Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-14 / 38. szám

1995. február 14., kedd KULTÚRA Jubiláló múzeum Zengett a Szamárének Szereplés közben a Zeneakadémián a Cantemus gyermekkar Amatőr felvétel Muszka Evelin Mátészalka — Fennállásá­nak 20. évfordulóját ün­nepli a mátészalkai múze­um, ahol a tavalyi sikeres kiállítások után, az idén is sok látogatóra számítanak. A múlt évben sokan voltak kíváncsiak például az ás­ványbemutatóra, és a távoli népek kultúráját bemutató afrikai papírsárkány-kiál­lításra, és az állandó szat­mári kiállításra. Több mű­vész is lehetőséget kapott arra, hogy munkáit itt is be­mutathassa. Legutóbb pél­dául a márványfaragók ki­állítását tekinthették meg az érdeklődők. Annak érdekében, hogy a fiatalok minél több kiállí­tást megnézhessenek, az is­kolákkal kötött a múzeum Nyílt bemutatót... ...tartanak a nyíregyházi 10. sz. általános iskolában feb­ruár 17-én 9 órától. A fog­lalkozáson a néptáncról és a gyermekjátékokról lesz szó. (KM) Megyénk... ...hagyományairól, gyer­mekjátékairól tart előadást Ratkó Lujza Nyíregyházán a városi művelődési köz­pontban február 14-én. Az előadás 14 órakor kezdő­dik. (KM) Szulák Andrea... ...koncertezik a nyíregyházi művelődési központban Nyíregyháza (KM — B. I.) — Jó érzés kézbe venni ma­napság egy új versesköte­tet, hiszen egyre kevesebb pénz jut mostanában lírai művek kiadására. Nem rit­ka az sem, hogy a szerző saját költségein adja ki köl­teményeit. Kulcsár Attila is így tett. A szerző, akinek 1988-ban jelent meg a „Versbeton” című verseskönyve, és 1922-ben a „Ez volt a jö­vőnk” című kötete, most je­lentkezik legújabb munká­jával. A napokban napvilá­got látott legújabb kiadvá­nya, „A kiművelt emberfő beskatulyázása” című könyve. A saját kiadásnak persze egy olyan szerződést, hogy a múzeumnak fizetett jel­képes összeg fejében a ta­nulók ingyen látogathatják az intézményt. Jelenleg két kiállítás várja a látogatókat: Oravecz Attila debreceni és Pacsi Krisztián mátészalkai fotósoké. A következő hó­napban B. Tóth János haj­dúnánási festő kiállítása lesz látható. Ezt követően a Föld nap­ja alkalmából rendezett ki­állításon környezetünk ne­gatív hatásait mutatják be, májusban Afrika törzsi kul­túrájáról rendeznek kiállí­tást. Majd ősszel a jubileum alkalmából egy tárlat kere­tében bemutatják be Má­tészalka történetét, majd egy jubileumi regionális konferenciát rendeznek Ré­giók a kultúrában címmel. február 16-án. A hangver­seny 18 órákor kezdődik. (KM) Két új... ...mazsorettcsoport alakult Kisvárdán a művészetek házában. Az egyikben 6-7 éves gyerekek, a másikban általános iskolások tanulják a kecses léptek titkait. (KM) Középfokú... ...végzettséggel rendelke­zők számára indít számvi­teli ügyintézői és mérleg­képes könyvelői tanfolya­mot a Perfekt Rt. nyíregy­házi kirendeltsége. (KM) előnyei is lehetnek, hiszen a szerző végigkísérheti a ter­vezéstől a könyv napvilágra kerüléséig a kiadás minden fázisát. Talán ezért is lett a mérnök-költő verseskötete is különleges. A szerző — akinek tár­cái, versei a lapunkban is rendszeresen megjelennek — sajátos, fanyar-ironikus szemmel nézi a világot. Ez adja a Kulcsár-versek szo­katlan hangulatát és stílu­sát. A füzet érdekessége, hogy tucatnyi képvers is található benne, amely még érdekesebbé teszi a kiad­ványt. Kulcsár Attila mel­lékelt Érdemi döntés című képverse is a kötetben talál­ható. Nyíregyháza (KM - MML) — Hangversennyel egybekö­tött ünnepséget rendeztek a napokban Budapesten a Ze­neakadémián, amelyen részt vett a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola Cante­mus gyermekkara is. Ezen a rendezvényen a könnyűzenei élet előadóművé­szeinek adták át a Huszka Jenő díjat, ám a koncertre meghív­ták azokat a karnagyokat és hangszeres művészeket is, akik tavaly decemberben ve­hették át az ARTISJUS Zenei Alapítvány kitüntetését. Mint arról az elmúlt évben beszá­moltunk, ez az elismerés osz­tályrészül jutott Szabó Dénes Liszt-díjas karnagynak is, ezért kapta ő is a megtisztelő felkérést a zeneakadémiai koncertre. A hangverseny szervezői­nek az volt a céljuk, hogy be­mutassák a különböző stílusú zenék békés egymás mellett élését. A Magyar Televízió felvételt készített a műsorról, így nemsokára a tv-nézők is láthatják majd, milyen széles volt a zenei skála. A Huszka Jenő-díjas művészek között fellépett Horváth Charlie, Zámbó Jimmy, Lerch István, Koós János, a decemberi díja­zottak közül pedig szerepelt például Geiger György (trom­bita), Körmendi Klára (zongo­ra), Bojtor Imre (népdal). Babka József Nyíregyháza — A Szabolcsi Szimfonikus Zenekar szerda esti hangversenyén négy zene­szerző három versenyműve és egy szimfóniája hangzott el. Az igen hosszú hangversenyt a művek és az előadók külön­bözősége tudta végig érdekes­sé tenni. Az est első száma Bach: a- moll fuvolaversenye volt, mely tulajdonképpen az f-moll zongoraverseny átirata. Min­den hangnemnek megvan a maga hangulata. Ez esetben a hangnemváltás nem ártott a műnek. A terccel magasabbra való transzponálással a fuvola speciális adottságai kerültek elő szerencsésen előtérbe. A kísérő vonósok fölé tudott Karádi Zsolt Nyíregyháza — Azok szá­mára, akik érdeklődnek a film­művészet iránt, nem ismeret­len Nemes Károly neve. A ne­ves kritikus-esszéista több mint három évtizede van jelen a magyar szellemi életben a mozgófénykép történetének és esztétikájának egyes jelen­ségeit tárgyaló műveivel. Or­son Welles (1977), Tony Richardson (1977), Elia Ka­zan (1979), Pasolini (1985), Bunuel (1980) monográfusa- ként nemcsak az egyetemes filmtörténet irányzatait vizs­gálta (A nyugati filmművészet konfliktusa 1971, A filmtörté­net alapjai 1972, A filmművé­szet fejlődése 1979), hanem a hazai termést is éber sze­mekkel figyelte (Miért jók a magyar filmek? 1968, Hol tart a magyar filmművészet? 1971, A mai magyar film és a va­lóság 1980). Elméleti jellegű munkái közül kiemelhetők A film a művészetek között 1973 és A filmelmélet változásai 1981 című könyvei. Az alkalomhoz illően a Can­temus gyermekkar a könnyű zenéhez közelítő műveket, vagyis vidám dalokat énekelt, így a nyíregyházi fiatalok elő­adásában felcsendült Szőnyi Erzsébet: Szamárének című szerzeménye, valamint két amerikai népdalfeldolgozás is elhangzott látványos mozgás kíséretében. A diákoknak nem sok idejük marad a pihenésre, hiszen az egyik szereplés követi a mási­kat. Február 24-én Szlovákiá­emelkedni. Matuz István fu­volajátéka mindig megnyeri a közönséget. Fölényes hang­szertudása, előadásának sok­színűsége ami megmutatkozik a dinamikai szélsőségek ter­mészetes alkalmazásában, a zenei ívek nagyvonalú össze­fogásában, élménynek számí­tó produkciót eredményez. Mozart: C-dúr zongora­versenyének és Bruch: g-moll hegedűversenyének szólistái a szöuli Sang Myong Egyetem két hallgatója volt. Természe­tesen a tanulmányi évek alatt még nem lehet olyan pódium­rutint, fölényes hangszeres biztonságot elvárni mint egy pályán lévő művésztől. A zon­gorista Suh Hee Sun Mozart zongoraversenyének lírai ré­szeiben tudott meggyőzőbb lenni mint a technikai prob­Néhány héttel ezelőtt jelent meg Nemes Károly legújabb kötete, A film, mint művészet. A csaknem háromszáz oldalas tanulmány nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy annyi korábbi próbálkozás után ismét föltegye azt a meg­kerülhetetlen kérdést: „mire jó a filmművészet, mit tud az emberrel és rajta keresztül a társadalommal csinálni.” A szerző, mivel vélhetően széles olvasóközönségre szá­mít, nem tűzdelte tele szöve­gét a tudományos precizitást bizonyító lábjegyzetekkel, ha­nem olvasmányos esszéstílus­ban értekezik a valóság, az iro­dalom, az ember, a tér, s az idő filmbeli szerepéről. Gondo­latmenetének legizgalmasabb fejezetei azok, amelyekben a filmnek a más művészetektől megkülönböztető jegyeit igyekszik megérteni (és megértetni). E témakörbe so­rolhatók a dolgozat azon ré­szei, amelyekben a film és nyelv, a nyelv és a nyelvi kód, a rendkívüli mint nyelv alap­kérdései kerülnek előtérbe. Nemes Károly elöljáróban ba utazik a Cantemus együt­tes, Nagymihályiban és Eper­jes környékén lesznek kon­certek, valamint Kassán ma­gyar nyelvű misén énekelnek a gyermekek. Az iskola két másik énekka­ra, a Banchieri együttes és a Pro Musica leánykar hangfel­vételt készít március 4-én és 5- én Nyíregyházán a megyeháza dísztermében. Béres György zenetörténész vezetésével a fiatalok gregoriánműveket szólaltatnak meg, amelyek ka­lémákat felsorakoztató gyors tételekben. A mű lassú téte­lében érezte magát igazán ott­hon. Itt tudott felszabadultan muzsikálni. A szélső tételek futamai, pergő technikus ré­szei még aprólékos műhely­munkát igényelnek. Bruch ro­mantikus pátosszal teli hege­dűversenye sajnos elég ritkán hangzik el hangversenyeken, pedig szélesen áradó dallam­világával, és az azt alátámasz­tó gazdagon hangszerelt zene­kari kísérettel nagy hatást tud tenni a hallgatókra. A művész­nő jelölt Kim Suli számára a tömör, a zenekaron felülemel-' kedő biztonságos hangképzés vár kimunkálásra. Szünet után Dvorzsák: IX. szimfóniája (Az új világból) aratta az est leg­nagyobb sikerét. A Dél-Ko- reából jött vendégkarmester­leszögezi, hogy nem kíván foglalkozni tárgyának határe­seteivel; elemzéseiben első­sorban művészi alkotásokra reflektál, esztétikai alapvetés­ként elfogadva a Lukács György-i visszatükrözés kate­góriáját. Lukácsi alapról in­dulva a filmet a kettős visz- szatükröződés sajátos eseté­nek tartja, leszögezve: „a film (művészeti és tudományos) megismerése egyaránt alkal­mas kommunikációs médium, amelyet az emberiség a techni­ka adott szintjén és meghatá­rozott társadalmi körülmények között művészi céllal is fel­használ.” Nemes szerint a nézőre a legmélyebb hatást a játékfilm gyakorolja. Elsősorban azért, mert az emberi élet hétköznapi történéseit általában intenzív történetbe sűríti. E tömörítés (amelynek legjellegzetesebb eszköze a kihagyás, a kina­gyítás), az idő- és térkezelés expresszív sokoldalúságával erős érzelmi reakciók kiváltá­sára képes. A könyv meg­számlálhatatlan példa bemu­tatásával arra törekszik, hogy zettán, illetve CD-n jelennek majd meg még ebben az év­ben. Az iskola életében is mindig történik valami. Minden évben izgalmas eseménye a Kodály Zoltán Általános Iskolának a leendő elsősök felvételije. Az idén február 27-én, hétfőn és 28-án, kedden rendezik meg az apróságokkal való találko­zást. Az érdeklődő szülők az iskola titkárságán személye­sen vagy telefonon még jelent­kezhetnek. nek Nam Koong Jónak a ve­zényletével a zenekar régebbi koncertjeinek hangulatát és színvonalát idézte. Örven­detes, hogy a zenekarnak si­került túljutni az ősszel tapasz­talt, úgy látszik, hogy csak át­meneti nehézségeken. Jó lenne ha ez a fiatalokkal kiegészített zenekar sokáig maradna így együtt. Feltűnően tiszta, tö­mör, erőteljes rézfúvósokat hallottunk, minden mellék­zörej és bizonytalanság nélkül, de csak az elismerés hangját lehet szólni a fafúvósok, ütők, vonósok nyújtotta teljesítmé­nyekről. A nyíregyházi közön­ség szeretete lemérhető volt az elismerő tapsok mellett az ér­deklődők nagy számából is. Van egy kialakult réteg váro­sunkban, mely igényli a ko­moly zenét. az elméleti fejtegetések érvé­nyességi körét meggyőzően kijelölje. így aztán Griffithtől Bergmanig, Eizensteintől Res- naisig, Pudovkintól Felliniig, Renoiretól Antonioniig és Tar- kovszkijig, Joha Fordtól Kuro- sawáig, Chaplintől Pasoliniig, Ásta Nielsentől Wajdáig ível a hivatkozott művek sora. A kötet vége felé Nemes logikusan bizonyítja, hogy — mindenekelőtt a játékfilm te­rületén belül — „van egy sajá­tos filmművészet és ennek megfelelően egy sajátos film- történet is”. Kimondja, hogy új összefoglalásokra van szük­ség, itt azokról az opuszokról essék szó, amelyek a nézőt esztétikai magatartás felvéte­lére késztetik. „Ha a filmtörté­net (filmkritika) a filmmel, mint művészettel kíván foglal­kozni, akkor nem kerülheti el annak vizsgálatát, hogy az adott alkotás vagy filmirány­zat, nyelvileg hogyan teremt esztétikumot és milyenek ezek az esztétikumok a valósághoz a filmnyelv specifikumain ke­resztül viszonyítva”. (Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1994.). Versek és képversek Népszerű művek hangversenye Könyv a filmművészet lényegéről

Next

/
Thumbnails
Contents