Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-09 / 34. szám

1995. február 9., csütörtök GAZDASÁG Támrendszeren tripla termés \ gacsályi Szabó András szerint a kordonos uborka biztos jövedelemforrás Balázs Attila felvétele Jacsály-Nyírtass (KM - M. Zs.) — Négy éve még egy ítmenetet gondoltam el a ík- és a támrendszeres iborkatermesztés között, itóbbi csepegtető öntözést ekete fóliás takarást jelen­eit, de a nyári aszályos idő- árás miatt már nincs idő a gondolkodásra, a jövő egy­értelműen a támrendszeré, tmi a síkrendszert 2-3 éven leiül ki fogja szorítani, nyi- atkozta Oroszi István, a íyírtassi Papp-Ker Kft. izakembere, aki a napokban i megye különböző térségei­ben tart uborkatermesztési szaktanácsadást. \z országban egyedülállóként 1990-ben Tisztaberekén 2400 négyzetméteren hoztak létre ;gy intenzív támrendszeres nborkaültetvényt, ahol átlag­ban háromszor nagyobb mennyiségű uborkát szednek le, mint a síkrendszerű műve­lésnél. Oroszi szerint a tám- rendszer egyszeri beruházást jelent, amely tíz évre szól, ugyanakkor a beruházási költ­ség már az első évben megté­rül. A szakember valamennyi előadáson elmondta a szigorú termesztési technológiát be­tartva tavaly egy család 200 négyszögölön 142 mázsa uborkát szedett le, az árbevétel 604 ezer forint volt, a tám- rendszer beruházási költsége 150 ezer forint volt, a műve­lési költség 30 ezer, a többi tisztán megmaradt. — Ha egy korrekt partnert, mint a Papp-Ker Kft.-t, hama­rabb találtam volna, akkor már régóta csak uborkával foglal­koznék, mert számításaim sze­rint ez a növény hozza a leg­jövedelmezőbb termést - mondja a gacsályi Szabó And­rás agrármérnök, aki több előadáson és szaktanácsadá­son is részt vett. Szabó sógorá­val tavaly támrendszeres mű­veléssel egy hektáron termesz­tett uborkát. — A támrendszer óriási előnye, hogy nem függ az időjárástól. Emiatt jelentős pluszbevételt tudok elérni. Korábban olyan anomáliák voltak az uborkapiacon, hogy egyik évben túltermelés volt, akkor például a nagyobbak kilóját 1 forintért vették, a kö­Gyorshírek Tajvani... ...befektetők üzleti minta­város építését kezdték meg Vietnamban. (MTI) A Schering... ...Gyógyszer Kft. az idén mintegy 15 százalékkal növeli tavaly elért 6,2 mil­lió márkás forgalmát. Ideiglenes... ...irodákat nyit az APEH Budapesten, hogy átve­gyék az egyéni vállalkozók és vállalkozások február 15-én esedékes adóbeval­lásait. (MTI) A Chrysler... ...amerikai autógyár 13 évi szünet után az olasz Iveco céggel közösen „Grand Cherokee” terepjárókat fog gyártani Argenínában. Kínában... ...a vállalatok szerkezet- váltásával párhuzamosan a munkanélküliség jelentős emelkedésére kell számí­tani, ezért mielőbb szük­séges lenne az elbocsátot­tak segélyezését szolgáló rendszer javítása. (MTI) Minőségi konzerv alapanyag vetkező évben, amikor elment a termelő kedve, óriási hiány volt, ami felnyomta az árakat. Nem volt meg az a kereskedő, illetve feldolgozó, amelyik ga­rantálni tudta volna, hogy meghatározott mennyiséget vagy fix áron, vagy az adott piaci áron átvesz. Ráadásul a megkötött szerződéseket sem vette komolyan se a termelő, se a termeltető, emiatt csak egymásra mutogattak, és azt bizonygatták, hogy melyikük hibázott. Egy-két forintért sze­rintem nem szabad egy biztos partnertől elpártolni, hiszen a támrendszeres uborkater­mesztés lényege éppen az, hogy hosszú távon nyújt biztos megélhetést a termelőnek és családjának. — A támrendszer dupla ter­melési mennyiséget és lénye­gesen jobb minőséget hoz, mint a síkművelésű. Azt azért ne képzeljük, hogy a támrend­szer olcsó dolog, viszont egy év alatt megtérül a befektetett költség. Amikor sógorommal megépítettük a támrendszert, mi nem egy évben, hanem három évben gondolkodtunk, és úgy osztottuk el a költsége­ket, akkor már tisztességes jö­vedelem képződik. Amikor nem támrendszerrel dolgoz­tunk, akkor négyzetméteren­ként öt kiló uborkát szedtünk le, tavaly már ugyanezen a te­rületen tizenöt kilogrammot, de el lehet érni a húszat is. Teherán (MTI) — Irán a kö­zeljövőben nem szándékozik lényegesen növelni olajkiter­melését, fejleszteni fogja azonban a földgáztermelést — idézi Kólám Reza Akazadeh iráni olajipari miniszter nyi­latkozatát az AFP. Irán a jelenlegi (második) ötéves tervidőszak végére, 2000-re napi 4,5 millió hordó nyersolaj kitermelését tűzte ki célul. Az iráni olajkutak jelen­legi hozama hivatalos adatok szerint napi 4,2 millió hordó, ám a Teheránban tartózko­dó külföldi olajszakértők nagy része a tényleges hoza­mot 4 milliónál kevesebbre becsüli. Az 1995-2000-es ötéves terv céladatai szerényebbek az Akazadeh által korábban is­mertetett mutatóknál, amelyek a múlt év végére vagy 1995 elejére ígérték a napi 4,5 mil­lió hordós szint elérését; s még inkább azok a minisztérium más munkatársainak adataihoz képest, akik a tervidőszak vé­gére az 5 millió hordót cé­lozták meg. Az ország termelőkapacitá­sa jóval meghaladja az OPEC Az elmúlt évben bebizo­nyosodott, hogy a növények közül az uborka volt a sláger - értékelte a tavalyi évet Kállai Mihály, a Papp-Ker Kft. ter­melési igazgatója. A cég ta­valy 6500 tonna uborkát vá­sárolt fel, amelynek nagy ré­szét a megyéből szerezték be, de érkezett uborka Nyírtassra Győrből és Pécs környékéről is. Meg kell szerezni mind a friss export, mind a konzerv- feldolgozás terén az uborkapi­ac jelentős részét, tűzte ki 1994-ben jelszavául a nyírtas- si társaság, ugyanis uborkából óriási hiány volt Nyugat-Eu- rópában. — Mivel a német-holland termelési kedv, termelési fe­lület egyre jobban csökken, úgy ítélem meg, ezt a piacot megszereztük, amit viszont idén stabilizálni kell — mond­ta a termelési igazgató. — Az 1991-es mélypontról egyre jobban emelkedett az uborka ára, és elérte a valós piaci árat. Tavaly vetőmagot adtunk a termelőknek, amelynek árát teljes egészében a beszállított termésből vontuk le, emellett szaktanácsadással is segítet­tünk. Idén továbbra is olcsó és jó minőségű vetőmagot szállí­tunk a velünk szerződésben lévő termelőknek, amelyet azon az áron adunk, amennyi­ért mi is kapjuk. A támrend­szer finanszírozásához több elképzelésünk is volt: a Phare­által Irán számára jelenleg napi 3,6 millió hordóban meg­szabott felső határt, amely­nek a közeljövőbeni emelésére kevés esélyt látnak az elem­zők. Több szakértő azonban mű­szaki gondokra vezeti vissza az olajkitermelési mutatók csökkentését. Úgy vélik, az or­szág pénzügyi válsága miatt nincs megfelelően biztosítva a túlnyomórészt az 1979-es for­radalom előtti évekből szár­mazó kutak karbantartása és a berendezések felújítása. Véle­ményük szerint a berendezé­sek ismétlődő műszaki hibái miatt volt egyenetlen — egy szakértő szerint „mint a fűrész fogai” — az ország 1994-es termelési görbéje. Az olajminiszter tavaly cá­folta ilyen gondok létét; tény azonban, hogy a nagy nemzet­közi társaságokkal való osz- tozást határozottan elutasító Irán csak a saját forrásaiból fedezheti a berendezések kar­bantartását és fejlesztését, s e forrásokat most szerfölött megterheli az ország adósság- állománya. Az olajjal kapcsolatos ambí­programra beadtunk egy pá­lyázatot, mely szerint húsz hektáros támrendszeres ubor­katelepítéshez harmincmillió forintot pályáztunk. Mindeh­hez a Papp-Ker Kft. 49 száza­lékos saját erőt is hozzátett volna, ezt az összeget a ter­melők kapták volna meg. Sajnos a pályázatot elutasítot­ták, de reménykedünk, hogy márciusban már pozitívan bí­rálják el a pályázatot. Emellett a Primom mikrohitellel is tá­mogatja a termelőket, vala­mint azt is tervezzük, hogy a társaság a KITE-től megvá­sárolja a támrendszerhez szük­séges berendezéseket, azt ki­helyezi a termelőknek, akik a beszállított uborka árából fizetik ki mindezt. A társaság­nak a szaktanácsadás, a vető­magszükséglet, a rendszer megvásárlása negyven-ötven millió forintot jelent, amely­nek finanszírozását szeretnénk minél előbb megoldani. Kor­rekt szerződést kívánunk kötni kistermelőkkel, akiktől napi piaci áron fogjuk felvásárolni az uborkát. Idén a tavalyinál többet, 7-7,5 ezer tonnát kívá­nunk felvásárolni, és feldolgo­zni, reméljük szinte a teljes mennyiséget a megyéből tudjuk beszerezni. Ha ennél is több teremne, azt is fel tud­nánk vásárolni, hiszen piac­oldalról nincsenek gondjaink, de ehhez a támrendszert kel­lene bővíteni. ciók csökkenését Irán, úgy tűnik, földgáztartalékainak gyorsabb ütemű kiaknázásával igyekszik ellensúlyozni. Bi­zonyított földgáztartalékai 21 000 milliárd köbméterre te­hetők, amivel a világon a má­sodik helyet foglalja el; csak az USA előzi meg. Az olaj­miniszter nyilatkozata szerint az 1989-ben megkezdett prog­ram folytatásával a kitermelést a jelenlegi évi 75 milliárd köb­méternek közel kétszeresére, 135 milliárdra szándékoznak emelni a tervidőszak végére, 2000-re. Ahhoz, hogy az ország szá­mottevő gázexportőrré váljék, óriási beruházásokra — cső­vezetékek vagy cseppfolyósító üzemek építésére — van szük­ség. Addig is, amíg ezek a ter­vek megvalósulnak, Irán öt év alatt megháromszorozta a bel­ső gázfogyasztást. A gázprog­ram lehetővé tette, hogy az or­szág az exportjövedelmek 80 százalékát kitevő olajkivitel érintetlenül hagyása mellett is látványosan növelje a belső energiafogyasztást (hivatalos adatok szerint évi 10 százalék­kal). Irán nem növeli olajtermelését Az ország pénzügyi válsága miatt elhanyagoltak a kutak Garanciális ÁFÉSZ Fehérgyarmat (M. K.) — Fehérgyarmaton a Kossuth tér 20. sz. alatti műszaki bolt ma is a környék egyik leglátogatottabb boltja. A helyi áfész mindig is nagy figyelmet fordított erre az egységre. Az üzlet szakdolgozói nagyon jó munkakapcsola­tot alakítottak ki a szállí­tókkal. A korábbi nagy me­gyei szállítók is az átala­kulás időszakát élik. Új partnerek jelentek meg a portékáikkal. Szegedi La­jos, az üzlet új vezetője (az előző időszak sikeres bolt­vezetője, Bolyáki Sándor nyugdíjba ment) elmondta, hogy az előző időszakok rendszere merőben megvál­tozott. Ma már a bolt válo­gathat a jobbnál jobb gyár­tók kínálatából. Egyértel­műen az a meghatározó: milyen a minőség, s ki mennyiért adja. Sokak szerint az az iga­zán olcsó bolt, ahol egy, esetleg két személy bo­nyolít mindent, mondván: itt nem raknak olyan árrést a termékre, mint egy admi­nisztratív részleget is fog­lalkoztató áfésznél. A szö­vetkezeti boltos tényekkel bizonyítja: kevesebbet tesz­nek rá a felvásárlási árra. Ez azért lehetséges, mert lényegesebben nagyobb da­rabszámban vásárol az áfész műszaki bolt, mint egy kis magánüzlet, s ezt a gyártók méltányolják az árakban. S mivel a pénz forgási sebessége elég gyors a műszaki boltban, így a kisebb árrés is ered­ményt hoz. Itt még szerepet játszik az is, hogy a nagy­kereskedelmi egységek tudják a Fehérgyarmat és Vidéke Afészről, hogy fi­zetési határidő csúszásról a fehérgyarmatiak esetében nem kellett, nem kell szá­molni. A szállítók nagyon rugal­masan viselkednek. Mind jellemzőbb, hogy vigyáz­nak jó hírükre. S ha a vevő­nél a garanciális időben hi­ba adódik, nincs gond a to­vábbi teendőkkel. Talán ez­zel is magyarázható, hogy a vevők bíznak az Afészben. Itt nincs számla nélküli vá­sárlás, nincs bóvli, nincs jótállás nélküli értékes ter­mék forgalmazás. Ezt így szokták meg a vásárlók az előző boltvezetőnél, s a mostaninál is. Ez nem vál­tozott. A választék sem, legalábbis nem hátrányára. A gyártók többször végez­nek leértékelést, ilyenkor érdemes nagyon odafigyel­ni. A vásárlók ma már ugyanis minden lefelé mu­tató ármozgást örömmel fo­gadnak, s ki is használják a lehetőséget. A műszaki bolt árukészlete január végén mintegy 16 milliós volt, az évi forgalom százmilliós. Ha ez a forgalom realizáló­dik, az áfész lehetősége is adott. Ilyen esetben rendez­het az üzlet különböző ked­vezményes akciókat. Tízek veszélye Párizs (MTI) — A Nem­zetközi Valutaalap vezér- igazgatójának véleménye szerint 1995 végéig tíz or­szág kerülhet igen súlyos pénzügyi helyzetbe. Hogy pontosan mely államokra gondolt Michel Camdessus, azt nem volt hajlandó el­árulni. A veszély miatt a lehető leggyorsabban meg kell találni a mexikói vál­ság okait, és felhasználni tanulságait, hogy mérsékel­hetőek legyenek az esetleg másutt bekövetkező hason­ló jelenség veszélyei. In­tézkedéseket kell hozni an­nak érdekében, hogy előre fel lehessen készülni egy mexikóihoz hasonló eset elkerülésére. Ilyen „tűzol­tókészülék” lehetne egy kü­lönleges rövid távú IMF-hi- telalap, amely jelentős készpénz összegeket lenne képes pumpálni a bajban lévő gazdaságokba. Kárpótlási jegy Jt................................ ...............................: Index (ideiglenes) február 8-án: 1172,27 (-2,08) Érvényben: 1995. február 8. Valuta Deviza Kanadai dollár 79,35 80,93 80,16 Pénznem _______Vétel Eladás Közép art. Kuvaiti dinár 370,71 377.95 3)4,16 Német márka 72,28 73,70 73,02 Angol font 172,86 176,34 173,80 Norvég korona 16,53 1 6.85 1 6.71 Ausztrál dollár 82.88 84.48 83.44 Olasz lírai 1000) 68.48 69.88 69,18 Belgafrank(lOO) 351,33 358,25 354,78 Osztráksc. mi 19,47 10,38 Dán korom 18.36 18,72 1855 Port. esc.(lOO) 69,97 71.37 70,82 Finnmarka 23,45 23,91 23,64 Spanyol pes.( 100! 83,73 85.45 84.64 Francia frank 20.88 21.30 21,09 Svájci frank 85.37 87,07 86,27 Holland forint 64,48 65,74 65,16 Svéd korona 14,83 15,13 14,98 ír font 171,32 174,78 172.71 USA dollár 110.93 113,07 111,95 Japán jen (100) 111,60 113,80 112,85 ECU 136.42 139,14 137,80

Next

/
Thumbnails
Contents