Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-11 / 36. szám
10 Napkelet • A KM hét végi melléklete 1995. FEBRUÁR 11., SZOMBAT Életjelek a magyar filmben Filmszemle ide vagy oda, a politikából ezúttal sem tudtunk kimaradni Kállai Ferenc: Megint tanú FŐVÁROSI TÉL Alcatel Zenei Estek. Budapesten és több vidéki városban (köztük február 15-én Miskolcon és március 22-én Debrecenben) is sor kerül az idén a tavalyihoz hasonló Alcatel Zenei Estekre. Egy éve javarészt szóló és kamaraesteket rendeztek, idén — egy kivételével — a program kamarazenekari kocertekből áll. A Weiner- Szász Kamarazenekar a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában való bemutatkozását köve- tó'en Budapesten a Zeneakadémián február 21-én lép fel. □ O □ Lengyel kulturális hét. Február 15-én irodalmi esttel kulturális hét kezdődik a Nagymező u. 15. alatt lévő Lengyel Intézetben. Öt fiatal, új utakat kereső fotográfus mutatlozik be Budapesten a Bolt Galériában. Bányai Péter, Csontó Lajos, Nagy Tamás, Soltész István, Szűcs Tibor — közülük ketten nyíregyházi alkotók — a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagjai. A kizárólag fotókkal foglalkozó galéria hatodik tárlata március elejéig tekinthető meg □ □□ Színházi premierek. A Várszínház Szakonyi Károly: Vidám fináléját mutatja be február 18-án, s a Nemzeti színtársulata hat nappal később a Hevesi Sándor téren is premierrel rukkol elő. Ekkor kerül színre Móricz Zsig- mond drámája, az Úri muri. Ugyancsak február 24-én a Játékszín egy angol szerzőpáros darabját adja elő először Hunyd be a szemed és gondolj Angliára címmel. Szintén ezen a napon a Művész Színház Goldoni: A hazug című komédiáját mutatja be. Említsünk meg két február 25-i bemutatót. A József Attila Színház ismét Molnár Ferencet ad elő, Színház címmel. A rejtélyes cím három egyfelvo- násost takar. A Budapesti Kamara- színházban a Károly körúton pedig Csiszár Imre rendezésében viszik színre Csehov Ványa bácsiját. □ □ □ Tavaszra készülve. Március 10-én kezdődik az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál, melynek idén is hét vidéki városban (köztük Debrecenben) lesznek kísérő rendezvényei. A fesztivál már hagyományosan több kisebb fesztiválból áll össze. Idei érdekesség, hogy Bartók halálának 50. évfordulója alkalmából gazdag programválaszték lesz a nagy magyar zeneszerző műveiből. 1995-ben nem egy ország, hanem a skandináv és balti országok, valamint Skócia és Izland legrangosabb művészei is eljönnek Budapestre. Lesz Ingmar Bergman-filmsorozat és az Iparművészeti Múzeum ad otthont a VARDE északi design-kiállításnak. □ □ □ A 100 esztendővel ezelőtt született Varga Nándor Lajos munkáiból nyílik február 17-én kiállítás a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Az 1978- ban elhunyt grafikus, festőművész, tanár művei ma a világ számos múzeumában (British Museum London, National Gallery Washington, Grafikai Gyűjtemény Torontó stb.) láthatók. A centenárium alkalmából idén grafikáit, olajképeit, akvarell- jeit több budapesti kiállításon is bemutatják. Dombrovszky Ádátn Minden úgy indult, hogy a 26. Magyar Filmszemlén a Tanú diadalmenetének leszünk szemtanúi. Már a felvezető sajtótájékoztatón néhány elejtett célzásból történt rá utalás, hogy idén „nem lesz gond” a várhatóan legnagyobb közönséget vonzó film díjának odaítélésével. Mert mint ismeretes, tavaly a felajánló Országos Program Magazin (akkor még Pesti Műsor) film híján nem adta ki a díjat. Idén viszont így valakinek dupla elismerés járt (sőt a tavalyi kamataival), s mint kiderült, végül azt tényleg a Megint tanú című film „érdemelte ki”. Persze, nem könnyű a közönség fejével gondolkodni, s hát az is tény, hogy egyenes arányosság semmiképpen sincs aközött, hogy egy film milyen színvonalon van megcsinálva, és hogy hányán nézik meg. Elrettentésképpen álljon itt az az országos adat, miszerint a tavalyi szemlegyőztes (s azóta számos nemzetközi elismerésben részesült) Woyzecket összesen 5041-en látták a magyar mozikban. Ehhez képest — már a mostani Szemle zárónapján bejelentették, hogy csak a fővárosi mozikban három nap alatt a Megint tanú nézőszáma hatezer felett van. (A tavalyi 18 játékfilmet egy év alatt összesen 161 128-an látták, s ha Bereményi Géza: Turnéjának 34 455 nézőjét leszámítjuk, akkor ez a szám nem éri el a nyolcezres átlagot! Tarr Béla Sátántangója (igaz, nyilván extra hosszúsága miatt) 843 fizető nézőt vonzott, de az Abel a rengetegben is csak 996-ot. Ez utóbbi mentsége, hogy a Magyar Televízió igen hamar műsorra tűzte.) A legendás Tanú A Tanúnak persze hatalmas a mítosza, hiszen az 1969-es film azon „átkos időben” igen sokáig volt dobozban. Pelikán József személye így aztán még inkább legendává vált, az akkori film számos mondata szinte szállóige lett, hiszen például a „nemzetközi helyzet azóta is csak fokozódik”. A sors pedig úgy hozta, hogy akkoriban szóba se jöhetett a Tanú bármilyen fesztiválon való elindítása. így hát most már a 26. Magyar Filmszemle ünnepélyes nyitóelőadásán (amikor mi mást vetíthettek volna, mint épp a Megint tanút) ott volt a levegőben, hogy ami késik, nem múlik: a film második része „kaszálhat” majd a díjak között. Nos, végül az említett közönségdíjon kívül kapott még egy „legjobb producernek” járó elismerést és még egyet, amit viszont elvitathatatlanul megérdemelt. Ezt pedig a legjobb férfi alakításért, melyet — a sok jó színészi teljesítmény ellenére — Kállai Ferencen kívül most tényleg nem lehetett volna másnak odaítélni. Kállai és színésztársai próbálták menteni, ami menthető. De ők kevesek voltak ehhez. A majdnem kétórás film második fele szinte teljesen megvágatlan! Bacsó Péter érezhetően nem tudott mit kezdeni azzal a teherrel, amit az 1969-es filmjének mítosza ránehezített. Folytatni is akarta azt, szinte seregszemleként vonultatta elő a régi szereplőket. De legfeljebb az derült ki a nagy összevisszaságban, hogy a kisember a nagy történelmi változásokból annyit ért meg: bizony, „az élet nem habostorta”. S hogy mennyire nem az, azt várhatóan megerősíti az a tény: minden valószínűség szerint tényleg a Megint tanú lesz az a film, amit a legtöbben néznek meg a 26. Magyar Filmszemle darabjai közül a moziban. S lám: magunk is ezzel foglalkoztunk a legtöbbet, holott ezúttal valóban igen sok jó filmet láthattunk az öt nap alatt. Abszolút értékelésre már csak azért sem vállalkozhatunk, mert az összes film megnézése egyszerűen képtelenség, főleg a dokumentumfilmek között. Szorítkozzunk most éppen ezért csak a játékfilmekre, amelyek közül hármat emelnék ki a sorból. A csodálatos Esti Mindenek előtt a Kosztolányi-adaptációt, az Esti Kornél csodálatos utazását. A fiatal Pacskovszky József kitűnő filmet készített, s a bemutató alkalmából az Uránia mozi közönsége hosszú-hosszú vastapssal jutalmazta az alkotókat. Nem véletlenül kapta e filmért a legjobb operatőrnek járó díjat Gózon Franciskó, hiszen képi világa igencsak meghatározza a művet. Máté Gábor és Erdélyi Mátyás is finom eszközökkel alakították az érett, illetve az ifjú Estit, s Igó Éva ugyancsak megérdemelten kapta meg a legjobb epizódszereplőnek járó díjat részben épp e filmbeli játékáért. A csók című novellára (ebben játszotta az anyát Igó Éva) felfűzve a rendező értő módon bánt az irodalmi anyaggal, s ha az összehasonlítás némileg túlzott is, nekünk Huszárik Zoltán Szinbádja jutott eszünkbe a film láttán. Mindössze rendezői különdíjat kapott Enyedi Ildikó szép filmje, a Bűvös vadász, s ugyanezt érdemelte ki Szomjas György is a Csókkal és körömmel című filmjéért. Érdemes külön szólni a Filmszemle egyik színfoltjáról, Szirtes Andrásról, akinek Furniere tekercsek című munkájáért adtak különdíjat. A film születésének 100. évfordulóját Szirtes úgy ünnepelte, hogy vett egy korabeli felvevőt, előhívót és vetítőt, és azokon a helyszíneken forgatott, ahol a• Lumiere testvérek is jártak. Az archaizáló stílus, a humoros előadásmód érdekes kísérletet ígér, s hogy ez a munkát ne maradjon abba, nyilván ezért kapta Szirtes a 200 000 forintos különdíjat. Művészileg jól megcsinált, de rendkívül lehangoló film a játékfilm kategória nagydíjasa, Gothár Péter A részleg című munkája, mely egy világvégi kis kalyibában játszódik. Vajon milyen esélye van ennek a filmnek arra, hogy valóban találkozzon a közönséggel? Az ünnepélyes eredményhirdetésen pedig a zsűrielnök Kovács András világosan kifejtette: a film közönség nélkül nem létezhet. S vajon a mai magyar film halódását látnánk? Hiszen 30 éve a Húsz óráért nyolcszázezer ember ment be a moziba! Kovács András mondta ezen mondatokat is: — Végignézve a szemlére küldött filmeket, sok életjelt fedezhettünk fel. Nem szenvedtünk Mivel dokumentumfilmek megnézésére ezúttal nem jutott idő, álljon itt Schlett Istvánnak, a dokumentumzsűri elnökének a véleménye a mostani termésről: — Mind a 39 filmet becsülettel végignéztem. Meg kell mondanom: nem szenvedtem. Mindben volt információ világunkról, mindegyikben voltak emberi sorsok. Talán tematikailag kicsit szűk ezen filmek köre, divattémák hajszolása is tapasztalható. Sajnos, a filmművészetben rejlő lehetőségeket nem mindegyik használta ki. Pedig a mi értékelésünknél az volt az egyik szempont a témaválasztás és a gondolati feldolgozottság mellett. Ezek alapján a fődíjat Doszpod Béla munkája kapta, melynek címe Egy nap döntöttem: drog helyett élet. Rendezői díjat kapott Gyarmathy Lívia és Moldoványi Ferenc is. S ha már a dokumentumfilmekről szóltunk, álljon itt a Magyar Történelmi Film Alapítvány jajkiáltása. Mint ismeretes, az új kulturális tárca teljesen megvonta támogatását az alapítványtól. A 20 tagú kuratórium tagjai a Filmszemlén tartott sajtó- tájékoztatójukon fejtették ki véleményüket. Furcsamód épp egy, a kormányzópárthoz tartozó országgyűlési képviselő (egyben kiváló filmrendező) volt a legaktívabb. Kosa Ferenc elmondta, hogy miközben hivatalos kormányszinten a művészetek többcsatornás támogatásáról esik szó, a Fodor Gá- bor-féle kultuszminisztérium egy tollvonással dönt ilyen kérdésekben. A MSZP-s honatya példátlannak nevezte, hogy miközben a hat parlamenti párt egy-egy képviselője közösen kért a történelmi dokumentumfilmek támogatására pénzt, azt egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Gulyás Gyula, a szakma másik nagy neve ehhez tette hozzá: „Ez még nem egy lefutott mérkőzés. Nem olyan időket élünk már, amikor amatőr ökölvívó meccsen elég volt a bírákat megvásárolni!”. Szóval — 26. Magyar Filmszemle ide vagy oda, a politikából ezúttal sem tudtunk kimaradni. ac Jelenet az Esti Kornél című filmből Nagy Gábor (ISB) felvételei JL
