Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-26 / 22. szám

1995. január 26., csütörtök HAZAI HOL-MI Esélyt adhat a génterápia Az ország egyik szakgondozó központja Nyíregyházán • Brit tudósok sikere Az élettani folyamatot bemutató ábra a tudományos felfedezést közlő folyóiratból Reuter-illusztráció Hóolvadás után Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Eddig gyógyíthatatlannak minősü­lő genetikai betegség kezelé­se kecsegtethet reménnyel brit kutatók nemrégiben közzétett felfedezése nyo­mán. A cisztás fibrózis a má­sodik leggyakoribb anyag­csere-betegség, amely a tü­dőben, a bélben keletkező, besűrűsödött nyák által okoz szerteágazó problémát a szervezetben. Magyarországon átlagosan minden háromezeröt-századik újszülött jön a világra cisztás fibrózissal. Megyénkben 52 gyermek életkilátásait javítják a kezelésekkel. Az ország egyik szakgondozó központja éppen Nyíregyházán található, dr. Dolinay Tamás, a megyei kórház Il-es gyermekosztályá­nak vezető főorvosa irányítja. Őt kérdeztük a mostani felfe­dezés tudományos és gyakor­lati hasznáról. Elváltozások A cisztás fibrózisban szenve­dő gyermekek szüleinek ké­szített tájékoztató könyvből kiderül: az orvosok sokáig azt hitték, nem önálló betegségről van szó. 1936-ban Svájcban különítették el először a több hasonló kórképtől és rájöttek, hogy bizonyos légúti tünetek és emésztési zavarok társulva egymással, mindig súlyos, az általános kezelési eljárásokkal dacoló, s azonos lefolyású be­tegséget hoznak létre. Kimu­tatták: az elsődleges kóros fo­lyamat a külső elválasztású mirigyek működésében talál­ható és ennek következtében lépnek fel többek között az emésztőrendszeri és a légúti elváltozások. Igazolódott, hogy az USA-ban ezer új­szülöttközül 1, Svájcban 1400 közül 1, Németországban 1200 közül 1, Franciaország­Automata Nyíregyháza (KM - R. J.) — A pénzforgalom kor­szerű, biztonságos mód­szereinek elterjesztése ér­dekében a lakossági folyó­számla-tulajdonosok által igénybevehető újabb bank- jegykiadó automatákat he­lyez üzembe Nyíregyházán az OTP Megyei Igazgató­sága. A Nyírcentrum épületé­ben felállítandó berende­zés a korábbinál fejlettebb változat, mivel a pénzfel­vétel mellett a számlára befizetést is lehetővé tesz. A gép — ami egyébként éjjel-nappal az ügyfelek rendelkezésére áll — ilyen esetben borítékot ad ki, ar­ról leolvasható, milyen el­járással lehet a kívánt ösz- szeget a számlára juttatni. A Sóstói úti kórházba is szállítottak pénzforgalma­zó berendezést a dolgozók, a betegek és látogatóik ki­szolgálására. Mindkét au­tomata várhatóan január 30-án kezdi meg rendel­tetése szerinti működését. A pénzintézet megyei ta­pasztalatairól szólva dr. Szalóki Lászlómé osztály- vezető elmondta: a lakos­ság körében terjed a jegy­kiadó automaták használa­ta és ma már olyanok is igénybe veszik, akik elein­te idegenkedtek ettől a szolgáltatástól. Mándok-Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Nem kétséges, egy épület állaga akkor indul rohamos romlásnak, ha nem használják, nem lakják. A mándoki kastély pedig már nyolc éve „lakatlan”. Az önkormányzat, akárcsak korábban a tanács, mint tulaj­donos, nem tudott vele mit kezdeni. Célszerűnek tűnt tehát, hogy eladják. Erre 1993 novemberében sor is került. A vevő: dr. Bacskulin Jó­zsef, a Magyar-Japán Turáni Szövetség képviseletében (külföldi állampolgár). A vé­telárat a vevő ki is fizette. Az előszerződés értelmében a ve­vő köteles gondoskodni a kas­tély felújításáról, karban­tartásáról, a park rendbetételé­ről. A kastélyon — a helyszíni szemle tanúsága szerint — azonban semmi nyoma annak, hogy gazdája volna. Az állag- megőrzés tekintetében nem történt semmi. Igaz, a dolog adminisztrációs része még rendezetlen. — Egyelőre még kétségeim vannak afelől — mondja Szat­mári István, az Országos Mű­emléki Felügyelet megyei ve­zetője -—, hogy jó gazdája lesz-e a kastélynak. Egy újabb, véglegesnek tekinthető szer­ződés megkötéséről hallot­tunk, ám a szerződést hozzánk még nem juttatták el. Jelen pil­lanatban még érdemben nem tudok nyilatkozni arról, hogy amely bevonja a hörgőrend­szer falát. Ezért gyakoriak a gyulladások, majd ezek követ­keztében elégtelenné válik a szervezet oxigénellátása. Ha­sonló folyamat játszódik le az emésztőrendszerben is. Az átörökítés — Mivel a szervezetben leját­szódó folyamat visszafordít­hatatlan, az orvos előtt három lehetőség áll — folytatta Do­linay Tamás. — Egyrészt a ge­netikai tanácsadáson felhívják a szülők figyelmét az átörökí­tés kockázatára, amely az anya és az apa génpárjait figyelem­be véve, ha mindkét szülő génhordozó, négy lehetséges utódot figyelembe véve, egy biztosan egészséges, egy be­teg, kettő pedig egészséges, de hordozza a hibás gént. Ha már ezzel a betegséggel jött világra hozzájárulunk-e a dologhoz. Ha garanciákat kapunk a fel­újításra és a hasznosításra vo­natkozóan, akkor, természete­sen más a helyzet. Az 1993-ban kötött előszer­ződés „bökkenője”, hogy a ve­vőnek 1996. december 31-éig kell a felújítást elvégezni. A megállapodást tehát nem lehet megtámadni a határidő lejár­táig. A barokk kastélyt Forgách Ferenc gróf építtette a XVIII. század végén. Az idők során többször is átalakították: külö­nösen tanyasi kollégium „ko­rában”. Négy esztendeje tűz ütött ki: a tűzoltók gyors bea­vatkozásának köszönhető, hogy nem égett le az egész te­tőszerkezet. Viszont így is ala­posan megrongálódott. Amió­ta lakatlan, prédája lett a tolva­joknak. az újszülött, korszerű gyógyá­szati lehetőségekkel, minőségi életben tartással, (fizioterápia, inhaláció, vitamin-, enzim- és kalóriapótlás, stb.) kezeljük a gyerekeket. A harmadik lehe­tőség a génterápia, amely tel­jesen új irányt ad a betegség kezelésének. A British Medical Research Councilban közzétett felfede­zés szerint brit tudósok siker­rel folytattak génterápiás ke­zeléseket. A módszer lényege, hogy apró zsírcseppek (lipo- szómák) segítségével normális géneket juttatnak a betegekbe. A pozitív töltésű liposzómák a légutakon keresztül összekap­csolódnak a negatív töltésű DNS-sel. Az öröklésért felelős DNS a sejtmaghoz kerül, ahol egy új gén épül be a sejt DNS- ébe, létrehozva egy fehérjét, amely gondoskodik a légutak nedvességéről és tisztaságáról. Korai felismerés A brit kutatók tudományos fel­fedezése minden bizonnyal ki­váltja a gyakorlati megvalósí­tásért felelős szakemberek ér­deklődését. Addig azonban ezt a komoly genetikai betegséget igyekeznek minél koraibb életszakaszban felismerni, szakszerűen kezelni, hogy a felnövekvő gyermek minél kevésbé érezze magát hátrány­ban egészséges társaihoz vi­szonyítva. Az átlagosnál jóval nagyobb törődést, gondozást igényel ez a szülők részéről is, épp ezért alakítottak meg a cisztás fib­rózisban szenvedő gyermekek szülei egy csoportot, amely módszertani, lélektani tanács­adással is próbál segíteni a sorstársakon. Érdekes megfi­gyelést tett Dolinay főorvos: a tartós betegségben szenvedő gyermekek szülei gyakrabban válnak el és majdnem mindig az anya vállalja magára a lé­nyegesen nagyobb fizikai, ér­zelmi és anyagi terhet a beteg gyermek gondozásából. Ami mozdítható, jóformán mindent elvittek már belőle. Felszedték a parkettát is. Szin­te teljesen „kibelezték”. Most már az ablakkereteken, ajtó­kon a „sor”. Sajnos, szemünk láttára kerül egyre rosszabb ál­lapotba. Bár az önkormányzat — állítólag — állított ide őrt, a kibelezést megakadályozni nem tudják. — Négy éve még maximum ötvenmillió forintba került volna a kastély felújítása, a park rendbetétele — mondja Szatmári István. — Azóta az állagromlás, az anyagáremel­kedések miatt ma már valószí­nűleg a nyolcvanmillió is ke­vés lenne. — A felújításnak a tervdo­kumentációját már korábban elkészíttettük — mondja Szat­mári István —, tehát lenne mi­hez nyúlni, mivel indulni. Györke László L ehangoló látvány így, hóolvadás után a vá­ros. Nem csak azért, mert a fehér szín szebb, mint a szürke ezernyi árnyalata. Hanem azért is, mert amit a „jótékony” hó eltakart,most előhujt. Előbujt a sok hul­ladék, szemét, amit kedves honfi- és nem honfitársaink még havazás előtt elhullat­tak szinte a város egész te­rületén. Aztán a hóra is került, de mert fehér volt, nem tűnt annyira fel. Most, hogy a két szemét együtt van, túlságosan is soknak tűnik. Gondolom, nem csak nekem. A hóolvadás általában a tavasz közeledtét jelzi. Most azonban ez még odébb van, hisz aligha várhatunk ta­vaszt januárban, A tél első komolyabb támadását tehát túléltük. Egyéb tanulság is akad bőven. Mindjárt az el­ső, hogy bizony Nyíregyhá­zán — különösen a tömbhá- zak környékén — nem na­gyon szeretnek havat lapá­tolni. Sem intézményesítet­ten, sem maszekalapon. Természetesen most is, mint mindig, maximális tisztelet a kivételeknek! De, sajnos, nem a kivétel a jellemző. Mint ahogy mondani szo­kás: a kivételiék) erősíti(k) a szabályt. Mikor havazott, elmerült lábbelink a hóban. Aztán letapostuk, korcso­lyapálya lett belől. Most, hogy olvad, nyakig fröcs­köljük fel magunkat a la­tyakkal. Mennyivel előrelátóbbak voltak például Mándokon, ahol közvetlenül a legna­gyobb havazás után jártam. A járdákat mindenütt leta­karították. Nem a közhasz­nú munkások, hanem a la­kók. Mert máshoz szoktak. Számukra a lakás nem a kü­szöbnél kezdődik. Akkor nem kellett gázolni a nagy hóban, nem volt korcsolya­pálya később a járda. Most meg biztosan már száraz.-m—, lgondolkodtató,hogy í-j az idősebb emberek i J sokszor megkopott egészségi állapotuk ellenére hamarabb kézbe veszik a seprűt, a lapátot; miközben az erejük teljében lévők kö­zül sokan fittyet hányák ar­ra, mi van a küszöbön túl. Száznál is több... ...vízmüvet kell korszerűsí­teni a megyében. Olyano­kat, amelyek már elmúltak tizenöt évesek, ugyanis ezek már nem felelnek meg az európai szabványnak. Bátorliget... ...lakossága fokozatosan elöregszik. Ezt igazolja, hogy a település mintegy 870 lakosa közül 470 a nyugdíjasok száma. (KM) Az ófehértói... ...önkormányzat tavaly 70 millió 893 ezer forintos működési költségvetéséből 10 millió 678 ezer forintot fordított szociális felada­tokra. (KM) Káré János... ...nyírteleki festő vendége megyénkből annak a kiállí­tásnak, amelynek megnyi­tójára január 28-án kerül sor Budapesten, a Magyar Honvédség Művelődési Háza Sissi kávéházának kü­löntermében. (KM) Az elme ereje... ...címmel tart előadást a pszichokibemetikáról Vida Erzsébet a nyíregyházi Vá­ci Mihály Művelődési Köz­pontban január 30-án 18 órától. Szó lesz a stressz ke­zeléséről, a negatív diszhar­mónia átprogramozásáról, a rossz szokások elhagyásá­ról és a betegségek megelő­zéséről. Még e hónapban... ...a magyar hajózás törté­nete témában három külön­böző címletű és témájú bé­lyegsor— 100 éves a MA­HART; 150 éves a tiszai gőzhajózás; 200 éve szüle­tett Vásárhelyi Pál — első címletét adja ki a Magyar Posta. A 22 forint névérté­kű bélyeget Varga Pál gra­fikusművész tervezte. A bélyeg az Állami Nyomda Rt.-ben készült 750 pél­dányban. — A Posta pályá­zatot hirdetett gyermekek­nek: 1995 karácsonyára bé­lyeg készüljön. A határide­je: 1995. január 31. (KM) Szatmári véradók Fehérgyarmat (KM) — Tavaly a fehérgyarmati tér­ségben 2985-en jelentkez­tek véradónak, azaz a térség lakosságának 7 (!) százalé­ka. Ebben kifejezésre jut egyrészt az itteni emberek segítőkészsége, áldozatvál­lalása, másrészt pedig az érintett önkormányzatok, munkahelyvezetők, önkén­tes szervezők hozzáállása — hallottuk Karácsony Margittól, a Vöröskereszt területi titkárától. A térségből 1994-ben 189 véradót tüntetettek ki, a helyi közösségek vezetői anyagiakkal is elismerték — pénzjutalmak, ajándék- tárgyak, jutalomkirándulás stb. — áldozatvállalásukat. Talán ez a kis odafigyelés, mely azonban messze el­marad attól az elismeréstől, melyet a többszörös vér­adók megérdemelnének — hozzájárul ahhoz, hogy többen legyünk olyanok, aki segítenek a bajbajutot­takon. 1995. január 4-én és 11- én a tunyogmatolcsiak „vizsgáztak” jelesre, hiszen a két napon a lakosságnak közel 6,5 százaléka, azaz 172-en jelentkeztek vér­adásra. Az eredmény kimagasló: az országos és megyei át­lagnak közel 4 százaléka számít donornak. Mind­ezért köszönet illeti meg nemcsak a véradókat, ha­nem az önkormányzati, egészségügyi dolgozókat, a vöröskeresztes szervezőket egyaránt. Kibelezik a mándoki kastélyt A mándoki Forgách-kastély 1995 januárjában A szerző felvétele KÖZELEBB A GYÓGYÍTÁSHOZ Brit tudósok szerint siker koronázta a kísérleteik! a világ első génterápiás vizsgálatait a cisztikus fibrózis kezelésében. A módszer lényege, hogy apró zsírcseppek (liposzómák) segítségével A normális géneket juttatnak a betegbe. 9< Légutak: Oxigént szállítanak v a tüdőbe. M A cisztikus fibrózisban szenvedőkben a hibás gén a bélelő sejteken csatornákat hoz létre, amelyek — mivel | nyirkossá teszik — elzárják a léautakat. A LÉGUTAK BELSEJÉNEK FELSZABADÍTÁSA Liposzómák: Pozitív töltésűek, összekapcsolódnak a negatív töltésű DNS-sel DNS: ff A beépült IKl szállító génnel \fV A liposzóma/DNS egybeolvad a sejthártyával. N. m seithártva­A DNS a sejtmaghoz kerül, ahol egy új gén épül be Lehetóvé teszi sejt DNS-ébe, létrehozza a CF transzmembrán regulátor nevű a sejtműködésben fehérjét. Ez biztosítja a légutak nedvességét és tisztaságát. részt vevő anyagok ki- és beáramlását. órás: British Medical Research Council REUTER r ban 1600-2000 közül 1 jön így a világra. — A betegség súlyosságá­nak megértéséhez vázolnunk kell a biológiai, élettani fo­lyamatokat — fogalmaz Doli­nay főorvos. — A tüdő lég- utainak falát nyálkahártya bo­rítja, melynek mirigyei ál­landó váladéktermeléssel gon­doskodnak a légutak nedvesen tartásáról. Ez egy védőréteget jelent a légutakba kerülő szeny- nyező anyagok, porszemek és fertőző kórokozók ellen. A nyálkahártya felszínén parányi csillószőrök az állandó kifelé irányuló mozgásukkal ezt a védőréteget a külvilág felé mozgatják. A cisztás fibrózis esetén az alapelváltozás a nyálkaterme- lő mirigyek működésében van: az egészséges helyett egy sűrű, tapadós nyák képződik,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents