Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

1995. január 4., szerda KÖZÉLET Vágyak, célok, lehetőségek Hat parlamenti párt képviselője beszél arról, milyen várakozással tekint '95 elé Nyíregyháza (KM) — Ami­lyen természetes dolog az év végi számvetés, épp oly meg­szokott, hogy az ember év ele­jén célokat tűz maga elé, meg­fogalmazza azt, amit szeretne, de azt is, amit nem szívesen élne át. Hasonló megélt és várakozási mérlegek születnek a pártok műhelyeiben is, mi most ebbe tekintünk bele, hogy olvasóink is megismer­jék azokat. Az idei évvel kap­csolatos várakozásukról a hat parlamenti párt megyei képviselőit kérdeztük. Dr. Takács Péter, MDF — Mindenekelőtt szeretnék valamennyi állampolgárnak, s közöttük is elsősorban Sza- bolcs-Szatmár-Bereg lakóinak nagyon boldog új évet kívánni és szeretném, ha az ország és a megye intézményei 1995-ben zavartalanul működhetnének, ha minden dolgozó, önmagá­val és családjával törődő ál­lampolgár megélhetése ebben az esztendőben a legkevesebb gonddal biztosítható lenne. — Nehéz év áll előttünk. Különösen nehéz a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok előtt. A januártól várható áremelések az élet minden területét átfogják majd, és a kormány választotta restrikciós politika a bérből és fizetésből élőkre, valamint az idősekre rakja a terheket. Ezért nem lesz könnyű az idei esztendő, s nem lesz azért sem, mert a munkanélküliek száma nem csökkenni, hanem növekedni fog. Nehéz az el­lenzéki politikusnak jósolni, de abban biztos vagyok, hogy különösen a mi térségünkben nehezedik a helyzet, ahol a gazdasági fellendülést meg­alapozó területfejlesztési programokat is befagyasztja a kormány. — Nehéz azért is, mert a velünk határos országokban sem várható fellendülés, s még nehezebb azért, mert a ’93. utolsó negyedében megindult, s a ’94-et általánosan jellemző gazdasági növekedés kerül veszélybe. Márpedig a törté­nelmi tapasztalatok szerint Magyarország polgárosodásá­hoz nagymértékű tőkebevo­násra van szükség, még akkor is, ha ez átmenetileg az ország adósságállományának növe­kedésével jár. A gazdasági fej­lődéshez szükséges infrastruk­turális beruházásokat egyetlen ország kormánya sem spórol­hatja meg, s én úgy látom, a Horn kormány mégis ezen akar spórolni. Seres Antal, KDNP — Saját házunk környékén kezdve örömökre és remé­nyekre feljogosító jelensége­ket figyelhetünk meg. Az 1995 januárjára tervezett or­szágos választmány témái kö­zött szerepelni fog a párt alap­szabályának módosítása. A párton belüli szerveződések (pl a szociális műhely), azt a szándékot kívánják szolgálni, hogy a párt éljen hatékonyab­ban a lehetőségeivel és vál­laljon reális politika súlyának megfelelő szerepet a magyar társadalmi, politikai és gazda­sági életben. Ez a párttagok és a szimpatizánsok nagyobb részének sürgető elvárása. — Az ország közhangulatá­nak a tudatos kezelése nagyon fontos feladata lesz az orszá­gos szintű irányítást ellátó testületeknek, szervezeteknek és egyéneknek egyaránt. Min­den pártnak és minden állam­polgárnak a legjobb érdekeit szolgálná, ha megkezdődne ez a mostani „politizálás a poli­tikáért” furcsa gyakorlatának a megváltoztatása. — A sajtóban, az ország- gyűlésben és bármilyen más nyilvános helyen megjelenő politikai szócsaták ellenszen­vet váltanak ki az állampol­gárokból, ami megnyilvánult pl. a választási részvételi arányban. Ha valóban jó szándékúak az országos szintű vezetők, akkor a politikai munkának és megnyilvánulá­soknak őszintébbé kell válni és csak ezt követően számítha­tunk a komoly munkához szükséges komoly társadalmi egyetértésre. — Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lévén az egyes párt­érdekek és az ország egészére vonatkozó kérdésekkel leg­alább azonos súllyal vagyunk kötelesek kezelni szűkebb ha­zánk kérdéseit. Szükséges az, hogy ne csak „üzemeltessük” a megyét, a községeket, a vá­rosokat, hanem minden vonat­kozásban alakítsunk ki vala­milyen jövőképet. Ez a jövő­kép legyen elfogadható, kita­pintható, érzékelhető minden ember számára. — A jelen pillanat égető problémáinak megoldását cél­zó fáradság nem szűkítheti le csak a mával foglalkozásra szándékainkat. El kell kezde­nünk, illetve folytatnunk kell környezetünkben olyan „társa­dalmi infrastruktúra” kiépíté­sét, amelyre alapozhatjuk na­gyobb távlatokat megcélzó elképzeléseinket. Iványi Tamás, SZDSZ — Az idei év egyik kérdése az lesz, a kormánykoalíció meny­nyire tud hatékonyan és zök­kenőmentesen együttműköd­ni. Én úgy látom vannak viták, de egy működő koalíciónál ez természetes. Már csak azért is, mert ahhoz, hogy előremenjen az ország, erre van szükség. A jelenlegi koalíciónak szerin­tem nincs alternatívája. Hosz- szabb távon a 95-ös év fordu­lópont, a lakosság tűrőképes­ségének éve. Ha az ország to­lerálja azt a kemény gazda­ságpolitikát, amit ettől a kor­mánytól elvárok, akkor a kö­vetkező években már a fellen­dülés jöhet. Lényegesnek tar­tom, hogy az újonnan megvá­lasztott önkormányzatok az el­lentételezések terén jobban él­jenek a lehetőségekkel, s talán tervezettebben is, mint az előző években éltek. — Amit pedig a kormány tehet az előbbrelépésért, az a területfejlesztési törvény tető alá hozása lenne. Örvendetes, hogy a tervezet már a kezünk­ben van. A megye gondjaival kapcsolatban lényegesnek íté­lem: könnyebbít a helyzeten az, hogy a munkanélküliek ezentúl a segély teljes össze­gének értékéig vállalhatnak munkát, illetve hogy a vállal­kozások kedvezőbb helyzetbe juthatnak az új adótörvény okán. A területfejlesztési tör­vény egyrészt az infrastruk­túrák fejlesztését hozhatná, másrészt pedig olyan munka- lehetőségeket teremtenek, amelyeket elsősorban megye­beliek élvezhetnének. Komoly figyelmet kell fordítani a nyugdíjasokra és azokra a fia­tal pályakezdőkre, akik most szeretnék megalapozni felnőtt életüket. Dr. Kávássy Sándor, FKgP — Nem vagyok az a hurráop­timista, de az ország jelenlegi helyzetében nem is lenne rá okom. Magyarország legna­gyobb gondja ma a külső adósság kezelése. Mivel a kor­mánynak és az általam igen tisztelt Békési Lászlónak nincs más koncepciója, mint az, hogy adós fizess, nincs más módszere sem, mint meg­húzni a nadrágszíjat. Én tehát nem látom a kibontakozás lehetőségét. Tulajdonképpen az az eszme, hogy örökké a belső fogyasztás visszafogását hangsúlyozzák, szerintem nem is vezethet eredményre. Eddig többször is elolvastam Széchenyinek a három fő művét, a Hitel, Világ, Stádiu­mot, de az utóbbi időben me­gint elővettem, hogy valami eszmét merítsek jelenkori problémáinkra, mert sok ha­sonlóság van az akkor és a mai átmenet között. Széchenyinek az a gondolata ragadott meg a legjobban, hogy egy ország jó­létének alapja a belső fo­gyasztás. Ha egy országban visszafogják a fogyasztást, ott egyszerűen nem indulhat meg az ország az emelkedés útján. Széchenyi azt úja, hogy Ang­lia a termékeinek háromne­gyed részét maga fogyasztja el, és csak egynegyed rész ke­rül világpiaci fogyasztásra, és ez az ország jólétének és bol­dogulásnak alapja. Magyaror­szágon ma valmi hasonlónak kellene kibontakozni, tehát a belső fogyasztást növelni és ezáltal kellene még az el­veszett piacok révén keletke­zett veszteséget is pótolni. — Amitől félek a 95-ös évet illetően, ezek az alapszerződé­sek. Alapszerződést trianoni alapokon kötni az ostobaságok ostobasága. Ez tökéletesen el­lenkezik a magyar hagyomá­nyokkal. Ilyen szerződésekbe belemenni és kellő garanciák nélkül, ígéretek alapján rögzí­teni azt a tényt, hogy a határok megváltoztathatatlanok, a kis­gazdák számára elfogadhatat­lan. — Szeretnénk ebben az évban a kisgazdapártot meg­erősíteni. A nemrég megvá­lasztott helyi kisgazdapárti ve­zetőkkel szeretném szerveze­teinket megerősíteni, s egy tagrevízió után felkészülni az 1998-as választásokra, a Kis­gazda Párt politikájának, fő elképzeléseinek megvalósítá­sára. Megerősödött szerveze­teink tettrekészségét ismerve van remény rá, hogy ezt a fe­ladatot megvalósítsuk. Seszták Oszkár, Fidesz — A lassú, kitartó és remélem eredményre vezető építkezés évének tartom 1995-öt. Lesz egy nagyon fontos kongresz- szusunk, ahol a párt további munkáját, irányultságának a főbb ejveit fogjuk meghatá­rozni. Úgy érzem, hogy 1995- ben magunkra találunk — erre utal az önkormányzati válasz­táson elért harmadik helyünk —, és elkezdjük annak a ki­munkálását: hogyan lehet sikeres ellenzéki alternatívát állítani a kormánykoalícióval szemben. Meg vagyok róla győződve, hogy ez a magyar demokrácia van annyira érett, hogy képes a többpárti váltó­gazdálkodásra. Reméljük nem fenyegeti majd az a veszély a választópolgárokat, hogy há­rom év múlva jobb híján rá­bólintanak a jelenlegi hata­lomra. — Az ország érdekei na­gyon szorosan érintkeznek ezzel, hiszen nincsenek külön elvont pártszempontok és kü­lön országos szempontok, a mi olvasatunkban az érdekek ta­lálkoznak egymással. A kor­mányzat az elmúlt hónapok negatív propagandája után el­kezdte egy sikerpropaganda kiépítését. A választási kam­pány ideje alatt mást sem hal­lottunk, mint hogy micsoda tragédia érte az országot, mi­csoda káosz, rendetlenség van, s hogy milyen nehéz felada­tokkal kell megbirkóznia a kormánynak. 1995. január el­sején pedig már azzal talál­kozunk — Békési azt nyilat­kozza, hogy nem lesz a nyo­mor éve 1995. Tehát változott a kormányzat retorikája, és úgy tűnik, azt próbálja elhitet­ni a polgárokkal, hogy a tevé­kenysége eredményes, hogy a helyzet magaslatán áll. /— Mi ezt nem így látjuk. Úgy látjuk, hogy a kormány­zat a megígért, a kilátásba he­lyezett intézkedéseknek csak egy részét végezte el, a saját maga által szabott határidők­nek nem tett eleget. Úgy lát­juk, hogy az a szakértelem, amit a kampány idején elősze­retettel hangoztattak, sem a kormányzat személyi össze­tételét, sem a kormányzati in­tézkedések színvonalát, sem a kormányzati stílust tekintve nem valós ígéretek. Ezért elő­re látható, hogy az országnak — saját lehetőségeihez mérten is — nehéz éve lesz 1995. Tukacs István, MSZP — Egy új év indulása mindig a vágyakról, s az azokért vállalt tettekről is szól. Úgy gondo­lom, hogy minden remélt poli­tikai siker mellé hozzá kell tenni azt is, hogy mit vállalunk érte. — Kívánatosnak tartanánk, ha a parlamenti munkában fel­gyorsulna az a gazdasági tör­vénykezési folyamat, amely segít abban, hogy 1995 stabi­litást teremt a következő évek munkájához. Ehhez a frakció és a megyei képviselők azzal tudnak hozzájárulni, hogy részt vesznek a törvénykezési folyamatban, de egyben kap­csolatban állnak a lakossággal is, hogy fenntartsák az álta­lunk meghirdetett párbeszé­det. — Fontos lenne, hogy az év elején meghozott és majdan tervezett megszorító intézke­dések ne növeljék az emberek terheit az elviselhetetlenség mértékéig, szükséges, hogy a társadalomra figyelve mindig jelen legyen a segítségadás és á kompenzáció szándéka, s gyakorlata is. Szükséges az is, hogy a frissen megalakult ön- kormányzatok minél hama­rabb munkaképesek legyenek, hiszen vannak olyan ügyek, amelyek nem várhatnak: a- szociális ügyek, az oktatás helyzetének rendezése, a költ­ségvetések elkészítése mind­mind sürgős és azonnali fela­dat. A megye helyzetén a kép­viselőknek és a megyei önkor­mányzat vezetésének változ­tatni kell: mi azon leszünk: országgyűlési képviselőink együttműködjenek a megye vezetésével, hiszen mindennél fontosabb, hogy ennek a hátrá­nyos helyzetű régiónak a gondjain enyhítsünk. — Mindehhez szükség van a társadalomban és a politikai erők között is arra a bizonyos békére, amely nem a politikai álláspontok egybemosásából áll, hanem az érdekek és szán­dékok ütköztetésén, a felesle­ges ideológiai csaták elkerü­lésén, és korrekt szakmaiság alapjain nyugszik. — Legvégül pedig azt kí­vánom, hogy a politikacsiná­lók, a közélet szereplői ne ve­szítsék el érzékenységüket a polgárok problémái iránt, és tegyenek meg mindent azért, hogy 1995 ne a reménytelen­ség, hanem a felemelkedés kezdetének éve legyen. Bizottságok Nyíregyházán Nyíregyháza (KM) — De­cember 28-án Nyíregy­háza város képviselő-tes- tülete megválasztotta sa­ját bizottságait Koráb­ban nyolc bizottság segí­tette a testület tevékenysé­gét. Ezúttal kilenc bizottságot választottak. A kilencedik — ahogy nevében is szere­pel — a megyei egyeztető bizottság lesz. Ennek fel­adata a megyei és a megyei jogú város képviselő-testü- lete közötti egyeztetés, hiszen sok olyan intézmény működik Nyíregyházán, amelyik megyei feladatokat is ellát, így közös érdeke a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzatnak és a megyei jogú város önkormányzatának, hogy a két testületben végzett munka együtt szolgálja a megye és a város érdekeit. A pénzügyi bizottság el­nöke Tóth András FKgP, alelnöke Belus Tamás MSZP, tagja dr. Gyulai Gá­bor KDNP, Jaczkó Pál Független Képviselők Egyesülete (FKE) és Mi­kulás Tamás Munkáspárt. A gazdasági bizottság elnöke Szentesi Péter SZDSZ, alelnöke Tukacs István MSZP, tagjai Ham­vas László MDF, dr. Tamás István FKE, Tormássi Géza KDNP, Földesi István FKE. A városüzemeltetési bi­zottság elnöke Tormássi Géza KDNP, alelnöke Dé­vényi József MSZP, tagja Szűcs István FKE, Szentesi Péter SZDSZ, dr. Gábor Zoltán MSZP, Gyebrószki István MSZP. Az oktatási bizottság el­nöke Jaczkó Pál FKE, al­elnöke Poroszka Ottó SZDSZ (ha leteszi az es­küt), tagja Tukacs István MSZP, Földesi István FKE, Jónácsik Csaba MSZP, Tóth András FKgP. A közművelődési, ifjúsá­gi, sport és nemzetközi kap­csolatok bizottság elnöke dr. Fekete Antal MSZP, alelnöke Tarnavölgyi György FKE, tagja Turcsik László Fidesz, Dévényi József MSZP, Poroszka Ot­tó SZDSZ, Hamvas László MDF. A jogi, ügyrendi, közbiz­tonsági bizottság elnöke dr. Helmeczi László Fidesz, alelnöke Bartha László SZDSZ, tagja Zeke Árpád MSZP, Békésiné Nagy Ju­lianna MSZP, Szűcs István FKE. Az egészségügyi, szo­ciálpolitikai, lakásügyi bi­zottság elnöke dr. Soltész János FKE, alelnöke dr. Vojnik Mária MSZP. Pon- gó Károlyné cigány kisebb­ségi képviselő, dr. Szilvái Mária SZDSZ, Mikulás Tamás Munkáspárt, dr. Szi- lassy Géza MDF, dr. End- reffy Ildikó KDNP. A városfejlesztési bizott­ság elnöke Bellus Tamás MSZP, alelnöke Béres Jó­zsef FKE, tagja Tarnavöl­gyi György FKE, Turcsik László Fidesz, Tóth András FKgP, Bartha László SZDSZ, dr. Gábor Zoltán MSZP. A megyei egyeztető bi­zottság elnöke Csabai Lászlóné polgármester, MSZP, Felbermann Endre alpolgármester SZDSZ, Gi- ba Tamás alpolgármester FKE, dr. Vojnik Mária MSZP, dr. Helmeczy Lász­ló Fidesz. Bár nem állandó bizott­ság a város kasszája és a pe­dagógusok zsebe szem­pontjából lényeges bizott­ságot állítottak fel a képvi­selő-testület első ülésén, amelynek feladata: egyez­tetni az F kategóriába soro­lás körüli nézeteltérések tisztázása. E bizottság el­nöke Jaczkó Pál, tagja Po­roszka Ottó, Hamvas Lász­ló, dr. Fazekas János jegy­ző, vagy a humán iroda ve­zetője és Csabai Lászlóné polgármester, elfoglaltsága esetén Tukacs László az MSZP frakcióvezetője he­lyettesítheti. Röviden Az MSZP... ...országgyűlési képviselői közül Bányász Jánosné dr. január 5-én 14 órától a párt megyei székházában, Laka­tos András pedig ugyanek­kor a kemecsei polgármes­teri hivatalban tart fogadó­órát. (KM) A Magyar... ...Biztosítók Szövetsége keddi ülésén Kepecs Gá­bort, az AB-Aegon Általá­nos Biztosító Rt. vezérigaz­gatóját választotta a szer­vezet elnökévé. Az új elnök székfoglalójában a hazai biztosítási törvény előké­szítését, a piac további erő­sítését, valamint a szakmai és etikai normák követke­zetes számonkérését jelölte meg a szövetség legfonto­sabb feladatául. (MTI) A határon... ...túlról súlyos olajszennye­zés érte a Berettyót. A ro­mánok január elsején jelez­ték a szennyeződést a ma­gyar szakembereknek, akik harmadfokú készültséget rendeltek el a folyón. A po­csaji gátőrháznál merítőfa­lat építenek, hogy megaka­dályozzák az olaj tovább­terjedését. (KM) Bírálja... ...a főváros vezetését az MDF. Az önkormányzat demokrata fórumos frak­cióvezetője szerint csupán szlogenek a városirányítás pártsemlegességét hangsú­lyozó kijelentések, a két koalíciós párt igyekszik minden hatalmat magához vonni. (MN) Új választást... ...írnak ki a Nógrád megyei Lucfalván, ahol megóvták az eredményt. A kis faluban szinte mindenki minden­kinek rokona, komoly fela­datnak ígérkezik az új szavazás megszervezése. (MN) Marcaliban... „.üzembe helyezték a Du­nántúl legnagyobb szige­telt, a környezetvédelmi előírásoknak mindenben megfelelő hulladéktároló­ját. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents