Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

1995. január 24., kedd 12 Kelet-Magyarország KULTÚRA Fotók zöldben Szolnok (MTI) — Nemzet­közi környezetvédelmi fo­tópályázatot hirdetett meg több támogatóval közösen a szolnoki Jászkun Fotóklub. A nyolcadik alkalommal kiírt pályázat célja változat­lan: a fotóművészet eszkö­zeivel bemutatni az ember és környezetének kapcsola­tát, a környezetvédelmi ár­talmakat, és a környezetvé­delem érdekében tett erőfe­szítéseket. A pályázat kiírói több té­mára is felhívják a fotósok figyelmét, például az ember és a város kapcsolatára, az urbanizációs és közlekedési ártalmakra, a környezetvé­delem településfejlesztési vonatkozására, az ember és a természet viszonyára, a természetkárosításra vala­mint a természeti értékek védelmére. A pályázaton részt vehet a világ bármely amatőr és hivatásos fotósa. A szerzők legfeljebb 4 darab kasíro- zatlan monokróm és ugyan­csak 4 darab kasírozatlan színes képet küldhetnek be 1995. március 10-ig a Jász­kun Fotóklubhoz. (A képek hosszabbik oldala 24 és 40 centiméter közötti legyen.) A beérkezett pályamunká­kat neves fotóművészekből álló nemzetközi zsűri bírál­ja el. A díjak: két-két arany, ezüst- és bronzérem a Fotó­művészet Nemzetközi Szö­vetségétől, a Magyar Fotó­művészek Szövetségének különdíja és egyéb elisme­rések. A legjobb fotókat bemu­tató tárlat 1995. május 19- én nyílik Szolnokon és egy hónapig látható. A pályá­zathoz nevezési lap a Jászkun Fotoklubnál (H- 5001 Szolnok, Pf.: 208 Hungary) igényelhető, és a feltételekkel kapcsolatban részletes információt is ott adnak. Dialógus... ...címmel indul új sorozat a nyíregyházi városi művelő­dési központ szervezésé­ben. Az adórendelkezése­ket érintő változásokról el­hangzó előadásoknak és fórumnak első alkalommal január 25-én 10-től 16 óráig lehetnek részesei az érdek­lődők. (KM) Munkácsy Mihály... ...festményeiből nyílik rep­rezentatív kiállítás január 24-én 15 órakor a nyíregy­házi Városi Galériában. A békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeum gyűjtemé­nyéből válogatott tárlat feb­ruár 27-ig tekinthető meg. (KM) Az Erdélyi... ...Múzeum Egyesület A ha­tárokon túli magyar tudo­mányosság témakörében szervez bemutatkozó be­szélgetést az Europa Insti­tut budapesti dísztermében január 26-án 10 órától. Az eszmecserét Kosáry Domo­kos, az MTA elnöke vezeti. (KM) Nam Koong Jo... ...dél-koreai karnagy ve­zényletével ad koncertet a Szabolcsi Szimfonikus Ze­nekar február 8-án 19 órától a nyíregyházi városi műve­lődési központ hangver­senytermében. (KM) A Montázs... ...Füzetek harmadik kötete­ként jelent meg a napokban a világhírű francia filmren­dező, Francois Truffaut munkásságát bemutató — nyíregyházi — kiadvány. A Kása Hajnalka és Kiss Ti­bor válogatta és szerkesz­tette füzetben filmismerte­tések, kritikák és tanulmá­nyok kaptak helyet. (KM) Surmók címmel suliújságot indítottak a Tiszavasvári Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet­ben. A havonta megjelenő újság első száma a múlt év végén került a diákok kezébe. A lapot a tanulók írják, szerkesztik, a publikációk az iskola életéről szólnak. A lap szerkesztésében az informatika szakos tanulók közül hárman. Varga Beáta kárpátaljai. Aranyosi László tiszavasvári és Csiszes Zsófia erdélyi tanulók is részt vesznek Elek Emil felvétele Nyitott kapukkal Nyíregyháza (KM - P. Cs.) — A győri Széchenyi István Főiskola törekszik arra, hogy az érettségiző fi­atalok minél több előzetes információ birtokában je­lentkezzenek intézményük­be. A Nyitott Kapuk ren­dezvénysorozat keretében a főiskoláról, s minden sza­káról készült nyomtatott anyaggal kívánják az illeté­kesek az érintetteket tájé­koztatni. Emellett fontos tudnivaló, hogy a jelentke­zési időszakban, január 12- től február 23-ig minden csütörtökön délelőtt 10 órá­tól 12 óráig, s délután 16 és 18 óra közötti útbaigazító beszélgetéseket tartanak. Ha bárki személyesen sze­retne tájékozódni a 1995-96-os tanévben in­duló szakokról, esélyekről az intézmény igazgatási épületének 204-es irodájá­ban megteheti. A természet szerelmese Tervezem minden évben egy nagyobb lélegzetű dolgozat megírását Legány András kandidátus Amatőr felvétel Huri Valéria /.■.V.-.W.-AV.V.V.V.V...V//.V.V.\V/.V.V.V.V../^WAWAVAVAW^.AVA.,AVA,W/AV Tiszavasvári — Tanyán él­tem, tanyán laktam, édes­apám mezőgazdász volt. A természet szeretetét valóság­gal az anyatejjel szívtam be, így egyenes volt az út a bioló­gus pálya felé — kezdi saját maga bemutatását dr. Le­gány András, a tiszavasvári természetvédelmi oktató- központ létrehozója. — Úgy érzem, természetes, hogy biológia-földrajz szakos tanár lettem. 1959-ben szerez­tem diplomát a budapesti Eöt­vös Loránd Tudományegyete­men. Aztán ide kerültem Ti- szavasváriba a gépállomásra. Laborvezető voltam, majd át­szervezések miatt a Kabay Já­nos Általános Iskolába kerül­tem tanítani. 1968-ig csak ma- darászattal, illetve madárvé­delemmel foglalkoztam. Kife­jezetten természetvédelem még akkor nem is volt, mint ahogy most van, hiszen az a szó, hogy: környezetvédelem, az 1976-ban kiadott Magyar Értelmező Szótárban nem sze­repel. — Az úttörőmozgalom ke­retében 1971-ben volt egy ak­ció „Figyelő szemmel a termé­szetben” névvel. A kislányom akkor volt ötödikes, ők ebbe beneveztek. O csábított: Apu, gyere velünk! Szóval, ők hív­ták fel a figyelmemet, ők nyi­tották fel a szememet — vallja az indulásról. Bölcs Bagoly — Létrehoztak egy természet- védelmi őrsöt az úttörőcsapa­ton belül, amelynek ők találták ki és adták a Bölcs Bagoly nevet. Ezt a nevet viseli jelen­leg is a természetvédelmi ok­tató központ. — Kör­nyezetvé­delmi mun­kám miatt 1978-ban a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz kerültem környezet- védelmi felügyelő­nek — foly­tatja élettör­ténetét. Ak­korra már megvédtem a kandidátu­si disszer­tációmat. Ez unikum volt, mert akkor Magyaror­szágon én voltam az egyetlen ál­talános isko­lai tanár a bi­ológiatudo­mány kandidátusa címmel. Amikor az iskolából elkerül­tem, Vértes Imréné vette át az ottani munka szervezését, irányítását. A szakkör 1984- ben átalakult oktató központtá. Megvoltak a feltételek, ren­delkeztünk olyan fölszerelés­sel, amely alapja lehetett itt, Tiszavasváriban egy olyan bázisnak, amely az egész okta­tást végig szolgálja (óvoda, ál­talános iskola alsó- és felső tagozata, középiskola). A mű­ködéshez előteremtjük a pénzt, gondoltuk, akár pályá­zattal is. □ Úgy tudom, a közelmúlt­ban tért vissza Izraelben tett tanulmányi útjáról. Milyen ta­pasztalatokat szerzett? — A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri­um, valamint az oktató köz­pont szervezte a tanulmányu­tat Izraelbe az oktatók számá­ra. Az izraeli természetszövet­ség emberei vették fel a kap­csolatot a magyar kollégákkal. Ok ajánlották fel ezt az utat, amely önköltséges volt, témá­ja pedig a természet-, illetve a környezetvédelem. Terepút Izraelben Jártunk két nemzeti parkban, próbáltunk élni a lehetőséggel. Ott a környezetvédelmi okta­tás szorosan összefügg a haza­fias neveléssel. Kötelező egy négynapos terepút, mely túlélő gyakorlatokat is tartalmaz. Ezeket katonalányok irányít­ják, tanárok jelenlétében. Nem könnyű dolog, mert a sivatag 40-50 fokos melegében napi nyolc liter folyadékra van szüksége a szervezetnek. Érdekes, ahogyan ott kevés vízzel tündérkerteket, banán­narancsültetvényeket vará­zsolnak. Szenzációs az ener­giakihasználás. Minden ház tetején víztartályok vannak, melyek tartalmát a nap ereje melegíti. Ezt mi is csinálhat­nánk néhány hónapon át. Nem kellene hozzá drága, különle­ges felszerelés —jegyzi meg a tanár úr meggyőzően. — Min­dent csepegtető módszerrel ön­töznek. A városokban minden fa tövéhez műanyag csövön keresztül jut el a víz. □ Milyen tervekkel néz a jövő elé? — Tervezem minden évben egy nagyobb lélegzetű dolgo­zat megírását. Most is itt van az asztalomon egy, amit ha­marosan befejezek, egy má­siknak pedig már gyűjtöm az anyagát. Tervben van egy főiskolai jegyzet „A termé­szetvédelem alapjai” cím­mel. Segédlet hallgatóink szá­mára. Fiatalok között Ezenkívül szeretnék még el­jutni egy-két tanulmányútra, Norvégiába, Finnországba, a tundrákra. □ Elégedett ember Ön? — Igen. Mindig elégedett voltam. Nem szőttem sohasem olyan terveket, melyeknek nincs realitása. □ Friss, fiatalos, derűs. Mi a titka, egyáltalán: kell-e az image-hez különleges techni­ka? — Mindig fiatalok közt va­gyok. A főiskolai korosztályt nekem találták ki. Úgy érzem, megtalálom velük a hangot, s így jó a közérzetem. Ha az em­ber olyan munkát végez, ami szinte a hobbija, akkor pa­naszra nem lehet oka. Rendkí­vül sokat járok a szabadban, sokat mozgok, gyalogolok. Ami még nagyon fontos, most is tanulok... Az akusztikus csoda A Musikverein klímaberendezést kapott a szünnapra Szászi Júlia Becs (MTI) — Ennek az épü­letnek a homlokzatát, arany koncerttermét százmilliók ismerik — legalábbis képer­nyőről, az újévi koncertek közvetítésének jóvoltából: a Musikverein, a Zenebarátok Társaságának világhírű épü­lete a bécsi Karlsplatzon — fogalom. Az idei újévi hangverseny, amelyen Zubin Mehta vezé­nyelte óriási sikerrel a Bécsi Filharmonikusokat, alig egy héttel előzte meg a nagy évfor­dulót, a Musikverein 125. szü­letésnapját. Az ünnepi koncert karmes­tere Riccardo Muti, műsoron pedig ugyanazok a darabok szerepelnek, mint amelyeket a nyitó koncerten, 1870. január 6-án játszottak a Bécsi Filhar­monikusok, az akkor már ne­gyedszázada működő neve­zetes zenekar. Beethoven V. szimfóniája a műsor fő szá­ma. Akkoriban, egy és egyne­gyed százada az ünnepségek sorozata már 1870. január 5- én megkezdődött, amikor Fe­renc József császár—jelképe­sen — személyesen helyezte el az utolsó követ az épületen. Bál és tűzvész A másnapi díszkoncertet és ezzel az Áranyterem átadását tíz nap múlva egy másik kon­cert követte: Clara Schumann a kisebbik, Brahmsxó 1 elneve­zett terem nyitókoncertjén ját­szott, és ugyanezen a napon megvolt az avató bál is. Még ezen az éjszakán bekövetke­zett a tragédia: a ruhatárban tűz ütött ki, és Bécs új, első nagy koncerttermének egy része romokban hevert, hamu lepte be. A helyreállítás minden mást megelőzött és 1870 február­jában már ismét zene szólt a Musikvereinben. Bécs nem lenne Bécs, ha nem kezdték volna azonnal vitatni a kon­certház építészeti megoldásait: van aki élvezi az aranyterem pompáját, mások giccsesnek találják. Bárhogyan is, egy do­logban a legelszántabb bírálók is egyetértenek: az akusztikája ennek a koncertteremnek egyedülálló. Sokan találgatták már, mi­nek köszönhető ez a csoda? Szakértők úgy vélik, közre­játszhat benne a terem „sza­badon lebegő” tetőkonstrukci­ója, amely nincs szilárdan rög­zítve, vagy az, hogy a Musik­verein hatalmas üreges telken épült, amely szinte kiszámít­hatatlan a rezonancia szem­pontjából. Sikerek, bukások A 125 év maga a zenetörténe­lem. Hatalmas sikerek, de leg­alább ekkor bukások színhelye is volt: itt rendezték Schön­berg botrányos koncertjeit, amelyeken a szerzőt szinte megverték, és ez az a hely, ahonnan Bruckner III. szimfó­niájának bemutatójáról a kö­zönség tömegesen menekült, amíg összesen két tucatnyi maradt a hallgatóság (köztük Gustav Mahler). És ugyanitt érte meg ugyanez a mester a VIII. szimfónia — az „Ezrek szimfóniája” — fergetes sike­rét. S hogy mi mindent tartanak még nyilván a Musikverein történelemkönyvei? Itt tartotta alakuló ülését a Salzburgi Ün­nepi Játékok. Itt tanácskozott az a zsűri, amely azután 1946 október 14-én az új osztrák himnuszt kiválasztotta a pá­lyaművek közül. Archív kincsek És persze otthonosan mozog az Áranyteremben minden vi­lághírű karmester, és megtisz­teltetés a legismertebb szemé­lyiségeknek is, ha a páholyok valamelyikében helyet foglal­hatnak. A Musikverein az elmúlt tíz évben megújult. A renoválás 1984-ben kezdődött, s mind­két terme megszépült. Több — és biztonságosabb — helye van az archívumnak, amely páratlan gyűjteményt őriz. Az Aranyterem végre klímabe­rendezést is kapott, így nem kell trópusi hőségben végigiz­zadni a nyári fesztiválok kon­certjeit. Nem takarékosságból vagy önsanyargatásból vártak ed­dig: Itt az akusztika mindenek felett áll, s ennek megőrzé­séhez kellett megtalálni az op­timális műszaki megoldást. r...................... . ................ I • „ ' ' X '' '' ' ’ ' < '} <4í Filmérték Budapest (MTI) — Jó ütemben halad a Magyar Filmintézetben az az 1989- ben megkezdett szisztema­tikus munka, amelynek so­rán felújítják az elmúlt év­tizedekben készített ma­gyar játék- és dokumen- tumfiimek egy részét. Eddig csaknem százöt­ven alkotást újítottak fel az 1945 és 1961 közötti ma­gyar filmgyártás termésé­ből. A hetvenes évek film­jei közül tizenkét művön végeztek munkálatokat a szakemberek. A Filmhír­adó 1948 és 1961 között készült anyagaiból közel egymillió méter hosszúsá­gú filmszalag restaurálása fejeződött be. Felújították a két világháború közötti híradók kultúrtörténeti ré­szeit és korszerű szalagok­ra másolták át az 1945 előtti magyar játékfilme­ket. Többségüknél hang- felújítást is elvégeztek a filmintézet munkatársai. Gyiirey Vera, zz intézet igazgatója beszámolt ez évi terveikről is. Az idén tíz, 1963-ban készült játék- és tizennégy más színes film kópiáinak korszerűsí­tését végzik majd el. A felújítandó alkotások kö­zött szerepel egyebek mel­lett az(lsten hozta őrnagy úr, az Árvácska és az Angi Vera is. A filmintézet igazgató­nője szerint a munkálatok­hoz megfelelő eszközök állnak rendelkezésre. ■ ■ ................... . .......... ....... ........ JL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents