Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-19 / 16. szám
1995. január 19., csütörtök ZÖLDÖVEZET Bukósisakban a bagoly ellen A fiókák felismerésében a látásnak és a hallásnak is fontos szerepe lehet Nyíregyháza (KM - B. G.) — Az erdőket, mezőket járva gyakran találkozhatunk fészkekkel, ám a szülőket, vagy a fiókákat csak ritkán láthatjuk. Sokunkat érdekel viszont az, miképpen bánik a felnőtt madár a fészekaljjal, a tojásokkal, a kikelt fiókákkal. Az ornitológusok többek között ezt is kutatják, megfigyeléseikről le- bilincselően érdekes tanul* Hiányokban, könyvekben számolnak be. Közéjük tartozik Schmidt Egon is, aki az egyik legismertebb honi madarász. Egyik ilyen tanulmányában felteszi a kérdést, vajon tudják-e a madarak előre, milyen színű, formájú, hangú fiókáknak kell kibújnia a tolláik alatt melengetett tojásban. Magyarán, felismerik-e a saját „gyerekeiket”? Erre általában azt mondhatjuk, hogy igen, ismerik, de azért akad jó néhány példa az ellenkezőjére is, mint a kakukkfióka esetében, akik tökéletesen megtévesztik az őt kiköltő, s felnevelő „mostohát”. Apró zsákmány Érdekés kísérletet írnak le a német kutatók egy egerészölyvvel kapcsolatban, amely alá kotlás közben egy tyúktojást tettek. Amíg a madár ült, semmi baj nem volt, minden további nélkül sajátjának tekintette a nagyobb és színezetében is eltérő tojást, sőt még akkor sem vette észre a cserét, amikor a kis csibe kikelt. Az egerészölyveknél megszokott módon apró húscafatokkal próbálta etetni, de amikor-a csibe megszáradt és egy idő után szaladgálni kezdett a környéken, gondolkodás nélkül megragadta és darabokra szaggatta. Az alatta pihegő kis jószág tehát az ölyv szemében a fiókája volt, a fűben szaladó valami pedig már zsákmány, amit meg kell fogni és meg lehet enni. Egy másik német ornitológus, aki rengeteg madarat nevelt és tartott otthonában, és velük kapcsolatban hihetetlenül gazdag ismeretanyagot adott közre, azt tapasztalta, hogy a felismerésben nemcsak a látásnak, de a hallásnak is jelentős szerepe lehet. Ezúttal házityúk volt az alany, amely alá egy túzoktojást helyeztek. A kotlós a legnagyobb nyugalommal ülte a sajátjaihoz képest hatalmas, olajzöld színű tojást, forgatta, melengette, de amikor a kis túzok kifejlődött odabent, és gyanútlanul megpattintotta a héjat, megtörtént a katasztrófa. A fióka természetesen nem a kis csibékre jellemző módon csipogott kifelé, hanem a fiatal túzok némileg füttyentésre emlékeztető hangját hallatta. Az addig békésen kotló tyúk pedig ezt hallva nekiesett a tojásnak, és néhány kemény csőrvágással megölte mostoháját. Persze nem lehet tudni, hogy ez a megtörtént eset mennyire egyedi. Hiszen keltetnek tyúkokkal pulykákat, kacsákat, gyöngytyúkot is, mégsem történik semmi baj. Máskor viszont a kotlós kímélet nélkül agyonveri a kendermagos csibéket, amelyek pici korukban feketések és nagyon elütnek sárga pihés testvéreiktől. Nem is egyforma Egy dankasirály-telepen rendesen a fészkek alig fémek el, és ezért egészen közel vannak egymáshoz. Ha akkor éri valami zavarás a telepet, amikor már fiókák vannak, a kicsinyek gyorsan elhagyják a fészket, és a közeli fűcsomók alá rejtőznek. Amíg szüleik hangosan rikácsolva, alá-alábuk- va keringenek a betolakodó feje felett, mozdulatlanul lapulnak rejtekükön, de ha elmúlt a veszedelem, természetesen igyekeznének vissza ugyanabba a fészekbe, ahonnét elmenekültek. Igen ám, csakhogy a sok egyforma fészek között nem is olyan könnyű az igazit megtalálni, és a tétován totyogó sirályfiókák bizony nemegyszer el is tévednek., A fészekre szálló öregek viszont a sok, a mi szemünkben talán Ki gondolná, hogy az uráli bagoly is ilyen bátran védelmezi a fiókáit? KM-reorodukció teljesen egyforma apróság között is felismerik á sajátjukat, és meglehetősen durván, csőrvágásokkal, számycsapások- kal tanácsolják el a szomszédok arra tévedt fiókáit, s eközben nemegyszer súlyos sérüléseket is okozhatnak nekik. Barát-e az ember vagy ellenség? Ha a madarak úgy gondolkoznának, mint mi, nyilván ezt a kérdést tennék fel minden esetben, amikor • velünk valamilyen formában találkoznak. De bár természe- '■tesen nem kérdeznek, ha egy kicsit is odafigyelünk arra, mit és hogyan csinálnak, rá fogunk jönni, hogy kérdés és válasz nélkül is pontosan úgy viselkednek, ahogy azt velük szemben tanúsított magatartásunk megkívánja. Anyai bátorság Persze nem minden madár elégszik meg azzal, hogy dühösen cserregve próbálja elijeszteni a fészke közelében felbukkanó és a saját szempontjából ott valóban teljesen felesleges embereket. Az Európa északi tájain élő, a mi macskabaglyunkkal rokon szakállas bagoly például nem sokat teketóriázik, ha fiókáit veszélyben látja. Azon nyomban támad, méghozzá olyan lendülettel, mintha egyszerűen le akarná seperni a fa törzséről a fészke felé mászó embert. Mindig hátulról közeledik, és hatalmás, tűhegyes karmait a betolakodó vállába és tarkójába mélyeszti. Több sebesülés után azok a kutatók, akik tudományos vizsgálatok végett szeretnének közel jutni a szakállas bagoly vagy a hazánkban is fészkelő, nála nem sokkal kisebb uráli bagoly otthonához, bukósisakot és vastag bőrkabátot húznak, hogy fejüket és vállu- kat védjék a dühös tulajdonos meg-megújuló rohamai ellen. Természetvédelem Libanonban Bejrut (MTI) — Január elsejétől három éven át tilos vadászni Libanonban. A szigorú intézkedés nem a vadászok ellen szól, hanem épp az ő érdekeiket szolgálja. Az utóbbi években ugyanis drámaian Csökkent az országban az apróvad, főleg a vándormadarak állománya. A zöldek egyik helyi vezetője szerint minden évben több mint tízmillió vándormadarat lőnek ki Libanon fölött. A foglyok, tengelieék, szalonkák, valamint a vadnyulak népességének néhány évig háborítatlanul kell szaporodnia, hogy ismét megerősödjék a vadállomány. Bizonyos rovarfajokkal és gyommagvakkal táplálkozó madárfajok kipusztulása komoly veszteségekkel fenyegeti a mezőgazdasági termelést is. A Rio de Janeiróban Libanon által is aláírt természet- védelmi egyezmény szellemében fogant tilalmat a környezetvédelmi és a mezőgazdasági minisztériumok már 1994 elején bejelentették. Az ország több mint 200 ezer vadásza a jogok megnyirbálásáról beszél, és az egész éves tilalmat szeretné évi kilenc hónapra csökkenteni, akár a vadászjegyek jelentős drágulása és az orvvadászati bírságok súlyosbodása árán is. Szemét- és szemléletváltás Nyíregyháza (T. M.) —■ Az emberi élet könnyebbé tételének és a kényelem megteremtésének nagy ára van. A korszerű hulladékfeldolgozó technológiák és berendezések, a szemét feldolgozása és újrahasznosítása jelentős iparágat képvisel, mely rendkívül pénz- és energiaigényes. Átmeneti megoldást jelent a tárolás, mely során feláldozunk néhány nádast, mezőgazdaságilag nem hasznosított területet. A tárolás lehetőségei azonban fogynak, a szemét pedig egyre több. Végre eljutott hozzánk a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége. Sajnos, még nem általános, de egyre több helyen találkpzunk a különféle hulladékfajták szétválogatásásra és gyűjtésére szolgáló edényekkel.. Élünk-e ezzel a lehetőséggel? Fontos kérdés ez, hiszen a gyűjtőedénybe helyezéskor elvégzett válogatás jelentős költség- és energiamegtakarítást jelent. Nyíregyházán időszakosan yan lakossági veszélyeshul- ladék-gyűjtés a Felső-Tisza Alapítvány és a Köztisztasági Kft. szervezésében. Az újságokból megtudhatjuk, hol, mikor lehet a speciális gyűjtőautót megtalálni, miáltal ingyen szabadulhatunk meg a lejárt szavatosságú permetsze- rektől, hajtógázos palackoktól, akkumulátoroktól. Vajon élünk-e ezzel a lehetőséggel? A települési önkormányzatok milliókat költenek az illegális szemétlerakó helyek felszámolására. Néhány hét el- teltével a szeméthegy újra felépül. Rejtély, hogy aki ide hozza a szemetet, mért nem tud még három-négy kilométert autózni, hogy a hulladékot a kijelölt helyen rakja le. Sokszor zavart okoznak a reklámok is. A földi halandó ugyanis azt hiszi, hogy csupán a sok legtökéletesebb termék közül kell kiválasztania a legtökéletesebbet. Arra már nem marad energiája, hogy elolvassa a szerény külsejű szórólapot, mely felvilágosítja: a reklámozott termékek árámak 30-40 százalékát a csomagolóanyag és a reklám ára teszi ki. Annak a csomagolóanyagnak az ára, melyet eldobunk, és mint veszélyes hulladék továbbra is nagyon sokba kerül, mert vagy újrahasznosítható vagy nem. Vajon hányán gondolnak erre, amikor a terméket leemelik a polcról? Folytathatnánk még a szemétkérdések felsorolását. Egy részük megoldásához még csak pénzre sincs szükség, csak a sokszor hangoztatott szemléletváltásra. A Felső-Tisza Alapítványnak egyik tevékenységi köre a veszélyeshul- ladék-gyűjtés szervezése, mely a szemléletformálást is segíti. A tervek szerint az idén az alapítvány a lakossági gyógyszermaradványok begyűjtésének megszervezésével tovább bővíti tevékenységét. Nagyon fontos, hogy már a legkisebbek nevelésében is szerepet kap a környezet- és természetvédelem. Áz Etel- közi óvodában ennek már több éves hagyománya van. A csoport működése és módszerei iránt egyre nagyobb az érdeklődés az általános iskolák és az óvodapedagógusok körében. Gangeszszenny Újdelhi (MTI) — Holland segítséggel próbálják megtisztítani India legszentebb és talán legpiszkosabb folyójának, a Gangesznak a vízét. Az indiai kormány eddig már 140 millió dollárnak megfelelő összeget költött a Gangesz tisztítására, de környezetvédők szerint egyelőre látható eredmény nélkül. India szent folyóját ipari melléktermékek, a csatornák piszka és félig elégett emberi holttestek szennyezik — az indiaiak többsége úgy hiszi, hogy a haláluk után a folyóba dobott emberek üdvözölnek. Az Economic Times című indiai lap értesülése szerint Hollandia a jövő év márciusáig 26 millió dollárral járul hozzá a Gangesz tisztaságát szolgáló programok, közte szennyvíztisztító állomások finanszírozásához. |T' / ....)) J ; Környezetvédelmi... ...szakmémökképzés kezdődik februárban a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Fősikolai Karán. A hallgatók elsősorban a levegő- és víztisztaságvédelem kérdéseivel foglalkoznak majd. (MTI) 12 új... ...és környezetkímélő Ikarus autóbuszt állítottak forgalomba csütörtökön Szombathelyen, a Vasi Volánnál. A Rába-motorokkal gyártott autóbuszok megfelelnek az úgynevezett Euro 1-es szabványnak. (MTI) Csatkai-díjat... ...kapott két fiatal kutató: Pellinger Attila és Hada- rics Tibor A Fertő táj hazai részén előforduló madarak névjegyzéke című közös munkájukért. A soproni közgyűlés által alapított díjat kedden adta át a nyerteseknek Gimesi Szabolcs polgármester, a CsatkaLdíj Alapítvány kuratóriumának elnöke. (MTI) Radioaktív... ...szennyeződés miatt lezárták egy autópálya nagy szakaszát Sidney-ben. Egy személyautó vezetője figyelt fel arra, hogy homok hull az előtte haladó „Vigyázz! Radioaktív szállítmány!” feliratú teherautóról. (MTI) Nem akarják... ...a zirciek, hogy városukban festék- és lakkégető létesüljön — ez egyértelműen kiderült egy viharos lakossági fórumon. Az ABL Technich Hungary Kft., amely a létesítményt működtette volna, hiába érvelt technológiája mellett, a környezetvédő szakértők és a fórum résztvevői elfogadhatatlannak tartják, hogy belterületen, veszélyes hulladékok égetésével . foglalkozzanak. (MTI) Olajos legelő London (MTI) — Az elmúlt év nyarán az orosz- országi Komiföldön történt olajszennyeződés súlyos következményekkel jár a térség rénszarvas-állományára — olvasható a Greenpeace környezetvédő szervezet Londonban közzé tett beszámolójában. Mint ismeretes, megrepedt egy elöregedett olajvezeték, és óriási mennyiségű (a helyi kitermelő vállalat szerint tizennégyezer tonna, a környezetvédők szerint közel nyolcvanezer tonna) olaj folyt szét ötven kilométeres körzetben, elárasztva a Kolva, az Usza és a Pecsora folyókon át a Barents-tengert is. Az Uszinszk város környéki rénszarvastenyésztő telepeken az olaj kiömlése óta számos rénszarvasborjú vakon illetve fejlődési rendellenességekkel jött a világra. Hasonló eseteket figyeltek meg a tehenészetekben is. A tenyésztők szerint a tundrán telelő állatok közül sok elhullott, mert olajjal szeny- nyeződött az erdészek által kitett só, amit a patások nyalogatni szoktak. A Kolva halállománya gyakorlatilag kipusztult, a többi folyóból kifogott halak petróleumbűzt árasztanak, és húsuk ehetetlen — panaszkodnak a halászok. Nők a Balatonért Veszprém (MTI) — Nők a Balatonért mozgalmat indítanak a tópart hölgyei. Az alapítók Balatoni Szövetséghez tartozó települések polgármestereinek feleségei lesznek, akik közül 14- en írásban közölték e szándékukat. A kezdeményező Simonná Záhonyi Tünde, akinek édesapja a már elhunyt, legendás hírű Zákonyi Ferenc. O alapította és vezette az első balatoni idegenforgalmi hivatalt Füreden és számos könyvben adott bizonyságot a tó ismeretéről és szeretetéről. Zákonyi Tünde szerint asszonykéz és szív is kell ahhoz, hogy nagyobb védelmet kapjon a Balaton, szebbek legyenek a tóparti települések, gondozottab- bak a házak, kertek. A környezetkultúra javítása szerepel első helyen a tervek között, ennek része természetesen a Balaton fokozott védelme is. Kutató lányok, asszonyok segítségével szeretnék megfogalmazni közérthető nyelven, hogy milyen állapotban van ma a tó és mit tehet az egyén a nemzeti kincs megóvásáért. A Nők a Balatonért mozgalom olyan széles körű kampányt szeretne indítani, amely megmozgatja az őslakosokat, a nyaralótulajdonosokat és amely a tó érdekében megnyitja a pénztárcákat is.
