Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-30 / 25. szám

12 Keiet-Magyarország KULTÚRA 1995. január 30., hétfő Katonák fesztiválja Debrecen (MTI) — Oszt­rák, német, skót, spanyol és ukrán katonazenészeket is meghívtak a X. Nemzet­közi Katonazenekari Fesz­tiválra, amelyet június 23. és 25. között rendeznek meg a cívis városban. Ezt a debreceni városházán tar­tott sajtótájékoztatón jelen­tették be. A katonazenészek nemzetközi parádéját ezút­tal annak jegyében rendezik meg, hogy fél évszázaddal ezelőtt ért véget a II. világ­háború, hallgattak el a fegy­verek Európában. Azok a katonák, akiknek ősei 50 éve még esetleg harcoltak egymás ellen, most együtt zenélnek majd, éppen a béke jegyében — hangzott el a tájékoztatón. Dohos László ezredes, a Magyar Honvédség főkarmestere elmondta: amerikai, belga, cseh, lengyel, lett, olasz, orosz, szlovák, szlovén és román vendégkarmestere­ket is meghívtak a találko­zóra, amelynek nyitóhang­versenyét a nagytemplom, zárókoncertjét pedig a Kos­suth Lajos Tudományegye­tem előtti téren rendezik. Reményét fejezte ki, hogy a magyar katonazene fejlődé­séhez jelentős mértékben hozzájáruló debreceni nem­zetközi katonazenész-talál- kozót a jövőben is rend­szeresen megrendezik. A Kassai... ...Thália Színház vendég­szerepei február 1-jén a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban, ahol két előadás is lesz. A nagyszín­padon a Makrancos hölgy, a kamaraszínpadon pedig két egyfelvonásos kerül színre. (KM) A Csipet csapat... ...bábegyüttes mesejáté­kokkal szórakoztatja a gye­rekeket a mátészalkai mű­velődési központban január 30-án és 31-én. (KM) Dél-Koreai... ...karmester dirigálja a Sza­bolcsi Szimfonikus Zene­Korunk szó-váltásai Minya Károly Hogyan lett Nagy József, a szocialista munka hőséből a népművészet ifjú mestere? Nos, a pikáns politikai kér­désre sokak számára szo­katlan lesz ezúttal a válasz. Úgy, hogy A magyar he­lyesírás szabályai munká­nak megjelent a legújabb lenyomata, melynek alcí­mében a következő áll: ti­zennegyedik (példaanyagá­ban átdolgozott) lenyomat. Tehát vigyázat, félreértés ne essék, nem a szabályzat módosult, arra majd csak valamikor 2000 után kerül sor, hanem az történt, hogy a szabályokat illusztráló szavak, nevek változtak. S bár a rendszerváltás a nyelvtudományra volt a legkisebb hatással, azonban ahogy a helyesírási bizott­ság fogalmaz a bevezető­ben, sok új szó, kifejezés, intézménynév stb. jött használatba, amelyek he­lyet kértek maguknak a sza­bályzatban, másrészt a régi A szívós munka eredménye Hozzájárultak az egyetemes ifjúsági zenekultúrához • Vonósmuzsika CD-n kart a Váci Mihály művelő­dési központban február 8- án rendezendő koncerten. A műsorban még két továb­bi koreai vendégművész is közreműködik. (KM) Magyarország... ...II. világháborús szerepé­ről tart előadást Karsai László történész, a szegedi József Attila Tudomány- egyetem tanára a nyíregy­házi művelődési központ­ban február 6-án. (KM) Jelmezes... ...farsangi mulatságot ren­deznek a kisvárdai művé­szetek házában február 4- én. (KM) Éji: ' : ^::;;V \ ^ J r példaanyagnak egy része meghaladottá vált. így váltotta fel a munkás­paraszt szövetség példát a nyomás-térfogat diagram, az alkotmány ünnepét a mindenszentek, a marxistát a buddhista, a leninizmust a fredizmus, az Előre brigá­dot a Kaláka együttes, a Magyar Szocialista Mun­káspártot a Törökbálint Nagyközségi Önkormány­zat, a Trabantot a Doxa, a Kék fényt az Esti mese, a Népszabadságot az Autós­élet, a Magyar-Szovjet Ba­ráti Társaságot a Magyar- Finn Társaság, és még so­rolhatnám a szó-váltásokat. Jó néhány kifejezés kima­radt: a nagy októberi szo­cialista forradalom és a va­sutasnap, az Ady Endre út­törőcsapat és az Aranyosi­brigád, a komszomol, a szovhoz és a kolhoz többek között. Gyarapodott viszont a rövidítések tára vallási kifejezésekkel (evangélikus ev., izraelita izr.) és a régi nemesi rangokkal (herceg hg., báró br., gróf gr.). Kállay Miklós emlékének ápolásáért emlékplakettet adtak át a közelmúltban Németh Péter múzeumigaz­gatónak és Veréb József­nek. A szép plakettet Gömbös László tervezte Harasztosi Pál reprodukciója Straky Tibor Nyíregyháza — Igyekszem az objektivitás határain belül maradni, de nem tudom leta­gadni szubjektív örömömet sem. Akkor, amikor évtizedek óta kesergünk hol vannak a magyar vonósok felkiáltással (könyv is jelent meg e cím­mel), a nyíregyházi zeneisko­lának a Pro Archi együttesbe tömörült jelenlegi és volt nö­vendékei kirukkolnak egy ma­gas színvonalú, zenei múltat és jelent egybefogó CD-le- mezzel, mintegy választ adva a hol vannak kérdésre. Itt, Nyíregyházán — és ezt én kü­lönösen örömmel állapítom meg. Három évtizeddel ez­előtt, Debrecenbe távoztam- kor még álmodni sem lehetett a város vonós kultúrájának ilyen rangos megnyilvánulásá­ról. Arról, hogy ez az együttes 12 országot meg fog járni, többek közt a távoli USA-t is, és e vendégszereplések egyi­kének következménye lesz az 1994-ben elkészült CD is. Nyilván nem tévedünk, hogy ilyen eredményhez hosz- szú évek szívós munkája kell és nem utolsósorban egy meg­szállott zenei vezető, aki összehozza, együtt tartja és művészi fokra felhozza lelkes csapatát. Tóth Nándorról el­mondható az az ismert mon: Koncertezik a zenekar dás, hogy itt a szervezés a munka 90 százalékát jelenti, de a maradék 10 százalék száz- százalékos érték. Az együttes homogén és ugyanakkor dif­ferenciált hangzása hatalmas műhelymunkát sejtet. Alig- alig hallani kétes tisztaságú vagy kifogásolható módon megszólaló hangokat (az em­ber egy iskolai együttesnél még ezt el is nézné). Bizonyá­ra számít a jó lemeztechnikai kivitel is, de ez önmagában kevés volna. A barokk mesterek — Co­relli, Vivaldi, Albinoni — kor­hű megszólaltatása mintasze­rűnek mondható. Jó volt a le­mezre került anyag megválo- gatása olyan szempontból is, hogy kiváló szólistákkal páro­Harasztosi Pál felvétele sítja a zenekari tutti hangzást. Albinoni népszerű Adagiója minden szépségét élvezhetjük. A nyolc vonós szólista mellett külön is ki kell emelni Tóthné Kulcsár Katalin különböző billentyűs hangszereken való magas színvonalú közreműkö­dését. A lemezanyag másik része XX. századi magyar zenét tar­talmaz. Bartókot a Román né­pi táncosok és a Gyermekek­nek c. sorozatból készült Hat magyar népdal képviselik. Az előbbinek Gárdonyi Zoltán készítette átirata szinte testre szabott mű az együttes szá­mára. Kár, hogy a Hat magyar népdal sikeres átiratának ké­szítőjére nem derül fény. A Gárdonyi Zoltán műveiből összeállított Három kis rap­szódia a magyaros hangvételt a fiataloktól elsajátítható ne­hézségi fokon jól reprezentál­ja. Borgulya András Lamenta- tio és capriccio c. műve már a mai zene világába vezet. Spe­ciális hangszerösszeállítása, szólista-tutti koncertálása, a két nagyívű tétel ellentétes ka­raktere a lemez érdekességévé avatják a művet. Annál is in­kább, mivel itt már elektromos hangszer is szóhoz jut. A szer­ző a művét a Piccoli Archi ze­nekar felkérésére írta és a fia­talok becsületére legyen mondva, a nem könnyű fel­adatot derekasan megoldották. A hanglemezhez a legfon­tosabb tudnivalókat szép meg­jelenésű ismertető füzet közli magyar és angol nyelven. Kár, hogy két dátumot elírtak — 1922 és 1933 helyett nyilván­valóan 1992 és 1993 a helye, de ez csak halvány szeplő a pontos információk közt. A kis füzetből a három egység­ben pedagógiai tudatossággal való felépítést is megtudhat­juk, szó esik a Pro Archi Nem­zetközi Nyíregyházi Ifjúsági Vonószenekari fesztiválról is, valamint megtaláljuk a szpon­zorok névsorát. Nyíregyháza ezzel a hanglemezzel az ifjú­sági zenekultúrához, a világ előtt való megbecsülésünkhöz komoly mértékben hozzájá­rult. Száz éve született Mécs László Bakajsza András ­Kisvárda — Mécs László nevére és egyik megindítóan szép versére temetésen figyel­tem föl. Egy kihűlt szívű édes­anyáért bongtak' a harangok, mondtak nehéz szavú verset, s érette könyörgött a mélység­ből a zsoltár. Két, félig felnőtt gyermeke tört szavakkal sírta örökös elhagyatottságát. Mit számított az ezüst fekete gyászpompa, virágok tündök­lő fehére s tüntető pirosa. Egy számított csak, A királyfi há­rom bánata, ez a zsoltár szép­ségű és súlyú Mécs László vers, melynek fenséges kezdé­sére és fölemelő folytatására nemigen emlékszik a két árva, pedig akkor értük szólt a költő szív harangja. „Amikor szület­tem nem jeleztek nagyot / messiás-mutató különös csil­lagok, / csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.” A há­rom, hűségesen hozzánk sze­gődő bánat közül egy számí­tott csak, a legkonokabbul ki­tartó, amire sehol nem lelünk gyógyírt, még csak feledést sem. És ezt a fojtó keserűséget olyan lírai varázs oldja, hogy közvetíti a katarzis kegyel­mét. Micsoda nap lehetett, sors­szerű találkozás: a költő nagy­károlyi szavalóestjén ott volt a legszebb, legszomorúbb édes­anya, Ady Endréé, hogy meg­hallja ezt a másik királyfit, a szerencsésebbet. És egyszer Mécs László édesanyja, aki „égszin mosolygást derített” a három-bánatú költő-királyfira. A zeneakadémiai közönség felállva, hosszan ünnepelte kettőjüket, hogy megköszönje ezt a fájdalmas csodát. Mécs László szülőföldje a Bornemissza versben elsiratott Felföld, a felvidéki Hemád- szentistván. „Apám mester volt s kántor, százdalú. / Ke­zén magyar lett egy kis tót falu.” — írja Apák c. alkotásá­ban. A Mártoncsik család ötödik gyermeke kassai rendi diákoskodás után premontrei szerzetes lesz, s a László nevet választja, költőként pedig Mécs László néven jelentke­zik. Első kötete az első világ­háború hosszú, véres éjszaka után, 1923-ban kerül az olva­sók kezébe Hajnali harangszó címen. Az Ung megyei Nagy- kapos plébánosa, mikor a tri­anoni békediktátum egyszerre elragadja az anyaországtól. Szegénylegény az álmok or­szágúján — írja Reményik Sándornak, az erdélyi virrasz­tónak. És Mécs távoltartásáért? Háború elől, háború utáni He- ródes hatalom elől menekülni kényszerül Királyhelmecről. Végül hegyre húzódik föl: Pannonhalmára megy. Itt érik el a letartóztatok, szótörő idő­ben 1953-ban. Tíz évre ítélik Isten szavának trombitáját. Pár évre rá szabadon engedik ke­gyelemből, majd azt is ke­gyeskednek megengedni, le­gyen csendes lakója a pannon­halmi szociális otthonnak. Itt találkoztam utolsó aszilu- mának levendula kékségével, e kékség megkopásával, mikor már Piros csizmán őszi harmat csillant. Mély hangú, sok titkú őszikékjei szelíden melenget­nek. Mécs ereklyéket érintve szememmel, fehéren és kéken tűnik föl szép emberi küzdése, küldetése. Arany és kék sza­vakkal festette vonzóvá költői tájait a rokon lélek, Dsida Je­nő. Egyikük a Felvidéken, má­sikuk Érdélyországban s szór­ványszigeteken volt magyar zsoltárosa sorsunk katak­lizmájának. Magyar szót, szép magyar szót vittek a nyel­vükben bujdosók palánkvárai- ba. Aztán évtizedekig tilalmas idők jártak a vallásos költőkre, nemkülönben patrióta alkotá­saikra. A Hét évszázad ma­gyar verseiben hiába keresgél­tem Mécs verset. Hiába 1972- et írtunk. Elkértem hát Mécs Lászlót a paptól. Adtak öröm­mel, méghozzá az 1940-es gyűjteményes, dedikált köny­vét. így leltem rá igaz gyöngy­szemére, a Vadócba rózsát ol­tok, hogy szebb legyen a föld címűre. Megvirágoztatja a megfogyatkozott lelket. Négy­szer csendül föl a pokoli pusz­títás után a refrénsor, a Vadóc­ba rózsát... S már hozz is a Kertész leszek páros rímű so­rait. Tudjuk az az idő, amelyik nem virággal jött, nagyon fájjá jajdította József Attila verseit, majd lefejezte Nagy László kezében a rózsát. Tövises szá­rát azonban így is magához szorította. Reneszánsz örömű megle­petés kezünkbe venni Mécs válogatott verseit, a pozsonyi Pannónia Könyvkiadó 1993- as könyvsikerét: a Vadócba rózsát oltókat. Hincz Gyula il­lusztrációi, Borsos Miklós Szentírás ihletésű rajzai segí­tik az olvasót, hogy megsejtse a teremtés titkát: a szóba, tett­be kívánkozó jóságot és a versben kibomló szépséget. A művek a dráma hagyományát követik Budapest (MTI) — Federico Garda Lorca eddig kiadatlan, fiatalkori műveit jelentette meg 3 kötetben a madridi Ca- tedra kiadó. A vers- és a pró­zakötet után most az ifjúkori színműveket tartalmazó könyv is a boltokba került. A kriti­kusok és az irodalomtörténé­szek számára ez okozta a leg­nagyobb meglepetést, rendkí­vüli esztétikai színvonala mi­att. Ez azzal magyarázható, hogy a fiatalkori versek és prózai művek 1917 és 1919 közt születtek, a színművek pedig 1921-ben és 22-ben, Lorca érett művésszé válása idején. A kötetben szereplő 12 színműből 4 teljes és befe­jezett. Ezeken kívül van a kötetben két befejezetlen színmű is és a többi darab pedig majdnem teljes, félkész vagy egyszerű vázlat. A művek mind a stílus, mind a minőség szempontjá­ból nagyon különbözőek. A legrégibbek, tehát a legelsők a modernista dráma hagyomá­nyát követik, bár csírájukban megjelennek későbbi elemek is. Az viszont a legjelentékte­lenebbnek látszó részletekből is látszik, hogy Lorca már akkor kialakította sajátos köl­tői világát. Akár prózában írt színművekről van szó, akár versben megfogalmazottakról a szöveg mindenütt költői, és a darabok szerkezetéből az is kiderül, hogy Lorca már ko­rábban is mestere volt a szín­műírásnak. Egyébként a témá­ja mindkét műnek ugyanaz; a lehetetlen szerelem. A „Krisztus”-nak két ver­ziója létezik, az egyik egy rö- videbb, verses mű, a másik egy hosszabb, prózai. Az ak­koriban divatos, romantikus Krisztus-kép mellett, a teoló­giai és vallási aspektusok ár­nyékéban Lorca nagyon kö­zelről, szinte belülről mutatja meg Krisztus emberi tragé­diáját. Felfedezhető több azonos­ság a költő saját, belső, fruszt­rációkkal teljes világával. A kötet két legszebb darabja az „Árnyak” és a „Jehova”. Mindkettő prózában íródott, 1920-ban. A dialógusokból eltűnik minden fennköltség, és megje­lenik a Lorcára jellemző ironikus, szarkasztikus stílus. A „Jehova” — a kötet nagy meglepetése — abszurd drá­ma, mely az abszurd színház megszületése előtt 30 évvel íródott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents