Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28 / 24. szám

14 Régi térképek Hogy milyen lehetett hajdan főváro­sunk, arról régi iratok, rajzok, okle­velek, képi ábrázolások és térképek tájékoztatnak. Városábrázolások már a 15-16. században is készültek, mint például Budáról az 1493-ban megje­lent Schedel-krónikában látható rajz. Ezek a korai ábrázolások azon­ban még nem igazi térképek. Több­nyire madártávlatból vagy oldalnézet­ből mutatták a várost, a rajzoló tu­dása és ízlése szerint. A legkorábbi várostérkép, amely a Budapest régi térképeken című kiállí­táson a Kiscelli Múzeum február 12- ig nyitva tartó bemutatóján látható, a török uralom alóli felszabadulás ko­rából való. Szerzője ismeretlen, s egy hadijelentés mellékleteként, kézzel raj­zolták. A lap alján figurális díszítés: török lovas és magyar huszár kardvi- rfdala. Minden bizonnyal a 17. század végén a Budai Kamarai Igazgatóság számára készült az a mérnöki felmé­réseket sem nélkülöző térkép, amely Pest belvárosát ábrázolja. Feltünteti a hajdani utcaneveket, a telekkönyvi adatokat, méghozzá utólagosan is. A telekkönyvi nyilvántartás kiegészíté­seként erre a térképre vezették rá egé­szen 1745-ig a telekszámokat. Ezt kö­vetően a 18. század végéig nem is tu­dunk belterületi várostérképről. Pest városa a 18. század közepén adott megbízást Matthey János határtérkép készítésére. Határtérképek azok a határkijelö­lések során keletkezett ábrázolások, amelyek a határpontok természetes alakzatait vagy mesterséges épületeit rögzítették. A török uralom után megsokasodtak a határ- és telekfel­mérések, s ezek rögzítése is elemi igény lett. Míg általában a térképek rajzolói igyekeztek a legnagyobb pontosságra, előfordultak szándékos hamisítások is. Ilyen a Zichy család megrendelé­sére készített óbudai határtérkép, amely a kor birtokviszonyainak ku­szaságára is utal. Igazi városrendezési koncepciót vá­zolt fel József nádor, midőn Pest óvá­rosának szabályozását, az újváros ki­alakítását, a külterületi homok meg­kötését és a Duna szabályozását tűzte ki célul. Az általános szépítési tervvel Hild Jánost bízta meg. A Váci út-Városliget-Üllői út-Duna közötti terület térképei ma is érdekes adalék­kal szolgálnak. Annak ellenére, hogy Pest, Buda és Óbuda csak 1872-ben egyesült, a ko­rábbi térképek már megelőlegezték ezt az egységet. így, szerves egység­ként örökítette meg a három várost 1810-ben Lipszky János, 1837-ben a spanyol származású Carl P. Vasquez és Csintalan József. Jeles dátum a térképek történetében 1838. A nagy pesti árvíz idején csak­nem elpusztult a legelső pesti város­térkép. De az árvíz utáni város és fo­lyórendezés térképei is e tragikus ese­ményhez kötődnek. S a térképészet történetében is jelentős előrelépés, hogy a réznyomatokat felváltják a kő­nyomatok, fejlődött a technika, spe­ciális műszerekkel és szintvonalak al­kalmazásával dolgoztak a térképé­szek. A múlt század második felében pedig már igen nagy pontosságra tö­rekedtek, s az olcsó, tömegtájékozta­tás célját szolgáló nyomtatott térké­pek kora is elérkezett. Nem csoda, hogy a millennium nagyszabású vá­rosrendezési elképzeléseiről máig használható térképekkel rendelke­zünk. A kiállítás és a hasonló című, az Officina Nova kiadásában megjelent album az 1896-os dátumig tárgyalja fővárosunk térképeinek történetét. Buda és Óbuda egy részét ábrázoló határtérkép 1760 körül Napkelet • A KM hét végi melléklete 1995• JANUÁR 28., SZOMBAT KERESZTREJTVÉNY Vitatható diadal VÍZSZINTES: 1. Publilius Syrus (I. szd.) latin aforizmaszerző gondolatának első ré­sze. 14. Közönséges. 15. Organizál. 16. Til­tószó. 17. Nézőtér része. 19. Hajlakk már­kája. 20. Kicsinyítő képző. 21. Folyékony súrolószer. 23. Az afrikai négerek tanács­kozása. 26. Bíróságon folyik. 27. Hirtelen ki- ill. benéző személy tréfás szava. 29. De­cemberben üdül. 30. Menyétféle ragadozó. 31. Bensőséges. 33. Német folyó. 34. Kor­pás liszt, népies szóval. 35. Klasszikus kö­tőszó. 36. Az olasz rádió és televízió, röv. 38. Tisztítás végett vízben tart. 40. Saint, röv. 41. Hiábavaló. 43. Személyes névmás. 45. Összecsukható rugós cilinder. 46. Tán­cot jár. 47. Ezen a napon. 48. Költő volt (Gábor). 50. Libát hizlal. 52. Sűrűn üt a bokszoló. 54. Táplál. 55. Fedő alatt, gőz­ben puhít. 57. Majd ha piros hó esik! 59. Minősítési fokozat a cselgáncsban. 60. Az előadásbevételéből a szerzőnek fizetett jog­díj. 62. Kórházi osztály. 63. Messzire. 64. Szaglószerv. 65.... fraus; kegyes csalás. 67. Daloló szócska. 68. Nem engedélyezett. 71. Szégyell. FÜGGŐLEGES: 1. A vaddisznó filmje. 2. Fásult. 3. A tantál vegyjele. 4. Létező, a filozófiában. 5. Megállásra való felszólítás. 6. A malom tölcsérszerű alkatrésze. 7. Ki­rályáról Lalo írt operát. 8. Kettős betű. 9. Rögtön ezután. 10. Papírra vet. 11. Ma­gyar Rádió és Televízió, röv. 12. Elektron- volt, röv. 13. Henger alakúra csavart sült tészta. 18. Aranysárga héjú, zamatos nyári gyümölcs. 21. A gondolat második, befeje­ző része. 22. Szobor témája lehet. 24. Far­mermárka. 25. Alulmarad. 26. Temesi Fe­renc regénye. 28. Üzlet látványos része. 30. Földbe tipor. 32. Szalagcsokor. 34. Kórus tagja. 37. Kis romániai folyó. 39. Kopasz. 42. 8 szénatomot és 10 hidrogénatomot tartalmazó szénhidrogén. 44. ... Wood; orosz származású amerikai színésznő volt. 47. Épinai folyója. 49. A vese orvosi neve. 51. Tói et... (Géraldy). 53. ... Roy; Wal­ter Scott regénye. 55. Társas összejövetel. 56. Valaminek a letakarására való na­gyobb, vékony szövet. 58. Nem romlik meg. 60. Teknővölgy (TROG). 61. Egy­házi szertartás. 64. Cseh férfinév. 66. At­moszféra, röv. 69. London határai! 70. Növényi rész. 71. Szolmizációs hang. 72. A spanyol és a máltai gépkocsik jelzése. A január 14-i rejtvény jó megfejtése: A gyöngeség az egyetlen hiba, amelyen nem lehet segíteni.” Könyvjutalmat nyertek: Szokol Sándor, Pecsenye Béláné, Cseke Kálmánná, Ma- dácsi Katalin, Nyíregyháza; Oláh Józsefné, Lövőpetri; Tassi Ferencné, Komoró; Éles Ferenc, Kék; Képíró Attila, Nyírtura. Az Interspan nyíregyházi márkaboltja aján­dékát nyerte: Máté Lajos, Nyíregyháza. Mai rejtvényünk megfejtésének beküldési határideje: 1995. február 6. Címünk: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. 4401. Intersgea Márkabolt, Nyíregyháza, Pacsirta utca 23-25. Tel./Fax.- (42) 3 J 0-204 TÖRD A FEJED VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (zárt négyzetekben: T, V, L), folytatása a függ. 15 és 21-es sorok­ban. 6. Tova. 7. Folyami átkelőhely. 8. Kés végei! 9. Római 50, 1001. 11. A me­legség. 12. Sír-rög. 14. Vascsavar. 16. Fo- lyónk. 18. Bőg. 20. Személyre vonatkozó kérdés. 21. Fél véka! 22. Üres henger, melynek se alja, se fedlapja. 24. Agg. 25. Országrészlet! 27. Monda. 28. Nem tö­mör. 29. Véredények. FÜGGŐLEGES: 1. Kedvelt gyümölcsünk. 2. Kis... és Nagy... van belőle Fehérgyarmat közelé­ben. 3. Szemlél. 4. Ötvenkét hét. 5. Vissz­hang. 6. Elcipel. 10. Kézzel jelez. 11. Mátka. 13. ...-tak. 14. Takács igéje. 15. Megfejtendő (zárt négyzetben: EL). 17. A Balaton vizét vezeti el. 19. ISRA. 21. Megfejtendő. 23. Évszak. 24. Üt. 26. Vissza: határozott névelő. 27. Helyrag. Megfejtendő: Vízszintes 1., függ. 15., 21. Múlt heti megfejtés: PUSZTA TÉLEN — DOROTTYA Könyvjutalomban részesültek: Kiss Ró­bert Rozsály, Krizán Klaudia, Nyíregyhá­za; Módos Nóra, Balkány, Tóth Kriszti­na, Nyírbátor; Turánszki László, Porcsal- ma; Filep Franciska, Jánkmajtis; Varga Noémi, Géberjén, Csomortáni László, Kisvárda; Somodi Roland, Baktalóránt- háza; Fekete Erika, Nyíregyháza; Kiss Ibolya, Nyíregyháza; Fekete Máté Nagy­halász. HORGÁSZOKNAK Csukák sárga körforgóra Balogh Géza Rakamazon s Tokajban jártam a minap. Még a nagy olvadás előtt, a kemény fagyok kellős közepén, amikor féllábszárig érő hó borította a földeket, a vizeket pedig két- arasznyi jég. Mi lehet vajon most a Nagysúlymoson? — tűnődtem, s eszembe jutottak azok a szép, októberi napok, amikor a csukákat üldöztük a tavon. A Súlymos egy elnyúj­tott vízcsepp formájú tavacska, s fantasz­tikus mennyiségű csukával dicsekedhetett. Volt egy nagy hibája azonban: a partról nem lehetett meghorgászni. Vagyis lehetett, de akkor lépten-nyomon leakadtunk a tó­szélt széles sávban övező hínárban, béka­szőlőben. Ha tehát csukát akart fogni az ember, be kellett gázolnia a vízbe. Persze csak a combcsizma, vagy a melles nadrág jöhetett szóba, mert a húsz-harminc cen­tis víz majd félméteres iszapot takart, rög­tön térdig süllyedtünk benne. A helybéliek harmincasával, negyvene­sével fogták a csukákat. Nem nagyokat, olyan harminc dekásakat, de akadt azért köztük két-három kilós is. És szinte minde­gyik egy apró, sárga körforgóra jött. Mi idegenek dobálhattunk mindent. Éinn Ra- palát, francia voblert, mindenféle flancos tá- molygókanalat, nem és nem akart jönni a csuka. Csak arra a sárga körömvillantóra. Hol az ördögben lehet szert tenni erre a csodaforgóra!? Hát a nyíregyházi KGST- piacon! Egy rendes Rapala árából két tu­catnyit is kaphat az ember, a munkácsi, ungvári ruszinok táskaszámra hordták át hozzánk egy időben. Mi azonban már nem találtunk egy darabot se. Végül az egyik rakamazi fodrásznál bukkantunk néhány­ra. Loholtunk le boldogan a vízre, de ugyan­csak lefelé ballagott már a nap, így aztán nem fogtunk semmit. Két nap múltán azonban már időben érkeztünk. Három nyamvadt csukácska jött, estére beugrot­tunk megint a fodrászhoz. Hát mit csodál­koznak, nézett nagyot. Ha maguknak min­den áldott nap rántott húst adnának, nem ráunnának!? így van azzal a csuka is. Most például ezzel a nagy, piros csíkos körfor­góval fogják. Visznek belőle? Vittünk. Azonban hiába volt minden. Ott, a Nágysúlymoson halat csak a raka- maziak fogtak. Akkor szörnyülködtünk, hogy nem tartják be a korlátozást. Szóvá is tettük persze, azzal védekeztek, úgyis ki­fagynának a télen. Vajon hányán vészelték át a húszfokos hidegeket? A Nagysúlymoson, meg a töb­bi tavon, holtágon. A válaszra még vár­nunk kell vagy két hónapot.

Next

/
Thumbnails
Contents