Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-08 / 33. szám

1995. február 8., szerda CSUPA ÉRDEKES Ikersors a show-businessben MTI-Press — Alice és Ellen Kessler negyven éve áll rival­dafényben. A show-business világhírű ikerpárja több mint ötven országban vendégszere­peit. A két szőke sztár szín­padon, filmen, a televízióban, mindenütt sikert arat, a legis­mertebb német művészek közé tartoznak, jelentős va­gyonra tettek szert. — Boldogok? — kérdezte a Das neue Schnell und Aktuell magazin riportere az ikrektől. Alice: — Boldog akkor len­nék, ha egyedül csináltam vol­na karriert... Ellen: — De a producerek, a rendezők számára csak „dup­lán” vagyunk érdekesek. Úgy élünk, mintha kényszerzub­bonyban lennénk... — Jó barátok? — hangzik a következő kérdés. Alice: — Nem feltétlenül, sohasem tudtam Ellennek valami intim dolgot elmesélni. Ellen: — Együtt nőttünk fel. Az ikrek majdnem úgy, mint a sziámi ikrek. Ezáltal nem váltunk au­tomatikusan barátokká. — Mikor veszekedtetek utol­jára? Alice: — Pont Hamburgban való utazásunk előtt. Egy ap­róságon. Nem találtuk a tér­képen a színházat, ahol je­lenleg egy komédiában ját­szunk. — Münchenben különbejá- ratú, úgynevezett ikerházban laknak. Úgy tűnik, itt férfiak számára nincs hely. Miért nem mentek férjhez? — ez már in­diszkrét kérdés. Ellen: — Nem ment, hogy az egyikünk a másiknak azt mondja: Te, szögre akasztom a hivatásom és férjhez me­gyek. Tégy amit akarsz. Mint két tojás — mondják az ikerpárra. Ez tetszik a kö­zönségnek. Ilyen nincs több. Valóban nagyon hasonlítanak egymásra, s a színpadra lépve ezt hangsúlyozzák is. Ebből élnek. Művészek. Ki tudja, egyedül boldogul­tak volna-e. Ilyen sikert csak ikerpárként lehetett elérniük. S lám, végül kiderül, hogy ezt a hasonlóságot nem csak áldják, átkozzák is... Csodálják őket, tetszik, hogy „két példányban” jelennek meg, híresek — de nem boldogok... MTI-Press-felvétel HIRDETÉS Néha Ön is kikapcsolja rádiótelefonját, hiszen senki sem szereti, ha színházban, étteremben vagy alvás közben zavarják. De előfordul, hogy más okból nem elérhető. Nos, általában ilyenkor keresik Önt a legtöbben, a legfontosabb ügyekben. És mostanáig nem is találták meg. Vegye igénybe a Westel Hangposta szolgáltatását, és akkor is elérhető lesz, amikor nem! A Hangposta akkor is felveszi üzeneteit, amikor kikapcsolja telefonját, és aki hívja Önt, nyugodt lehet, mert üzenete biztosan eljut Önhöz. A Westel Hangposta olcsóbb és kényelmesebb, mint a hagyományos üzenetrögzítő: egyidőben több üzenetet is fogad; értesíti Önt, amikor üzenete érkezik; és sohasem fogy ki belőle a hangszalag. Három programcsomagunk - Üzenettár, Postafiók, Fax-plusz - közül az egyik biztosan megfelel az Ön igényeinek! A Westel Hangposta olyan gördülékeny üzletmenetet biztosít Önnek, mintha felvett volna egy titkárnőt. S mindezt legfeljebb havi ezer forintért! A Hangposta havi előfizetési díja: Üzenettár: 540 Ft + Áfa Postafiók: 640 Ft + Áfa Fax-plusz: 740 Ft + Áfa Mozgásban ______a z______üzlet Részletes információért hívja a Hangposta központi hívószámait: 265-8148, 265-8149 NMT mobiltelefonról: 308-148, 308-149 Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8340 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. Westel iroda: 4026 Debrecen, Kálvin tér 2/A., Tel.: 52 310-610, 60 327-801, 802, 52 418-038, Fax: 52 414-881 Westel forgalmazók: CAN-TEL-EAST Kft., 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5., Tel.: 06 42 314-111/305. Rádiótelefon: 60 327-850. 60 327-851 SZUPERINFO INFORMÁCIÓS ÉS REKLÁMIRODA. 4700 Mátészalka, Kálvin tér 1., Tel : 06 44 314-860 SZUPERINFO INFORMÁCIÓS ES REKLÁMIRODA. 4300 Nyírbátor, Báthory u. 2„ Tel.: 06 42 381-008 Kaukázus: Vajúdik a Népek hegye Dr. Horváth Sándor Nyíregyháza — A Kauká­zus— a Népek hegye — földünk egyik leghatalma­sabb, érdekes hegysége, rendkívül izgalmas része földünknek. Európa és Ázsia határán 1100 km hosszúságban nyúlik el a Fekete-tenger és a Kaspi-tó között háromszor akkora területen, mint Magyaror­szág. Völgyeit, tengerpart­jait, közvetlen környékét több mint 50 nép lakja, in­nen az elnevezés: Népek hegye. 1962-ben turistaként be­jártam legszebb tájait és városait gyalog vagy autó­busszal. Repülőgépről és helikopterről megbámul­tam hófödte csúcsait, az Ararátot (5156 m), a Kaz­1962: öreg csecsen új­ságíró barátommal Szocsiban A szerző felv. beket (5047), és a legma­gasabbat, az (5633 méter magas) Elbruszt. Feledhe­tetlen látvány volt. De be­jártam tengerparti kikötőit is egészen a török határig szárnyas hajóval. Szállo­dánk strandján pedig össze­ismerkedtem és rövidesen összebarátkoztam L. M. Grober ordzsonokidzei új­ságíróval, akinek apja cser­kesz, anyja őszét volt, de jól beszélt németül is, mivel az első világháborúban a cári hadsereg katonájaként oszt­rák fogságba esett és két évet töltött Ausztriában egy fogolytáborban. Az akkor 72 éves csecsen újságírót magamban elkereszteltem Gandhi bácsinak, mert ő is éppen olyan szikár, nap­barnítottá és csontos orrú volt. akárcsak a híres hindu. Az ő segítségével ismerhet­tem meg a kaukázusi népek többezer éves történelmét, kultúráját. Ha a Kaukázusra gondolok, mindig eszembe jutnak Lermontov Kauká­zusról írott versének alábbi sorai: „S a sziklabástyák, várfalak. Amint a ködbe zordan néznek, A Kaukázust látszanak Őrizni, mint kevély vitézek..." És valóban a zord szik­laóriások évezredeken ke­resztül megvédték az itt élő kis népeket. A kaukázus nagy történelmi menedék­hely volt, ahol a népvándor­lás máshol elsöprő erejű hullámai megtörtek, amely túlélte a világhódító hatal­makat, Athént, Rómát, Bi­záncot, arabot, perzsát, ta­tár-mongolt, törököt, amely biztonságos szigetként állt a körülötte hullámzó nagy háborúkban és befogadta a veszteseket, a menekülő­ket, megteremtve számukra is a továbbélés, a fennma­radás lehetőségét. Az igazi nagy veszede­lem a kaukázusi népekre északi nagy szomszédjuk felől leselkedett a 18. szá­zad elején. Nagy Péter (1682-1725) orosz cár úgy­nevezett politikai végren­delete felölelte mindazt, ami az orosz cári terjeszke­dési politika alkotórészeit képezte: az orthodox vallás terjesztését, a török biroda­lom térdrekényszerítését, Ázsia meghódítását, a Boszporusz tengerszoros megkaparintását, a Balkán fölötti védnökséget és vala­mennyi görögkeleti szláv nép egyesítését a cár jogara alatt. Ehhez a féktelen, nagy­ravágyó, hódító politikához ugródeszkául és katonai bázisul akarták a cárok a Kaukázust felhasználni. 1722-ben kezdte meg. a cári hadsereg ázsiai, illetve kau­kázusi hódításait. Száz év alatt a cárok nem bírták leigázni a kaukázusi népeket, csupán annyit ér­tek el, hogy számtalan vá­rat, erődítményt, orosz ha­tárőr-telepet építettek ezen a földön, melyeket a füg­getlenségükre féltékeny kaukázusi hegyi néptörzsek harcra készen vettek körül. 1829-ig tartott ez a várépítő munka, amikor a dagesztá- ni lakosság egy része, a cse­csének és a lezgiaiak fellá­zadtak a cári gyámkodás ellen. A mursidok (próféták) kihirdették a szent háborút a hitetlen oroszok ellen. Vezérük Kazi Mollah pap szenvedélyes izgató be­szédei nyomán ezerszámra tódultak a fegyverforgató csecsének és lezgiaiak a mohamedán lobogó alá és győzedelmesen nyomultak a betolakodott cári csapatok ellen. 1829-ben elkezdődött az oroszok és a csecsének harmincéves háborúja, amely egészen 1859-ig tar­tott. 1832-ben Rosen orosz tábornok a hatalmas mere­dek sziklák között fekvő Himry városkát a csecsen harcosok derékhadával együtt körülzáratta és egy álló hétig ágyúztatta. Az utolsó rohamnál ele­sett Kazi-Mollah számos bátor csecsen harcossal együtt, de tanítványa, a le­gendás hírű Samil bej ti­zenkilenc sebből vé- rezve is keresztül­vágta ma­gát az oroszo­kon. Ettől a naptól A legendás- !<effdve ő hírű csecsen lett a cseJ „AVA», c n,ii csenek vezer: samil h . vezere. J Félelme­tes ellenfél vált belőle. Az 1848-49-es magyar szabadságharc katonái so­kat emlegették a csecsének harcát, és Samil bejt a cse­csének Kossuthjának ne­vezték. Samil bej fanatikus har­cosai a XX. század modem partizánjainak elődei vol­tak, akik a Kaukázus szik­larengetegében minden sziklát, barlangot, szülőfa­lujuk minden házát külön- külön védelmeztek. Leigá­zásuk csak 1859-ben sike­rült, amikor Bariatinszki herceg cári tábornagy Sa­mil bej sziklavárát, Vedent véres harcok árán elfoglalta és magát Samil bejt is fog­lyul ejtette. Samil 1871-ben halt meg Medinában. Le­gendás emléke azonban ma is elevenen él a kaukázusi népek verseiben és dalai­ban. Vegyen föl egy titkárnőt havi bruttó ezerért!

Next

/
Thumbnails
Contents