Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-23 / 19. szám
1993-január 23., hétfő GAZDASÁG Az a drága, jo krumpli A burgonyahiány hazai termelési okairól beszél az ismert szakember Jó „lóra" tett, aki mint a Start Vállalat, burgonyát tárolt be tavaly Galambos Béla felvétele Nyíregyháza (KM - GB) — Meglehetősen költséges mulatsággá váltak ezen a télen az olyan hagyományos népi ételek, mint bableves, mákos laska, krumplilángos. A bab, a mák nagybani ára a 300- 350, a burgonyáé pedig már az 50 forintot üti. Am az utóbbi esetében nem ritka a kilogrammonként 70,80, sőt 90 forintos fogyasztói ár sem. Kevés volt a hazai burgonya- termés, így most újabb importra szorulunk belőle. Egy kereskedő sóhajtozott a minap: ha én ezt tudom, betárolok az őszi 25 forintos krumpliból jó néhány vagonnal, s most én vagyok a nyerő: három hónap alatt száz százalékos nyereséggel. A szakminisztérium illetékese szerint már ősszel látszott, hogy nem lesz elegendő az itthon — szántóföldeken és kiskertekben — megtermett 8-900 ezer tonna burgonya, s elkerülhetetlen az import. Ám a kereskedők a lehetséges 50 ezer tonnának csak a felét merítették ki, pedig akkor még csak 10 százalékos volt a behozatali vám. Most bezzeg, amikor az FM a vetőburgonyával együtt 17 000 tonna behozatalát pályáztatja meg, már a beszerzési árra annak több mint fele rakódik rá az idén megemelt importvámok, s illetékei miatt. Tény, hogy amint arról a megyei földművelésügyi hivatal illetékes főfelügyelője az országos sajtónak is nyilatkozott, a múlt évi 6 ezer hektáros szabolcsi burgonyatermő terület a fele sem volt a korábbiaknak. Ráadásul az aszály miatt a betakarított termés is csak gyenge-közepes lett. Árendás Miklós, a Start Vállalat főkertésze évtizedek óta alapos ismerője a burgonyatermesztésünknek, így tagja az elismerés előtt álló Országos Burgonya Terméktanács elnökségének is. A szakember a mai gondokat nagyrészt a vetőburgonya-termesztés visszaesésére vezeti vissza: — Tíz évvel ezelőtt közel 700 hektáron állítottunk elő vetőburgonyát Szabolcsban. A múlt esztendőben viszont már csak 250 hektár volt ez a terület. A csökkenés alapvető oka, hogy a forint romlásával párhuzamosan drasztikusan emelkedtek az import vetőkrumpli árak. Tavaly tavasszal a holland „Klasszé A”, vagyis az „elit” vetőburgonya ára az átlagot képviselő Condor fajta esetében 62-65 ezer forint volt tonnánként. Idén ugyanezért már 80 ezret kell fizetni. Ahhoz, hogy a mintegy 65 ezer hektárnyi országos áruburgo- nya-termő területen aszályos időben is megteremjen az elvárható 1,2 millió tonnás termésmennyiség, 220 ezer tonna import utántermesztett, azaz UT-l-es vetőanyagra lenne szükség. Ezzel szemben 1994- ben az országban 40-45 tonna ilyen minőségű burgonyát fémzároltak, ami a szükségesnek csupán ötödé! □ Ezek szerint idén is újra termelődik a burgonyahiány? — Bizonyos jelekből ítélve, ez az év is legalább olyan aszályos lesz, mint az előző volt. Ugyanakkor, miután drága a vetőanyag, csökkenni fog Szabolcsban mind a vető-, mind pedig az áruburgonya vetésterülete. Nincs mit csodálkozni, hiszen a vetőburgonyát termő egy hektárba kell 3,3 tonna holland import gumó. Ezért tavaly ki kellett adni a termelőnek 260 ezer forintot, idén viszont már 400-450 ezer forintjába kerüi(ne) csupán a vetőmag. Látható, csak a tőkeerősek bírják a vetőburgonyatermelést. □ Hogyan csökkenthetők a termelési költségek? — Bizonyos mennyiségű műtrágya kiváltható lenne zöldtrágyázással. Aztán megoldás lehetne a fajtaváltás is. Ám Magyarországon sok ember hosszú évek óta erősen ellenérdekelt abban, hogy a holland importot olcsóbb és jó magyar fajtákkal váltsuk ki. így aztán nincs is a hollanddal versenyképes magyar burgonya. Jó lehetőség lenne átállni a világ által kedvelt — a felhasználási célnak megfelelő fajtaválasztékkal rendelkező — sárga húsú holland fajtákra is. Ezek, túl azon, hogy sokkal többet teremnek, azért is lennének olcsóbbak, mert a nálunk kizárólagosan fogyasztott piros héjú fajtákkal szemben, 3-4 évig is utántermeszt- hetők a leromlás és az ezzel összefüggő drasztikus termés- csökkenés következménye nélkül. De hát mi — és egy két szomszédos ország — vagyunk olyan „gazdagok”, hogy azt a krumplit esszük, aminek vetőmagját évente kell drága pénzen importálni, sokkal érzékenyebben reagál a kedvezőtlen termesztési körülményekre és amit a hollandok már csak a mi dollárjainkért állítanak elő, mert nekik sem kell. □ Mit szól a szakember az „ócsításnak” ahhoz a módjához, amikor isten tudja hányadik utántermesztésből származó, így aztán „jutányosán” beszerezhető, de csupán méretét tekintve „vető” krumplit ültetnek el tájékozatlan (pénztelen?!) termelők? — Az áruburgonya apraját nem szabad vetésre felhasználni, mert az ebből kikelt, küllemre is csököttebb növényállomány nem tűri a szárazságot, éppen a vírusfertő- zöttsége miatt. Ebben a Desiree fajta jár az élen, amelyik egy év alatt 50 százalékban elfertőződik a sodró vírus által, így a leromlása a fajták közül a leggyorsabb. □ A csillagászati mértéket öltött burgonyaáraknak a vetőgumó-termesztés fonákságain kívül van-e még egyéb oka is? — Novemberben még úgy tűnt, meg van a krumplink. Még némi export is ment ki Keletre. Decemberben derült ki, hogy mégsem lesz elég. A hiány pótlására a Burgonya Terméktanács is tett lépéseket, s a kereskedők megpróbálkoztak importtal a közeli országokból. Ám mindenütt aszály pusztított, így főként ezért nem jöhetett létre elegendő árumennyiségre az üzlet sem a lengyelekkel, sem a szlovákokkal. Egyik kereskedőnek Romániából sikerült behoznia burgonyát 16 centért kilónként. Mi, a Start Vállalat ezt vásároltuk meg jó érzékkel harminc forint alatti összegért. Viszont most ennek köszönhetően tudjuk ellátni azokat az intézményi konyhákat elfogadható árú burgonyával, amelyek mintegy 7000 nyíregyházi közétkeztetéséről gondoskodik. Agrokeres téli „tudáspróbák" Február 1-jétöl... ...emelik betéti (1-3 százalékkal) és hitelkamataikat (1-2 százalékkal) a takarékszövetkezetek. (MTI) Londonban... ...visszaverte a brit kormány a közös piaci halászati politika elleni parlamenti lázadási kísérletet. Moszkvában... ...tárgyalássorozat kezdődött az orosz kormány és a Nemzetközi Valutaalap között egy hatmilliárd dolláros kölcsön folyósításáról. (MTI) Bemutatták... ...az ez év január 1-jétől érvényes Vámtarifa ’95 című kiadványt, illetve ennek cserélhető, lapos változatát Hatályos vámtarifa ’95 címmel. (MTI) Nyíregyháza (KM) — Megkezdődtek a már szokásos téli-tavaszi, a megyei növény- termesztők, kertészek szakmai tudását felelevenítő-megújító növényvédelmi rendezvények a nyíregyházi Agroker Rt. szervezésében. Január 11-én a Rhone Poulenc, 17-én pedig hagyományteremtő szándékú almanapját élénk érdeklődés mellett megtartva a CIBA Hungária fogadta a profi szakembereket és amatőr termelőket. Gluchman Gábor az Agroker Rt. Kemikál Üzletágának igazgatója az ez évi üzletpolitikát körvonalazta. Mint kijelentette, a cég forgalmában alapvetően meghatározó a megyei almaterület nagysága és állapota, a rajta folytatott termelés. Az elmúlt évben közel 12 milliárd forint értékben forgalmazott növényvédő szereken belül csak gombaölő szerek iránti kereslet nem csökkent, épp az almának „köszönhetően”. A forgalmazási adatokból kiviláglik, hogy az utóbbi években növekszik az olcsóbb készítmények iránti igény. Ez bizony visszalépést jelent a 80-as évekhez képest, amikor a szakmai magaslatokat jelentő „csúcs” termékeket próbálgatták már a termelők. Most viszont ezek a döntően rovarölő szerek még a kínálati listáról is eltűntek, any- nyira nincs irántuk kereslet. A termelőknek kínált kedvező lehetőségekről szólva az üzletág-igazgató elmondta, hogy az idényen kívüli januári vásárlásoknál alacsonyabb növényvédőszer- és műtrágyaárakkal, viszont megfelelő induló készletekkel fogadják a vevőket. A termékértékesítési szerződések már megkezdett gyakorlatát idén tovább folytatják, sőt a termékskálát tovább szélesítik. így nemcsak gabonafélékre és léalmára, hanem a hűtőházzal rendelkező nyírbátori alközpontra alapozva étkezési almára és egyéb kertészeti termékekre is kiterjesztik. A szerződés velejárójaként az Agroker a termelés előfinanszírozását is vállalja a költségek bizonyos hányadában. Ezenkívül idén is alkalmazzák a harmincnapos hitelre történő értékesítés lehetőségét. A tavaszig tartó program- sorozatról Gluchman Gábor kérdésünkre elmondta, hogy az Agroker Rt. konferenciatermében a következő két hónap alatt az alábbi cégek szakmai rendezvényeire kerül sor január 24-én a Sumitomo, február 1-jén a Zeneca, 8-án a DuPont (amelyik 7-én Mátészalkán is tart), 15-én a BASF, 21- én a Rohm and Haas és a Quis- da, március 1-jén az Agrevo és a Nitchimen, március 8-án pedig a Bayer, s a Cyanamid lesz a társházigazda. Adóalanyoknak A kilépés lehetősége az ÁFA-körből Nyíregyháza (KM) — Az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény lehetőséget ad az alábbiak megváltoztatására, amelyről az APEH megyei igazgatósága adott tájékoztatót: 1. Az eddig alanyi adó- mentességet választó adóalanyok 1995. január 31-ig kérhetnek adófizetési kötelezettséget (beléphetnek az ÁFA-körbe) függetlenül attól, hogy a gazdasági tevékenységükből származó árbevételük 1994. évben nem érte el az alanyi adó- mentességre vonatkozó értékhatárt. 2. Azon adóalanyoknak, akik bejelentkezésükkor ÁFA-fizetési kötelezettséget választottak, 1995. január 31-ig lehetőségük van arra, hogy az ÁFA-körből kilépjenek, és alanyi adó- mentességet válasszanak. Ez a lehetőség megilleti azokat is, akik 1994. évben értékhatár túllépése miatt választották az adófizetési kötelezettséget. Fontos feltétel azonban mindkét esetben, hogy a gazdasági tevékenységből származó tényleges bevétel az 1 000 000 forintot nem haladta meg. 3. Az eredeti szerzőnek minősülő természetes személy a Polgári Törvény- könyv, illetve más jogszabályok védelme alatt álló szellemi alkotások, valamint egyes rokontevékenységek esetében az adóalanyok a tárgyi adómentesség helyett ÁFA adófizetési kötelezettségeket is választhatnak. Ez a választás 1995. jan. 1-jétől a könyvtári szolgáltatás-nyújtást végzőket is megilleti. 4. A mezőgazdasági kistermelők esetében az, aki a különleges jogállása helyett (kompenzációs felár) ÁFA- fizetési kötelezettséget választott, a választását követő 2 év elteltével kérheti csak a különleges jogállását. 5. A kereskedelmi szálláshely tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó különleges adózási módot, valamint a bolti kiskereskedelemre vonatkozó adózási módot az adózók szintén 1995. január 31-ig választhatják. 6. A társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó az 1995. évi adóévre 1995. február 15-ig jelentkezhet át a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá. Új szabály, hogy a társasági adó hatálya alá bejelentkező adózóknak nem kell bejelenteniük az adóévben várható adójukat. A felsorolt változásokat az egyéni vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek 94102-es számú Adatmódosító lapon, a társaságok 94282-es számú Adatmódosító lapon jelenthetik be. (Az Adat- módosító lapon a változás hatálybalépésének időpontja minden esetben 1995. január 1.) Fontos tudnivaló, hogy azon adózók, akik jogállásukat nem kívánják a leírtak szerint változtatni, az általuk már választott szabályokat nem kell megerősíteni. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló többször módosított 1991. évi XC. törvény új jogintézményként vezette be 1995. január 1-jétől az átalány- adózás rendszerét. Ennek egyik fontos feltétele, hogy csak az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező (nem társasági adó hatálya alá tartozó) egyéni vállalkozók választhatják, akkor, ha a törvényben előírt egyéb feltételeknek is megfelelnek. Az átalányadózás választására vonatkozóan a bejelentkezéssel egyidejűleg, illetőleg az éves bevallás benyújtásakor kell nyilatkozni. Tőzsdei Kelet-Magyarország 13 Index (ideiglenes) január 20-án: 1307,00 (+6,57) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. január 20. Valuta Deviza Kanadai dollár 77,05 78.63 77,90 Pénznem _____Vétel Eladás Közép árf. Kavaití dinár 366,97'37421;' 371,43! Német márka 72.48 73.90 7322 Angol font 174,14 177,62 175.81 Norvég korosa' - 1637 1639 1673 AtKMáollár " 84,44' 8634 T, 85.12 ” Olasz lírát 1000) 68.61 70,01 69.37 Belga franki 1001 351,75 35867 35525 Osztrák*. 1030 102» ' * 10,41 Dániomna ' 1837 18,73 1836 Pon esc.(lOO) 70,10 7130 70,93 Finn márka 23,42 2338 23.66 Spanyol pesj 100) 83.10 84,82 ‘ 83.95 Fraariaftank i ! 20,93 2135 21,14. Svaiéi frank 86.05 87,75 87.09 Holland fonni 64,65 65,91 6429 Svéd korona 14,78 15,08 14,90 ft font , : ’ 17236 17532- 174,15. USA dollár 109.81 111.95 110.91 Japán jen (100) 110,76 112.96 111.78 ECU '.'.13703 .13935 ", 13836
