Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-09 / 34. szám
1995. február 9., csütörtök HAZAI HOL-MI Aranyosapáti két arca A környék legszebb általános iskolája • A szociális földprogram szükségszerű Tavaly vehették birtokba az új általános iskolát az aranyosapáti gyerekek A szerző felvétele Györke László Aranyosapáti (KM) — Aki először jár itt és nem tudja, hogy a település 1950 előtt két község volt — Kopócs- apáti és Révaranyos (sőt, a XVII. században még három) — elcsodálkozhat azon, miért van itt annyi sok templom. Egyik szebb, mint a másik. A ragyogó téli napsütésben két egymással szemben lévő új épület is felhívja magára a figyelmet: az orvosi rendelő és az iskola. A polgármesteri hivatalra az egyik szűk mellékutcában bukkanok rá. Pálfi András polgármester egy mutatós képeslappal ajándékoz meg rögtön a beszélgetés elején. A nyolc színes fotón egyaránt szerepelnek a műemlék jellegű templombelsők és a már említett új létesítmények. Aki ilyen üdvözlőlapot kap a számára eladdig ismeretlen helységből, alighanem kedve kerekedik eljönni ide. Szunyókálás után „Településünkön hosszabb szünet után 1988 második felében kezdődtek el kisebb- nagyobb beruházások” — olvashatjuk abban a fénymásolóval sokszorosított füzetben, melyet az önkormányzat adott ki nemrég. — Kisebbekkel kezdtük, mert kevés volt a pénzünk — teszi hozzá élőszóban Pálfi András. — Olyanokkal, mint járdaépítés és -javítás társadalmi munkában, az intézményekbe bevezettük a vizet, belvízelvezető csatorna épült, később két ravatalozó és még sorolhatnám. 1990-ben az úthálózat felújítása volt soron. Az igazán nagy beruházások azonban 1992-ben és 1993ban kezdődtek. A már megpályázott iskola építéséhez jött a gázberuházás lehetősége. — A kettő együtt igen nagy feladat volt, ám az alkalmat — ma is ezt vallom — nem volt szabad elszalasztani. Hiszen ma már lehetetlen lenne bármely beruházásba belekezdeni az állami támogatások elmaradása miatt. Időközben elkészült az impozáns egészségház is. A község egyik nevezetessége az egyik volt szolgálati lakásból kialakított alkotóház, amely méltán nevezhető nemzetközinek, hiszen kárpátaljai, szlovákiai, erdélyi és hazai művészeknek ad otthont időről időre. Árnyékos oldal A gázberuházás megvalósítása Aranyosapátiban nehezebb volt, mint a környező településeken. Ennek egyik oka, hogy míg a térség többi településén a lakossági hozzájárulás elérte helyenként a 80-90 százalékot, itt csak 51 volt. Tehát az önerőt az önkormányzatnak igen nehéz volt előteremteni. A mérsékelt érdeklődés a település lakosságának meglehetősen zilált szociális helyzetét tükrözi. A község lakosságának egyharmadát ugyanis a legkritikusabb szociális helyzetben lévő cigányság teszi ki. A cigánycsaládok közül például mindössze hárman járultak hozzá a gázprogramhoz. Nyilván nem ennyire lett volna igény. A legkomolyabb megrázkódtatást az okozta, hogy megszűnt a téesz, munkalehetőség helyben gyakorlatilag nincs. Van ugyan egy gombavállalkozás, amely csak igen minimális látszámot foglalkoztat. Van aztán — hogy Pálfi András kifejezésével éljek — néhány „kényszervállalkozó”, akik saját maguknak, illetve családjuknak teremtettek csupán „munkahelyet”. A település szociális helyzetére jellemző, hogy 90-en részesülnek jövedelempótló támogatásban, tízen rendszeres szociális segélyben. A munkanélküliség 40 százalék fölött van. — Azok száma is igen jelentős — teszi hozzá Pálfi András —, akik semmilyen ellátásban nem részesülnek. És akkor még nem beszéltünk azokról, akiknek ugyan van munkahelyük, de a bérük, fizetésük olyan alacsony, hogy még a rezsi is alig telik ki belőle. Különösen a gyerekes családok helyzete kritikus, hiszen az egy családtagra jutó jövedelem 5-7 ezer forint között mozog! Hány fokkal is a létminimum alatt? Kapaszkodó — Éppen a vázolt helyzet miatt igen fontos volt elindítani a szociális földprogramot — teszi hozzá a polgármester. A program tavaly indult. Az önkormányzat az Unitász cigányszervezettel (akik kocatartáshoz kértek támogatást) együtt pályázott a Népjóléti Minisztériumban. Az elnyert 2,5 millió forintos támogatásból egy MTZ-80-as traktort, ekét, tárcsát, vetőgépet vásároltak. Korábban már volt egy traktoruk, melyet a kommunális szolgáltatásra szereztek be. De kellene még egy, hiszen például tavaly nemcsak a cigánycsaládok 12 hektáros fölterületét művelték meg, hanem mindazokét — kedvezményes áron, a piaci tarifák 50 százalékáért —, akik másként képtelenek lettek volna mező- gazdasági termeléssel foglalkozni. — Igen nehéz volt a kezdő év, hiszen sokkal nagyobb igény lenne a szolgáltatásokra, mint amennyi a kapacitás. Ezért pályázatot nyújtottunk be még egy traktorra. Szociális földprogramunkat meg kell változtatni, hiszen a Népjóléti Minisztérium csak azokat segíti a továbbiakban, akik a támogatást nem élik fel, hanem megteremtik az önfenntartás feltételeit. Ez némi tarifamódosítással jár majd, hiszen legalább nullszaldósnak kell lennünk. Viszont a programot életben kell tartani, hogy átvészeljük ezt a kritikus időszakot. Tamana, a közös ősi múlt Az egyetemes világkultúra nyomait a legtávolabbi zugokban is felfedezhetjük Paposi-Jobb professzor előadását tartja A szerző felvétele Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Népünk és bolygónk kulturális örökségéről, a 15 ezer éves múlt homályát oldó kutatásokról és egy közös, egyetemes világkultúra történelmi, nyelvi, néprajzi, zenei bizonyítékairól tartott a késő éjszakába nyúló előadást a Paposról elszármazott, Amerikában élő dr. Paposi- Jobb Andor professzor a napokban Nyíregyházán. Pennsylvania Clarion egyetemén művészettörténetet és az ősi egység kutatását, a tamana tudományt oktatja a 60 éves, hatgyermekes amerikai-magyar profesz- szor. Könyvek, folyóiratok tucatjaival bizonyította: a világ számos pontján folytatnak a tudósok kutatásokat a tamana (japánul gyöngyszemet jelent) témakörében. Erre a közös egyetemes kulturális örökségre a Föld számos országában találunk utalásokat, tárgyi és néprajzi emlékeket. Érdekes módon a Kárpát-medence gyűjtőhelye ezeknek a kincseknek. Különösen meggyőzőek a nyelvi azonosságok: a Föld 150 országában 6 ezer, három-négy-öt elemű tamana névszerkezetet gyűjtöttek össze a tudósok, s 1500 név ugyanúgy szerepel a világ x legtávolabbi pontjain, mint ahogy azt a Kárpát-medencében élő népek használják. Ahol a nyelvi hasonlóságra találunk példákat, az élet más területén is meglepő azonosságra bukkanunk. Például a díszítő művészet magyaros, csillagos, mándi, kerekes elemeket tartalmaz, a zene is öthangú, a családi és a földrajzi nevek háromnegyed része ősnyelvi kapcsolatra utal, az építészeti formák is körkörös, dómos, jurtás, piramisos elemeket hordoznak. A nyelvi azonosságra csak egy példa: megyénkben is van Kálonga nevű tanya, Afrikában kifejezetten gyakori ez a földrajzi név. A Fülöp-szige- teken Tárnánként szerepel, Baszkföldnek van tamana térképe, Sao Paulóban Tamadua- tej az egyik folyó neve, a Bácskában Palánka község külterületi részét nevezik Ta- manának. Kiejtve ezek a nevek kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Az egyetemes világnyelvből — az eddigi kutatási eredmények alapján mondja Paposi-Jobb Andor — a magyar őrzött meg a legtöbbet. A professzortól már megkérdezték: az emberiség szülőhazája talán a Kárpát-medence? Szó sincs erről, tiltakozott, mindössze azt kell látnunk, hogy az egyetemes világkultúra nyomait, emlékeit a világ legtávolabbi zugaiban is felfedezhetjük, és az azonosság alapján belátható a közös ősi múlt. Ezt próbálják a tama- na-kutatók világszerte bebizonyítani. Közmondások tucatjait sorolta az előadó: ezek a rövid, tömör népi bölcsességek ugyanazt a gondolatot hordozzák Japánban, Indiában, Sierra Leonéban vagy Magyarországon. Például a nyugat-afrikai Sierra Leonéban jellegzetes „magyar” neveket gyűjtött össze egy kutató: bakó, ló, marota, káma, tápé, torma, stb. Sir John Bowring (1792- 1872), aki 200 nyelven (!) olvasott, százat, köztük a magyart is beszélte, nyelvi kutatásai eredményeként közzétette összegzését: a magyar nyelv messze áll a többitől, szerkezete olyan távolba nyúlik vissza, amikor a mai európai nyelvek többsége még nem is létezett. A nemzet szellemi függetlenségének legrégibb, legdicsőbb műemléke — írta a múlt század közepén az irántunk való elfogultsággal egyáltalán nem vádolható angol tudós. írásjeleket és nem latin betűket használtak az ősmagyarok, jobbról balra és nem fordítva írtak, mint ma. Tizenegy kínai írásjel például teljesen megegyezik az ősmagyar írásjelekkel. Párhuzamot vont a piramis és a peremes, a Nílus vagy a nőlős (a kiöntő) folyó között. A népvándorlás, a kettős honfoglalás korából említett bizonyítékokat a kutató az ősi múlt gyökereire. Szó volt még az ősi tudást átadó és az ősmagyar történetekből ismert táltosokról is. Mai sorstársak Györke László A z egyik hetilapunk egy olyan magyar állampolgár sajátos egyéni „főkönyvi kivonatát” közli, akinek a havi nettója negyvenegyezer forintnál is több. A normális — nem fényűző, még csak nem is lazára vett — életvitelhez egymagának havonta harmincötezer forintra van szüksége. A család, a gyerekek normális életviteléhez szükséges végösszegről nem szól a fáma, hiszen ha az úr a fennmaradó hatezerforintot „hazaadja", nem sokra megy vele szegény családja. Tény, hogy a luxuscikkeket nélkülöző kiadási oldal összege ugyancsak magasnak tűnik innen nézve. Pedig az árak valósak. A főkönyvi kivonatok végösszege nálunk, ahol a bruttó bérek jelentős többsége meg sem közelíti amaz havi szükségletét — meglehetősen irritálóan hat. Fel is háborodhat a keleti végek polgára, hogy mit sírnak Pesten, mikor nekünk ennek harmada-negyede, ha jut. A felháborodás jogosságához nem férhet kétség. Még akkor sem, ha a cikkíró éppen arra szerette volna ezzel felhívni a figyelmet, hogy egy ma jónak mondott fizetés szinte fabatkát sem ér. Még 1994-es árakon sem. Mi lesz akkor 1995-ben, mikor elkezdjük fizetni a jócskán megemelt energiaárakat, ha majd ez az áremelés (is) alaposan megnyomja minden árucikk, szolgáltatás végösszegét? És mi lesz itt, Szabolcs- Szatmár-Beregben, ahol a falvak többségében az egy személyre jutó átlagjövedelem nem éri el a hét-nyolcezer forintot? Panaszkodik a pesti ember, hogy magas a rezsi. Mit szóljon akkor például a megyénkbeli, ahol a bérek a fővárosinak csak töredékét teszik ki, a rezsi pedig másfélszerese. Aki nem rest, utánanézhet, hogy mennyi a tömegközlekedés díja Pesten és mennyi Nyíregyházán, mennyivel fizet többet a megyénkbeli például a vízért, mint a fővárosi. Kenyérről, tejről nem is volt szó. Míg korábban arról ír- tunk-beszéltünk, hogy folyton nyílik az a bizonyos olló, ma már a kedvezményezettek egy széles rétege sem érezheti magát igazán (anyagi) biztonságban. m ettől azok helyzete, akik önhibájukon kívül — és ezt szeretném hangsúlyozni! — kerültek padlóra, nem sokat változik. Annyit legfeljebb, hogy elmondhatják: testvérei (sorstársai) vannak „számos milliók”. ftövideü Szociális... ...feladatokra Mándokon tavaly több mint 23 milliót fordítottak, azaz a költség- vetésnek több mint 16 százalékát. Ebből 11 milliót tesz ki csupán a munkanélküliek jövedelempótló támogatása. (KM) Húszmillió... ...forintos beruházással szennyvízhálózat épül hamarosan Csarodán és Táko- son. A közműépítés költségeinek 70 százalékára pályázatot nyert a két önkormányzat. (KM) Zenés terefere... ...lesz a tiszalöki művelődési házban február 10-én 18 órától: sütemény- és saját termésű borverseny mellett a politika és a betegség helyett kertészkedésről, unokákról, szabad időről, sütés-főzésről, horgászatról, hímzésekről beszélgetnek és kivilágos-kivirradtig ropják a táncot a szórakozni vágyó idősek és fiatalok. A beregsurányi... ...szolgáltatóház tetőterének beépítésével három vendégszobát alakítanak ki az Idegenforgalmi Alap támogatásával. (KM) Az első... ...lakáshoz jutó fiatal házasok támogatása tavaly összesen 700 ezer forint, azaz igénylőként 50 és 100 ezer forint közötti összeg volt Geszteréden. Ezzel igyekezett megtartani a lakosságot az önkormányzat. (KM) Gáznyugalom Vasmegyer (KM) — Lapunkban többször foglalkoztunk korábban a vasmegyeri „gázüggyel”. Ugyanis az ígéretekkel ellentétben a fűtési idény elkezdéséig nem készült el a hálózat, sok család pórul járt, mert egyéb tüzelőt nem szerzett be. Egy kishírben arról szóltunk, hogy november végén, december elején elkezdődtek a bekötések, az üzembe helyezés. Az ünnepélyes gázlánggyújtásra december 4-én került sor. A településen hozzávetőleg 300 portára vitték be a csonkot, ami a falu lakóházainak 60 százalékát teszi ki. A lakossági hozzájárulás 50 ezer forint volt. Ebből 15 százalékot, azaz 7500 forintot mint közmű- fejlesztési hozzájárulást visszakaptak mindazok, akik készpénzben vagy OTP-hitelt igénybe véve befizették az összeget. Hostyisovszki István jegyzőtől azt is megtudtuk, hogy eddig 130 lakásban fűtenek már gázzal, de ezek köre folyamatosan bővül. Az önkormányzati intézmények közül egyedül az iskolában nem álltak még át teljes egészében gázfűtésre. De a munka itt is folyamatban van, még ebben a fűtési idényben befejezik az átállást. x
