Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-03 / 2. szám
1995. január 3., kedd HOBBI A természet védelmében Gyógyászati szempontból fontos állatokat, növényeket is kiirtanak Földünkön Andrási Pál Ásotthalom — A természet- védelem alatt tulajdonképpen a tudományos vagy kulturális, illetve az utóbbi időben gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű természeti értékek védelmét, megőrzését és meghatározott célú fenntartását értjük. Az emberiség történelme során a természet leigázására törekedett egészen a múlt század végéig. Ekkor kezdődött az ember és természet kapcsolatának átértékelése, a természet védelmének kezdete. Az intézményes természetvédelem kezdetének világszerte 1872-t tartják nyilván, ugyanis ebben az évben hozták létre az Amerikai Egyesült Államokban a Yellowstone Nemzeti Parkot. Menteni a menthetőt A természetvédelem színvonalát azóta is a nemzeti parkok jelentik. Az első nemzeti park alapítása óta eltelt viszonylag rövid időszak alatt a természet leigázása, kifosztása hihetetlen mértékben felgyorsult. Ugyanekkor a természetvédelem is látványos fejlődésen ment keresztül. A természet- védők újabb és újabb védett területek létesítésével igyekeznek menteni a még menthetőt. Jelenleg földünkön mintegy hétezer védett terület található. Ezek kiterjedése hétmillió négyzetkilométer, ami a szárazföldek területének 4,6 százalékát teszi ki. A Természet és a Természeti Erőforrások Védelmének Nemzetközi Uniója (IUCN), amely 1948-ban alakult, ezt az értéket jelentősen szeretné emelni. Összesen a szárazföldek területének Ez is része a természetvédelemnek: a közúti igazgatóság fokozott figyelmet fordít az útmenti fák ápolására, pótlására Cservenyák Katalin felvétele legalább tíz százalékát szeretnék védetté nyilváníttatni. Az összes védett terület húsz százaléka, azaz ezemégyszáz a nemzeti parkok száma. Ezek kiterjedése az összes védett terület negyvenhét százaléka. Sajnos még ma is van nyolcvankét olyan ország Földünkön, ahol nem található nemzeti park. Földünkön kialakulása óta mintegy kétszáz- millió faj jött létre. Ezek döntő többsége az idők folyamán ki is pusztult. Jelenleg Földünk élővilágát mintegy 5-10 millió fajra becsülik. Felgyorsult pusztulás Miközben a fajképződés sebessége lényegében nem változott (35 év) fajra becsülik, addig a fajok kipusztulása hihetetlen mértékben felgyorsult. Egyes becslések szerint már ma óránként legalább egy faj tűnik el Földünkről véglegesen, és ez a folyamat csak tovább fog gyorsulni, ha hagyjuk. A természetvédelemnek több, mint tucatnyi célját határozták meg. Ezek közül kettő kiemelkedő jelentőségű. Az egyik a jelző szerep. Az élőlények a legprecízebb műszerként jelzik, ha életkörülményeikben változások állnak be. Jelzéseik az emberiség fennmaradása miatt is rendkívül fontosak. A másik a génmegőrző szerep. Az emberiség táplálékának 90 százalékát 15 faj teszi ki, további 150 fajt gyakran használnak. Ám a Földön fellelhető növény- és állatfajok döntő többségét meg sem vizsgálták, hogy élelmezési vagy gyógyászati szempontból mi a jelentőségük, és félő, hogy egy részük enélkül pusztul ki. Egyezmények Lehet, hogy a trópusokon éppen ebben a pillanatban irtják ki valamelyik félelmetes betegség ellenszerét tartalmazó élőlényt. Éppen ezért kell törekedni, hogy minél nagyobb területen a jelenlegi fajok túlnyomó része fenn tudjon maradni. Ennek érdekében számtalan nemzetközi szerv fáradozik. A már említett IUCN mellett az ENSZ különböző programjai, az UNESCO is említést érdemel. Szintén jelentős a szerepe a WWF-nek (Világ Természetvédelmi Alap) és a Gren- peace szervezeteknek is. Ezek mellett számos nemzetközi egyezmény is Földünk természeti értékeinek fenntartását szolgálja. Magyar érmék a középkorból Hazánkban az első, tiszta veretű pénzeket, a dénárokat Szent István verette Csonkaréti Károly Budapest (MTI) — Új aprópénzek váltják fel hazánkban a régieket. Nem csak vásárlásra lehet ezeket használni — sokan hobbiból gyűjtik is a szép érméket. Az emberiség sokévezredes történetének hosszúra nyúlt az az időszaka, amikor még hírből sem ismerték a később pénznek, érmének nevezett nemesfémdarabkákat, mint a csereberét helyettesítő értékmérőket. Hogy ezeket a leginkább aranyból, ezüstből, esetleg rézből készült pénzeket mikor kezdték készíteni, bizonyosan nem tudjuk. Herodotos a lídiaiaknak tulajdonítja, mások szerint P he időn, Argos királya verette volna az elsőket, tehát nem a föníciaiak, mint általában tartják, hanem a görögök. Az érmék formája általában kerek vagy toj ásdad alakú volt, és maradt is napjainkig. Az érméket rendszerint verik, s csak kivételesen öntötték, mint Macedón Nagy Sándor, és atyja, Fiilöp. Hazánkban az első fémpénzeket Szent István verette, amelyek nem nagyon díszesek, de szép tiszta veretűek voltak. E dénárok előlapján a király neve, hátlapjukon a pénzverőhelyet jelző felirat van. Salamon dénárja az első alakos ábrázolású magyar pénz. Szent László alatt az érmék veretei változatosságukkal tűnnek ki, míg Kálmán király egészen aprókat veretett, elég silány feliratokkal. Még gyengébb minőségűek a XII. századiak, amelyek finomsága is romlott. Áz első pénzjavulást III. Béla pénzein látjuk, aki az ezüst dénárok mellett bizánci mintára már rézpénzt is veretett. Némelyik dénáron rajta van a neve is. Ebben az időben változtatták át a különböző terményjáradékokat a földesurak és az egyház számára pénzjáradékká. Imre király érméi általában felirat nélküliek, azaz „némák”, de már II. Endre alatt az érméknek számtalan formája került forgalomba. A fémpénzek azonban nem csupán formája, hanem nemesfémértéke, tehát vásárlóereje is van, amivel a magyar királyok időnként visszaéltek, lévén az ő felségjoguk a pénzverés. A királyok jövedelmük növelésére a mindig újabb és újabb pénzkibocsátásnál a pénz súlyát és ezüsttartalmát fokozatosan csökkentették. A fokozatos pénzrontás következményeként a magyar pénz színezüsttartalma II. (Vak) Béla és utódai idején 25 év alatt egytizenketted részére csökkent, értéke 13 fillérről 1 fillérre apadt. A nagyarányú pénzrontással lényegesen megnőtt a királyi kincstár pénzverési haszna, viszont elveszett a pénz hitele, forgalmi értéke. Az elértéktelenedett királyi pénz helyett súly szerint mért veretlen ezüstöt kezdtek fizetési eszközül használni. III. Béla azután véget vetett ennek a pénzrontásnak, s uralkodásának végén már 0,456 gramm színezüsttartalmú, 15 aranyfillért érő, jó ezüstből vert dénárokat hozott forgalomba. A királyi (állami) pénz hitele helyreállt. Fia, II. Endre azonban örökös pénzzavarában, a pénzrontás legcsúnyább formájához nyúlt. Látszatra szép és értékes pénzt veretett a délkeleti német tartományokban — így felesége meráni rokonainak tartományában is — használatos, jó hírű frie- sachi dénárok mintájára. Az utánzat azonban csak külsőleg hasonlított a friesachi pénzhez. Belső értéke felét érte annak. A XII-XIII. századi folytonos pénzrontások és pénzcserék a XIV. század elejére harmincötféle hazai és külföldi pénznem egyidejű forgalmához vezetett. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére Anjou Károly Róbert 1323-ban a Temesváron tartott országgyűlésen eltiltotta az országlakosok kárára szolgáló rossz pénz verését, és „örökké tartó, vagyis állandó és az egész országban mindenütt forgalomba hozandó, jó, új pénz verését” rendelte el. Bizonyos nehézségek miatt azonban csak 1325-ben kezdték meg a XIX. századig (!) azonos értékben vert, és egész Közép-Európában közkedveltté vált fizetési eszköznek, a magyar aranyforintnak a verését. A magyar aranyforint mind külső kiállítás, mind belső érték tekintetében hű utánzata volt a firenzeinek, ahol 1252- ben vertek először ilyent, s ezért nevezték a magyar pénzt is flórencinek, forintnak. Színsúlya 3,52 gramm volt, mint a firenzeié, finomsága 23 3/4 karát. A forint mellett az ezüstdénár csupán a váltópénz szerepét töltötte be, s így Magyarország 1325-ben áttért az aranyvaluta rendszerre. Az aranyforint formáját Károly Róbert fia, Nagy Lajos változtatta magyarosra, amennyiben az előoldalra a magyar címert, hátoldalra Szent László alakját vésette, amely a XVI. századig rajta is maradt. A boldogságos Szűz Mária a kisded Jézussal /. (Hunyadi) Mátyás alatt jelenik meg pénzeinken, amelyek igen jó minőségűek voltak. A mohácsi vész utáni Magyarországon a Habsburg uralkodók, valamint az erdélyi fejedelmek verették változatos díszítésű pénzeiket, amelyek közül II. Mátyás és Mária Terézia pénzérméin találjuk a legtöbb magyar nemzeti sajátosságot mutató véseteket. Magyarországon 1325-től 1892-ig volt, majd 1946-tól van ismét forint. Magyaros bútorok Budapest (MTI) — Sokan kedvelik a faragással díszített, rendkívül dekoratív hatású magyaros bútorokat. Sajnos ezeket megfizetni csak keveseknek áll módjában. Ám megfelelő kézügyességgel bíró, barkácsolni tudó ezermesterek olcsóbban beszerzett faanyagból maguk is készíthetnek egy-egy szép darabot, ami jól elhelyezhető a modem bútorok mellett. A rajzokon két mutatós Illusztráció faragott karosszék és falipolc, azaz téka illusztrálja az erdélyi Szilágyság régi bútorainak rusztikus, ősi jellegét. Az ilyen típusú székek legrégibb példányait még keményfagyökérből faragták, ma már fenyődeszkából esztergált bútorokat készítenek a hozzáértő kezek. Egy-két karosszék és kis falipolc különleges dísze lehet ma is a modem konyhának, érdemes megpróbálni. lépcsőház, 4./3. (Ladányi Hajnalka). Elajándékoznának... ...egy hároméves kuvasz kan kutyát, továbbá gazdát keresnek egy héthetes tacskókeverék kannak is. Mindkettőt kertes házba adnák szívesen. Cím: Nyíregyháza, Simái út 24. c (Gunyecz József né). Az Állatotthon... ...lakói is gazdát keresnek a sóstóhegyi Fekete-dűlőben. A telefonszám: (42) 475- 719, vagy 311-799. Továbbra is... ...várjuk azoknak a jelentkezését, akik szívesen ajándékoznának el, vagy fogadnának örökbe cicát, kutyát. A gyepmesteri... ...telepen gazdátlan, hűséges kutyusok várják, hogy jószívű befogadókra leljenek. Elvihetők munkanapokon reggel nyolctól délután négyig. A cím: Zomboribokor, telefon: 311-879. Befogadtak... ...egy négy év körüli, szobatiszta, fekete tacskókeverék szukát, s most gazdát keresnek neki. Érdeklődni estefelé lehet a következő címen: Nyíregyháza, Tompa Mihály u. 9. harmadik — Látod, bibis a lábam! Harasztosi Pál felvétele
