Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

1995. január 25., szerda CSUPA ÉRDEKES Kelei-Magyarország 15 Szatmárból a Három kívánságba Akadtak közel hasonló korú gyerekek, akikből összeállt egy ütőképes zenekar Mátészalka (M..K.) — Nem kis esemény lesz a Kölyök Band zenekar életében a január 28-án 15.05 órakor kezdődő Három kívánság a Tv2 programjában. A gye-, rekek különleges kívánság- műsorának műsorvezető forgatókönyvírója Dévényi Tibor miután hitelt érdem­lően tájékozódott a szatmári gyerekzenészek felkészült­ségéről, Bujdosó Iván gyár­tásvezetővel és Vadkerty Ti­bor szerkesztő rendezővel egyetértésben fogadta a fiákat. Természetesen a tv-szereplés- nek előzménye is van. A legil­letékesebb a mátészalkai Kal­már utcai kisovodás Kovács Balázs édesapja. — Örökmozgó kisfiúnk még alig volt hároméves, ami­kor felfedeztük a hangsze­rekhez való vonzalmát. Alig egy éve, hogy a Jézuskától egy dobfelszerelést kért, amit egy régi ismerőstől sikerült meg­szerezni. Balázska azóta is töretlen lelkesedéssel dobol, énekel. Szerencsére akadtak közel hasonló korú gyerekek Mátészalkán, a szólógitáros Fehérgyarmaton, akikből vé­gül is összeállt egy ütőképes zenekar. Aki valaha fogott már a ke­zébe hangszert, az tudja, hogy a sikerért mindenkinek na­gyon meg kell dolgoznia. Kü­lön szerencse, hogy a kezde­tekkor még alsó tagozatos gyerekek többsége zeneisko­lában is tanul. Szabó Attila a mátészalkai zeneiskola tanára, illetve a mátészalkai Szinkron együttes több tagja szinte sze­mélyes ügyének tekintette, hogy a Kölyök Band zeneileg is a lehető legjobbat nyújtsa. Több mátészalkai szereplés a Nyírségi Ősz gálaműsorában való fellépés, hajdúsági stú­diófelvétel jelezte az eddigi ál­lomásokat. Majd 1995. január 20-án pénteken délelőtt a bu­dapesti tv-felvétel követke­zett. A Band tagjai kívánságait ugyanis elfogadták a műsor gazdái. Ezt a műsort bárki hallhatja. A Nagymező utca egyik közismert kulturális intézmé­nyében rendezkedtek be a tévések. Kora reggelre várták kamerapróbára a kis zenésze­ket. Az ezt megelőző napon viszont ónoseső, fagyás, hó­esés nehezítette a közúti köz­lekedést. A nagy igyekezet nem egy gyerek egészségét kezdte ki, de amikor színpadra léptek, már semmi gond nem volt. Akik január 28-án nézik a Három kívánságot, ott lát­hatják a Kölyök Band zenekart (Balogh Ferenc basszusgitár, Kovács Balázs dobok, Nagy István ének, Pénzes Máté bil­lentyűsök, Tóth Péter ének, ő az egyetlen fehérgyarmati szó- lógitár). S természetesen hall­hatják is a szatmári gyereke­ket. A közönség tanúja lehet amint Fodor Gábor művelődé­si miniszter basszusgitárt vesz a kezébe, s a gyerekekkel együtt elhúzza a nótáját az arra igényt tartóknak. A népszerű rockénekes Somló Tamással is fellépnek, de bemutatkoz­nak egy saját szerzeménnyel is. S mivel a nyíregyházi Teji­par egyik szponzora az együt­tesnek, így jóvoltukból Túró Rudit is osztogatnak a lelkes nézőknek. Gondolatban min­den őket megnéző tv-nézőnek is. Michelangelo és kora bünozoi Változtatott a terven, a modell alig hasonlít a megépült Szent Péter-bazilikához (MTI-Panoráma) — Négy­száz évvel ezelőtt Michelan­gelo sikeresen oldott meg egy bűnözési problémát, amely Rómát fenyegette. Ezt úgy érte el, hogy megváltoztatta a Szent Péter-bazilika ter­veit. A washingtoni Orszá­gos Szépművészeti Múzeum­ban most egy modellen látható, mit változtatott Michelangelo a pápa elkép­zelésén. 1540-ben ugyanis a pápa elképzelése az volt, hogy- az építendő bazilika három olda­lát széles körfolyosók vegyék körül. Ezek á körfólyo'sók most a Washington! kiállításon láthatók. A fából készült mo­dellen öt méter magasak a fo­lyosók. Michelangelo bűnö­zést meghiúsító terveiről Hen­ry A. MiHon, a washingtoni: múzeum igazgatója mesélt az AP amerikai hírügynökség munkatársának. III. Pál. pápa azt kívánta, hogy Michelangelo építse fel a Szent Péter-bazilikát, a mű­vész azonban nem akarta ezt a . munkát elvállalni. Főleg a templom .körüli körfolyosók tervétől húzódozott. A pápa viszont azért kívánta U folyo­sókat megépíttetni, hogy kis kápolnákat helyezhessen el bennük: Ezekben- a kápolnák­ban gazdag hívők végezhették volna ájtatosságukat, és termé­szetesén nagy összegekké! já­rulták volna hozzá á bazilika építésének költségeihez. Michelangelo kijelentette, hogy áköifolyósók elvennék a világosságot az épülettől és az így keletkező sötétség kitűnő lehetőséget adna a bűnözés­hez. A lehető bűncselekmé­nyek között olyanokat idézett, amelyek képet adnak a re­neszánsz korabeli Rómáról: száműzöttek menedékhelye, hamis pénz elrejtése, apácák megerőszakolása. Michelan­gelo szerint esténként 25 őrre lenne szükség, hogy megtisz­títsák a körfolyosókat a bűnözőktől. A pápa továbbra is ragasz­kodott a folyosókhoz, s végül parancsot adott Michelan­gelónak. A pápai parancsot a XVI. századbeli Rómában nem lehetett visszautasítani. Michelangelo azonban egy­szerűen eltüntette a tervekből a körfolyosókat, úgyhogy azo­kat nem is építették meg, Giorgio Vasari, a reneszánsz művészek életrajzírója azt írta Michelangelónak: — Uram, Ön megmentette a Szent Péter-bazilikát a tolva­joktól és egyéb bűnözőktől. A Washingtonban most be­mutatott, fából készült mo­dellen láthatók a körfolyosók. A modellt idáig a Vatikánban őrizték. Amikor a faanyag rot­hadni kezdett, 1990-ben Gio­vanni Agnelli, a Fiat vállalat elnöke egymillió dollárt ado­mányozott, s ebből a pénzből néhány év alatt restaurálták a modellt. Michelangelo egyébként annyit változtatott a terven, hogy a modell alig hasonlít a végül megépült Szent Péter- bazilikáhóz. Begyűjtik a szobrokat (MTI-Panoráma) — Taj­vanon egy megyei vezető el akarja távolíttatni a szi­get korábbi államfőjének, Csang Kaj-sek marsallnak 300 szobrát. Ju Cseng- hszien, a sziget déli részé­nek kormányzója, aki el­lentmondást nem tűrő dik­tátorként jellemzi Csang Kaj-seket, saját állítása szerint azért akarja eltávo­líttatni körzetének park­jaiból és iskoláiból a vezér szobrait, hogy elősegítse egy politikai mítosz felszá­molását. Csang és az általa vezetett nacionalisták elve­szítették a polgárháborút Mao Ce-tung kommunis­táival szemben, és Kína szárazföldi területeiről Tajvan szigetére menekül­tek, ahol Csang 1950-től haláláig, 1975-ig az ál­lamelnök tisztét töltötte be. Csang fiának és egyben utódjának 1988-ban bekö­vetkezett halála óta tért nyert az ellenzéki Demok­ratikus Haladó Párt (DPP), amelyhez Ju Cseng-hszicn is tartozik. Ju nem akarja magsemmisíttetni a szob­rokat, amelyek között szá­mos művészi vagy történe­ti értékkel bíró alkotás is akad, hanem egy emlék­parkba gyűjletné őket ősz-, sze Fengsan városában. Hívei arra hivatkoznak, hogy a szigetország az ő vezetése alatt vált jelentős gazdasági hatalommá. Harasztosi Pál felvétele i Z!"i <\ 1 /E i * „ ■ A palota teraszán Dr. Horváth Sándor 1942 szeptemberében a sors öt tizennyolc éves diá­kot hozott össze egymással Miskolcon. Zoltán volt a legidősebb, a miskolci taní­tóképzőben utolsó vizsgái előtt állt, Zsuzsa, Márta és Feri — teljes nevén Rónai Ferenc — gimnáziumi érettségi előtt álltak. Jóma­gam elsőéves jogász voltam a Miskolci Jogakadémián. Mind az öten az irodalom, a művészetek szerelmesei voltunk, ez hozott össze, és tett jóbarátokká minket. És még valami. Mind az öten gyűlöltük az erőszakot, a háborút, minden művésze­tek sárbatipróját, és az em­beri méltóság, az emberi szabadságjogok vérbefojtó- ját. Zoltán pedagógusnak ké­szült, Márta újságírónak, Zsuzsa színésznő szeretett volna lenni, jómagam pedig regényíró. Rónai Feri élt, halt a színművészetért, ő színész szeretett volna len­ni, álmai netovábbja az volt, hogy évtizedek múlva amolyan színházigazgató rendező váljék belőle, aki maga válogatja és rendezi a színház darabjait. Úgy éreztük, hogy egy békés, emberibb társadalmi rend megteremtéséért ne­künk is tenni kell valamit. 1942-43 telén egy gimnázi­umi irodalmi tanár vezeté­sével több előadást szervez­tünk a. Diósgyőri Vasgyár­ban. Soha nem felejtem el azt az estét, amikor a szűk kis iskolateremben mintegy százötven fejkendős mun­kásasszony hallgatta Márta előadását az anyai hivatás­ról. Utána Feri szavalt Ady verseket: „Fénye sincs ma szemének, Feketéje a hajának, Töpörödött, béna asszony Az én édes jó anyám.” Feri imádta édesanyját, aki nagyon vallásos volt, és ebben a szellemben nevelte fiát is. Ma is előttem áll a kép — anya és fia — amint együtt térdepelnek a római katolikus templom oltára előtt, és áldoznak. Egy alkalommal a Mis­kolci Színházban szervez-. tünk diákelőadást. Többek között a Bánk Bánból hang­zottak el részletek. A dísz­leteket és a kosztümöket a színház kölcsönözte ne­künk, a lányokat Komíós Juci, a fiúkat pedig Besse­nyei Feri tanította be. Mindketten fiatal, kezdő színészek voltak akkoriban Miskolcon. Melinda szere­pét Zsuzsa, Bánk Bán sze­repét pedig Feri alakította. Rónai Feri érettségi után, 1943-ban előbb a Népszava szerkesztőségében dolgo­zott, majd kezdő színész lett egyik pesti színháznál. 1944 őszén kapcsolatba ke­rült Varga Károllyal, aki a 14/2. sz. kisegítő karhatal­mi alakulat parancsnokhe­lyettese volt, és az egyen­ruha és a katonai okmányok leple alatt szervezte a cso­port fegyveres harcát a fa­siszták ellen. Hamis ira­tokat gyártottak az üldözöt­tek megmentésére, nyilas járőröket fegyvereztek le, német telefonvezetékeket tettek tönkre. A Feri által vezetett fegyveres csoport részt vett a Thököly úti nyi­lasház megtámadásában, és az ott őrzött hazafiak kisza­badításában. Sajnos a Gestapo lelep­lezte a század illegális tevé­kenységét, és csak az utolsó pillanatban sikerült meg­szökniük a laktanyából. Rónai Feri kis csoportjával a Vilmakirályné úton pró­bálta magát átvágni a front­vonalon. A gestapo és a nyilasok azonban rájuk bukkantak, elfogták és a vár kazamatáiba zárták őket. Húsz napon át tartó kínzás és vallatás után 1945. janu­ár 26-án a kormányzói pa­lota teraszán kivégezték a nyilasok a még félig gyerek ellenállókat. Rónai Ferenc húsz éves volt ekkor. Mikor néhány nap múlva megin­dult az utolsó roham a vár ellen, a támadó katonák a hegyoldalban tizenegy fia­tal magyar véres holttestére bukkantak. Emléküket egy márványtábla őrzi a kivég­zés színhelyén, néhány el­sárgult fénykép a Hadtörté­neti Múzeumban a világ­háború mártírjainak sorá­ban, meg az egykori diák­társak emlékezete. Amerika öregszik (MTI-Panoráma) — A mai kerékpárutak fél év­század múlva tolószékutak lesznek, vagy ősz hajú ke­rékpárosok hajtanak rajta — írja az AP amerikai hír- ügynökség. A legújabb né­pességnyilvántartási tanul­mány ugyanis azt jósolja, hogy ötven év múlva az amerikaiak húsz százaléka 65 év feletti lesz. A statisztikai kiadvány szerint az Egyesült Álla­moknak jelenleg 261 millió lakosa van. Ez a szám 2000-re 276 millióra, 210- re 300 millióra és 230-ra 392 millióra növekszik. A várható átlag életkor a 2050. évre a jelenlegi 76,3- ról 82,6-ra emelkedik a népességnyilvántartó becs­lése szerint. Milyen vál­tozások várhatók az USA életében? — tette fel a kér­dést Longino professzor a észak-karolinai orvosi egyetem profeszszora. — Annyi bizonyos —je­lentette ki —, hogy nem fogjuk használni az ilyen kifejezéseket, mint korához képest jól néz ki. A 80 éves és annál idősebb emberek száma különösen gyorsan növekszik. 1993-ban ennek a csoportnak a létszáma 3 milliót tett ki. 2050-ra 19 millió ilyen idős ember él majd országunkban. Élképzelhető-e, milyen árucikkek jelennek meg majd a piacon? Kerék­párok helyett mindenesetre mind több tolókocsit fog­nak gyártani. Az idős em­berek nagy része azonban nem lesz másoknak kiszol­gáltatott. Nem lehet például élőre látni, hány éves kor­ban mennek a dolgozók nyugdíjba. Az egészséges öregek ugyanis sokkal to­vább fognak dolgozni, mint jelenleg. Annyi minden­képpen bizonyos, hogy idősebb embereket fogunk középkorúnak nevezni, mint jelenleg. x Csarodai csendes idill

Next

/
Thumbnails
Contents