Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-23 / 19. szám
1995. január 23.. hétfő HAZAI HOL-MI Az egyetlen kitörési lehetőség A szociális földprogram, mint a válságkezelés egyik hatékony formája Györke László Szakoly (KM) — Mint arról már dióhéjban hírt adtunk, múlt héten Szakolyban kétnapos tanácskozást rendeztek, melynek témája a szociális földprogram volt. A tanácskozáson nemcsak megyénk azon településeinek képviselői vettek részt, ahol a program valamilyen formában működik, hanem Sarkadról (Békés megye) is jöttek szakemberek. A Népjóléti Minisztériumot (mint a program életre hívója, támogatója és kontrollja) Kovács Ibolya főosztályvezető és Serafin József főosztályvezető-helyettes képviselte. Az egyre mélyebbé és gyorsabbá váló gazdasági és politikai modellváltás egyik következménye, sajnos, az egyre súlyosabbá váló szociális problémák felszínre kerülése. Válságkezelés A szociális problémák természetesen elsősorban a tradicionálisan elmaradott térségekben mélyültek el leginkább. 1991-92-ben már nyilvánvalóvá vált, hogy ötletszerűen a problémát nem lehet kezelni: válságkezelő programo(ka)t kell kidolgozni. Magyarán: a válságkezelést intézményesíteni kell. A Népjóléti Minisztérium Szociális Válságkezelő Irodája 1991 óta végzi programjait az ország társadalmigazdasági szempontból leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben. A lehatárolt települési kört érintő meghívásos pályázati formában működő támogatási rendszer célja a szociális infrastruktúra fejlesz-té- se, foglalkoztatási lehetőség teremtése, a szociális feszültségek oldása, új problémakezelő, ellátó rendszerek fejlesztése. A pályázati forma lehetővé teszi, hogy a támogatóKannás víz Dögé (KM) — Dögé községben igen nagy arányú, mintegy 80 százalékos(l) a munkanélküliség. A szociális földprogramnak tehát itt óriási szerepe van, hiszen sok-sok család csak ennek keretében képes mezőgazdasági tevékenységet végezni. Tekintettel azonban a falu általános szociális helyzetére, a program működtetéséhez a jelenleginél nagyobb állami támogatás lenne indokolt. A községben 124 cigány él, akik közül tavaly 18 család jutott bérelt földhöz az önkormányzat támogatásával. Ezek a családok a jó gazda gondosságával foglalkoztak a műveléssel, gondozással. Elsősorban kukoricát és uborkát termesztettek. Mindent elkövettek. hogy megmentsék a termést a nagy aszályban. Olyannyira, hogy még azt is vállalták, hogy kis kézi kannákban hordják ki a vizet a szomjazó növényekre, főképpen az uborkára. Látván ezeknek a családoknak az igyekezetét, hozzáállását, Szűcs Tibor jegyző véleménye szerint minden támogatást megérdemelnek. A szakolyi tanácskozás egy sokkal a helyi igények kapjanak megfelelő fejlesztési bázist szakmai kontrollal együtt. Az elmúlt években közel 400 település kapott lehetőséget kistérségi válságkezelő pályázatra az országnak elsősorban északi és keleti, periférikus térségeiben, azaz Borsod- Abaúj-Zemplénben, megyénkben, valamint Békésben. Földprogram A válságkezelés „közegében” égetően szükség volt a szociális földprogramra, amelynek gondolata 1992 májusában született meg, mintegy kísérleti rendszer bevezetésére, belső tanulmány formájában. A szociális támogatási rendszerek egyik alapelve, hogy a támogatott személyek aktív bevonására, együttműködés kialakítására törekszenek. Hiszen itt munkaképes korú és állapotú csoportokról van szó. A támogatási rendszer lehetőséget kell biztosítson a hátrányos helyzetűek megélhetéséhez; vagyis esélyt és eszközt elsősorban azoknak a családoknak, ahol a családfő, esetleg mindkét szülő munkanélküli. Saját tulajdonukban nincs se föld, se a megműveléshez szükséges eszközök, anyagok, stb. mozzanata A szerző felvétele A szociális földprogram tehát ennek a rétegnek a kitörési lehetőségét hivatott megteremteni. Hisz e réteg számára nincs esély gyors és meghatározó mértékű elmozdulásra. Adott szinte egyetlen kis befektetéssel végezhető tevékenység: a mezőgazdasági termelés, illetve az ehhez kapcsolódó kisméretű feldolgozóipari, illetve háziipari tevékenységiek). A termelésbe fogható föld ugyanis rendelkezésre áll minden településen, még az átmeneti időszak rendezetlen tulajdonviszonyai között is. Az sem akadály, ha az önkormányzatnak nincs bérbe adható földje, hiszen szinte minden településen vannak olyan újsütetű tulajdonosok, akik bérbe adják. Keretjelleg A program lényege: kedvezményes szolgáltatásokkal lehetőséget nyújtani a szociálisan hátrányos helyzetű családoknak, hogy saját munkájuk befektetésével mezőgazdasági termékeket állítsanak elő elsősorban családi ellátásra, valamint kisebb volumenű értékesítésre. A program aktív szociális segítő rendszerként működik, mely a mezőgazdasági tevékenység támogatásával valósul meg. A kistérségi felzárkóztató programok pályázata keretében a minisztériumhoz olyan helyi támogatási igények érkeztek az önkormányzatoktól, amelyek a földprogram elemei lettek. Ilyenek például termőföldvásárlás vagy -bérlés költségeinek; a vetőmag-, illetve mezőgazdasági gépvásárlás támogatása. Ezeket a lakosság egyes rétegeinek megsegítésére kívánták fordítani esetileg vagy folyamatosan. Az esetlegesen jelentkező, különálló támogatási elemek kínálták magukat az összeszerkesztésre. A kedvezmények rendszerbe vonásával, kiegészítésével létrejött egy keretjellegű program, melyet a helyi szervezetek, önkormányzatok töltenek meg tartalommal a pályázat és a kivitelezés folyamán. Éppen ezért beszélünk szociális földprogramokról, hiszen lényegében csak az alapelv azonos, a működési formák nagyon is eltérőek egymástól. Ami viszont egyik formában sem mellőzhető, hogy biztosítani kell a művelésre alkalmas földet, a gépi talajmunkát, a vetőmagot, a vegyszereket és a szaktanácsadást. Mint már említettük, a szociális földprogram különböző formákban működhet. Lehet közhasznú társaság, alapítvány, közalapítvány, a legegyszerűbb esetben pedig az ön- kormányzatokon belül elkülönített költségvetési intézményként is működhet a program. Az 1992-ben elsőként Sarkad és Mezőgyán például az alapítványi formát választotta. Nem is a formán van a hangsúly, hanem azon, hogy célszerű több, többé-kevésbé azonos adottságú településnek összefogni és kistérségi programot működtetni. Már csak azért is, mert a Phare-program is a kistérségeket támogatja, nem az egyes településeket. A tuzsériak jó példája Tuzsér (KM) — Tuzséron a lakosság 22 százaléka, azaz 710 cigány ember él. A halmozottan hátrányos helyzetű családokon belül a munkaviszonyból származó kereset a családi bevételeknek mindössze 15 százalékát éri el, 80 százalékuk családi pótlékból és önkormányzati segélyekből él. Evidens, hogy a szociális földprogramnak itt „létjogosultsága” volt, van. Balogh Mihály önkormányzati képviselő, az etnikai bizottság vezetője: — Amikor 1993-ban, még a programhoz való csatlakozás előtt elindultam, hogy meggyőzzem a tuzséri cigányokat arról, érdemes ezzel foglalkozni, igen nehéz dolgom volt. Végső érvem az volt, az segélyért se forduljon az önkormányzathoz, aki annyira sem képes, hogy a saját maga lét- fenntartásához két keze munkájával hozzájáruljon, vagyis kezébe vegye a kapát. Érdekes mód a meggyőzés nem is azért volt nehéz, mert — hogy úgy mondjam — nem könnyű rávenni a cigányt a munkára, hanem azért, mert attól féltek, hogy a többiek meg fogják őket lopni. Végül is húsz családot sikerült rávenni arra, hogy hat hektárt megműveljenek. Mindezek után csatlakoztunk a Népjóléti Minisztérium Válságkezelő Irodája által szervezett szociális földprogramhoz. A támogatás összege kétmillió forint volt. A tuzséri önkormányzat biztosította a földterületet, a talajművelést, a vetőmagot, a vegyszereket, jómagam pedig kis teherautómmal a szállítást vállaltam. Balogh Mihály A szerző felvétele Az első év jól sikerült. A termés megvédését maguk a családok szervezték meg: felváltva őrködtek. Sikerrel. — Öröm volt nézni a szépen megművelt parcellákat — folytatja Balogh Mihály. — Az emberek valamit megérezték: azt, hogy mit jelent gazdának lenni, ha egy kicsiny parcellán is. És, hogy ennek felelőssége, hiszen olyan lesz a teremés, és annyi kerül belőle az asztalra, ahogy gondozzák a vetést. Számomra külön öröm volt, hogy bizonyították: ha akarnak, tudnak dolgozni. Tavaly — a jó példa ragadós — már 96 család vállalkozott összesen 40 hektáron. Azért termesztettek elsősorban burgonyát és kukoricát, hogy az állattartás egyik alapfeltételét, a „házilagos” takarmányellátást biztosítsák hozzá. — Bár a tavalyi aszályos időjárás miatt jóformán alig volt mit betakarítani — mondja Balogh Mihály —, az idén mégis már több, mint száz család jelezte, hogy földet akar művelni. Hogy azért érezzék a dolog súlyát, 3000 forint úgynevezett részvételi díjat fizettek be. A pénzt, természetesen, a költségek fedezésére fordította az önkormányzat. A szociális földprogram megvalósítása Tuzséron közel két és fél millió forintba került tavaly. — Van nekünk egy felhívásunk — mondja Balogh Mihály. — Abból szeretném a lényegek lényegét elmondani végezetül. Lehetővé kell tenni országos viszonylatban is, hogy a több százezer kilátástalan helyzetben lévő magyar állampolgár kapna cseppnyi esélyt a tisztességes munkára, tapasztalná meg a földművelés és állattartás felelősségét, érzékelné annak megélhetést segítő áldását, gyarapodna öntudatuk, nem rombolna tovább a teljesítmény nélküli segélyezésük, pénzbeni támogatásuk. Magyarán: aki megdolgozik a sajátjáért, az nem fog lopni. A hangsúly Györke László A téma: a szociális földprogram — súlyossága és sokszínűsége miatt is — még egy teljes újságoldalon sem igen meríthető ki. Hiszen mint a válságkezelés egyik (agrár) formája, programja lényegesen több családot érintene, érinthetne, mint amennyien jelenleg — akár csak megyei szinten is — benne vannak. Hiszen — mint a szakolyi tanácskozás résztvevői is hangsúlyozták — az általános elszegényedés miattfalvainkban ma már nem csupán a jobbára szakképzetlen és a legtöbb munkanélkülit adó cigányság puszta létfenntartását kell segíteni. Sajnos, nem egyedi esetekkel, hanem jelenséggel állunk szemben. A hangsúly tehát nem is annyira földprogramra, hanem a szociálisra esik. Nyilván, a programot nem a mezőgazdaság válságkezelésére álmodták meg, hanem éppen azoknak a hatványozottan hátrányos helyzetű családoknak kívánnak kitörési lehetőséget nyújtani, amelyeknek semmilyen eszközük, és így esélyük sincs önmaguk felemelésére. A szociális földprogram éppen azért nem oldhatja meg mezőgazdaságunk problémáit, mert tulajdonképpen a válságkezelés szerves része. Viszont működése esetén két szempontból is igen fontos: részben aktivizálja az eddig csupán a segélyekre alapozó munkaképes embereket, másrészt csökkenti a parlagföldek területét. Szociális földprogramra elsősorban azokon a településeken van nagy szükség, ahol a volt téeszt követő szövetkezet is megszűnt, és ahol az eszközállomány — ha csak részben is — kéznél van. A földprogram megvalósítása, működtetése pénzbe — nem is kevésbe! — kerül. Ezért célszerű a támogatási lehetőségek szélesebb körű kihasználása, mert a Népjóléti Minisztérium erre a célra felhasználható eszközei több millió forinttal csökkentek az idén. r ehát csak azokat a programokat támogatják, amelyek életképesek. A felélés politikája zsákutca, erre nem adnak pénzt. [ 1 ! Az országban... ...72 településen 41 szociális földprogram működik. Ezek közül a legtöbb Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében. (KM) Három éve... ...létezik megyénkben szociális földprogram. Ez idő alatt a Népjóléti Minisztériumtól a program keretében összesen 150 millió forint támogatásban részesültek. A nyúltenyésztési... ...program keretében mintegy hat-nyolcszáz család jutott többletjövedelemhez (éves szinten 50-60 ezer forint) a Borsod megyei Csereháti Települések Szövetsége révén. Mivel kistérségi programról van szó Phare-program keretében is pályázhattak. (KM) A szociális... ...földprogramot egy község önkormányzata egymagában megvalósítani, működtetni szinte képtelen — nyilatkozta Győri András, Szakoly jegyzője, az itt társulásos formában (Nyírmi- hálydival és a Nyírgelsével közösen) működtetett program gazdája. (KM) Az egy... ...kedvezményezettb családra jutó költségtámogatás tavaly éves szinten 30 ezer forint körül mozgott a szociális földprogram indulásánál. (KM) Kisállattartás Tiszabecs-Uszka-Magosliget (KM) — A három település egy körjegyzőséget alkot, ezért is számolunk be az itt működő szociális földprogramról egy „kalap alatt”. A községekben az etnikai kisebbség esetében 90, míg az összlakosság vonatkozásában 50 százalékos a munkanélküliség. Ezek a számok alátámasztják annak szükségességét, miszerint az önkormányzati támogatáson túl központira is szükség van. A családok egy személyre jutó jövedelme messze alatta marad az öregségi nyugdíj minimumának. Sőt, sok család a jövedelempótló támogatás hiányában kizárólag a gyerekek után alanyi jogon járó családi pótlékból tengeti életét. Tiszabecsen 217 cigány lakos él. A községben már harmadik éve valamennyiük belterületi ingatlanát az Önkormányzat díjtalanul megműveli. Ezenkívül öt hektárnyi bérelt földterület rétiszéna-hozamát a rászorulók között szétosztja. A faluban 72 vásárolt sertést adtak ki hizlalásra a hátrányos helyzetű családoknak A hizlalás utáni visszavásárlásról az önkormányzat üzemi konyhája gondoskodik. Uszkán 133, Magosligeten 52 cigány él. Ezekben a községekben az önkormányzat tulajdonát képező kisgépekkel művelték meg a rászorulók (nem csak cigány családokról van szó) belterületi ingatlanait. Mindhárom községben azoknak a családoknak a többsége, amelyek a program keretében növénytermesztéssel foglalkoztak, kedvezményes földbérlethez jutottak, vagy sertéshizlalást vállaltak —szemmel láthatóan kifogástalan munkát végeztek.
