Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-15 / 39. szám
1995. február 15., szerda HÁTTÉR Hátrányból lesz az előny Együttműködés körvonalazódik a falusi turizmus fejlesztésének ügyében A hangulaton kívül, más is kell a külföldi vendégeknek A szerző archív felvétele Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Ke- rekasztal-beszélgetésen tárgyaltak a napokban megyénk idegenforgalmának fellendítéséről a falusi turizmus megyei szervezetének elnökségénél. A vendégek azoknak a szervezeteknek — egyebek között a Megyei Közgyűlés mellett tevékenykedő Idegenforgalmi és Műemléki Bizottság, a Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány, a Regionális Fejlesztési Ügynökség — a vezetői voltak, akik a megye idegen- forgalmáért tenni akarnak, akik fejlesztéséért tenni tudnak. Aratni csak azt lehet, mi régen vetve volt — írta le egykoron Eötvös József az igazságot. Túllépni ezen A mi vidékünkön ugyan szorgalmas szántó-vető emberek éltek, de a gazdaság más ágaira aligha lehet elmondani, hogy régóta egyenletesen fejlesztették. így aztán nekünk a hátrányunkból kell, ha lehet, előnyt szereznünk, és nem azt kell hangoztatnunk, noha ez így igaz, hogy milyen elmaradott, szegény a mi megyénk, sőt túl kell ezen lépni — mondta bevezetőjében dr. Hárulsz Árpád házigazda, a megyei falusi turizmus szervezet elnöke. A kerekasztal résztvevői egymás után fogalmazták meg véleményüket, amelyek sorra vették megyénk bajokkal küzdő gazdaságában messze a lehetőségei mögött járó idegenforgalmunk szinte valamennyi problémáját: — Mindössze két és fél éves a megyei idegenforgalmi és műemléki bizottság, amelyik célkitűzéseit és javaslatait annak idején megfogalmazta. Ugyanakkor kötelezettségei is vannak azokkal szemben, akiket biztatott, szervezetbe tömörített azt ígérve, hogy néhány év alatt megtérülő kiegészítő vállalkozást tudhatnak majd magukénak. — Utazási irodáink, bár közülük többen ígérték, hogy a megye lehetőségeit kihasználják, inkább a külföldi utakra figyelnek. A Tisza-túrák, az egy-két műemlékeket sorban látogató busz megjelenése még nem vendéglátás. Szállodáink, panzióink alig látogatottak, ugyanakkor egyre több olyan vállalkozó van a megyében, akihez a turisták szállásra betérnek, a környék megtekintése idejére megszállnak. Kihívás Hanusz Árpád az eddigi részeredményekről szólva azok továbbfejlesztési lehetőségeit taglalta: — Egyelőre két ilyen körzet alakult ki: Tiszalök és környékén, s ebből a munkából jelentős részt vállalt Kórikné Tere- bes Mária, valamint a Felső- Tisza vidékén. Az utóbbi megérdemelne egy komplex fejlesztési programot, hogy mintaként szolgálhasson az ezután bekapcsolódó vállalkozóknak. Nem lényegtelen az sem, hogy időben megmentsük a felelőtlenektől legszebb tájainkat, műemlékeinket. Ebben ugyan teljes az egyetértés, de azt is látni kell, hogy a mi házaink, infrastruktúránk nem hasonlíthatók össze a külföldiek színvonalával. Éppen ezért, ha nem is szolgaian lemásolva azokat, valami hasonló igény szintet kielégítve kellene megjelennünk a piacon. Ehhez pedig nemcsak az idegenforgalmat kell fejleszteni, hanem meg kell találni a választ egy- egy vidéken a gazdaság kihívására. Mert hiába lehet a vendégnek tejet fejni, a gazdát az boldogítja, ha a fejő sajtár tartalmát el is tudja adni. Vagy, ha a vendég telefonálni akar, legyen meg rá a módja. Ä Primom már eddig is bizonyította, lát lehetőséget abban, hogy a falusi turizmust az idegenforgalommal egyetemben a megye egyik kitörési pontjaként támogassa. Ezúttal azt ajánlotta, hogy amennyiben egy-egy megfelelő adottságokkal rendelkező kisebb térség e célból összefogna, a falusi turizmus megyei elnökségének segítségével a vállalkozásélénkítő alapítvány kidolgozza azt a fejlesztési tervet, amely felkarolja a tájvédelmet, segíti a vendégek megkeresését, vendégül látásuk programajánlatát, és amely koncepció megvalósítására pályázatot ír ki. Persze szükség lenne ehhez, megfelelő szakértelemmel és idővel rendelkező főállású emberekre. A Regionális Fejlesztési Ügynökség szintén ajánlattal állt elő. A megye fejlesztésének feladatával foglalkozva a Primommal egyeztetett módon, de más forrásokból tudják vállalni a modell értékű kísérleti program beindítását. Akár egy erre külön megszerveződő egyesület, vagy baráti kör létrejöttét is hajlandók támogatni. Ezek után megfogalmazódott az a vélemény is hogy a falusi turizmus fejlesztésének ügyében szerepet vállaló profi és társadalmi szervezetek közötti munkamegosztás eldöntésekor figyelemmel kell lenni a működtetési költségekre, amelyeket önfinanszírozással egy társadalmi szervezet nehezen tud előteremteni. Ha előre akarunk lépni, úgy tisztán kell látni mit vállal a választott és alkalmazott hivatal, mit kínál az érdekképviseleti civil szerveződés és e két pólus tud-e együtt dolgozni. A falusi turizmust koordináló megyei szervezet szeretné ezt tisztázni, hogy a maga munkáját, helyét, lehetőségeit ebben újragondolja, s együttműködési készségét az átalakulásban felkínálja. Segítség Mindenképp hasznosnak bizonyult a tanácskozás, vonták le a résztvevők a tapasztalatot. Mint ahogy Hanusz Árpád mondta, lehetőséget találtak egy modellértékű fejlesztés beindítására, amit ha az érintettek is úgy akarják, már az idén elkezd a kerékasztalnál helyet foglaltak segítségével a megyei elnökség. A térségi központok kialakításává), egy az idegenforgalmat egészében szolgáló információs hálózat működtetésével a folyamat első szakaszának végére kerülhetne pont. Ezt követően a megyei elnökség valóban azt a munkát végezhetné, amit az induláskor kitűzött: szakmai és koordinációs segítséget nyújthatna tagságának. A bennfentesek tudni vélik: zaklatott és csalódásokkal terhelt földi léte után szegény Széchenyink odafönn már csak csöndre és nyugalomra vágyott. Veleszületett kíváncsisága és tudásszomja azonban ide is elkísérte, így nem tudta megállni, hogy olykor belé ne olvasson a Túlvilági Hírmondóba. Egy napon döbbenten fedezett fel egy rövid hírt a Képtelen furcsaságok rovatban, mely arról számolt be, hogy Magyar- országon a MA V tetemes veszteségei miatt fel akarják számolni a vasútvonalak egy részét. Vége is szakadt csaknem másfél évszázados nyugalmának, mivel azonnal lelkiis- meret-furdalása támadt. Egyre azon rágódott, hogyha annak idején nem kezdeményezi, sőt forszírozza annyira a vasútépítést, akkor most nem lenne mit felszámolni. Úgy érezte, személyes felelősséggel tartozik a kialakult súlyos helyzetért, és honpolgári köA feltaláló telessége, hogy hozzájáruljon a probléma megoldásához. Kiutazási engedélyt kért hát az illetékes túlvilági szervektől és visszatért a földre. Mivel meglehetős tapasztalatokkal rendelkezett ezen a téren, elég hamar áttekintette a vasút helyzetét. Kidolgozott egy olyan koncepciót, melynek révén valamennyi vonalat nyereségessé lehet tenni. A koncepció lényege: a veszteséges vonalakon vissza kell állítani a régi jó gőzmozdonyokat. Koncepcióját előbb azzal utasították el az illetékesek, hogy nincs hivatalos okmánnyal igazolható szakképesítése, majd pedig az volt a kifogás, hogy a gőzmozdonyok sem lennének gazdaságosak, mert drága a szén. Am Széchenyi nem lett volna Széchenyi, ha azonnal feladja. Tovább dolgozott a koncepción és bebizonyította, a gőzmozdonyok üzemeltetéséhez nem is kell feltétlenül szén. A korszerűsítést összekapcsolta a szelektív hulladékgyűjtéssel. Azt javasolta, hogy a továbbiakban a mozdonyokat eladatlan, de még le nem járt szavatossági idejű szaloncukorral, valamint lejárt szavatossági idejű választási plakátokkal fűtsék. Beadványát azonban újra elutasították, mondván, nem tudják biztosítani a folyamatos fűtőanyag-ellátást. Ennek ellenére Széchenyi nem hátrált meg, hiszen megélt ő már nehezebb időket is. Úgy gondolta, a tamáskodó- kat csak egy olyan találmánynyal győzheti meg, mely forradalmasítja a közlekedést. Abból a közismert tényből indult ki, hogy a beváltatlan ígéretek folyamatos feszültséget gerjesztenek az emberekben. Alkotott egy elmés szerkezetet, mely az átverések keltette feszültséget elektromos energiává alakítja át. Az apró szerkezetet felszerelték a vonatajtókra, a felszálló utasok megfogták, így saját energiájukkal indították el a mozdonyt. A találmány további előnyei, hogy teljesen köznyezettiszta üzemeltetést tett lehetővé és az állomásokon csupa kiegyensúlyozott, életvidám utas szállt le a vonatról. A találmányt ki is próbálták, mént minden, mint a karikacsapás. Ennek ellenére ismét visszautasították, ugyanis az illetékesek szerint egy ilyen energiaforrásra hosszú távon nem lehet alapozni, mert mi van akkor, ha egyszer majd csupa nyugodt és elégedett ember él majd ebben az országban. •j—j zt a csalódást már Széchenyi sem tudta i J elviselni, első felindulásában visszatért az Egek Országába. És mivel ezen a tájon sokat adnak a nyugalomra és jókedvre, találmányát azonnal megvásárolták. A feltaláló pedig azóta is boldogan él, míg fel mem támad. Keszon Kovács Éva M ondjuk azt, a mi országunk egy nagy család. Papa, mama és sok gyerek. Nos, ez a család most a korábbinál lényegesen rosszabb körülmények között él, nehéz helyzetbe került: a családfő munka- nélküli, kevesebb a pénz, drágább az élet, ráadásul a gyerkőcökkel is több a baj. Mi lehet a megoldás ilyen helyzetben? Összehívják a családi kupaktanácsot, leülnek és őszintén sorrave- szik a gondokat, kutatják a megoldásokat. Nem takargatják a hibákat, de nem is acsarkodnak, a lényegre figyelnek, nem kiabálnak egymásra tücsköt-bogarat. Ha rájönnek, milyenek és merre visznek a kivezető utak, nem ácsorognak, nem molyolnak még jó ideig. S láss csodát! Égyszer csak azt veszik észre, ha nehezen is, de elindult a szekér, a sok kis eredmény, a több kis apró lépés sikerre vezet, a család kijutott a bajból... Nos, eddig tartott az álom. A valóságot pedig mindenki láthatja maga körül. A mi családunk, az ország, nehéz helyzetben van. A gazdaság padlón, az adósság mértéke hétköznapi emberek számára alig is érthető, nő a munkanélküliség, az árak a fellegekben. Mit tesz ilyen helyzetben a család feje? Bevezeti például az azonnali kérdések óráját a parlamentben. Az intézményt egyebek mellett azért hozza létre, hogy a család, az ország baját a lehető legrövidebb idő alatt megismerje, gyógyítását elkezdhesse. A képviselőknek így lehetőséget teremt arra, hogy az általuk súlyosnak ítélt gondokról az országgyűlést, ezáltal az országot tájékoztassák, a sikeres gyógymódokat keressék. S miről folyik ehelyett a vita? Legutóbb például arról, szereti-e a belügyminiszter egykori tanárait, s mielőtt a kérdezett e — az ország szempontjából abszolút lényegtelen—kérdésre válaszolhatna, hosz- szas előadást hallgathat a tisztelt ház és az ország arról, mit is nevezünk keszonbetegségnek. Uraim, csak nyugodtan, nekünk van időnk — gondolja ezalatt a néző és hallgató, majd csendben hozzáteszi: legfeljebb az Önöké fogy egyre vészesebben... — IMo, ez is akkor tankolt utoljára, amikor még csak 72 forint volt a benzin ára... Ferter János rajza Füstös próbaper Balogh Géza eperlik a népjóléti miniszert az antini- kotinisták, mondván, a mindenkori kormány felelőssé tehető a magyar lakosság egészségének romlásáért. Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület vezetői jelentették be ezt a minap, az akciót amolyan próbapernek tekintik. Nem tudni, miért éppen most lendültek akcióba, hiszen a nem dohányzók érdekeit védő törvénytervezet napirendre tűzését mára korábbi Ország- gyűlés is halogatta, mindenesetre az ODE a sarkára akar állni, a hadüzenetük már olvasható is a lapokban. A küzdelem évek óta tart a dohányosok és nem dohányosok között, véleményük persze tűz és víz. Az utóbbiak két legfontosabb érve: miért kell nekik lenyelniük mások füstjét, miért pocsékolják el az adóforintjaikat a dohányosok leromlott egészségének helyrepofözá- sára. Az utóbbiak természetesen homlokegyenest mást mondnak: milyen alapon tiltanák meg nekik a füstölést, különben is, ha netán orvoshoz kényszerülnek, nem kell nekik az antiniko- tinisták pénzére fanyalodni, hiszen ők is adóznak. Akár meg is mosolyoghatnánk az ODE tervét, s legyinthetnénk, nem más az, mint műbalhé. De nem az. A magyarok önpusztító életmódja tény, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a Európában a magyarok halnak meg a leghamarabb, valamit tehát mindenképpen tennünk kellene. Kérdés persze, az e a megoldás, amit a dohányzást ellenzők akarnak. Ha a bíróság nekik ad igazat, a következmények beláthatat- lanok! Jönnek majd az antialkoholisták, a vegetáriánusok, hogy vezessék be az alkoholtilalmat, a hústilalmat, merthogy a pálinka és a füstölt sódar megtámadja a szívet, az agyat. S megszólalnak majd azok, akik azt követelik, tiltsák be az édesség, a könyv, a televízió, a rádió árusítását, hiszen azok károsítják a gyomrot, a szemet, a fület. Ki állítja majd meg a tiltáshullámot? ■ EH
