Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

1995. január 25., szerda KÖZÉLET, Kelet-Magyafország 5 Egy fenékkel két lovon Balogh József Nyíregyháza (KM) — Az ön- kormányzati választások vég­eredménye ismét lehetőséget kínált a pártoknak arra, hogy lemérjék népszerűségüket, a választóknak meg arra, hogy újból rácsodálkozzanak: a vá­lasztásokat megelőző egymás elleni kampány után hogyan léptek koalícióra ideológiájuk­ban, programjukban nehezen összeegyeztethető pártok. Me­gyénkben például a Szabad Demokraták Szövetsége a me­gyei közgyűlésben a jobbkö­zépnek nevezhető polgári szö­vetséggel szövetkezett a szoci­alisták ellen, a városi önkor­mányzatban pedig a szocialis­tákkal a jobbközép ellen. Kü­lön érdekesség, hogy Szentesi Péter és Barta László minkét koalícióban ott lesz. Hogyan lehet egy fenékkel két lovon ülni? — erről beszélgettünk Barta Lászlóval, a szabadde­mokraták ügyvivőjével. — Ha országos kitekintés­ben szemléljük a megyei ön- kormányzatokat, illetve a me­gyei jogú városokat, azt látjuk, hogy meglehetősen színes a paletta. Van ahol a Magyar Szocialista Párt összeállt a konzervatívokkal, van ahol a konzervatívok a szabad de­mokratákkal léptek szövetség­re. Nem kirívó tehát az, hogy Nyíregyházán a Szabad De­mokraták Szövetsége a szocia­listákkal szövetkezett, a me­gyei önkormányzatban pedig a választási polgári szövetség­gel. Meggyőződésünk, hogy az elkövetkezendő négy évben a fő hangsúly nem arra helye­ződik, hogy ki kivel, esetleg ki ellen állt össze, hanem arra, hogy Nyíregyházán a városla­kókért, a megyei önkormány­zatban pedig a megyééért fo­gunk dolgozni, függetlenül at­tól, hogy a képviselők az ülés­teremben melyik oldalon ülnek. Barta László Balázs Attila felvétele □ Hol és milyen szinten szü­letett a döntés az együttműkö­dés kialakítására? — Nyíregyháza esetében a nyíregyházi taggyűlés hozta meg azt a döntést, hogy a Ma­gyar Szocialista Párttal és a függetlenekkel vezetjük együtt a várost, a megyei ön- kormányzat esetében pedig a megyei egyeztető tanács, ahol többségében a vidéki küldöt­tek foglalnak helyet. így tehát már a döntés meghozatalakor kettéválasztotta a tagság aka­rata, hogy a két közgyűlésben a szabaddemokraták melyik oldalon dolgozzanak. A me­gyei egyeztető tanácsban azu­tán született a döntés, hogy Zi­lahi Józsefet, a megyei közgyűlés elnökét 60:40 szá­zalékban elnöknek választotta meg az alakulóülésen a képvi­selő-testület. Azzal a szándék­kal fogadta el a Szabad De­mokraták Szövetsége a Polgá­ri Választási Szövetség ajánla­tát, hogy határozott és stabil megyei vezetés jöjjön létre. Felelősséget vállalunk a me­gyei önkormányzat vezetésé­ben és bízunk abban, hogy minden képviselővel és min­den párttal együtt tudunk mű­ködni a megye felemelkedése érdekében. □ Milyennek látja a megyei közgyűlés összetételét? — Ha megnézzük a 48 kép­viselő személyi, szakmai ösz- szetételét, az is bizakodásra ad okot, hiszen van volt államtit­kár, van jelenlegi és volt or­szággyűlési képviselő, de szép számmal szerepelnek polgár- mesterek is. Meggyőződésem, hogy a megyei közgyűlésben nagyon komoly szakmai mun­ka fog folyni, ennek is meg­vannak a személyi feltételei. Azzal pedig, hogy dr. Zilahi József lett a megyei közgyűlés elnöke, olyan megyei vezetőt választott a közgyűlés, akinek harmincéves gyakorlata van a közigazgatásban. A társadalmi alelnökök között pedig vannak a parlamenti pártok ellenzéki oldaláról és az SZDSZ révén a kormánypártok részéről is. Tehát együtt és közösen tu­dunk a parlamentben a kor­mánykoalíció oldaláról és az ellenzék oldaláról lobbizni. Ezért tartható szerencsés felál­lásnak, ami itt történt Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. □ Az előző négy évben Ön a nyíregyházi önkormányzati képviselő volt, de gyakran megfordult a megyei közgyűlé­sen is. Lát-e esélyt arra, hogy a következő négy évben haté­konyabban tud működni a két testület? — Ha a finanszírozás dol­gait nézzük, nehezebb helyzet­ben van most a megyei önkor­mányzat, mint 1990-ben volt. Viszont várható az, hogy az önkormányzati törvény felül­vizsgálatánál a megyei önkor­mányzat feladatokat, hatáskö­röket és bízom abban, hogy ezzel pénzt is fog kapni. Ezál­tal megnő a megyei önkor­mányzat súlya és szerepe a közéletben. Meggyőződésem: azzal, hogy a Magyar Szo­cialista Párt most kimaradt a megyei vezetésből, nem jelen­ti azt, hogy kivonul a megye felemelkedéséért folytatott munkából. A tárgyalások so­rán mi folyamatosan azt érzé­keltük és tapasztaltuk, hogy a MSZP konstruktív ellenzék­ként kíván tevékenykedni a megyei önkormányzatban. Ha ez tényleg így lesz, az MSZP tíz egyéni országgyűlési kép­viselője a 48 megyei képvise­lővel az elkövetkezendő négy évben keményen kiáll a par­lamentben, vagy a lobbizások során a minisztériumokban, meggyőződésem, hogy ered­ményesen képviseljük a terü­let érdekeit. □ Végezetül egy SZDSZ-re vonatkozó kérdés: milyennek értékeli pártja választási sze­replését? — Ha a számadatokat néz­zük, akkor 1990-ben a SZDSZ- nek egyetlen polgármestere volt a megyében, Kisvárdán dr. Oláh Albert személyében. Most, ha csak a nagy települé­seket nézzük, a kisvárdai mel­lett Nagyhalászban SZDSZ-es polgármestert választottak, Csengerben ugyancsak az SZDSZ volt az egyik ajánlója Apáti Györgynek, és több kis­településen van SZDSZ-es polgármester. Tehát ha a sta­tisztikai adatokat nézünk, azt mondhatjuk, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége a négy év alatt jelentősét lépett előre. A megyei önkormány­zatban egy kicsit visszafogot­tabban fogalmaznék. Mi a kis­települési listán jobb ered­ményre számítottunk. Igaz, az eredményeket nem más pártok rontották le, hanem a különbö­ző egyesületek és választási szövetségek vittek el tőlünk egy-két mandátumot ugyan­úgy, mint a többi párttól. Ab­ban bízunk, hogy a megyei ön- kormányzatban, a megye éle­tében meghatározó szerepet tudunk betölteni és azok a polgármesterek, akik most a választók bizalmát elnyerték, bizonyítani fognak négy év alatt és 1998-ban polgármeste­reink számát meg tudjuk dup­lázni. A megyei közgyűlés bizottságai A pénzügytől az oktatás és közművelődésen keresztül a területfejlesztésig Nyíregyháza (KM) — Az el­múlt hét végén folytatta az egy hónappal ezelőtt felfüg­gesztett alakuló ülését a me­gyei közgyűlés. Ekkor került sor a társadalmi megbízatá­sú alelnökök, valamint a közgyűlés bizottsági tagjai­nak megválasztására isi Ez utóbbiak névsora az alábiak szerint alakul. Pénzügyi bizottság: elnök Su­lyok József, alelnök Karakó László, tagjai, illetve külső tagjai Balogh Andrásné, Palló Sándor, Pethő András, Révész László. Ügyrendi és jogi bizottság: elnök dr. Szendrei László, al­elnök Szabados József, tagjai illetve külső tagjai dr. Darvai Sándor, dr. Juhász Miklós, dr. Barabás Bertalan, dr. Helme- czy László, Szoboszlai Ottó. Oktatási és közművelődési bizottság: elnök Palló Sándor, alelnök Szűcs Ilona (Újfe- hértó), tagjai, illetve külső tag­jai dr. Lenti István, Szabó Ist­ván, Boroska Miklós, Nagy Károly, dr. Németh Péter. Gyermek és ifjúsági bizott­ság: elnök Miklós Elemér, al­elnök Hetey Vilma, tagjai, il­letve külső tagjai Bartha Lász­ló, dr. Lenti István, Csorna Zoltán, Lippai Gergely, Sarka Béláné. Sportbizottság: elnök Bart­ha László, alelnök Drótos Vin­ce, tagjai, illetve külső tagjai Balázs Attila felvétele Gazdasági és vagyonbizott- ság: elnök Jüttner Csaba, alel­nök Borkő Károly, tagjai il­letve külső tagjai, Czellár Ist­ván, dr. Darvai Sándor, dr. Mi- kóla András, Farkas Antalné, Tormássy Géza. Élelmiszergazdálkodási és forgalmazási bizottság: elnök Kovács Lajos, alelnök Balogh József, tagjai illetve külső tag­jai Gulácsi Mihály, dr. Lenti István, Bartos Pál, Kovács Gé­za, Lukovics Bertalan. Megyei jogú város és me­gyei közgyűlés egyeztető bi­zottsága: elnök dr. Zilahi Jó­zsef, alelnök Hamvas László, tagjai Kárpáthy Tibor, dr. Oláh Albert, dr. Szilágyi Dé­nes. A közgyűlés elnöke és a megválasztott alelnökök Bírta Sándor, Lázár János, Fesztóry Tibor, Forró Zoltán, Orendi Mihály. Idegenforgalmi és műemlé­ki bizottság: elnök Szűcs Ilona (Nagyvarsány), alelnök dr. Dám László, tagjai, illetve külső tagjai Lázár János, Rad- vánszki József, Apáti György, Nagy Tibor, Oláh Gábor. Külkapcsolatok és kisebbsé­gi albizottság: elnök Jakab Ferenc, tagjai: Petróczki Fe­renc, Farkas Kálmán. Területfejlesztési és kom­munális bizottság: elnök Gaz­da László, alelnök Szabó Ist­ván, tagjai, illetve külső tagjai Berencsi Béla, Radvánszki Jó­zsef, dr. Hajnal Béla, Kozák György, Solymosi László. Egészségügyi bizottság: el­nök dr. Vadász Mária, alelnök dr. Kovács Sándor, tagjai illet­ve külső tagjai Jüttner Csaba, dr. Szilágyi Dénes, dr. Molnár Sándor, dr. Szilassy Géza, dr. Szegedi János. Szociális bizottság: elnök Takács Tamás, alelnök Velig- dán Sándomé, tagjai illetve külső tagjai Szentesi Péter, Miklós Elemér, Daragó Lász­ló, Fehér Antal, dr. Szalontai Tibor. Mezőgazdasági bizottság: elnök Hoványi Ferenc, alel­nök Bán György, tagjai illet­ve külső tagjai Pócsik Géza, Jakab Ferenc, Szántó Sándor, Szép Imre, dr. Vonza And­rás. Jegyzet Össztűz az RMDSZ-re Máriás József y álságos pillanatokat él át romániai ma­gyarság érdekvédel­mi szervezete. Hol egyik, hal másik román lap címoldalán szerepelnek a vele kapcsola­tos hírek, pontosabban hí­resztelések, rágalmak. A kívülállónak úgy tűnik, hogy csupán egyes szemé­lyek, jelesen a tiszteletbeli elnök, Tőkés László püspök körül szőtt hálóról van szó, arról a bizonyított feltétele­zésről, miszerint a hírhedt Securitate ügynöke, azaz informátora lett volna. A ügy annál is pikánsabb, mert ismeretes, hogy a volt elnyomó hatalmi szervezet aktáit hivatalosan zárolták, azaz senki előtt nem nyílnak ki az azokat rejtő kamrák. Mindez csupán ürügy, kreált alkalom arra, hogy a hatalmon lévők, az oda tö­rekvők, előszobában vára­kozók hazafiságukról bi­zonyságot tegyenek, elhi­tessék a választókkal, hogy ők a nemzetérdeket szol­gálják, védik azokkal szem­ben, akik a román nemzet ellenségei, illetve, akiket ők annak kiáltanak ki. Tőkés László püspök lejáratásá­val az RMDSZ-t szeretnék törvényen kívül helyezni, politikai hitelét a románság szemében megingatni. Hisz rendkívül kényelmetlenné vált a hatalom szemében, rossz hírünket kelti a nagy­világban, gyengíti esélyein­ket, hogy valóban demokra­tikus államnak tekintsenek bennünket. A hatalom jól számított. Propagandagépezete haté­konyan működik. Hisz van itt egy rejtett célpont is: az ellenzék megosztása. Jól számítottak. Tudják, hogy a nacionalista, nemzeti színű politizálás nem maradhat hatástalan az ellenzékre sem. Nem csupán abban, hogy bizonyos jelszavakról ők sem mondhatnak le, ha­nem abban is, hogy színt kell valljanak az ugyancsak a Demokratikus Konven­cióhoz tartozó RMDSZ-szel szemben, annak politikájá­val, célkitűzéseivel kapcso­latban. Kapóra jött tehát felmelegíteni az RMDSZ ál­tal 1993 januárjában a brassói kongresszuson meg­fogalmazott autonómiaigé­nyét, mint stratégiai célt, s máris ott tudhatják maguk mellett az ellenzéki pártok egy részét. A Polgári Szö­vetség Pártja, a Szociálde­mokrata Párt, a Keresz­ténydemokrata és Nemzeti Paraszt Párt máris kinyil­vánította aggodalmát a sze- peratista, az ország nemzeti egységét, Románia területi egységét veszélyeztető szándékkal szemben. Ha így haladunk tovább, elérhető közelségbe kerül az országelnök által felve­tett nemzeti egység, a közös összefogás gondolata. Ele­gendő tehát az oltóanyag — másfél millió magyar veszé­lyezteti az országot, a hu­szonkét milliós románságot — máris gyógyul a beteg. Szükség is van erre, hisz a politikusok népszerűségi listáján az elnök legutóbb csak a második volt, a De­mokratikus Konvenció ked­vező állásban várhatja a következő választást. És mindez nem elég szá­munkra. A „magyar átok” bennünket sem kerül el, fúr­juk mi magunkat is, fölösle­gesen. Nagy Benedek kép­viselő úr röpirata, tartal­mazzon is bármennyi igaz­ságot, már amit ő annak tart, igen rossz időpontban született, elébe siet azok­nak, akik nem a belső tisz­tázás, az erkölcs és tiszta­ság ideáljai nevében szeret­nének — Uram Isten, hol lehet ilyet a politikai színte­rén találni! — maguk körül rendet látni, teremteni, ha­nem azt visszájára fordítva ütni mirajtunk, drukkolni azért, hogy a gyengülés be­lülről is meginduljon, hogy fel lehessen mutatni: lám ők maguk is azt mondják, ők maguk is elítélik. / tt a végcél nem néhány ember diszkreditálása, hanem a magyarság egységének széthúzása. Szomorú árat fizetünk érte, ha ezekben a nehéz hetekben nem tudjuk felmérni szavaink súlyát, értelmét, annak veszélyét, hogy el ne emésztődjünk abban a tűzben, azon a máglyán, amelyet nekünk készítenek. Szatmárnémeti, 1995. január. Röviden Hatpárti... ...állásfoglalás született az RMDSZ-t ért román kor­mányszintű támadás visz- szautasítására. A hat ma­gyar parlamenti párt egyön­tetű felháborodását fejezi ki a nyilatkozat a politikai párt belügyeibe történő beavat­kozás miatt. (MTI) Vigyázni kell... ...Horn Gyulának, nehogy ismét .megégesse” magát Bős-Nagymaros ügyében, ellenkező esetben néhány hónap múlva tömegde­monstrációk lesznek — mondta Illés Zoltán, a Fi­desz alelnöke. (MTI) Felfüggesztette... ...a Független Kisgazdapárt Országos Elnöksége hiva­talából a párt Hajdú-Bihar megyei vezetőit. A tagság támogatásától megrettenve Torgyán József eltekintett a megyei elnök elmozdításá­tól. (MTI) Korlátozták... ...a szomszédos országok­ból érkezett magyar nemze­tiségű diákok tanulmányi ösztöndíját. Ezután csak a felsőoktatásban résztvevők kaphatnak ilyen fajta segít­séget. (MTI) Kinevezte... ...helyettes államtitkárrá dr. Nyíri Sándort, a minisztéri­um főtanácsosát Kuncze Gábor belügyminiszter. A Lengyel... ...Köztársaság Szolgálatáért Érdemérem Parancsnoki Keresztjét nyújtotta át hét­főn Lech Walesa lengyel köztársasági elnök Engel- mayer Ákos, búcsúzó varsói nagykövetünknek, akivel az esemény előtt szentmi­sén vett részt. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents