Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-08 / 33. szám
1995. február 8., szerda CSUPA ÉRDEKES Ikersors a show-businessben MTI-Press — Alice és Ellen Kessler negyven éve áll rivaldafényben. A show-business világhírű ikerpárja több mint ötven országban vendégszerepeit. A két szőke sztár színpadon, filmen, a televízióban, mindenütt sikert arat, a legismertebb német művészek közé tartoznak, jelentős vagyonra tettek szert. — Boldogok? — kérdezte a Das neue Schnell und Aktuell magazin riportere az ikrektől. Alice: — Boldog akkor lennék, ha egyedül csináltam volna karriert... Ellen: — De a producerek, a rendezők számára csak „duplán” vagyunk érdekesek. Úgy élünk, mintha kényszerzubbonyban lennénk... — Jó barátok? — hangzik a következő kérdés. Alice: — Nem feltétlenül, sohasem tudtam Ellennek valami intim dolgot elmesélni. Ellen: — Együtt nőttünk fel. Az ikrek majdnem úgy, mint a sziámi ikrek. Ezáltal nem váltunk automatikusan barátokká. — Mikor veszekedtetek utoljára? Alice: — Pont Hamburgban való utazásunk előtt. Egy apróságon. Nem találtuk a térképen a színházat, ahol jelenleg egy komédiában játszunk. — Münchenben különbejá- ratú, úgynevezett ikerházban laknak. Úgy tűnik, itt férfiak számára nincs hely. Miért nem mentek férjhez? — ez már indiszkrét kérdés. Ellen: — Nem ment, hogy az egyikünk a másiknak azt mondja: Te, szögre akasztom a hivatásom és férjhez megyek. Tégy amit akarsz. Mint két tojás — mondják az ikerpárra. Ez tetszik a közönségnek. Ilyen nincs több. Valóban nagyon hasonlítanak egymásra, s a színpadra lépve ezt hangsúlyozzák is. Ebből élnek. Művészek. Ki tudja, egyedül boldogultak volna-e. Ilyen sikert csak ikerpárként lehetett elérniük. S lám, végül kiderül, hogy ezt a hasonlóságot nem csak áldják, átkozzák is... Csodálják őket, tetszik, hogy „két példányban” jelennek meg, híresek — de nem boldogok... MTI-Press-felvétel HIRDETÉS Néha Ön is kikapcsolja rádiótelefonját, hiszen senki sem szereti, ha színházban, étteremben vagy alvás közben zavarják. De előfordul, hogy más okból nem elérhető. Nos, általában ilyenkor keresik Önt a legtöbben, a legfontosabb ügyekben. És mostanáig nem is találták meg. Vegye igénybe a Westel Hangposta szolgáltatását, és akkor is elérhető lesz, amikor nem! A Hangposta akkor is felveszi üzeneteit, amikor kikapcsolja telefonját, és aki hívja Önt, nyugodt lehet, mert üzenete biztosan eljut Önhöz. A Westel Hangposta olcsóbb és kényelmesebb, mint a hagyományos üzenetrögzítő: egyidőben több üzenetet is fogad; értesíti Önt, amikor üzenete érkezik; és sohasem fogy ki belőle a hangszalag. Három programcsomagunk - Üzenettár, Postafiók, Fax-plusz - közül az egyik biztosan megfelel az Ön igényeinek! A Westel Hangposta olyan gördülékeny üzletmenetet biztosít Önnek, mintha felvett volna egy titkárnőt. S mindezt legfeljebb havi ezer forintért! A Hangposta havi előfizetési díja: Üzenettár: 540 Ft + Áfa Postafiók: 640 Ft + Áfa Fax-plusz: 740 Ft + Áfa Mozgásban ______a z______üzlet Részletes információért hívja a Hangposta központi hívószámait: 265-8148, 265-8149 NMT mobiltelefonról: 308-148, 308-149 Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8340 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. Westel iroda: 4026 Debrecen, Kálvin tér 2/A., Tel.: 52 310-610, 60 327-801, 802, 52 418-038, Fax: 52 414-881 Westel forgalmazók: CAN-TEL-EAST Kft., 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5., Tel.: 06 42 314-111/305. Rádiótelefon: 60 327-850. 60 327-851 SZUPERINFO INFORMÁCIÓS ÉS REKLÁMIRODA. 4700 Mátészalka, Kálvin tér 1., Tel : 06 44 314-860 SZUPERINFO INFORMÁCIÓS ES REKLÁMIRODA. 4300 Nyírbátor, Báthory u. 2„ Tel.: 06 42 381-008 Kaukázus: Vajúdik a Népek hegye Dr. Horváth Sándor Nyíregyháza — A Kaukázus— a Népek hegye — földünk egyik leghatalmasabb, érdekes hegysége, rendkívül izgalmas része földünknek. Európa és Ázsia határán 1100 km hosszúságban nyúlik el a Fekete-tenger és a Kaspi-tó között háromszor akkora területen, mint Magyarország. Völgyeit, tengerpartjait, közvetlen környékét több mint 50 nép lakja, innen az elnevezés: Népek hegye. 1962-ben turistaként bejártam legszebb tájait és városait gyalog vagy autóbusszal. Repülőgépről és helikopterről megbámultam hófödte csúcsait, az Ararátot (5156 m), a Kaz1962: öreg csecsen újságíró barátommal Szocsiban A szerző felv. beket (5047), és a legmagasabbat, az (5633 méter magas) Elbruszt. Feledhetetlen látvány volt. De bejártam tengerparti kikötőit is egészen a török határig szárnyas hajóval. Szállodánk strandján pedig összeismerkedtem és rövidesen összebarátkoztam L. M. Grober ordzsonokidzei újságíróval, akinek apja cserkesz, anyja őszét volt, de jól beszélt németül is, mivel az első világháborúban a cári hadsereg katonájaként osztrák fogságba esett és két évet töltött Ausztriában egy fogolytáborban. Az akkor 72 éves csecsen újságírót magamban elkereszteltem Gandhi bácsinak, mert ő is éppen olyan szikár, napbarnítottá és csontos orrú volt. akárcsak a híres hindu. Az ő segítségével ismerhettem meg a kaukázusi népek többezer éves történelmét, kultúráját. Ha a Kaukázusra gondolok, mindig eszembe jutnak Lermontov Kaukázusról írott versének alábbi sorai: „S a sziklabástyák, várfalak. Amint a ködbe zordan néznek, A Kaukázust látszanak Őrizni, mint kevély vitézek..." És valóban a zord sziklaóriások évezredeken keresztül megvédték az itt élő kis népeket. A kaukázus nagy történelmi menedékhely volt, ahol a népvándorlás máshol elsöprő erejű hullámai megtörtek, amely túlélte a világhódító hatalmakat, Athént, Rómát, Bizáncot, arabot, perzsát, tatár-mongolt, törököt, amely biztonságos szigetként állt a körülötte hullámzó nagy háborúkban és befogadta a veszteseket, a menekülőket, megteremtve számukra is a továbbélés, a fennmaradás lehetőségét. Az igazi nagy veszedelem a kaukázusi népekre északi nagy szomszédjuk felől leselkedett a 18. század elején. Nagy Péter (1682-1725) orosz cár úgynevezett politikai végrendelete felölelte mindazt, ami az orosz cári terjeszkedési politika alkotórészeit képezte: az orthodox vallás terjesztését, a török birodalom térdrekényszerítését, Ázsia meghódítását, a Boszporusz tengerszoros megkaparintását, a Balkán fölötti védnökséget és valamennyi görögkeleti szláv nép egyesítését a cár jogara alatt. Ehhez a féktelen, nagyravágyó, hódító politikához ugródeszkául és katonai bázisul akarták a cárok a Kaukázust felhasználni. 1722-ben kezdte meg. a cári hadsereg ázsiai, illetve kaukázusi hódításait. Száz év alatt a cárok nem bírták leigázni a kaukázusi népeket, csupán annyit értek el, hogy számtalan várat, erődítményt, orosz határőr-telepet építettek ezen a földön, melyeket a függetlenségükre féltékeny kaukázusi hegyi néptörzsek harcra készen vettek körül. 1829-ig tartott ez a várépítő munka, amikor a dagesztá- ni lakosság egy része, a csecsének és a lezgiaiak fellázadtak a cári gyámkodás ellen. A mursidok (próféták) kihirdették a szent háborút a hitetlen oroszok ellen. Vezérük Kazi Mollah pap szenvedélyes izgató beszédei nyomán ezerszámra tódultak a fegyverforgató csecsének és lezgiaiak a mohamedán lobogó alá és győzedelmesen nyomultak a betolakodott cári csapatok ellen. 1829-ben elkezdődött az oroszok és a csecsének harmincéves háborúja, amely egészen 1859-ig tartott. 1832-ben Rosen orosz tábornok a hatalmas meredek sziklák között fekvő Himry városkát a csecsen harcosok derékhadával együtt körülzáratta és egy álló hétig ágyúztatta. Az utolsó rohamnál elesett Kazi-Mollah számos bátor csecsen harcossal együtt, de tanítványa, a legendás hírű Samil bej tizenkilenc sebből vé- rezve is keresztülvágta magát az oroszokon. Ettől a naptól A legendás- !<effdve ő hírű csecsen lett a cseJ „AVA», c n,ii csenek vezer: samil h . vezere. J Félelmetes ellenfél vált belőle. Az 1848-49-es magyar szabadságharc katonái sokat emlegették a csecsének harcát, és Samil bejt a csecsének Kossuthjának nevezték. Samil bej fanatikus harcosai a XX. század modem partizánjainak elődei voltak, akik a Kaukázus sziklarengetegében minden sziklát, barlangot, szülőfalujuk minden házát külön- külön védelmeztek. Leigázásuk csak 1859-ben sikerült, amikor Bariatinszki herceg cári tábornagy Samil bej sziklavárát, Vedent véres harcok árán elfoglalta és magát Samil bejt is foglyul ejtette. Samil 1871-ben halt meg Medinában. Legendás emléke azonban ma is elevenen él a kaukázusi népek verseiben és dalaiban. Vegyen föl egy titkárnőt havi bruttó ezerért!
