Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-14 / 38. szám

1995. február 14., kedd KISKERT Szecskán terem a laska A páratartalom- és a hőmérő elengedhetetlen kelléke a gombatermesztő helyiségnek A szerző felvétele Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Nyolc éve próbákozott először las- kagomba-termesztéssel két nyíregyházi fiatalember. Né­hány év után azonban, amikor már éppen megtanulták min­den csínját-bínját, abbahagyni kényszerültek a piac kiszámít­hatatlan változása miatt. Egy évvel ezelőtt a megnövekedett keresletet felmérve úgy talál­ták, újra érdemes lenne — most már nagyobb méretek­ben és kellő gépesítettség mel­lett — gombatermesztésre vál­lalkozni. Először a laskagomba-ter- mesztés alapanyagának előál­lítására rendezkedtek be Nyír­telek közeli tanyájukon a Láp­pá testvérek. A vásárolt szal­mát géppel szecskázzák és fél­szobányi tartályokban száz fo­kon sterilizálják. A csírátlaní- tott szalmát lehűtve nedvesí­tik, majd egyenletesen elkeve­rik a laskagomba búzaszemek­be oltott szaporító anyagával, amit egy budapesti cégtől vá­sárolnak. A beoltott szalma­szecskát végül kilyuggatott műanyagzsákokba töltik, tö­mörítik. — A zsákos laskagomba- alapanyag ezután a végleges termőhelyére kerül — mondja Lippa János. — Ilyen célra azonban csakis valamilyen ki­egyenlített hőmérsékletű he­lyiség felei meg. Pince lenne erre a legjobb, de mint többen a tőlünk alapanyagot vásárló partnereink közül, mi is egy bérelt baromfiistállóban ren­dezkedtünk be termesztésre. Lényeges, hogy kevés „ráfű- téssel” beállítható legyen a zsákok átszövetéséhez, majd a gomba növekedéséhez szüksé­ges — kezdetben 20-25, ké­Emlékest Hizséron Tuzsér (KM) — Ünnepi megemlékezést tartott a napokban a Tuzséri Nagy Sándor Kertbarát Klub névadójának 90., az egye­sületnek pedig 27. szüle­tésnapja alkalmából. A Szokásos baráti beszélge­téssel, vacsorával, poha- razgatással végződő estén azonban előbb, ezúttal is szellemi táplálékot vett magához a százfős tagság. Először Révész László a kertbarátklubot anyagilag is támogató polgármester köszöntötte a korát meg­előzve szerveződött civil szervezetet. Nagy Sándor­ról, az állami díjas megyei főkertészről, példát mutató életművéről a megyei kert­barát-egyesület vezetői emlékeztek meg, felidézve a ma is érvényes régi jel­mondatot: „kertészkedj, barátkozz és művelődj!”. Ezután Szép Béla klubel­nök tekintette át a tuzséri kertbarátközösség történe­tét, ami egyidős a megyei kertbarátmozgalommal. A pezsgő klub-életre jellem­ző, hogy csak a múlt év programjainak, közös ta­nulmányútjainak és szak­mai eredményeinek felso­rolása is jó időbe tellett. Ezt követően Lakatos And­rás parlamenti képviselő adott tájékoztatást az ag­rárgazdaság, majd „dr. Pet- hő Ferenc” az almater­mesztők szakmai érdek- képviseletének helyzeté­ről. sőbb 10-15 fokos — optimális hőmérséklet. Miután a testvérpár jóval több alapanyagot képes előál­lítani, mint amennyire saját maguknak szüksége lenne — ráadásul a laskagomba piacon is nagyobb értékesítési lehető­séggel rendelkeznek, mint amit maguk ki tudnának elégí­teni — gombatermesztő part­neri kör kialakításába fogtak. A nyíregyházi rokkant nyugdíjas Nagy Sándor egy korábban nagyreményű laska- gomba-termesztési vállalko­zás kárvallotjaként — száz­ezer forintjával maradt adós a budapesti érdekeltségű laska- gomba-termeltető integrátor Nyíregyháza (KM) — Alma­napot rendezett a Ciba Hun­gária Nyíregyházán, amelyen fenti címmel Gonda István, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanszékvezető do­cense tartott előadást. A kiinduló helyzetet vázol­va a térség gyümölcstermesz­tésének avatott ismerője hang­súlyozta: a kelet-magyarorszá­gi termőtáj részesedése ugyan nőtt az elmúlt nyolc év alatt az ország drasztikusan csökkenő almaterméséből, ám ez önma­gában félrevezető. Itt ugyanis nagyrészt a szükség miatt ra­gaszkodnak jobban a meglévő termőalapokhoz az almater­mesztők. Ennek következmé­nyeként azután az ültetvények mintegy kétharmada közelíti a harmincéves kort, és csak egy- tizede fiatalabb tízévesnél, s korszerűbb fajtaösszetétel szempontjából is. Az almatermesztés fejlesz­tési irányairól szólva Gonda István elmondta, hogy a meg­lévő (meghagyni érdemes) még elfogadható kondíciójú, ápolt, megfelelő talajon meg­Keszthely (MTI) — Az idő­járás és a földművelés minő­sége, az aszály előidézte kór­okozó-szaporodás és a véde­kezés összefüggéseivel fog­lalkoztak Keszthelyen az ag­ráregyetem növényvédelmi in­tézetének országos fórumán. Sáringer Gyula akadémi­kus, a Pannon Agrártudomá­nyi Egyetem rektora nyitó előadásában a szárazság és a növényvédelem alapvető ösz- szefüggésére rávilágítva hang­súlyozta: a gyakorlatilag 12 Novoker Kft. — pártolt át nem régen a Lippa testvérekhez. Kétszázötven négyzetméteres, valamikor zöldség-gyümölcs tárolásra készült pincéjében 700, helybe szállított zsák ter­mi a reformkonyhák egyik nálunk is egyre közkedvel­tebb. viszonylag olcsó húspót­ló táplálékát. — Négyzetméterenként 4-5 darab, termést hozó zsák he­lyezhető el — vezet körbe a páradús, fénycsövekkel meg­világított, 10 foknál alig mele­gebb helyiségben a tulajdonos —, ami körülbelül egy mázsa súlyú alapanyagot jelent. A zsákokon, amelyeket először át kell szőnie a gombafonalak­lévó ültetvények hasznosítása két irányban lehet célszerű. A 30 év közeli, idősebbjé­ben ipari céltechnológia alkal­mazása lenne kívánatos, ami viszont mindenképp magában foglalja a metszést, ifjítás és az olcsóbb hagyományos nö­vényvédő szerek (kén, réz, Efuzin stb.) használatát, ame­lyek a lombot mindenképpen hatékonyan megvédik. A 20 év körüli ültetvényeknél a ket­tős — ipari, étkezési — hasz­nosítás kecsegtet eredmény­nyel, ha mindent elkövetünk a minőségjavítás érdekében. Az iparialma-hányadot itt 50 szá­zalék alá kell csökkenteni a gazdaságos termelés érdeké­ben. A jövőt szolgáló új ültet­vények létesítésénél is kétféle termesztési célt érdemes ki­tűzni. A rezisztens, azaz el­lenálló fajtákkal kialakítandó ipari célültetvényeknél annyi óvatosságra azonban szükség van, hogy ajánlatos előbb ezen új fajtákat alaposabban megis­merni a jonatánéhoz viszonyí­tott léminőségük szempont­jából is. éve mutatkozó aszályos évsza­kok nyomán jelentősen meg­nőtt a rovarok, és kórokozók populációja. A folyamat tar­tósnak ígérkezik, s ez figyel­meztető az élelmiszertermelők számára. E véleményhez kapcsolódva Győrjfy Béla akadémikus fel­hívta a figyelmet: a növényter­mesztésben az aszály elleni védekezés egyik legfőbb esz­köze a megfelelő tápanyagel­látás, amelynél kevesebb vizet igényelnek a növények. nak, egy hónap után kezd nö­vekedni a gomba, s két hónap alatt három szedésre terem négyzetméterenként átlagosan 15-20 kilogramm piacos árut. Ehhez persze megfelelő kö­rülményekre van szüksége, amit napi két párásító perme­tezéssel, a homokpadozat ned­vesen tartásával, szükség sze­rinti fűtéssel és a gomba oxi­génigényét biztosító szellőz­tetéssel érek el. A gazdaságos gombater­mesztésnek is kulcskérdése a jó áron történő értékesítés. Ahhoz viszont, hogy sok érté­kes, első osztályú laskagomba kerüljön a külpiacokra induló kartonrekeszekbe, vagy a kis műanyag tálcákba, a termesz­tőnek nagyon kell ügyelni a minőségre. — A piacon elérhető ár, így a termelő árbevétele is a mi­nőségtől függ — veszi át a szót Lippa János, aki piaci le­hetőségeihez mérten partne­reitől igény szerint vissza is vásárolja a termést, amit saját hűtőkamrájában gyűjt össze és szállít hűtőkocsival Buda­pestre. — Az exportképes áru kilóját 200 forintért is el lehet adni, de egy kiló ilyen minő­ség bizony több kiló laska­gombából kerül kiválogatásra. Gyakorlatilag a megtermett teljes termésmennyiség ötödét a levágásra kerülő szár-részek teszik ki. A maradék négy­ötödből pedig még ki kell vá­logatni a megfelelő formájú, nem berepedezett és 5-10 cen­timéter átmérőjű gombákat, így aztán egyelőre még mér­legelés tárgya lehet, hogy megéri-e exportminőséget kikészíteni kétszázért, vagy valamivel enyhébb követel­ményeknek megfeleve száz­hatvan forintért eladni a ter­mést. A minőségi, étkezési almát adó, célültetvények esetében pedig egy sor fontos szempon­tot kell érvényesíteni a telepí­tésnél. Közülük alapvető fon­tosságú, hogy emberibb lép­tékű, sűrűbb, kisebb méretű ültetvényekre alapozzuk a jö­vőt. Mégpedig azért, mert 2 méter koronaátmérőjűnél na­gyobb fáról képtelenség a jö­vedelmező termelés érdeké­ben megkívánt 90 százalék kö­rüli extra minőségű almát le­szedni. Az egészében hasonló ter­mesztéstechnológiába ágya­zott integrált növényvédelmet is csak ilyen kisebb, szellő­sebb koronaformájú ültetvé­nyekben lehet gazdaságosan folytatni. Nagy figyelmet kell fordí­tani az ültetési anyagra, amely legyen vírusmentes M-9 vagy M-26-os alanyon, magasan vagy talajszinten szemezve. Mindez attól függően, hogy milyen sűrű telepítést bír el egy nálunk elfogadható hek­táronkénti 1000-3000 darab közötti mozgástéren belül. Több évtized kutatásai iga­zolják: a nem megfelelően trá­gyázott talajokon 50 száza­lékkal magasabb az aszály okozta terméscsökkenés, mint a normális tápanyagtartalmú földeken. Tévhiedelem, hang­súlyozta a professzor, hogy a műtrágyázás csökkenti a hu­musztartalmat. Ellenkezőleg: az évi 4-5 ta­lajművelés és előírt mennyi­ségben alkalmazott műtrágyá­zás folyamatosan humusznö­velő. Az almatermesztés alternatívái Az aszály és a növényvédelem Ablakon innen, s túl Nyíregyháza (KM) — A gondos gazda már most el­készíti a zöldségeskert ülte­tési tervét, feltüntetve ben­ne az elő-, fő- és utónövé­nyeket. Az idősebb korosz­tály még gyakran ragasz­kodik egy-egy jobb termés magjaihoz, amelyet meg­őrizve néhányan újra elvet­nek. Az ivaros szaporodás természetesen ismeretlen tulajdonságú egyedek kine­veléséhez vezet, de ha vala­ki mégis ragaszkodik szo­kásaihoz, vagy korábban már felbontott tasakokat őriz, érdemes ellenőrizni a magok csírázóképességét. Ehhez csak ki kell bélelni egy kis tálat alaposan át­nedvesített itatóspapírral vagy papír zsebkendővel, s az erre helyezett magvakat üveglappal letakarva kész is a minilaboratórium. A kicsírázó magvak aránya megmutatja, érdemes-e próbálkozni az adott tétel­lel, s ha igen, milyen túl- vetésre van szükség. Sok pénzt megtakaríthat az, aki a korai zöldségfélék palán­táit ablakpárkányra tett üres tejfölös- vagy más mű­anyagpohárban neveli ki. A díszkertekben még nem késő rendbetenni a támrendszereket, kerítése­ket, pergolákat, a növények kihajtása után ez a munka már kárt tenne a növényi részekben. A sövények ke­rítésen túlnyúló részeit a kezelhetőség érdekében kell levágni, ezzel egy idő­ben elvégezhető a sűrűsítő és ifjító metszés is. A hosz- szú ideje fenntartott ágyá­sok talajait enyhe napokon érdemes kicserélni, különö­sen akkor, ha a növények gyenge fejlődésükkel jelzik a talaj kimerülését. A kar­csú díszfákról még nem szabad leszedni a védőhálót vagy a koronájukat össze­húzó spárgát, mert az időjárás bármikor hozhat nagyobb havazást, s a hó­takaró súlya megsértheti az ágrendszert, vagy szabály­talan alakú növekedéshez vezethet. t ............... ” I Vállalkozói... ...ismeretterjesztő sorozatá­nak két újabb számát jelen­tette meg a PRIMOM Vál­lalkozói Központ. A mező­gazdaságigép-vásárlási tá­jékoztató a magángazdasá­gok gépesítési lehetőségeit, a másik pedig az adójog- szabályok idei változásait, a lízingszolgáltatásokat és az egészségbiztosítás vál­lalkozókra vonatkozó sza­bályait ismerteti. (KM) Biotermelésre... ...keres olyan vállalkozókat a nyíregyházi OBANEX kft., akik csirkeóllal, vagy 10 hektár egybefüggő szán­tóval, illetve 5 ha öntözhető földdel, netán 2 éve vegy­szert nem látott 30 ha al­maültetvénnyel rendelkez­nek és csatlakoznának a bio baromfi-, takarmány-, zöld­ség-, és gyümölcselőállítási programhoz. (KM) Mezőgazdasági... ...hét kezdődik február 21- én Gávavencsellőn a műve­lődési házban, ahol regio­nális és központi tájékoz­tatók hangzanak el térség-, és agrárfejlesztésről, zöld­ség-gyümölcs piaci mozgá­sokról, növénytermesztés­ről és állattenyésztésről. Hét végén kiállítás és vásár, 27-én vállalkozói est lesz. Derecskéi... ...gépesítési napokat tar­tanak február 15-16-án a művelődési házban, ahol az első napon a gépesítés, a másodikon pedig a legkü­lönfélébb növények ter­mesztési lehetőségei kerül­nek terítékre, valamint gép- kiállítás és -vásár is lesz. Kertbarátsiker Nyíregyháza (KM) — Az I. országos kertvetélkedőt tavaly hirdette meg mező- gazdasági kormányzat. A kiírás feltételeinek meg­felelt 139 pályázó év köz­ben ismételten ellenőrzött kertjei közül végül me­Tihanyi Ferenc Galambos Béla felvétele gyénként hirdetett győz­teseket a szakmai zsűri. Szabolcs-Szatmár-Bereg- ből Tihanyi Ferenc nyír­egyházi, Eperjessy Ferenc tiszaberceli és Faludi János mérki kertbarát kistermelő lett a három nyertes. A Ma­gyar Mezőgazdaság hetilap különdíját ugyancsak Tiha­nyi Ferencnek ítélték, s ad­ták át még a múlt'év végén. A 83 évesen is fiatalos Feri bácsi, 1972 óta alapító tagja a nyíregyházi Köz­ponti Kertbarát Klubnak. Példamutató lelkesedését, alaposságát dicséri számos oklevél, plakett. Ezeket — miként az 1947-ből való legelsőt: a Megyei Sző­lősgazdák és Gyümölcster­melők Országos Egyesülete nyíregyházi kiállításának „Arany oklevelét” — kis­termelői árubemutatókon díjazott termékeiért, vala­mint saját kertbarátklubjá­ban, e klubok megyei egye­sületében, majd kezdete óta a népfőiskolái mozgalom­ban végzett áldozatos titká­ri munkájáért kapta. Legen­dás precizitását dicséri az a több ezer oldalnyi kertba­rátnapló, amely — talán egyedülállóan az országban — kezdet kezdetétől tartal­mazza a megyei kertbarát­mozgalom történetét. A kertvetélkedőre nyír­egyházi otthonának kertje mellett Tihanyi Ferenc a kárpótlásba visszakapott nyírbogdányi 4 hektáros al­másával pályázott. Ez utób­bit szövetkezeti formában műveli három gyermeké­vel, a rá jellemző pontos­sággal dokumentálva, fo­tókkal is illusztrálva az ese­ményeket. ISEIE3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents