Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21 / 18. szám

995-JANUÁR 21., SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete B8888888S88R888888888S8888S888888888S88888888888888888888g88S8888888888S888S8888888888S8888888SS888888S8888888888888888888888S88SS888 ja a gumi óvszert, vagy begyömöszöli a szekrénybe az agyonszennyezett ágy­neműt. Elragadtatva mesél viszont arról a német vendégről, aki mindennap kimossa a szennyesét, s beakasztja vállfán száradni a szekrénybe, hogy ne legyen,szem előtt. Tapasztalata szerint egyébként a magyar vendégek rosszabbak a külföldieknél, míg a japánok napjában ötször is köszönnek, a magyarok inkább elnéznek a feje fölött. Pedig olyan bizalmi állásféle az övé: hisz akkor takarít, amikor kimennek a szo­bákból, s a kiürített helyiségekben talált már ő autóstelefontól a kulcson csüngő aranyláncig mindent, de soha nem tűnt még el nála semmi. Mintha ezen a munkahelyen mindenki jókedvű lenne: Májer Csaba felszolgáló se a kötelező mosollyal rukkol elő a kérde- zősködésre. — Kétnapos váltásban dolgozom, egyik nap reggel hattól éjfélig, másikon délelőtt tíztől éjfélig, majd két nap pihenő kö­vetkezik. Azokat a vendégeket szeretem igazán, akik ismerik a szakmánkat, s akiket „profi” módon kell kiszolgálni. Van egy visszatérő vendégünk, először megrökönyödtem, mikor az aperitivként rendelt pálinkához kenyeret kért, aztán, hogy megtudtam, ez náluk vallási előírás, már kérés nélkül is vittem neki a kenyeret. Látni kellett volna az arcát, mennyire örül... Harasztosi Pál felvétele — Hogy szeretnék-e én vendég lenni itt? Bevallom, négy év után már kissé unom ezt a kosztot, pedig igazán jól főzünk, csak hát más az, amit otthon készít a fele­ségem. Nem vágyom én arra, hogy kiszol­gáljanak, inkább a kis panziókat szeretem, nászútra is ilyenbe mentünk a Duna-ka- nyarba. Egyébként végigpróbáltam itt már az összes szobát, míg nem nősültem meg, gyakran aludtam bent, hogy le ne késsem a reggel hatórai kezdést. Bentalvás... Erről tudna csak mesélni a 76 éves kisegítő, Simon jánosné. Minden­ki Mamijának hiába van Borbányán szép kis háza, Baján gyerekei, ő az ünnepeket is idebent töltötte, a csukott szállodában. Szomszédolni nem szeret, a gyerekeket így télen nehéz többszöri átszállással elérni, inkább összetolja a foteleket a hallban, s ott tölti az éjszakát; nézegeti a járókelő­ket, hallgatja a kinti zajokat. Fel, vetett ágyba a világért nem menne, hogy meg­hallja, ha valami történik. Hozzászokott ő az ügyelethez, 35 évig dolgozott a kórház fertőző osztályán. Meg nincs is már szüksége sok alvásra, s ha elfárad, elnézegeti felmosófájára támaszkodva a vendégeket: „Istenem! Hol volt ennyi finom, elegáns ember az én időmben!” Bariba Andrea Csak a csencsturizmus virágzik • • Ü dítően hat ez a szálloda. Az ab­lakok, a lépcsőforduló cserepei­ben élő növények, nyoma sincs a manapság úgy elterjedt nem- cell-locsolni-jaj-de-praktikus selyem virág- :sodáknak. Ezeket a szobanövényeket genis öntözik, gondozzák, a nyíregyházi Central Hotel tizenhét tagú személyzete gyekszik minden tekintetben a vendégek cedvében járni. Őket ugyanis lassacskán asszóval kell megfogni, hogy betérjenek ;gy szállodába... — Már az ötletekből is kifogytunk, ami­vel kellemesebbé tehetnénk az itt-tartóz- codásukat: kérésre mosunk-vasalunk rá- iuk, elvisszük szervizbe az elromlott autót, áa vonattal utaznak, saját kocsinkkal fu­varozzuk ki őket az állomásra, hajnali in­dulás esetén bekészítünk a hallba egy ter­mosz forró kávét — Antall Zoltán, a szál­lodát üzemeltető háromtagú kft. gyakorlati ügyvitellel megbízott embere nem panaszkodik, csak épp a tényeket sorolja, miközben lekapja zakóját, s hófehér ingében nekiáll törött ágyrugót javítani, majd kazánt szerelni. — Akármit beszélnek az utazási irodák szakemberei, nálunk nincs idegenforgalom, a megyét egy nap alatt be lehet járni. Csak a csencs­turizmus virágzik, meg az üzleti turizmus. Az utóbbit igyekszünk mi meglovagolni, ide osztrák, német, olasz üzletemberek járnak, meg a négyes iskola japán, Kajaani testvérváros finn vendégei. Hét közben emiatt nincs is gond a szobák kihasznált­ságával, de szombat-vasárnap a 32 szobá­ból csak kettőt-hármat laknak. Merészségnek tűnik, ahogy Antall úr 1991-ben belevágott a szálloda üzemelte­tésébe: — Mindig is a vendéglátóiparban dol­goztam, kocsmárostól bárpincérig voltam én már minden, csak szállodás nem. A kft. hármasából azonban az egyik kolléga hét éven keresztül dolgozott a Szabolcsban portásként, rá lehetett számítani. Egyébként nem ördöngösség ez, hamar be­le lehet tanulni. Igaz, reggel hattól délután ötig, hatig kivétel nélkül mindennap itt tartózkodtam, a feleségem eleinte hara­gudott is. Én azonban úgy gondoltam, nincs más választásom: vagy ez, vagy sem­mi. Nem akarunk mi luxushotelt, az áraink sem ezt mu­tatják, csak egy tisz­ta, rendes szállodát, ahol nem lóg pók­háló a sarkokban, nem vízkövés a csap, s mindennap porszívóznak. Mi szeretjük, ha a ven­dég távozásakor el­mondja a vélemé­nyét, mert ez azt je­lenti, hogy vissza kí­ván ide jönni. Rek­lamáció még soha nem fordult elő, legfeljebb megje­gyezték az északi szobákra, hogy hűvösek — ezért állítottunk be ezekbe a padlófűtés mellé külön radiátort —, a déliekre, hogy túl melegek. Volt, aki a normál paplan hossszát kifogásolta, a kosaras fiúk pedig kivették a matracokat az ágykeretből, hogy elférjenek rajta. Olyan a vendég­körünk, hogy nálunk nem történik na­gyobb rendbontás, a kezdetekkor néhány könnyűvérű lány szeretett volna ide befér­kőzni, de elektromos zárat szereltettem az ajtóra, így a portások be sem engedik őket. A fizetési morál ellenben egyre rosszabb, ezért nem szeretjük az átutalást. Múltkorában is megjártuk egy neves poli­tikussal és sleppjével: nem akartuk a kész- pénzfizetéssel zavarni, de negyven nappal a távozása után kénytelen voltam a tit­kárságát megfenyegetni, hogy vagy fi­zetnek, vagy értesítem a Kurírt. Még az­nap elküldték a csekket... A tisztaságért egy mosolygós szo- baaszony, Kálmándi Józsefné felel. Keme- cséről jár be nap mint nap, az ottani fá­cántelep felszámolásakor talált erre az ál­lásra. A faggatózásra, hogy szívesen lenne- e vendég ebben a hotelben, csak kacag: „inkább dolgozhassak itt, mint vendég le­gyek! Szeretem a rendet, ha kitakarítom a szobákat, nekiállok rézküszöböt fé­nyesíteni, ablakot mosni.” Rendszeretete miatt aztán nem is nézi jó szemmel az olyan vendéget, aki a padlószőnyegre dob­A szálloda megszállottjai a km vendége A mátészalkai vatjyész Szondi Erika A mátészalkai területi kórház labo­ratóriumának életében korszakváltást je­lentett a kórházi rekonstrukció. Az új diagnosztikai osztály kialakításában meghatározó szerepet játszott Harsányt Imre a labor osztályvezetője. Harsányi Imre a Kossuth Lajos Tudományegye­tem vegyész szakán szerzett 1974-ben diplomát. A Budapesti Műszaki Egye­temen 1980-ban műszeres analitikai szakmérnök diplomát kapott, ezenkívül elvégezte a számítástechnikai rendszer- szervezői szakot, az egészségügyi mened­zserképzőt, és júniusban veheti át egész­ségügyi szakközgazdász diplomáját. A mátészalkai kórházba 1974-ben került, ahol rövid időn belül a laboratórium ve­zetője lett. Egy hároméves megszakítást leszámítva folyamatosan Mátészalkán dolgozik azóta is. — A laboratórium még 1991-ben is kénytelen volt szinte ugyanazokkal a módszerekkel dolgozni mint a hetvenes évek elején. Egészségre ártalmas vegysze­rek, manuális feldolgozás, kontakt fertő­zésveszély, 5-10 ml mintaszükséglet jel­lemezte az akkori labor munkáját meséli a vegyész úr. — A csaknem százezres el­látási terület, a vizsgálati esetszám meg­duplázódása egyre növelte a labo­ratóriummal szembeni elvárásokat. A komolyabb fejlődést csak a számítás- technika alkalmazása jelenthette. Egyre többféle vizsgálat elvégzési igénye jelent­kezett, ráadásul azzal a jogos kívánság­gal, hogy pl. a cukorbetegség gondozá­sánál a vércukorszint ismerete mellett a labor tudja meg­mondani a beteg inzulin-, fruktózamin-, glükált haemoglobin szintjét, a mikroalbuminok mennyiségét is. Ehhez azonban a vizsgála­tok érzékenységi ha­tárát ezer-százezer- szeresére kellett volna növelni, azaz az eddigi milli-, mikrogrammról, nano-, pikogram- mosra. A zömében 15-20 éves műszer­parkkal ez lehetetlen volt. Valóban korszak- váltás volt számunkra a kórházi rekonstruk­ció, melynek beru­házási összköli sége 2268 millió forint, s ebből a la­boratóriumi technológia, gép-műszerek értéke 107 millió. A la­boratóriumot a diagnoszti­kai szárny II. emeletén — az eddigi 128 m2 helyett — 665 m2 területen alakítottuk ki, összhangban a szakmai kívánalmakkal. A járóbetegek számára emberbarát váró-, két vérvételi helyiség készült. Fizikailag elkülönítetten, de funkci­ójában összefüggve: anyagátvevő-előkésZítő, biokémiai, haematoló- giai, klinikai kémiai, mikrobiológiai, bak­teriológiai, szerológi- ai, munkaidőben sürgősségi, éjjel ügyeleti részleg, a dolgozók számára fekete-fehér öltöző, normális szociális helyiségek kialakí­tására is lehetőségünk volt. A készülékek meg­bízható és biztonságos üzemeltetése érdekében négyszintű elektromos hálózat működik. — A labo­ratóriumi ké- szülékeink korszerűsíté­sénél egy ked­vező esemény meghatározó szerepet ját­szott. Világvi- Szücs Róbert felvétele szonylatban technikai for­radalom játszódott le 3-8 éve, a kismé­retű célautomaták konstruálásával meg­oldották az előzőekben vázolt gondokat. A KGST műszergyártás összeomlott, a nyugati cégek egymással versengve akarnak a kelet-európai területre betör­ni, számunkra is elfogadható áron kínál­va a világszínvonalú automatáikat. En­nek köszönhetően városi kórházi szinten jelenleg a laboratóriumunk szakmai fel­szerelésében, számítástechnikai kommu­nikációjában országos viszonylatban a legkorszerűbb. — A gazdaságosságnak első látásra el­lentmond, hogy a laboratórium fejleszté­sével megnőttek a működés költségei. Ha azonban a kórház egészét tekintjük, akkor a pontos, gyors eredmények a di­agnózisok korrekt megállapítását segí­tik, csökkentve a kivizsgálási, ápolási időt. — A kórház vonzáskörzetében élő em­berek számára is biztosítani kívántuk a modern laboratóriumi diagnosztikai le­hetőségeket. A háziorvosoktól hetente két alkalom­mal laboratóriumi körjáratos gépko­csival gyűjtjük össze a vizsgálati mintá­kat. Az eredményeket a körjárattal, levél­ben, faxon, sürgős esetben telefonon kö­zöljük. Jelenleg 48 háziorvossal működünk együtt, s így a betegeknek nem kell 20-35 km-t utazniuk. — Laboratóriumunk bárki számára végez a teljes vizsgálati módszereiből di­agnosztikai meghatározást a felmerülő költségek megtérítése esetén. Harsányi Imre m

Next

/
Thumbnails
Contents