Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-18 / 15. szám
1995. január 18., szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Plakáttapéta csúfítja Nyíregyháza belvárosában, a Piros ház néven ismert épület- együttest Balázs Attila felvétele Üzenet Végtelenül fel vagyok háborodva, mert szombaton délutánra a Stadion utcai parkolóban álló autómból valaki(k) „csontig” kiszívta a benzint. Üzenem a tolvajnak, ha olvassa az újságot: ezzel az erővel már benzinkutat is kirabolhatna, vagy kiállhatna koldulni a Kossuth térre egy nyakába akasztott táblával. „Emberek, adakozzatok, mert nincs kedvem dolgozni, de kell a pénz a szórakozásra, szerencsejátékra, autókázásra!” Azt hiszem, nagyon rosszul járnának a tolvajok, ha Magyarországon visszaállítanák az István királyi törvényeket. Akkor lenne értelme, hogy az amúgy is nagy anyagi nyomás alatt álló autós közösség összefogjon ellenük, és véget vessen tevékenységüknek. B. István Nyíregyháza Biztonságosabban Szeretnék javaslatot tenni, az amúgy is döcögős és sok mindennel terhelt nyíregyházi járműforgalom gördülékenyebbé tételére. A Kossuth tér — Debreceni úti (Centrum Áruház) csomópontban, az áruházi építkezés miatt sávváltoz- tatás vált szükségessé. így, az amúgy is forgalmas csomópontban — főleg csúcsidőben — torlódások keletkeznek. Már ezelőtt is beszorultak a buszöbölben a járatok, mivel az öböl közel van a forgalomirányító jelzőlámpákhoz. Javasolnám, hogy a volt Csemege irányából egyenesen továbbhaladó forgalom meggyorsítása érdekében állítsák át a jelzőlámpát úgy, hogy az akkor is zöldet jelezzen, amikor szemből (a Luther ház felől) egyenesen, illetve jobbra kis ívben kanyarodnak. Ebben az esetben ugyanis nem zavarnák sem a gyalogosokat, sem az említett szemben jövő forgalmat, és lényegesen nagyobb lenne a kereszteződés áteresztő képessége. Lukács Gyula Nyíregyháza, Ferenc krt. Köszönet Hatvankilenc éves vagyok és hosszú ideje szenvedek súlyos betegségben. Sajnos, elég gyakran szorulok kórházi ápolásra. Háromszor hoztak már vissza a halálból az egészség- ügyi dolgozók. Ezért szeretnék az újság hasábjain is köszönetét mondani lelkiismeretes, áldozatos munkájukért a megyei kórház hármas számú pulmanológiai osztálya, valamint a kettes számú belgyógyászati osztály intenzív részlege orvosainak, ápolószemélyzetének és valamennyi dolgozójának. özv. Mandácskó Kálmánná Baktalórántháza Menetrend a megszüntetésért? Mondja és írja a MÁV: a dolgozók érdekét figyelembe veszik a menetrend készítésekor. Ez a valóságban nem így van. A Balsa- Dombrád vonalról bejáró dolgozók azzal a kéréssel fordulunk a szerkesztőséghez, hogy legyenek szívesek segítségünkre lenni. Volt sztrájk, volt ígéret, s most a kalauzoktól halljuk, hogy olyan menetrendet csináltak, hogy sem bejárni, sem hazajárni nem tudunk. Az utasok nagyrésze fél nyolc és nyolc órakor kezd reggel a munkahelyén, délután pedig 16 és 16,30 körül végzünk. A kiszivárgott hírek szerint azonban a reggel 7 óra 10 perckor, valamint a 17 órakor induló vonatot a MÁV megszünteti, pedig ezek voltak a legjobban kihasználva. Ha bemegyünk az általuk kijelölt vonattal, 6 órára érünk be a munkahelyünkre, sőt még a gyerekeknek az iskola sincs nyitva. Hazafelé szintén ugyanez a helyzet — a 17 órási vonatot szintén megszüntetik, így nincs mivel hazajárni. Nincs mindenkinek ötezer forintja autóbuszra, nekünk megfelel a vasút is, így több marad a családnak. Mi értelme volt a sztrájknak. Látjuk a sötét jövőnket, ezt a MÁV tudatosan csinálja: így nem lesz utas a vonaton, s lesz kifogás, hogy megszüntessék a vasútvonalakat. Úgy ösz- szeállítani a menetrendet, hogy a váltóműszakra és a nappalosoknak ne legyen vonat, a be- és hazajárásra, ez csak tudatos dolog lehet. Nem beszélve arról, hogy Dombrád és Balsa között a csatlakozás is megszűnne ilyen formában. Legalább a nappal közlekedő vonatokat hagyják meg. Szüntessék meg az éjszakai járatot, ami kevesebb utast érint. Nem kell nekünk egymás után két vonat reggel. Elég egy, ami beér 7 óra 10 percre, Nyíregyházára. Nekünk nem kell a diszkós vonat, ami a vasútnak a legnagyobb kárt okozta, ezt kell megszüntetni. Érdekes azzal sosem foglalkozott senki. Balsa és Dombrád vonalán bejáró dolgozók Döntőbizottság helyett egyeztető eljárás Nagy Mihály Nyíregyháza — Az új szabályok szerint munkaügyi jogvitát a munkavállaló megbízása alapján a szakszervezet és az üzemi tanács is kezdeményezhet, illetve az ilyen perekben eljárhat. Feltétele, hogy a munkavállaló szak- szervezeti tag legyen, illetve valamelyik szervezetet megbízza. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha egy munkáltatói intézkedés ellen több szak- szervezeti tag léphet fel és a követelésük azonos jogcímen alapul. Az utóbbi időben a szakszervezeti tagság hiánya és a jogsegélyszolgálat többségének megszűnése miatt az ilyen perek ritkák. Képviselet A megváltozott szabályok szerint a munkaügyi döntőbizottságok helyett a munkaügyi jogvitát a munkáltatónál (volt munkáltatónál) úgynevezett „egyeztető eljárás” keretében kell kezdeményezni. A kérelmet írásban kell benyújtani, meg kell határozni a kérelem tárgyát, a sérelmes intézkedés megváltoztatásának indokát, a követelés jogcímét és konkrét összegét Meg kell jelölni az esetleges bizonyítékokat, a tanuk nevét és azok idézhető címét. , A munkáltató az egyeztető eljárást nyolc napon belül köteles lefolytatni és annak eredményét írásba foglalni. Az eljárásban biztosítani kell a munkavállaló részére a jogi képviselet lehetőségét, indokainak és bizonyítékainak előterjesztését.' Az eljárásban a felek megállapodása egyezségnek minősül, ami a felekre nézve kötelező. Egyezség hiányában a munkáltató köteles az eltérő álláspontokat, az eljárásra illetékes munkaügyi bíróság megnevezését, annak pontos címét, a kereset benyújtásának határidejét és példányszámát írásba foglalni. A gyakorlatban előfordul, hogy a munkáltató az egyeztető eljárást nem hajlandó lefolytatni. Ez nem akadálya a kereset benyújtásának. A nyolc nap elteltével a munka- vállaló az elévülési időn belül (15 nap, vagy három év) keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz. Ebben az esetben, a keresetben hivatkozni kell az előbbiekben felsoroltakon túl, az egyeztetési eljárás elmaradásának okára is. A peres eljárás elhúzódásának gyakran oka, a kérelem konkrétságának hiánya, az adatok pontatlansága, az igény jogcímenkénti meghatározása, összeg- szerűsége, a bizonyítékok megjelölése, a tanúk neve és idézhető címe. Sajnos a keresetek egy részéből az sem állapítható meg, hogy a felperes (munkáltató vagy munkavállaló) milyen jogcímen menynyit és mit kér. Ilyenkor az első tárgyalás a kereset pontosításával véget is ér. Károkozás A peres eljárások elhúzódásának az is oka lehet, hogy az adott intézkedést nem a munkáltatói jogkörrel felruházott személy hozta. Ennek következtében a hozott intézkedés semmis. Különösen sok félreértés tapasztalható a kártérítésre kötelezés, a leltárhiány megfizetésére kötelező határozatok kiadásánál. Általános szabály, hogy a munkáltató a munkavállaló által okozott kárának megtérítését a bíróságon érvényesítheti. Ettől a törvény három esetben enged eltérést. A kollektív szerződésben lehet szabályozni a leltárhiányért való felelősség feltételeit, egységenként, beosztásonként annak mértékét és az eljárási szabályokat. Hasonló a helyzet a gondatlan károkozásnál is. Kivétel viszont a szándékos károkozás. Szabályozni kell a felelősség felső határát, ez ebben az esetben maximum hat havi átlagkereset lehet. Rendezés hiányában a munkáltató fordulhat kárigényének érvényesítéséért a munkaügyi bírósághoz. Ez esetben azonban az általános szabályok az irányadók, mely szerint, gondatlan károkozáskor a kárfelelősség mértéke a munkavállaló egy havi átlagkeresetének 50 százalékát nem haladhatja meg. Külön kell megemlíteni a tévesen kifizetett munkabér visszakövetelését. Annak visszafizetésére a munkáltató a munkavállalót a kifizetéstől számított 60 napon belül felszólíthatja. Ha a munkavállaló a téves kifizetést vitatja, keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz. Téves kifizetés A téves kifizetést a munkáltatónak kell bizonyítani. A tévedésnek a kifizetéskor kell fennállnia. Nem beszélhetünk téves kifizetésről akkor, ha a kifizetést a munkavállaló maga idézte elő, illetve arról tudomással bírt, vagy beosztásánál fogva tudnia kellett róla. Ennek visszakövetelésére három éven belül van mód. Hangsúlyozzuk, hogy a munkabérből való levonásnak megvannak a szigorú szabályai, attól eltérni nem lehet, beszámításnak nincs helye. Szociálpolitikai... ...kedvezmény mindig a szerződés időpontjában fennálló helyzet és az akkor érvényben lévő jogszabály alapján történik — válaszoljuk Gy. J.-nek. A hadiözvegyi... ...járadékkal kapcsolatos törvény 1994. szeptember 1-jén lépett hatályba, így visszamenőleg januárig az emelésre jogszabályi lehetőség nincs — tájékoztatjuk — kisvárdai olvasónkat. Rendszeres... ...szociális segélyben lehet részesíteni, azt a 18. életévét betöltött munkaképtelen, illetőleg rokkant személyt, akinek létfenntartását biztosító vagyona nincs, keresete vagy bármilyen forrásból származó jövedelme megélhetését nem biztosítja — üzenjük J. Gusztávné olvasónknak. Gyermeke... ...pályakezdők segélyében részesült, ez esetben jövedelempótló támogatás megállapítására a jelenlegi szociális törvény nem ad lehetőséget — üzenjük pusztadobosi olvasónknak. A Nyugdíjfolyósító... ...Igazgatóság a minimál nyugdíjat figyelembe véve állapítja meg az egyes nyugdíjasoktól történő letiltást — üzenjük nyíregyházi levélírónknak. Nem kell fizetni Kérem, segítsenek tájékoztatni a lakosságot, hogy Oroson a vezetékes gázbekötéshez plusz húszezer forintért akarják adni az órát. Azért fogalmazok így, mert ezt a hírt hallottuk. Pedig mikor 40 ezer forintot befizetett a lakosság, akkor azt mondták, ebben benne van minden költség. Már sok település túl van a bekötésen, de még sehol nem fordult elő ilyen (legalábbis nem hallottunk róla), hogy a megállapított ösz- szegre még rákértek volna. Még annak a 40 ezernek az AFA-ját sem kapta vissza senki, pedig megígérték, hogy augusztusban visszaadják. Szeretnénk tudni: az ön- kormányzat tényleg így gondolkodik-e? Tényleg be kell-e fizetni a 20 ezer forintot? Azt is tudni szeretnénk, hogy mi a magyarázat erre, miért „nyúzzák a népet"? Ilyen nem történt még a környékünkön sehol sem, ezek szerint mi hátrányt szenvedünk, amiért a városhoz csatoltak bennünket. Úgy lehet, most is valahol kevés a pénz és ezzel a plusz 20 ezer forinttal akarják letudni a hiányt! Egy olvasójuk Olvasónk panaszára a Megyei Jogú Város Polgár- mesteri Hivatalától az alábbi választ kaptuk: 1994. július 25-én hatályba lépett gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvényre hivatkozva a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. 20 ezer forint hálózatfejlesztési hozzájárulás befizetése után kívánta az egyes háztartásokat a gázhálózatra rákötni. Az év augusztusában érkezett a fentiekre vonatkozó körlevél a helyi ki- rendeltséghez. Miután hivatalunk tudomására jutott a Tigáz Rt. tervezett intézkedése, jeleztük nekik, hogy méltánytalannak tartjuk a hálózatfejlesztési hozzájárulás megfizettetését, hisz a hálózatot éppen a lakosság fejleszti azzal, hogy részt vett a magánerős gázhálózat építésében, s 40 ezer forintot befizetett. Egyeztetést kezdeményeztünk a Tigáz Rt. vezetőivel, mely egyeztetésre miután a tervezett intézkedést visszavonták — nem került sor. A jelzett problémával egyébként augusztus hónapban a Kelet-Ma- gyarország is foglalkozott. Röviden összefoglalva tehát a lakó panaszát, nem az önkormányzat kívánt még a társulás további tagjaitól pénzt beszedni, hanem a Tigáz Rt., s ők részben az önkormányzat — illetve más önkormányzatok —■ fellépésének eredményeként tekintett el ettől. A felvetett probléma reméljük már a múlté, hiszen Oros településrészt november hónapban bekapcsolták a városi gázhálózatba. Szeptember hónapban kifizetésre kerültek a társulásban részt vevő magánszemélyek részére az őket megillető 15 százalékos állami támogatások (nem ÁFA!) is. Itt kell megjegyezni, hogy több mint 2000 ingatlanra történt bekötés. Az állami támogatás kiutalásához a társulás tagjairól pontos adatokkal kellett rendelkezni, melynek egyeztetése jelentős időt vett igénybe. Veres István városi főépítész Átszállás gondokkal Egy nagykállói olvasónk „Versenyfutás a síneken” jeligével írott levelében, arról panaszkodott, hogy a karácsonyi ünnepek előtt, a nyíregyházi vasútállomáson egy átszállásnál, az In- ter-Cyti nem várta be az érkező vonatot. Jászai Sándor a MÁV nyíregyházi állomásának főnöke kivizsgálta az ügyet. A meghallgatáskor kiderült, az akkor munkában lévő forgalmi szolgálattevő konkrétan nem emlékszik az esetre. Elmondása szerint, ő mipdig megvárja a vonat elindításánál az átszállókat. Sajnos, valóban előfordulhat, hogy az állomás átépítése miatt a csatlakozási idők rövidek. (Ez fokozatosan jelentkezik az idősebb utasoknál.) Az állomásfőnök valamennyi érdekelt dolgozónak felhívta a figyelmét, hogy a vonatot csak akkor indítsák el, ha valamennyi utasnak lehetősége volt az át- illetve a felszállásra. A problémáért szíves elnézést kémek olvasónktól.
