Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-04 / 3. szám
1995. január 4., szerda KM-POSTA. Kelet-Magyararszág j Fórum olvasóink leveleiből Elmaradt a műtét Valóban ilyen szegény és nyomorult ma az egészségügy — mint ahogy egy korábbi olvasó írta — vagy csak egyedi esetről van szó, amely velünk esett meg a nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház szemészeti osztályán? Mi is történt? December elején hályogműtétre volt a férjem előjegyezve a szemészetre. A rendelőben a műtét előtt azt mondták, hogy egy héttel a beavatkozás után a férjem elhagyhatja a kórházat, így nyugodtak voltunk, hogy az áldott karácsonyi ünnepeket már a műtéten túl, szorongás nélkül, kellemesen, relatíve egészségesen, javult, gyógyult szemmel tölthetjük el. Am a megjelölt napon haza- küldték az uramat a kórházból, mert az 1994-es évre, mint mondták, nincs pénz szemlencsére, így őt megműteni csak jövőre tudják. Mi pedig azt szeretnénk tudni, hogy a több mint harminc éven át fizetett járulékaink hová lettek és mire használták fel? Ennyit nem érdemeltünk hosszú, fáradtságos életünk delén, hogy az Ünnepek után a nyíregyházi Bessenyei tér előjegyzés alapján időben megműtötték volna az uramat? Talán jó lenne, ha az ellenőrzésre jogosult illetékesek ennek is utánanéznének. Most újra szorongásban élünk és készülünk a januári műtétre. Név a szerkesztőségben Nyírség dísze Valamikor a Sóstófürdő a Nyírség dísze volt. Romantikus, vonzó kirándulóhelynek számított. Az idegeneknek nagyon szép emlékeket nyújtott. Karácsonyi hangulat? Békés, karácsonyi hangulatban, országot átszelve érkeztünk haza az ünnep első napjának estéjén gyermekkorom falujába, az egy év óta városnak számító Nagyhalászba. Megütközésünkre a település központjában, a református templom tőszomszédságában — mintha itt másféle időszámítás lenne érvényben — dörgő diszkóhangok fogadtak. Ezt a családok csöndes együttlétébe — a karácsony szentségébe — belerondító farsangi őrjöngést a szomszédos Ausztriában sehol, de hála Istennek, Magyar- országon se sok helyen tűrnék meg! Almunkat hajnalig tartó monoton dobhangok zavarták, majd a karácsonyi hó megérkezésével minden elcsendesedett. Korán kelő édesanyám reggel könnyeivel küszködve szaladt vissza a hóseprésből: valakik betörték az éjjel a templom ablakait! A tettesek ismeretlenek, ám az összefüggés nyilvánvaló: ha valakik megszegik a tisztességes emberi együttélés normáit és „nekem mindent szabad” alapon nincsenek tekintettel a többségre, annak egyre tragikusabb következményei lesznek. A diszkó eddig „csak" a környékbeliek nyugalmát zavarta. Most a templom ablakaival együtt a hívők lelke is összetört. Az új város rossz úton jár. Mi lesz veled, Nagyhalász? Dr. Szarka László Sopron, Fehér Dániel u. 13. Megszüntették a villamost, pedig nagyon sokan este csak ezért is kimentek vele a valamikori Kitérőig, hogy jó levegőt szívjanak és utána jót aludjanak. A fedett fürdő megszűnt, valaki ugyan megvette, de „alszik”. A Krúdy Szállót szintén eladták, de ahogyan tönkrement, nem telik el sok idő, ezt is elfelejthetjük. Ha szegény Krúdy Gyula visszatérhetne, valószínűleg nagyon meglepődne, hogy milyen pazarlás folyik a városban. Ott van még a csodálatos szépségű Svájci-lak, a csónakázótó, valamint a Sziget, a villamos- megálló, a gomba épület! Sajnos, rövid időn belül csak romhalmazok lesznek. Az ügyesek már erre járnak! „Üvegesek” megkezdték a munkájukat, először beverték a meglévő ablakokat, hogy ne legyen zárt szagú az épület, szellőzzön. Jó lenne ez ellen mihamarabb tenni, amíg teljesen el nem veszítjük ezt a gyönyörű műemlék helyünket. Birgány Gyula Sóstófürdő, Napfény u. 18. Nagy a szükség Nyíregyházán a Zrínyi Ilona utca 3-5, szám alatt lakom. Ez a város központja. Nagyon sok üzletet, irodát létesítettek (működtetnek) itt. Egy dologról feledkeztek meg csak az illetékesek, nincs sehol sem a környéken nyilvános vécé. Különösen most volt probléma ez, a karácsonyi forgatagban, amikor is az átlagosnál többen fordulnak meg itt idősek, gyerekek. Háztömbünk lépcsőházát használják WC-nek. Nők, férfiak, magyarok, idegenek. Azonkívül, hogy nem higiénikus, ez lakóház, egészségügyileg is veszélyes, hogy ezeknek a kis sufniknak, üzleteknek egyáltalán nincs megoldva a WC használata. De az utcai árusok sem tudnak hová menni, pedig ez az élettel együttjár, szükség lenne ezekre a létesítményekre! Jó lenne elgondolkodni az illetékeseknek valamilyen megoldáson. Feltétlenül kellene egy nyilvános WC, vagy ha erre nincs lehetőség, legalább valamilyen ideiglenesen mozgó WC-t helyeznének ki (kerekeken guruló). Név és pontos cím Köszönet Szeretném köszönetemet kifejezni a mentősöknek. Egy 94 éves magányos öregasszony vagyok. Már régebben eltört a karom, ezért többször megjártam az SZTK-t. Nemrégiben, mikor a gipszet kellett levenni, két nagyon figyelmes mentőápoló került hozzánk, akik készségesen segítettek mindenben. Elkísértek, támogattak a ki- és beszállásnál. Tudom, nem nagy dolog és csak a munkájukat végezték, de nagyon jól esett, amit szeretnék mindkettőjüknek megköszönni. A két mentős neve: Kovács Pál és Tóth Róbert. Kazár Mihályné Nyírszőlős Jogviták az adózásról Amortizáció elszámolása a társasági adó szerint • Adóköteles jövedelem Nyíregyháza (KM) — Ahogy közeledett az év vége egyre több adózással kapcsolatos levél, kérdés érkezett szerkesztőségünkhöz. Ezek közül válogattunk ki néhány jellemzőt. Költségelszámolás Egy nyíregyházi levélírónk kettős könyvvezetést alkalmazó, de a személyi jövedelemadó-törvény szerint adózó egyéni vállalkozó. 1994 májusában meglévő tehergépkocsijához egy pótkocsit vásárolt, amelyet kizárólag vállalkozásában használ. Azt kérdezi, hogy elszámolhatja-e a pótkocsi beszerzési költségeit egy összegben, tehát az szja-tör- vény 1. sz. mellékletében foglaltak szerint? Az szja-törvény B/II. 6. pontja valóban úgy rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozó az 1992. december 31-e után beszerzett, előállított — saját tulajdonában lévő — kizárólagosan üzemi (üzleti) célt szolgáló gép, berendezés, felszerelés és jármű (kivéve a személygépjárművet) beszerzési, előállítási költségét egy összegben is elszámolhatja. Ez az egy összegben történő elszámolás nem alkalmazható arra a tárgyi eszközre, amelynek hasznosítása lízingbe adás útján történik. Levélírónk azonban — bármilyen kedvezőnek tűnik is számára — ezt az elszámolási módot nem alkalmazhatja. A magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló többször módosított 1991. évi XC. törvény 4. paragrafus (2) bekezdése szerint ugyanis a kettős könyvvitelt vezető, szja-tör- vény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozásból származó adóköteles jövedelmét a társaságiadó-törvény szabályai szerint kell hogy megállapítsa, még akkor is, ha egyébként nem tartozik a társasági adó hatálya alá. E szabály értelmében pedig az amortizációt is a társasági adó szabályai szerint kell számítani. Bevallás K. G.-né megyénkben levélírónk — többekkel együtt — arról kérdezett, hogy milyen jövedelmet nem kell a bevallásban feltüntetnie? Mivel e kérdésről — főként az adóbevallások készítésének időszakában, illetőleg az adóév végének közlekedésével — már többször részletesen írtunk, csak röviden összefoglaljuk a lényeget. A magánszemély adómegállapítási bevallási kötelezettségéről a személyi jövedelemadó-törvény 41. paragrafusa rendelkezik. Az önadózás szabálya szerinti törvény eltérő rendelkezése hiányában a magánszemély összjövedelmét és az adóját maga állapítja meg, vallja be, illetőleg az adóelőlegét és az adót befizeti. A jogszabály konkrétan felsorolja mindazokat a jövedelmeket, amelyeket nem kell az adóbevallásban feltüntetni. Ezek a következők: adómentes jövedelmek, kis összegű és egyes más kifizetésekből származó jövedelmek (az szja-törvény 28. paragrafusában szabályozott eset kivételével), a takarékbetétből, a kötvényből, a kincstárjegyből, a letéti jegyből, a kizárólag nyugdíj címén szerzett jövedelem mellett az értékpapírból származó jövedelem. Adóelőleg „Le nem vont előleg” jeligéjű levelében olvasónk arról írt, hogy 1994. évben néhány olyan kifizetést teljesítettek részére, ahol nem történt meg az adóelőleg levonása. Azt kérdezi, elég az adóév végén befizetnie a le nem vont előleget, illetőleg hogyan kellett volna eljárnia, hogy ne sértse meg a jogszabályi előírásokat? Mivel olvasónk arról nem írt, hogy milyen jövedelem volt az, amelyből a kifizető nem vont le adóelőleget, röviden ismertetem, hogy mely jövedelmek azok, amelyekből nem kell adóelőleget levonni az adómentes jövedelemből, az ingatlan, ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemből. Ha a kifizető bármely okból nem tesz eleget az adóelőlegmegállapítási kötelezettségének, akkor a kapott bevételből a magánszemélynek kell az adóköteles jövedelmet az szja- törvény 49. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltak alapul vételét megállapítani. A megállapítás történhet év elejétől számítva göngyölítetten, vagy a 90 százalékos jövedelemtartalomra vonatkozó szabály szerint. A fizetendő adóelőleg mértéke 20 százalék, melyet negyedévente kell befizetni. A leggyakoribb... ...a lakossági átutalási számlára való teljesítés, illetve a szakszervezeti tagdíj átutalása. Ha a munkavállaló a megbízást visszavonja, további átutalásra nincs jogalap — üzeni jogászunk K. T.-nak Nyíregyházára. A szociálpolitikai... ...kedvezményhez továbbra is alapkövetelmény, hogy a kérelmező megfeleljen a 106/1988. /XII.26/ sz. MT. rendelet előírásainak — tájékoztatjuk N. Gyulánál. Ugyanazon... ...lakás építéséhez, amelyhez korábban már részesültek kedvezményben, nem lehet kedvezménykülön- bözetet nyújtani — üzenjük A. /.-nek Fehérgyarmatra. A Nyugdíjbiztosítási ...Igazgatóság tájékoztatója szerint, az egyszeri segély kivételes méltányossági alapon adható, és annak elbírálása az igazgató hatáskörébe tartozik — üzenjük nyíregyházi olvasónknak. Jogerős... ...bírósági végzés birtokában kezdeményezte az OTP a végrehajtási eljárást, az Önök nyugdíjának letiltását — tájékoztatjuk orosi levélírónkat. Munkajogi tanácsok Fellebbezni lehet Nagy Mihály A korábbi tájékoztatásaink ellenére még mindig több levélíró keresi meg lapunkat azzal a kéréssel, hogy a munkahelyi problémáival esetleges igényeivel hová fordulhat, mert a munkahelyén nem kap megfelelő tájékoztatást. Ennek oka elsősorban az 1992. évi eljárási szabályok megváltozása. Ezen túlmenően a munkáltatók egy része nem ismeri, illetve nem hajlandóak tudomásul venni a megváltozott szabályokat. A levelekből, de az egyes munkáltatói intézkedésekből az is megállapítható, hogy a kiadott határozatukat megmásíthatatlannak tekintik, jogorvoslati lehetőségre nem hívják fel a munkavállalók figyelmét. Tapasztalható olyan törekvés is, hogy a peres eljárás magas költségeinek megfizetésével igyekeznek visz- szatartani a munkavállalókat az eljárás kezdeményezésétől. Ki kell hangsúlyozni, hogy a munkavállalók részére a munkaügyi jogviták tárgyi költségmentesek, eljárási illetéket pervesztés esetén sem kell fizetni. A munkaügyi jogviták tárgya, fogalma ugyan nem változott, ennek ellenére többen az ilyen tárgyú igényt az általános bírósághoz nyújtják be. Az eljáró bíróságok a hatáskör kérdését minden esetben vizsgálják és hiányának észlelése esetén a hatáskörrel rendelkező bírósághoz teszik át. Ez azonban esetenként több hónappal is meghosszabbíthatja az eljárást. A munkaügyi jogviták elhúzódásának egyik oka, az illetékesség megváltozása is, amit a munkaügyi döntő- bizottságok (gazdálkodó szféra) megszűnése tett indokolttá. Korábban az a munkaügyi bíróság járhatott el, amelyiknek az illetékességi területén a munkaügyi döntőbizottság által hozott határozatot keresettel megtámadták. Ez egybe esett a megye határaival, de nem mindig esett egybe a munkáltató székhelyével. A megyében hozott munkaügyi döntőbizottságok határozata ellen a Nyíregyházi Munkaügyi Bírósághoz lehetett keresetet benyújtani. Lényeges változás, hogy a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság határozata általában jogerős volt, míg az új eljárási szabályok szerint minden határozatot meg lehet fellebbezni a Megyei Bíróságon. Ezt, a határozat minden esetben tartalmazza. Az új eljárási szabályok szerint az a Munkaügyi Bíróság járhat el, amelyiknek az illetékességi körén belül a munkavállalónak a munkaszerződés szerint a munkáltató telephelyén kell a munkát végezni. Annak ellenére, hogy a munkáltató székhelye nem a megyében van, de a munkavállalónak a munkaszerződése szerint a megyében lévő telephelyen kell munkát végezni, kizárólag a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság illetékes eljárni, akkor is, ha esetleg a felek ettől eltérően állapodtak meg. Ebben a tekintetben közömbös, hogy a telephely be van-e jegyezve a cégjegyzékbe vagy sem, illetve milyen néven szerepel. Ez a szabály érvényes a MÁV, a Posta, a fegyveres testületek és a rendészeti szervezetekre is. Ez a szabály nem vonatkozik a kiküldetésben munkát végző munkavállalókra, amennyiben a munkáltatónak a megyében nincs telephelye. Évkezdés. Harasztosi Pál felvételei
