Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

1995. január 31kedd TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország ff Fenntartható a kormányprogram Ritkán képzelhető el teljes nézetazonosság a különböző politikai erők között Budapest (MTI) — Egy hóna­pos téli szünet után hétfőn is­mét összeült az Országgyűlés. A téli rendkívüli ülésszak negyedik munkanapjának kez­detén Gál Zoltán házelnök köszöntötte a törvényhozókat. Felidézte, hogy a napokban szinte valamennyi parlamenti párt elemezte az elmúlt idő­szakban végzett munkáját. Mindez véleménye szerint ala­pot adhat arra, hogy teljesítsék a választóknak tett ígéretüket, s felelősségteljesen politizál­janak. A polgárok — miként a házelnök hangoztatta — tisz­tában vannak azzal, hogy a nemzeti egyetértéssel létrejött demokráciában csak ritkán képzelhető el teljes nézetazo­nosság a különböző politikai erők között. Azt azonban jog­gal elvárhatják, hogy a nem­zeti feladatok megoldásának szándéka összefogja a parla­menti pártokat, s hogy a koalí­ció, illetve az ellenzék vitái a legoptimálisabb megoldások­hoz vezessenek. A törvényal­kotás munkájának azt az üze­netet kell hordoznia, hogy a nép képviselőinek megalapo­zott elképzelései vannak a problémák megoldására, és ezt hitelesen bizonyítani tudják a közvélemény előtt. Csak így remélhető, hogy erősödni fog a nemzet önbizalma, amire a nehéz 1995-ös esztendőben igencsak szükségünk lesz — mondotta Gál Zoltán. Az Országgyűlés elnöke után Horn Gyula miniszterel­nök kért szót. A kormányfő utalt arra, hogy a kormány el­végezte elmúlt féléves mun­kájának szerteágazó konzultá­ciókra alapozó értékelését Az egyik legfontosabb konklúzió az, hogy a kormányprogram fenntartható, képviselhető, to­vábbvihető. Ugyanakkor a kormányfő jelezte, hogy szük­ség van bizonyos „súlyponti átcsoportosításokra” is, ami­nek végrehajtása elhatározott szándéka. Hóm Gyula szólt arról is, hogy a tennivalókat nemcsak féléves távlatban, hanem a parlamenti ciklus egészének időtartamában vizsgálták, hi­szen sok olyan cél van, amely­nek megvalósítása legalább négy évet igényel. A kormány tevékenységének pozitívumai AP-grafika Két perui helikoptert lőtt le az ecuadori légierő, hét pe­rui életét vesztette — kö­zölték vasárnap ecuadori források. Quitóban egyúttal azzal vádolták a szomszé­dos ország vezetőit, hogy nagyarányú csapatmozdula­tokat hajt végre a két ország által vitatott határterülete­ken. Peruban beismerték az egyik helikopter elveszté­sét. között megemlítette, hogy a kormányváltás zökkenőmen­tesen valósult meg Magyaror­szágon; biztosított volt a fo­lyamatosság és az államélet demokratikus működése; a koalíció önmérsékletet tanúsí­tott parlamenti szerepének érvényesítésében. Ugyanak­kor kitért arra, hogy számos olyan objektív körülmény ne­hezítette a kormányzati mun­kát, amellyel bármely más összetételű kormány is szem­betalálkozott volna. Ezek között említette az or­szág belső és külső adósságát. Mindenki derűs és jó kedvű illetve a folyamatosságból fa­kadó „öröklött” kötelezettsé­geket. Majd rámutatott, hogy az objektív nehézségek teljes nagyságukban csak hónapok múltán tárultak fel. Ez is meg­szabta a kormány mozgásterét, pontosabban kényszerpályá­ját. Meghatározta a kormány­zati munkát az is, hogy új tí­pusú koalíció működik az or­szágban: olyan, amelyben ér­demi együttműködés folyik; ugyanakkor idő szükségel­tetett az összecsiszolódáshoz. Hóm Gyula ezzel összefüg­gésben önkritikusan megálla­pította, hogy jó néhány esetben úgymond egymással foglal­koztak az ország ügyei helyett. Saját magáról pedig bírálóan úgy nyilatkozott, hogy a kor­mány elmúlt fél éve alatt nem tudta kellően kialakítania a csapatmunkát, nem sikerült elég gyorsan reagálni néhány kihívásra; időnként erőteljesen megmutatkoztak a széttagolt­ságból fakadó hátrányok, s nem volt mindig szolidaritás az egyes tárcák között. — Mindebből a kormány és jó­magam is levontuk a megfele­lő következtetéseket. A fél év legfontosabb tanulsága, hogy van mit javítani a kormány­munka tartalmán, stílusán és feladatainak megoldásában — hangoztatta Horn Gyula. A tennivalókat felvázolva a miniszterelnök leszögezte: nem új kormányprogramra, hanem a meglévő következe­tes végrehajtására van szük­ség. Kulcskérdésnek ítélte a pénzügyi-gazdasági helyzet stabilizálását. Ennek kapcsán túlzottan sommásnak és ir­reálisnak minősítette azokat a véleményeket, melyek szerint az ország pénzügyi válság felé közelít, de hozzátette: ennek veszélyével a kormánynak kö­telessége szembenézni. Beje­lentette, hogy a csütörtöki kor­mányülésre hiteles adatokat kér az ország tényleges hely­zetéről, a gazdaság tavalyi ala­kulásáról. Akkor és a követ­kező, február 6-i ülésen elem­zik a kialakult helyzet össze­tevőit, okait és számbaveszik a tennivalókat. Fel kívánja vetni azt is, hogy rendezzék a kor­mány és a Magyar Nemzeti Bank viszonyát. Eloszlatandó a kétségeket, leszögezte: non kívánják korlátozni a jegy­bank szuverenitását. Ám ami­kor a kormány felelős az or­szágban zajló folyamatokért, mindenképpen normális együttműködést kell kialakí­tani a kabinet és az MNB között. Jelezte továbbá, hogy a kor­mány modernizációs progra­mot állít össze, amely az Euró­pai Unióhoz való csatlakozás­hoz szükséges magyar vállalá­sokat rögzíti. Azt is közölte, hogy új irányokat kell megfo­galmazni a privatizációban; anélkül, hogy változtatnának a kormányprogramon. A privatizációs döntéshoza­tali folyamatot mindenképpen össze kell kapcsolni a reálgaz­daság igényeivel, a kormány­zati irányítás lehetséges mó­dozataival. Ezért jutott arra az elhatározásra, hogy szükség van a privatizációs miniszteri poszt felálítására. Békési László lemondásával összefüggésben Horn Gyula Nagy Gábor (ISB) felvétele szót ejtett az MSZP-n belüli vitáról, miszerint egy vagy több gazdaságpolitikai cent­rum legyen a kormányban. A vitát a maga részéről azzal kívánta lezárni, hogy az or­szágnak egy gazdaságpolitikai centruma van, mégpedig a kormány, miután a kabinet fe­ladata meghozni a szükséges döntéseket. Minden tárcának köteles­sége a döntéshozatal előké­szítése, s ebben a gazdasági kabinetre koordináló szerep hárul. Egyébiránt Békési László­val abban állapodtak meg, hogy február végéig hivata­lában marad. — Nem igazak tehát azok az állítások, hogy itt vagyunk pénzügyminiszter nélkül: Békési teljes joggal felruházott, és hivatalban van — hangoztatta a miniszterel­nök, közölve, hogy a követ­kező hetekben rendezik a nyi­tott személyi kérdéseket: kine­vezik az új pénzügyminisztert, a jegybank elnökét és a priva­tizációs minisztert. Nem a koalíció beszéde volt SZDSZ: Nincs szükség a privatizációs minisztériumra Budapest (MTI) — A koalí­ciós pártok elnökei — Horn Gyula miniszterelnök és Pető Iván, az SZDSZ elnöke és frakcióvezetője — hétfőn délután egyórás megbeszé­lést folytattak a köztársasági elnökkel, A találkozót az államfő kezde­ményezte, hogy beszámoljon a davosi Világgazdasági Fóru­mon szerzett tapasztalatairól — mondta el a beszélgetésről távozó szabaddemokrata párt­elnök. Pető Iván, tájékoztatása szerint Göncz Árpádnál bel­politikai kérdések, illetve sze­mélyi ügyek nem kerültek szó­ba. Az SZDSZ elnöke az MTI érdeklődésére a miniszterel­nök hétfői, parlamenti beszé­déről szólva úgy fogalmazott, hogy az „Hóm Gyula beszéde volt, nem a koalícióé”. Az SZDSZ a beszédet előzetesen nem ismerte, és Pető Iván sze­rint pártja részben osztja, részben nem az elhangzot­takat. A szabaddemokraták egyebek között nem értenek egyet a miniszterelnök szán­déka szerint felállítandó priva­tizációs minisztérium létreho­zásával. A terrorizmus veszélye Kairó (MTI) — Jasszer Ara­fat PFSZ-vezető hétfőn Bili Clinton amerikai elnököt ar­ra hívta fel, hogy mentse meg a békefolyamatot, ame­lyet — mint a Palesztin Hatóság elnöke fogalmazott — a tárgyalások Izrael általi befagyasztása fenyeget. Edward Abington jeruzsálemi amerikai konzul — aki to­vábbítja Arafat üzenetét az amerikai elnöknek — kijelen­tette: a terrorizmus folytató­dása aláássa a békefolyamatot, a palesztin népnek és vezetés­nek nyilvánosan és egyér­telműénél kell utasítania a ter­rorizmust. A diplomata egyúttal mély­séges aggodalmát fejezte ki a palesztin területek izraeli zár­lata miatt, melyet az izra­eli-palesztin tárgyalások fel­függesztésével együtt a ne- tánjai merénylet után rendelt el az izraeli kabinet. Miközben a második hetébe lépett a Gáza-övezet és Cisz- jordánia zárlata, hétfőn Gázá­ban kétnapos ülést kezdett a palesztin autonómiát anyagi­lag támogatni kívánó mintegy 30 ország és a Világbank. Ara­fat reményét fejezte ki: a ta­nácskozás hozzájárni a támo­gatások mihamarabbi hozzá­férhetőségéhez, hogy enyhíte­ni lehessen a lezárás fájdalmas következményein. A palesztinok tavaly pa­naszkodtak, hogy az 1994-re ígért 720 millió dolláros se­gély felét kapták csak meg. A nemzetközi közösség egyéb­ként az autonómia tavaly má­jusban történt életbe lépése óta 2.4 milliárd dollárnyi segít­séget helyezett kilátásba a kö­vetkező öt évre. A vállalkozók bizakodnak Budapest (MTI) — A Vál­lalkozók Országos Szövet­sége abban bízik, hogy az új pénzügyminiszter gazda­sági gondolkodásmódja je­lentős mértékben eltér majd a lemondott Békési László­étól. Palotás János, a VOSZ elnöke hétfőn az MTI-nek úgy nyilatkozott, a vállalkozók számára nem volt elfogadható az elmúlt időszak gazdaságpolitikája, a Békési-programnak szük­ségszerűen buknia kellett. A VOSZ elnöke hangsú­lyozta: önmagában termé­szetesen káros az üzleti élet számára, hogy miközben a Magyar Nemzeti Bank el­nökét még nem nevezték ki, és a privatizáció irányítása is megoldatlan, lemondott a pénzügyminiszter, hiszen az átmeneti állapot bizony­talanságot eredményez. A munkaadói érdekképvise­leti szervezet azonban vára­kozással tekint az új pénz­ügyminiszter tevékeny­ségére és a kormány felte­hetően új gazdaságpolitká- jára. Abban bízik, hogy már a közeljövőben új esélyeket ad a vállalkozói körnek az új gazdasági irányítás. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége nem számít arra, hogy a kor­mány gazdaságpolitikája komolyan megváltozna a Pénzügyminisztérium élén bekövetkező személyi vál­tozás hatására, illetve emi­att megrendülne a vállalko­zói, befektetői bizalom. Széles Gábor, a szervezet elnöke hangsúlyozta: túl­zottan messzemenő követ­keztetéseket egyelőre nem lehet levonni annak ellené­re, hogy több más fontos esemény is történt az elmúlt napokban mind a pénzpia­con, mind a politikai élet­ben. Franciaország... ...újabb 300 katonát, azaz egy utászalakulatot és heli­koptereket küld Boszniába — jelentette be vasárnap esti tévéinterjújában Fran­cois Léotard francia védel­mi miniszter. (MTI) Ütésváltás... ...színhelye volt vasárnap az egyiptomi parlament: két képviselő a felső-egyiptomi erőszakhullámról támadt vitában rontott egymásnak — közölte a hétfői sajtó. (MTI) Jobboldali... ...tüntetés volt vasárnap este Netánja közelében, an­nál az útkereszteződésnél, amelynél a múlt vasárnap egy robbantásos merénylet következtében húsz izraeli katona és egy polgári sze­mély vesztette életét. (MTI) Mostarban... ...és a hercegovinai város környékén hétfőn is foly­tatódtak a muzulmánok és horvátok közötti fegyveres összecsapások. (MTI) Szarajevó... ...megmentése érdekében felhívással fordult a világ közvéleményéhez az a 28 európai és ázsiai polgár- mester, illetve a különböző etnikai, kulturális és vallási kisebbségeket képviselő városküldött, aki a bosnyák főváros ezer napja tartó ost­romáról, hősies helytállásá­ról személyesen győződött meg a hét végén. (MTI) Romokban a hírnév Párizs (MTI) — Mind­össze hat hónappal beikta­tása után a szocialisták (egykori reformkommunis­ták) dominálta új magyar koalíciós kormány fokoza­tosan kezdi romokba dön­teni azt a képet, amely Ma­gyarországot a térség „jó tanulójaként” ábrázolta. Békési László pénzügymir niszter lemondása csak még jobban csorbíthatja azt a szimpátiát és bizalmi tőkét, amely e tízmilliós ország számára lehetővé tette, hogy magához vonzza a kommunizmus bukása óta Kelet-Európába áramlott külföldi beruházások közel felét — írja hétfői számá­ban a nemzetközi tekinté­lyű francia napilap, a Le Monde. — Békési távozása meg­erősíti, hogy Horn Gyula miniszterelnök fondorlato­sán saját kezébe veszi a gazdaság kulcsposztjait. Hóm félresiklásai egyéb­ként egyre inkább aggaszt­ják liberális szövetségeseit, akik a kommunistaellenes ellenzék úttörői által alapí­tott Szabaddemokraták Szövetségébe tömörülnek — írja a lapban Yves- Michel Riols, a Le Monde volt magyarországi tudósí­tója. — Békési lemondásá­val egyébként a kormány igen zavarbaejtő helyzet­ben találja magát: immár nincs pénzügyminisztere, január eleji leváltása óta a privatizációs ügynökség­nek sincs igazgatója, s a no­vemberi kényszerű távozás óta a Nemzeti Banknak sincs elnöke. *** Washington (MTI) — A magyar pénzügyminiszter lemondásáról hétfői szá­mában tömören beszámoló The Wall Street Journal azt írta, hogy Békési László azért lépett vissza, mert el­lenezte Horn Gyula kor­mányfő elképzelését, amelynek értelmében a pri­vatizációt kiemelnék a Pénzügyminisztérium ha­tásköréből. Az újság utalt arra, hogy a miniszterelnök olyan pri­vatizációs miniszter kine­vezését javasolja, aki köz­vetlenül neki lenne köteles beszámolni. A lap szerint a változtatást „Hóm Gyula arra irányuló kísérletének tekintik, hogy kiterjessze fennhatóságát a magánosí­tás folyamatára és ellenőr­zést gyakoroljon a privati­zációs ügynökség felett, amelyet a közelmúltban megbírált a nemzeti vagyon elégtelen védelme miatt”.

Next

/
Thumbnails
Contents