sokan támogatták a Gyóntató című verseskönyv kiadását Molnár Károly Fehérgyarmat — A Magyar Kultúra Napja idei ünnepére a Hármashatár Irodalmi Társaság (HIT) antológiája Gyóntató címmel jelent meg. Készült a fehér- gyarmati Móricz Zsigmond Művelődési Központ közreműködésével. Hogy miként, milyen procedúrát végigjárva? Erről a központ igazgatója, Márton István a következőket mondta el: — A Hármashatár Irodalmi Társaság első ülésére már úgy érkeztek az írók, költők, hogy alkotásaikat is hozták magukkal. Több mint két évvel ezelőtt az Ungváron élő Dup- ka György vállalta, hogy kiadja az INTERMIX Kiadó gondozásában az egybegyűjtöít anyagot. Előnyösnek tűnt a dolog, mivel ez a kiadó 30-40 ezer forintból megjelentette volna a könyvet. Úgy, hogy a költségek többi részét a határon túli magyaroknak meghirdetett pályázati pénzekből igényelték volna. Sok mindenre kaptak támogatást, erre nem. 1994. december elején került a fehérgyarmati művelődési központba a Füzesi Magda szerkesztette kötet, mely a tervezett, bőségesebb anyagi lehetőségekhez volt méretezve. A redukáló kényszer következtében a szerzők száma „maradt”, de kevesebb mű publikációjára nyílt lehetőség, így is 120 oldalas az antológia. □ Milyen poétái termésből építkezett a válogatás? — A HIT létrehozói ajánlottak fel műveket. A romániaiak közül Burján Gál Emil, Elek György, Farkas Elek, Gál Elemér, Gál Éva Emese, Gúzs Imre, Irinyi Kiss Ferenc, Kádár Ferenc, az ukrajnaiak közül Dalmay Árpád, Dupka György, Füzesi Magda, Keresztyén Balázs, Kőszeghy Elemér, Vári Fábián László, a Szabólcs-Szatmár-Bereg megyében alkotók közül Bakos Pál, Hudák Erzsébet, Kardos M. Zsöte, Nagy István Attila, Udud István,-, az illusztrációkat Osváth Miklós és Kádas Katalin ajánlotta fel. A munkálatok közben a felkért szerkesztő, Udud István, a HIT elnöke alakított az írásokon — a költőkkel egyeztetve. DA felelős kiadó Varga Domokos, az Irodalmi Társaságok Szövetségének elnöke. O hogyan kapcsolódik az antológiához? — Én mint a HIT titkára kerestem vele a kapcsolatot. Gondolva arra, hogy ne csak a Hármashatár Irodalmi Társaságon belüli, maguk is megjelenő írók véleménye legyen benne a döntésben. O át is nézte a publikálandókat, s ugyancsak javított, ahol kellett. Nagyon jónak tartotta a határon túli alkotókat. A végső forma szerkezetében követi a Füzesi Magda megálmodta kötetet. □ A HIT tagjain kívül kik fáradoztak még a Gyóntató megjelenéséért? — Kaptunk támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól, az Irodalmi Társaságok Szövetségétől, mindkettő budapesti székhelyű, a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Közgyűlés Közoktatási és Közművelődési Bizottságától, valamint Fehérgyarmat város önkormányzatától. Ifjúságvédők Balatonfenyves (MTI) ~~ A 150 hazai Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézet a : gazdasági ellehetetlenülés : határán van: az idén 5,7 milliárd forintból gazdálkodhatnak, s ez 700 millió forinttal kevesebb, mint a - múlt évben — mondták' el az intézeti gazdaságvezetők Balalonfenyvesen tartott országos szemináriu- ■ mán. Az eszmecserét szer- : vező Magyar Gyermek és I Ifjúságvédelmi Kamara elnöke, Orbán István a | megoldást abban látná, ha a négy év előtti gyakorlat- ? nak megfelelően nem a i megyei önkormányzatok- ; közvetítésével, hanem ; közvetlenül finanszíroznák az intézeteket. Jelenleg ugyanis a népjóléti tárcától a megyékhez átutalt keret- j összegnek mintegy 70 szá- i zalékát kapják, csak meg. A kamara reméli, hogy ezen a helyzeten alapvetően változtat majd a gyer- I mek és ifjúságvédelmi törvény. CX2B5ZII1B258L
