Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-13 / 37. szám
1995. február 13., hétfő HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Ameddig a takaród ér... A települési önkormányzatok gazdálkodása • Készülőben a csődtörvény Nyíregyháza (KM - GY. L.) — Sajnos egyre többet hallhatunk, olvashatunk arról, hogy egy-egy települési önkormányzat a tönk szélére került. Ha egy gazdálkodó szervezet, társaság csődbe jut, felszámolják, az emberek az utcára kerülnek. Nagy gond. De vajon mi történik akkor, ha egy települési önkormányzat válik működésképtelenné? Bezárják az iskolát? Az óvodát? Az egészségházat? Dr. Koncz Imrével, a Belügyminisztérium Területi Állam- háztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) megyei igazgatójával a fenti kérdésekről beszélgettünk. Önhibájából □ A mai jogszabály szerint mi történik azzal az önkormányzattal, amely csődbe jut? — Jelenleg még nincs eltérő szabályozás az önkormányzati csődhelyzetre. Tehát ugyanaz vonatkozik rájuk, mint más, gazdálkodó szervezetre. Kétségtelen, hogy korrekcióra szorul a törvénynek ez a része. Az önkormányzati csődhelyzetet kezelő törvényjavaslat most készül. Az önkormányzati törvényben ugyanis nagyon magas jogok vannak biztosítva: a gazdálkodás teljes önállósága, de teljes felelőssége is. Törvényszinten jelenleg nincs lehetőség arra, hogy egy önkormányzat adósságait az állam kifizesse. Jelenleg tehát a helyzet, ha egy önkormányzat csődbe menne, akkor árverezni kellene, a hitelezőket kifizetni satöbbi. Ennek nyilván elébe akar menni a kormányzat az önkormányzati csődtörvény megalkotásával. □ Volt-e már rá példa arra az országban, hogy önkormányzat csődöt jelentett? — A tévében láthattuk a kis- kunlacházi esetet, amely csődhelyzet ugyan, de csődeljárás lefolytatására tudomásom szerint még nem került sor. Ám vannak már csődnek minősíthető helyzetek. És ez sajnos megyénkben is előfordulhat a közeljövőben, főleg, ha ez az átmeneti időszak nem kerül hamarosan rendezésre. Gyorssegély □ Nyilván különbséget kell tenni a csődhelyzetek között is. Hiszen előfordul, különösen megyénkben, hogy egy önkormányzat önhibáján kívül válik működésképtelenné. — Több módja is van annak, hogy a működési hiánynyal küszködő önkormányzatokat törvény szerint is lehessen segíteni. Ha az önhibáján kívül kerül szorult helyzetbe az önkormányzat, akkor pályázhat kiegészítő támogatásra. Ennek megvannak a követelményei. A lényeg: ha működési hiányt tud prezentálni, és ilyen helyzetbe önhibáján kívül jutott, akkor ilyen címen pályázhat. Ezt kétszer egy évben — április 30-áig és szeptember 30-áig — kell benyújtani a TÁKISZ-hoz. A pályázatokat a Pénzügyminisztériumban, illetve a Belügyminisztériumban bírálják el. □ Milyen kritériumok alapján sorolható be ebbe a kategóriába egy önkormányzat? — Erről a költségvetési törvény határoz. Most szigorodott a kritériumrendszer. Például ha egy önkormányzatnak működési hiánya van, de ez nem abból keletkezett, hogy fejlesztést hajtott végre, akkor pályázhat. Ám egy rosszul felmért fejlesztés terhei miatt Dr. Koncz Imre Elek Emil felvétele működésképtelenné váló ön- kormányzat már nem tartozik ebbe a kategóriába. □ Megyénk településeinek csaknem mindegyikében komoly infrastrukturális fejlesztések voltak. — Kétségtelen, hogy az elmúlt időszak nagy beruházásaiból alig van település, amely kimaradt volna. Ez amellett, hogy a lakosságot is alaposan megterhelte, az ön- kormányzatokra is olyan tőke- törlesztés és kamatfizetési kötelezettséget rótt, amely a működést veszélyezteti. Ez viszont nem minősül önhibáján kívüli fizetésképtelenségnek. Ilyenkor aztán megvizsgálják, hogy mindent megtett-e az ön- kormányzat, hogy kiadásait racionálisan csökkentse, valamint bevételeit növelje: az intézmények kihasználtsága megfelelő mértékű-e; például összevonással tettek-e lépéseket a gazdaságos működés érdekében. Kisközségek esetében tettek lépéseket közös iskola, óvoda, egészségház társulásos formában való működ- tetése érdekében. □ Úgy tudom, kritérium lett a helyi adó is. — A helyi adó bevezetése, mint kritérium, arra irányul, hogy megtett-e mindent az önkormányzat a bevétel növelésére. Nálunk azonban olyan mértékben leterhelt a lakosság a közműfejlesztési hozzájárulásokkal és befizetési kötelezettségekkel, hogy a helyi adó bevezetésének már nincs erkölcsi alapja sok településen ilyen munkanélküliségi ráták mellett. □ Nem sarkallja-e majd ez a törvény látszatadók bevezetésére az önkormányzatokat? — Attól tartok, igen. □ Tudjuk-e, mely települési önkormányzatok kerültek csődhelyzetbe? Kritikus helyzet — A költségvetések most készülnek az önkormányzatoknál. Akkor látunk majd tisztán, ha ezek beérkeznek. Én úgy gondolom, hogy ez megyénkben az önkormányzatok egyharmadát érinteni fogja. Ez előzetes becslés, amely végül lehet több is, kevesebb is. Hanem más gond is van. Hiszen amíg a mentőöv, azaz a kiegészítő támogatás megérkezik, hónapok telnek el. Addig a kritikus helyzetbe került önkormányzatok hogyan működjenek? — ez itt a kérdés. A hitel törlesztő részletét és a kamatot leemelik az állami támogatásból, emiatt szinte a legszükségesebb működtetésre sem marad elegendő fedezet havonta. Ezért állandó likviditási gondokkal küzdenek. Talán egyik megoldása lehetne erre az átmeneti időre, ha a pénzintézet — legtöbb esetben az OTP — átütemezné a hitelt néhány hónappal. Jelenleg más megoldást nem látnak, hiszen az intézményeknek működniük kell, ezt igénylik jogosan a polgárok. Kistelepülések szűk mozgástere Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Nagy csalódást jelentett a Magyar Közalkalmazottak és Köz- tisztviselők Szakszervezete számára, hogy átfogó reform helyett csupán apróbb módosításokkal változtatták meg az önkormányzati törvényt. Minderről Fehér József, a szakszervezet ügyvezető elnöke beszélt Nyíregyházán, a Zilahi József megyei közgyűlési elnökkel folytatott megbeszélése után. Arról kérdeztük: mit tehet a szakszervezet a most elemi erővel jelentkező önkormányzati csődhelyzet elkerülése érdekében? A megyei rang fontosságára utalt az érdekvédelmi tisztség- viselő. Nem a megyei tanácsok miatt nosztalgiáznak, hanem az európai önkormányzatok regionális funkciója és a jogállamiság szellemében szükség lenne egy jelentékeny megyei szerepkör biztosítására. Ébben tökéletesen egyetértettek Zilahi Józseffel is. Igen sajátos helyzetben van ez a szakszervezet, hiszen az országban 3200 települési ön- kormányzattal kellene ápolniuk a kapcsolatot. A munkáltatói oldal ezzel szemben nem a kormány, hanem a 3200 önkormányzat által létrehozott 7 érdekvédelmi szövetség. (Megyei Önkormányzatok Szövetsége, MOSZ, Megyei Városok Önkormányzati SzöÜgyfelek a hivatalban vétségé, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, TÖOSZ, Kisvárosi Érdekszövetség, Faluszövetség, Községi Önkormányzatok Szövetsége, Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Érdekszövetsége). Egyező véleményt fogalmaztak meg Zilahi Józseffel arról, hogy a közigazgatási reform során az önkormányzati törvény koncepcionális, átfogó reformájára van szükség, elkerülendő a működésképtelenséget. Több oldalról támadják így a törvényt: kötelezően előírt feladatokhoz (ifjúsági, szociálpolitikai, a korábbitól eltérő területfejlesztési stb.) nem ad pénzt a kormányzat. A normatív mellett a címzett és a céltámogatásoknak átfogha- tatlan, szövevényes rendszere alakult ki. Sajnos, gyakori Harasztosi Pál felvétele eset, hogy nem a szükséglet, hanem egyes érdekcsoportok kijárása szerint jut egy település támogatáshoz. A munkáltatói joggyakorláshoz tiszta viszonyokat sürget a szakszervezet. A választási eredmények politikai erőcsatározás eredményeként születnek, de a hivataloknak szigorúan meg kell őrizniük pártpolitikai semlegességüket. Ellentmondásos jelenségre hívta fel a figyelmet Fehér József: a jegyző szervezi, ellenőrzi, irányítja, értékeli az ott dolgozók munkáját, de nem ő premizálja az átlagon felüli teljesítményt. S mi van akkor, ha a polgármester és a jegyző nem ért egyet? Korábban legalább véleményezési joga volt a jegyzőnek. A köztisztviselői kar számos joghátrányt szenved el, például nincs kollektív szerződéskötési joga, a túlmunkát díjazás nélkül végzik, nincs meg számukra a rendkívüli lemondás joga, számos korábbi munkaviszonyuk nem számít szolgálati jogviszonynak. A hírek szerint tovább akarják szűkíteni a köztisztviselői törvényt, például a szerzett jogok közt említhető a meghatározott mértékű jubileumi jutalom. Fehér József fontosnak véli, hogy a versenyszférából hozzanak be felkészült orvost, pedagógust, mezőgazdászt a közigazgatásba. Ilyen módosítási elképzelések riasztóan hatnak a másutt dolgozó szakemberekre, s nem szeretné azt a szakszervezet, ha csak az jönne a közigazgatásba, aki másutt nem tud elhelyezkedni. A mostanában tapasztalható aggasztó információk az egyes önkormányzatok csődhelyzetéről elgondolkodtatóak. Lehetőség, hogy az önkormányzat — amennyiben nem tudja fenntartani az intézményeit — átadja azt a megyének, természetesen a normatív támogatással együtt. Ez viszont még kevés lenne a csődhelyzet elkerüléséhez. A szó törvényi értelmében természetesen nem kell tartani önkormányzati csődtől, viszont a pénzügyi ellehetetlenülés hosszú évekre szűk mozgásteret hagyhat az önkormányzatoknak. Különösen azokat a kistelepüléseket érinti ez hátrányosan, amelyek a fejlesztésekre felvett milliókat kénytelenek törleszteni. Csődhelyzet Györke László A z önkormányzatok egy része kutyaszorítóba került, kerülhet. Hiszen—mint bármely más gazdálkodó szerv — csődbe is juthat. Bár ez nem egészen pontos kifejezés, hiszen a szakemberek szerint egy önkormányzat nem csődbe kerül, hanem „ tartós likviditási gondokkal” küzd. Egyébként elképzelni is rossz, hogy például valóban mi történik, ha egy települési önkormányzat „ befuccsol”. Hiszen mindazokat az intézményeit, amelyek működtetése ezáltal lehetetlenné válik — fel kell számolni. Vajon hogy megy, mehet ez egyáltalán végbe? Hogy mi megy végbe más gazdálkodó szervezeteknél, annak, sajnos, naponta szem- és fültanúi, rosszabb esetben szenvedő alanyai vagyunk. Csakhogy teszem azt, egy vállalatot ilyen esetben magánosítani (is) lehet. A szanálás évekig elhúzódik, vevő vagy van rá, vagy nincs. Ha nincs, akkor vége mindennek. Ha van, akkor is fennáll a veszély, hogy mélyen áron alul kel el. De lehet-e egy önkormányzatot egyáltalán szanálni? Hát még privatizálni? Bármelyik ezek közül nyilvánvaló képtelenségnek tűnik. Éppen ezért égetően szükség van egy olyan csődtörvényre — maradjunk a szakmai szempontból nem egészen pontos, ám a lényeget azért hellyel-köz- zel takaró kifejezésnél —, amely kizárólag az önkormányzatokra vonatkozik. Am ilyen még nincs. Csak készül. Hogy mikor kerül a parlament elé, azt még minisztériumi szinten sem tudják pontosan. Hogy milyen jogszabályok vonatkoznak majd azokra az ön- kormányzatokra, amelyek önhibájukból kerültek válságos helyzetbe, ma még pontosan nem tudhatjuk. Egyébként is a fogalomkör, hogy tudniillik melyik önkormányzat kerül önhibáján kívül, vagy épp önhibájából szorult, azaz csődhelyzetbe — igen képlékeny. Ugyanis a költség- vetési törvény szerint az az önkormányzat, amely lehetőségein felül beruházott, s a beruházásra felvett hitel törlesztése miatt keletkezik működési hiány az idei költségvetésében — nem számít ebbe a kategóriába. Csakhogy megyénkben alig van olyan önkormányzat, amely ne kezdett volna az elmúlt években valamilyen beruházásba. Olyanba, amelynek a településnek égetően szüksége volt. Talán maradjanak ki valamiből? Ne legyen gáz, telefon? Ne legyen korszerűibb) iskola, tornaterem, szennyvízcsatorna? Maradjanak sárosak az utak? Arról nem beszélve, hogy éppen ezekre a fejlesztésekre ösztönözték a különböző támogatások... Előreláthatólag... ...Magyon mintegy 8-9 milliós lesz a költségvetési hiány. A normatív állami támogatás — melynek mértéke évek óta változatlan — például az iskola esetében a puszta bérre sem elegendő. (KM) A megye... ...kistelepülései közül a bátorligeti önkormányzat rendkívül nehéz helyzetbe került, hiszen az elmúlt évek — tegyük hozzá: szükséges — beruházásainak terhei miatt pillanatnyilag szinte működésképtelenné vált. A kritikussá vált helyzetre keresik a megoldást, hiszen már az a veszély áll fenn, hogy például az iskolában kikapcsolják a villanyt. (KM) A települési... ...önkormányzatoknál az az általános vélemény, hogy túl sok — és egyre több — állami feladatot „osztanak le”, amelyre nincs helyben (sem) fedezet. Vélemények szerint a csődhelyzetet ez a körülmény is erősen befolyásolhatja. (KM) Nyíregyháza (KM - T. K.) — Egy hete magyar alel- nöke van Fehér József, a Magyar Közalkalmaztottak és Köztisztviselők Szak- szervezete ügyvezető elnöke személyében az EULAS nevű, a helyi és területi köztisztviselők európai szakszervezeti szövetségének. A kilenc nyugat-európai és egy közép-európai szakszervezetet tömörítő egyesület először választott magyar alelnököt. Mint az új tisztségviselő elmondta, bár közhelyszámba megy, hogy a magyar szakszervezeti mozgalomnak szól az elismerés, mindenképpen benne foglaltatik a rendszerváltozásunk, a jogállamiság, a demokrácia kiépítése. Az EU- LAS-nak megfigyelői státusza van az Európa Tanácsban, konzultatív jogot szerzett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) rendezvényein. Tágabb információs lehetőségünk nyílik, a nemzetközi tanácskozásokon eredményesebben hallathatjuk szavunkat, s az Európa Tanács különböző bizottságaihoz is hamarabb eljuthatunk. S mindezt a magyar köztisztviselői és közalkalmazotti kar érdekérvényesítése szempontjából is értékelhetjük. Igazából később mérhetjük le az eredményét annak, hogy négy éve tagja a szakszervezet ennek a tömörülésnek, hiszen nyilván hazánkba is gyakrabban érkeznek majd külföldi önkormányzati szakemberek és érdekvédelmi tisztségviselők a tapasztalatcsere révén profitálhatunk egymás gyakorlatából. ........................................,....................................................................................................| Magyar alelnök
