Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-17 / 14. szám

1995. január 17., kedd KISKERT Amaránt Edit, az ifjú matuzsálem Telepítés előtt Nyíregyháza (KM - GB) — Nem virágzóan szép lányt, hanem egy ugyanilyen nö­vényt, méghozzá egy régi-új kultúrnövény tavaly honosí­tott magyarországi fajtáját takar a név: Amaránt Edit. Tulajdonképpen egy gyom­növénynek, a szőrös disznó- paréjnak (Amaranthus ret- roflexus) a nemes változatá­ról van szó, amelyik Ameri­kából származik. Az amaránt a föld egyik leg­ősibb kultúrnövényé, 5-6000 éve már termesztették Dél- Amerikában, ahonnan a kuko­rica, burgonya, paprika, para­dicsom és bab is származik. Újbóli felfedezése — 20 éve az USA-ban történt — annak eredménye, hogy miközben magja és zöld részei egyaránt hasznosíthatók, maga a nö­vény igen nagy tűrőképesség­gel rendelkezik a környezeti hatásokkal szemben. Rend­kívül jól hasznosítja a vizet, így az olyan száraz és silány talajon is díszük, ahol a gabo­natermesztés már reménytelen vállalkozás lenne. Kiválóan tűri a szárazság mellett a hősé­get, ellenáll a betegségeknek és a kártevőknek. Igényli a napsütést- a meleget, nem kí­ván öntözést és közvetlen trá­gyázást. Nálunk május köze­pén vethető, júliusban már embermagasságú és legkésőbb októberben aratható. A tengerentúlról már évek­kel ezelőtt átkerült Európába. Bár hazánkban csak néhány éve foglalkoznak meghonosí­tásával, Ausztriában például egy idő óta már termesztik is, hiszen sok nyugat-európai boltban árusítják, s keresik a belőle készült termékeket. Az amarántot nem véletlenül vá­sárolják a korszerű táplálkozás hívei. Magja és lisztje rost, mész, vas, vitamin és különö­sen fehérjetartalom tekinteté­ben felülmúlja a hagyományos Pincevizit Nyíregyháza (KM) — Lassacskán itt az ideje, hogy elvégezzük az igazi minőségi borok első fejté­sét is. Jól tesszük, ha eköz­ben fokozottan ügyelünk a tisztaságra, nehogy épp a legnagyobb értékű bora­inknál lépjen fel valami­lyen bőrbetegség. A lopót használat után nyomban ajánlatos elmosni, mert ha egy kicsit is melegebb a pincénk, gyorsan elszapo­rodnak az üveg falán ma­radt borban a káros mikro­bák. így aztán hamar elfer­tőzhetjük az egéséges bor­ral teli hordóinkat. Kellemes kötelessége a borosgazdának a kóstolás. Rendszeres ízleléssel, idő­ről időre ellőniriznie kell borainak a fejlődését. Amennyiben az első fejtés után már jó idő eltelt, s még mindig nem elég tisz­ta a bor, derítéssel kell azt tisztítani. A hordókat két­hetenként töltögessük fel, hogy ne oxidálódjanak. A már, vagy még üres hordó­kat havonta kénezzük és törölgessük. A bor megtö­résre hajlamosabb, ha túl sok penészes fürt került annak idején a kádakba. Ilyenkor célszerű törési próbát végezni, azaz a bormintát levegőn kint hagyni. Ha a minta zavaro­sodé, bámulni kezd, az el­változás mértéke szerint adagolt kénmennyiséggel gyógyítsuk borunkat. gabonafélék értékeit. Fehérje­összetétele — igen gazdag li- zinben, e nagyon fontos ami- nosavban — közelebb áll az ideálishoz, mint a gabonafé­léké. Az amaránt lisztjében alig található glutén, ezért ideális a lisztérzékenységben szenve­dők számára. Péksütemények­nél kiválóan alkalmas állo­mányjavítónak, növeli a liszt vízfelvevő képességét, fokoz­za terméktartósságát. A növény termése sokféle­képpen felhasználható: magja főzve, pirítva, csírazöldség­ként; lisztje búzaliszt helyett, illetve azzal keverve minden­féle lisztet igénylő élelmiszer­ben. Ugyanakkor levele is ér­tékes, emberi táplálkozásra és zöldtakarmányként használ­ható. — Egy lényeges felhaszná­lási formája még az amaránt- magnak a pattogatott változat, amelyet müzliben, sütemé­nyekben és édesipari termé­kekben alkalmaznak nagy si­kerrel Nyugaton 1- mondja Sikolya László a GATE Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kolai karának adjunktusa, aki egy kutatócsoport tagjaként már több éve foglalkozik az Nyíregyháza (KM) — Bár a téli napforduló után már min­den nap valamivel hosszabb az előzőnél, a január most is hi­degebbnek ígérkezik, mint amilyen a december volt. A vastag hótakaró hiánya fagy­veszélynek teszi ki a kertek növényeit. Ez az időszak a kiskerttulaj­donosok számára leginkább az elméleti felkészülés ideje, ilyenkor a lakóhelyekhez kö­zeli közép és felsőfokú kerté­szeti oktatási intézetek, helyi kertbarátkörök és egyesületek gyakran indítanak metszési tanfolyamokat. Ezeken érde­mes részt venni, hiszen az itt elsajátított új, illetve felfris­sített régi ismereteket azonnal alkalmazni lehet a gyakorlat­ban. Tanulságos lehet a szak­Nyíregyháza (KM - GB) — A kistermelők eszközeinek élettartamát meghatározza a karbantartás alapossága. Rozsdás, hibás kisgépekkel eredményes munkát végezni nem lehet. A gondos gazda fontos szerszámait, eszközeit az őszi utolsó munkavégzést követően legalábbis a szeny- nyeződésektől megtisztítva, vagy — például permetezőgép esetében — kívül-belül tisz­tára mosva teszi el a kamrába. Még ebben az esetben is aján­latos most a nyugalmas téli időszakban elővenni az igé­nyesebb kisgépeket, átnézve azok érzékenyebb részeit, hát amarant termesztéstechnoló­giájának gépesítésével. — Ma már Magyarországon is volt néhány lehetősége az érdeklődőknek az amarantos sütőipari termékek és édesi­pari készítmények megismeré­sére. Legutóbb például ősszel a Nyíregyháza-Sóstón rende­zett mezőgazdasági kiállítá­son, az Agro-Foodon rendez­tünk kóstolót, többek között a székesfehérvári sütőipar pék­süteményeiből és a felelségem által készített pattogatott ama- rantmagos csokiból. Ezt már azóta lekopírozták a baktaló- rántházi mezőgazdasági szak­iskola gazdasszonyképzős nö­vendékei is egy ott tartott is­mertetőt követően. A gépesítésen dolgozó ku­tatócsoport még öt évvel ez­előtt Mezőtúron került kap­csolatba az amaránttal, amikor is a kisüzemek számára kifej­lesztett, benzin-, és villanymo­torral is működtethető cséplő­tisztító gépük az olajretek, len, napraforgó, paprika után ki­válóan vizsgázott a „nemes disznóparéj” magok kinyeré­sében is. 1993-ban, már Nyír­egyházán indultak a vetési kísérletek, amelyeknek ered­ménye egy olyan kis univer­könyvek, folyóiratok átlapoz- gatása is, és már most megter­vezhető a zöldségeskertekben a elő-, fő- és utóvetemények sorrendje, vagy a díszkertek képe a kiválasztott növények virágzási sorrendje alapján. Enyhébb téli napokon az elméleti felkészülés mellett azért akad gyakorlati teendő is. Nagyobb havazások idején a díszfákról és cserjékről le kell rázni a vastag hótakarót, mert a nehéz súly alatt köny- nyen letörhetnek, megsérül­hetnek. Különösen a szép formáju­kért ültetett díszfáknál (pl. a rakéta boróka) kell ügyelni erre, hiszen több hónapos ter­helés alatt az ágak szabályta­lan alakban növekednek, dí­szítő értéküket elveszítik. Eze­még ha azonmód szutykosan kerültek tavaly a raktárba. A növényvédő gépek kar­bantartás-igénye nagyobb az átlagosnál. E berendezések értékét elsősorban a szórás mi­nősége határozza meg. A leg­ismertebb háti permetező a D-2M típusú berendezés. Fo­lyadékszivattyújának permet- lészállítása 6 bar nyomáson (a kart „felkeményedéséig” pum­pálva) 0,8 liter percenként. A műanyagból készült szórófeje örvénykamrás rendszerű, a szórócsőbe membrános pilla­natzárat szereltek. Elővéve a permetezőgépet külső tisztítás után, a szivattyú zális aprómagvető gép lett, amelyik tökéletesen alkalmas az amarántmagok szemen- kénti vetésére. Ezt követően próbálkoztak a nyíregyháziak a magvak pattogatásának mű­szaki megoldásával. A célnak megfelelően átalakított szél­csatornában végül olyan ter­méket sikerült előállítani, ami lényegesen jobb bármelyik ha­sonló Nyugaton készülttől. A nyíregyházi pattogatógéppel ugyanis másfélszer nagyobb térfogatnövekedést érnek el, mint bárhol eddig a világon. Ráadásul ez a kiváló sütőipari tulajdonságot hordozó termék színben, illatban és küllemben sem marad el a másütt gyártot­tól. Ami még hátra van: ipari technológiai berendezéssé fej­leszteni a kísérleti amaránt- pattogatót. Mindezek után felmerülhet a kérdés: jó-jó, de mi van a ha­zai termesztéssel? Nos, Kecs­kemét környékén már évek óta próbálkoznak vele. Igazi len­dületet azonban csak tavaly májustól vehetett a dolog, amikor elismerték az első ma­gyar amarántfajtát, az Editet. Természetes, hogy azon nyomban volt vállalkozó Sza­bolcsban is az új növény ki­próbálására. Az Ibrány határá­ban fél hektáron vetett „vörös pulykaorr” szerű növényállo­mánynak volt is számos cso- dálója. Hiába nézték azonban többen is kábítószer alapanya­got termő táblának, végül is jó termést hozott. Ezer kiló ama- rantmagot csépelt ki a vállal­kozószellemű fiatalember, ami figyelembe véve a kilón­kénti 60 forintos átvételi árat nem is volt olyan rossz üzlet. Azt azonban máris hozzá kell tenni, hogy a termőterület csak a felvevőpiac kiszélesedésé­nek arányában növelhető. Biztatnánk hát a tehetőseb­beket, keressék, vegyék az amarántmagot, hogy mások megtermelhessék. két a fákat télre hálóval borít­ják be, vagy egyszerűen spár­gával összehúzzák a koroná­jukat. Az enyhébb napok alkalma­sak a kerítés, a pergola, a tám- rendszerek kijavítására, meg­erősítésére. Elvégezhető a szerszámoskamra kitakarítása, a szerszámok karbantartása, rendszerezése, hogy tavasztól mindig kéznél legyenek. A díszcserjék ritkítása nem igé­nyel olyan komoly szakmai is­meretet, mint a gyümölcsfák metszése. Elsősorban az elöregedett, besűrűsödő részeket kell le­vágni, az alsó fiatal vesszőkig. A sövényeket (pl. fagyai) a visszametszéssel, az alsóbb rügyek kihajtatásával éppen sűrűbbé neveljük. Nyíregyháza (KM) — Remélhetőleg fokozódni fog a megyében a gyümöl­csöstelepítési kedv. Az új ültetvényt létesíteni szán­dékozó magántermelők azonban talán nem ismerik kellően az ezt megelőző en­gedélyeztetési eljárás, il­letve a talajalkalmassági szakvélemény előírt szabá­lyait. Ezért nevükben is tájékoztatásért fordultunk a megyei növényegészség­ügyi és talajvédelmi állo­máshoz, ahol Jakab István talajvédelmi felügyelő adott információt: — A föld használójának a telepítési engedély iránti kérelmét az ültetés megkez­dése előtt legalább 4 hónap­pal kell benyújtania az en­gedélyező, területileg ille­tékes jegyzőnek. A kére­lemnek tartalmaznia kell a telepítendő terület nagysá­gát, a gyümölcs fajtáját, alanyát, sor-, és tőtávolsá­gát, művelésmódját, törzs­magasságát, helyét — tele­pülés és helyrajzi szám megjelöléssel —, a terület kataszteriosztályát, műve­lési ágát telepítés előtt és után. Ismertetni kell benne, hogy a telepítés melyik év­ben és évszakban történik, s mikor fordul termőre. Nyi­latkozni is szükséges benne az állami támogatás igény- bevételének szándékáról. — Az engedélyezés előtt, az engedélyező szerv hely­színi szemlét tart, amelyre az érdekelteken kívül meg­hívja a növényvédelmi és talajvédelmi állomás szak­emberét, belterületi termő­föld esetén az illetékes épí­tésügyi hatóságot és ter­mészetvédelem alatt álló termőföld esetén a termé­szetvédelmi hatóságot. A szemléről jegyzőkönyv ké­szül és ha a meghívottak 8 napon belül nem élnek ki­fogással, részükről a hozzá­járulás megadottnak ve­hető. Ezután az engedélyező határozatot hoz, amelyben rögzíti a telepítés adatait, az előírt kötelezettségeket, és Gépkörök... ...alakultak a múlt évben német mintára elsősorban a Dunántúlon. Ezek olyan irányító, információs szer­vezetek, ahol a tagok gé­peinek munkáját hangolják össze. Most tizenötük úgy döntött, hogy létrehozzák a MAGÉP-et, a Magyar Gép­körök Országos Szövetsé­gét. A társadalmi szervezet célja közös érdekek képvi­selete, a gépköri társulások szervezésének elősegítése, a már meglévők támoga­tása, hogy javuljon a mező- gazdasági termelők tulaj­donában föllelhető gépek, eszközök kihasználtsága. Nyitófoglalkozást... ...tart a TIT Mezőgazdasági Szakosztálya január 26-án, csütörtökön 16.30-tól Nyír­egyházán a TIT konferen­ciatermében (Országzászló tér 8. IV. em.). (KM) Bíróság előtt... ...felel tettéért, bár szabad lábon védekezhet az az egri borhamisító, aki ellen „rossz minőségű termék forgalomba hozatala és vesztegetés bűntette miatt” emeltek vádat. D. Péter szőlőfeldolgozó magánvál­megküldi a szemlén részt­vevőknek. — Elutasítják a telepítési kérelmet, ha az ellentétes a terület, és településfejlesz­tési elképzelésekkel, vagy a szemlén részt vevő szakha­tósági szervek kifogást emeltek, így például a ter­mőföld talajuntsága, vagy más talajtani okok miatt telepítésre igazolhatóan al­kalmatlan, illetve amennyi­ben a tervezett telepítés nem felel meg a rendelet (1970. évi 36. tvr. végrehaj­tásáról szóló 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet és en­nek módosításait egységes szerkezetbe foglaló válto­zata: MÉM Értesítő XLV. évfolyam 21. szám 1994. szept. 15.) előírásainak. — Az ültetvény-telepí­tésre tervezett terület talajá­nak alkalmasságáról csak helyszíni és laboratóriumi talajvizsgálatok alapján ké­szülő talajtani szakvéle­mény dönthet. A vizsgála­tok elvégeztével a területek „feltétlenül”, vagy „feltéte­lesen” alkalmasnak, illetve „alkalmatlannak” minősül­hetnek a telepítésre. Ezért az a véleményünk, hogy ül­tetvényt legcélszerűbb olyan területen létesíteni, amely feltétel nélkül alkal­mas telepítésre, hiszen ha feltételesen alkalmas a terü­let, azt már csak többlet- költséggel elvégzett talajja­vítás, vagy vízrendezés után lehet eltelepíteni. — A megyében az ültet­vények létesítéséhez ter­vezett területek jelentős ré­sze csak feltételesen alkal­mas erre a célra. A ter­melési kockázat csökken­tésére a 3000 négyzetmé­ternél nagyobb, úgyneve­zett árutermelő gyümölcsö­sök létesítése előtt törvény­ben előírtan el kell készíttet­ni a talajalkalmassági, ta­lajjavítási, trágyázási — és ahol betervezik — az öntö­zési talajtani szakvéle­ményt, amelyek alapján le­het csak a terület alkalmas­ságáról felelősen nyilatkoz­ni. lalkozó telephelyein a bor­minősítő intézet ellenőrei több mint 10 000 hektoliter olyan bort, illetve seprűbort találtak, amelybe a tulaj­donos izocukrot kevert, és amit így a bortörvény sze­rint tilos forgalomba hozni hazánkan. (MTI) Kevés a csapadék,... .. .decemberben is, folytató­dott a száraz időjárás. A le­hullott csapadék mennyisé­ge (1-60 milliméter között volt) elmaradt a sokéves át­lagtól. A talaj felső termő­rétegének nedvességtartal­ma különösen az ország keleti területein alacsony, mindössze 45-70 száza­lékos. (KM) Nem védekezett... ...a felhívás ellenére sem a gazdálkodók jelentős része a mezei pockok ellen. Ebbe sokhelyütt pénzügyi gon­dok, no és a védekezéshez szükséges szerek időleges hiánya is közrejátszott. A legtöbben abban remény­kedtek, hogy egy csapadé­kos tél véget vet a kártétel­nek, ám jelenleg nem ritka az olyan vetés, amit éppen a rágcsálók kártétele miatt kell majd kiszántani. (KM) Régi-új növény a kísérleti táblában Amatőr felvétel Téli teendők a kiskertben Hogy működjön a szerszám és a kézikar csapágyait olajoz­zuk meg. Tartályát és az egész rendszert mosószeres vízzel öblítsük át. A nyomótömlő, a pillanatzár, a permetezőcső csatlakozásainál ha csöpögést észlelünk, szüntessük meg a bilincsek meghúzásával, illet­ve a hollanderek tömítéseinek kicserélésével. A szórófejet föltétien csavarozzuk szét és tisztítsuk ki a forgató lapka ferde furatát, valamint a dom­ború fúvóka nyílását. Ha már nem új a gépünk, ajánlatos a legközelebbi gazdaboltban be­szereznünk e néhány forintos, ám lényeges apróságokból tar­talékokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents