Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-24 / 20. szám
1995. január 24., kedd HAZAI HOL-MI ...Legközelebb a segítség! Év eleji beszélgetés segélyekről, támogatásokról, rászorultságról Nyíregyháza (KM - R. J.) — Könnyelmű, mondhatni pazarló államháztartás az, amelyik engedi elszabadulni országa határai között a szegénységet. Az ok: a szegénység drága, a szegénység sokba kerül! Az összeg, amit például nálunk különböző címeken a szociális háló réseinek összébbhúzására fordítanak, messze nem oldja meg a szegényedő rétegek problémáit, ugyanakkor más, fontos fejlesztésektől, átalakításoktól, szintentartástól vonja el a pénzt. Vagyis senki sem jár jól! Sem a szegény, sem az állam, de a támogatásra nem szoruló, adófizető állampolgár sem, aki jó esetben valamit akár vissza is kaphatna a pénzéért. De így.... Más ellátás A „drágának” ígérkező év elején a családoknak nyújtható támogatásokról, a rászorultság elbírálásáról lllésné Erdős Ju- dit-tál, a nyíregyházi Szociális Iroda vezetőjével beszélgettünk. — A szociális törvény adta lehetőségek, ellátási formák, mindenhol, minden ráutaltat megilletnek. Ehhez jönnek a helyi önkormányzatok által teremtett lehetőségek, de pillar natnyilag a jogszabályok a korábbi évekhez képest változatlanok. A módosítások, amelyekről szó van — mint például a GYET igénybevételénél a száznyolcvan nap biztosításban, illetve munkaviszonyban eltöltött időnek, mint jogosultsági alapnak megszűnése — addig nem alkalmazhatók, amíg közlönyben meg nem jelennek. □ Attól számítva érvényes a jogszabály? — Igen. Hiába hangzik el valamely módosítás a tv-ben, hiába mondják be a rádióba vagy írják meg az újságok, minden jogszabály legkorábban a kihirdetése napján lép életbe. Kihirdetésnek pedig a hivatalos közlönyben való megjelenés számít. Ezt is jogszabály írja elő. □ Az energiakompenzációt is az önkormányzatok intézik? — Nem, az energiakompenzációért ne bennünket keressenek az érintettek. A közlönyHuszártelepi anziksz ben megjelent, kik jogosultak rá és milyen más ellátáshoz kapcsolódóan kapják meg. Vagyis például, akik emelt családi pótlékot kapnak, azok az emelt családi pótlékkal kapják az energiakompenzációt is. Az önkormányzatok csak a jövedelempótló támogatásban részesülők számára folyósítják ezt az ellátást. Külön eljárás, vagy az ügyfél kezdeményezése nélkül is. Mértékét a lakásfenntartási támogatás 1995-évi előirányzatának figyelembevételével május 31- ig határozza meg a Népjóléti Minisztérium. □ Mely hónapokra kapnak a rászorulók energiakompenzációt, vagyis hogy számolhatnak vele? — Március, április, május, június hónapra, illetve novemberre és decemberre illeti meg a kompenzáció azokat, akik jogosultak rá. □ Ne becsüljük le, de nem sok energiára elég ez a bizonyos 600 Ft-os kiegészítés... — Ha azt vesszük, hogy egy hatvan négyzetméteres lakás távfűtéséért hétezer forintot kell fizetni, akkor tényleg nem sok még lakásfenntartási támogatással együtt sem. Éppen ezért itt Nyíregyházán várhatóan felülvizsgáljuk a hozzájárulás rendszerét és mértékét. Persze, a keretek a legjobb szándéknak is határt szabnak, vagyis jelentősebb változásra, a támogatás nagyobb mértékű emelésére nem lehet számítani. Ami viszont nagyon fontos a lakásfenntartási támogatásnál, hogy akinek fizetési gondja van, az mindjárt az első hónapban jelentkezzen nálunk és ne amikor jól felhalmozódott a hátraléka. Akkor már az általunk adható segítség feltételeinek nem tud eleget tenni. A legkedvezőbbet... □ Számba tudnánk venni milyen címeken kaphatnak támogatást családok, illetve milyen segélyért folyamodhatnak a rászorulók? — Előrebocsátva, hogy vannak segélyezési formák, amelyek eleve kizárják egymást, vegyük sorba ezeket a lehetőségeket: a gyermeknevelési támogatás, ami nem más, mint a főállású anyaság intézménye, a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatása, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, amiben állandó jövedelemmel rendelkező személy nem részesülhet. Van továbbá a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás és a betegkártya. Ézek jogcímek, de jó lenne, ha az ügyfeleink elhinnék, hogy mi a számukra legkedvezőbb segélyezési formát választjuk ki. Gyakran jönnek vissza olyanok, akik kötötték magukat például a közgyógyellátáshoz és most már belátják, jobb lett volna hallgatni ránk és inkább Szekeres Tibor felvétele a lakástámogatási hozzájárulást választani. □ Hogyan bírálják el a jogosultságot? — A rászorultság megállapítására első körben a benyújtottjövedelemigazolások szolgálnak. Tudjuk, hogy ezek nem minden esetben fedik a valóságot. Ezért végzünk környezettanulmányokat, hogy a helyszínen győződjünk meg arról, vajon az igazolásból ki- világló helyzet megegyezik-e a valósággal. A megítélésében ezzel együtt sem zárható ki a tévedés. Egyelőre a jövedelemigazolásnál jobb, megbízhatóbb információ jelenleg nem áll rendelkezésünkre az életviszonyok minősítéséhez. Meggátolni a lecsúszást □ Ön szerint ki tekinthető rászorultnak az állam vagy az önkormányzat segítségére? — Akiknél látható, hogy egy élet munkája van a lakásban, megbecsülték, amit össze tudtak szedni, amit meg tudtak teremteni, de a jelenlegi helyzetükben képtelenek az elért életszínvonaluk fenntartásához. Jó lenne, ha segélyezéssel nem akkor avatkoznánk valaki életébe, amikor már eladta mindenét, ami mozgatható, hanem annál sokkal előbb. Az élet perifériájára szorultak esetében pedig a továbbcsú- szást kellene megakadályozni a körültekintően megítélt támogatások rendszerével. Whiskyvel a védett madarakért Az élőhelyek felmérése adja az alapot a biológiai sokféleség megőrzéséhez Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Mozgalmas évet zárt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület — derült ki 36. sz. Nyíregyházi Helyi Csoport közelmúltban megtartott hagyományos évzáró és egyben évnyitó taggyűlésén. A tábori koszt (vajas kenyér és tea) élvezetével oldott hangulatban komoly munkáról és eredményekről ejtett szót visz- szatekintésben dr. Szép Tibor titkár. Tavaly folytatták az 1958-ban elkezdett, s azóta öt évenként megtartott gólyaszámlálást, amely 1994-ben egybeesett a világállomány felmérésével. A megye területének 80 százalékát lefedő kutatás alkalmával 1257 fiókát számoltak meg, amit a szakemberek bíztatónak tartanak. Bár időben később kezdődött, de nem kevésbé fontos program a partifecskék állományvizsgálata. A madarak intenzív gyűrűzését (amely bizonyítottan nem zavarja a kis szárnyasok életét) 1986-tól végzik, tavaly 8 ezret sikerült ily módon megjelölni. Egyed- számuk a Tisza megyénket érintő szakaszán növekszik legnagyobb ütemben. A kutató táborok gyakorlati munkái mellett a titkár beszámolt a „diplomácia” sikereiről is: az elmúlt év során több alkalommal is vendég előadóként mutatta be Hollandiában, Angliában és az USA-ban a hazai madár- és természetvédelem jelenlegi helyzetét, eredményeit. Az elmúlt év fontos eseménye és sikere volt az a nemzetközi összefogás, amely a Tisza felső szakaszának védelmére az érintett országok részvételével jött létre — folytatta a sort Tóth Miklós gazdasági vezető. A szolnoki Tisza Klub kezdeményezése nyomán a féltett folyónk teljes vízgyűjtő területére kiterjedő, hatékonyabb védelméhez sikerült megnyerni a szomszédos országok társszervezeteit. Ezek saját körzetükben régészet és muzeológia, vízminőség, ökológia, növény- és állattan területeit érintő előzetes felméréseket végeztek. Az Ungvári Állami Egyetemen megtartott tanácskozáson az ukrán, magyar, szlovák és román felek közös szándéknyilatkozatot írtak alá, melyben együttes fellépést sürgetnek a Tisza természetes állapotának és szépségének megőrzésére. Az idei évben várhatóan sor kerül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület személyi megújulására, ez azonban nem zavarhatja a szakmai munkák elvégzését. Folytatódik a madármonitoring program, bekapcsolva a legszélesebb köröket is: iskolákat, lelkes amatőröket, szervezeteket egyaránt. A természetvédelmi célok közt szerepel a különböző élőhelyek felmérése, mely a biológiai sokféleség megőrzéséhez nyújt alapot. Sok munkát ad a Madarak, a Föld Napjainak megszervezése. Ez utóbbit az EMisszió Egyesülettel és a Fel- ső-Tisza Alapítvánnyal közösen szeretnék emlékezetessé és igazán eredményessé tenni, megmozgatva az egész várost. Jubilál az „Akció Riparia” Nemzetközi és Ifjúsági Partifecske Kutató Tábor, 10. alkalommal gyűlnek össze az ifjú ornitológusok, Tiszateleken. Újdonságnak számít annak a programnak a beindítása, melynek a védett madarak megmentése a célja. A hónap madara akciója az év 12 hónapjában 12 ritka, kihaló félben lévő madarat állít a közvélemény érdeklődésének középpontjába, vagyis minden hónapban felhívja a figyelmet egyre. Az akció érdekessége, hogy egy skót whiskyt gyártó cég kereste meg a Magyar Természetvédelmi Hivatalt, s ajánlott fel néhány millió forintot erre a célra. Igaz, hogy ez reklám, de mint azt a hivatalban hangoztatták: az ördöggel is szövetkeznének a kihaló félben lévő állatok megmentése érdekében. T. ....... v ■ • ví % a; ■ ■ ™ ■ j- ■ ..............' ■ "■ ■ ' " ' ; ..................... v M ^ "... jr „Édes" szemét Dankó Mihály urcsa hírt közölt az í-j egyik országos laJ. punk: valaki(k) négy megrakott IFA teherkocsi édességet, zömében szaloncukrot, vitt ki a zsámbéki szeméttelepre. Természetesen azonnal híre ment az ügynek, és boldog-boldogtalan hordta a sok finomságot. Mint kiderült, a termékek nem voltak romlottak, a szavatosságuk sem járt még le. A sorokat olvasva eszembe jutott egy régi ismerősöm, aki állandóan a szeméttelepen guberált. Aranybánya ez, apuskám! — mondta széles vigyorral, ha az eredményről érdeklődtem. S valóban, nem semmiért kutatják át a kukázók naponta a szemetes edényeket. Hisz a kenyérdarabok mellett, néha még aranylánc is előkerül a szemétből. Ha igaz a megállapítás, hogy egy-egy ország, város életét jól tükrözik a keletkezett hulladékok, akkor elmondhatjuk, ilyen jól megy nekünk, hisz több teherautónyi édesség került a szemétbe. Vagy, és nem is jó rágondolni: tényleg volt valami baja annak az árunak, s azért kellett megszabadulni tőle a gazdájának? Viszont ha ez nincs rajta feltüntetve, ki tilthatja vagy gátolhatja meg az embereknek, hogy el ne fogyasz- szák?! Aranybánya! — ismételgette ismerősöm. O tudott olyanról, aki a telepről hordott ételmaradékból disznókat hizlalt. S amikor még megérte, jól kerestek a papír- és fémgyűjtők is. Lehet- e akkor megróni azt a munkanélküli hajléktalant, aki az összegyűjtött palackok árából és a talált „értékekből” tengeti magát. Az érvelés is lehengerlő: addig legalább nem megy lopni! Jelentkezik egy másik probléma is. A tapasztalatok szerint a körbekerített szeméttelepet hiába őrzik. A drót, az oszlopok hamar eltűnnek, s ebben valószínűleg nem a guberálók keze van. Füst, bűz, varjak és néhány kóborkutya; a huszadik század talán egyik legnagyobb problémájára hívják ők fel a figyelmet. A merre néz a szem, az árkokat, az erdőket ellepik a rozsdás fazekak, a műanyag flakonok. Korunk tudományos kohókban született termékei meg- emészthetetlenek még a földnek is. Röviden A Nyíregyházához... ...tartozó tanyai települések mintegy kilencven százalékába jutott el a vezetékes ivóvízhálózat az elmúlt években. (KM) Battonyánál... ...májusban, Méhkeréknél augusztusban várható az állandó határátkelő megnyitása, miután a már kész magyar átkelőkkel átellenben, Romániában is megkezdődött az építkezés. (MTI) Befejezéséhez... ...közeledik a telefonhálózat bővítése Pócspetriben. Ezzel a most bekötésre kerülő 109 új vonallal, mintegy 150-re nő a telefon tulajdonosok száma. (KM) A Központi... ...Statisztikai hivatal felmérése alapján 1994 végére a nemzetközi normák szerint 431 ezer volt a munkanélküliek száma hazánkban. (MTI Vita a túlmunkáról Budapest (MTI) — Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkaadói oldala továbbra is ragaszkodik a túlmunka szabályozásának, valamint az átlagkereset kiszámításának módosításához. A munkavállalói oldal ugyanakkor elutasítja ezt. Ez derült ki azon az egyeztetésen, amelyre a kormányzat külön-külön hívta meg a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselőit. A megbeszélésről a munkaadói oldal részéről elmondták: nem csupán a gazdálkodók érdekében ragaszkodnak a túlmunkakeret felemeléséhez. Hosz- szabb távon a munkavállalóknak és a gazdaságpolitikának is érdeke, hogy javuljon a magyar cégek versenyképessége. Jelenleg több korlát — ezek között a túlmunka megkötöttsége — akadályozza a rugalmas rendelésteljesítést. A munkaadói oldal többek között ezért is kezdeményezte a Munka törvénykönyve módosítását. Javasolják, hogy a Munka törvénykönyve a jelenlegi 144 óra helyett 300 órában határozza meg az évente elrendelhető túlmunka mennyiségét. A munkaadói oldal szerint nem elégséges, hogy a kollektív szerződésben a 144 óra helyett 200 órában is megállapodhatnak a munkáltatók és a szakszervezetek. A rugalmas alkalmazkodás érdekében kívánják elérni, hogy a napi 8 órás munkaidőnek ne a jelenlegi két hónap, hanem 6 hónap átlagában feleljenek meg a munkahelyek. A munkavállalói oldal a megbeszélésen arra helyezte a hangsúlyt, hogy a munkaadók ne köthessék a Munka törvénykönyv módosításához, mint feltételhez a minimálbér emelését. Továbbra sem fogadják el a túlmunka-keret felemelését, ellenzik az átlagkereset-számítás módosítását, a távolléti díj bevezetését. A túlmunka-keret felemelése — szerintük — fokozná a dolgozók kiszolgáltatottságát és leterheltségét, rontaná az új dolgozók felvételének lehetőségét. Az sem megoldás, hogy a túlmunka-keret növeléséért cserébe szélesebb körben gyakorolhatják vétójogukat a szakszervezetek.-k I Kelel-Magyatotszág 7|