Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-17 / 14. szám

1995. január 17., kedd HAZAI HOL-IHI ms Az elit és a politikai harc A tudósok konfrontációja és kompromisszuma: 1945 ősze-1946 ősze (2.) N. Szabó József Előző írásunkból kitűnt, hogy a természettudományos és hu­mán elit harcából 1945-ben nem született konszenzus. Az akadémia eredeti funkcióját védelmező csoport nem tudott azonosulni Szent-Györgyi Al­bert elképzelésével. Szent- Györgyi ekkor úgy látta, hogy az MTA megújhodása csak akkor biztosítható, ha eltávo­lítják a „haladás ellenségeit”. A Nobel-díjas tudós a cél érdekében hatalmi-kormány­zati beavatkozást sem ellen­zett. Szent-Györgyi Albertnek a tudomány és a politika közti viszonyról az volt a vélemé­nye, hogy a politika ne avat­kozzék a tudományba, de a nemzet sorsfordulásának ide­jén a kormányzatnak köteles­sége, hogy legfontosabb intéz­ményeit a leghivatottabbak kezébe helyezze. A modernizálást sürgető tu­dósok a demokratikus átalaku­lásra és a gazdasági fejlődésre hivatkozva bírálták és támad­ták a humán tudósok konzer­vatív csoportját, akiknek vi­szont az MTA-n és az egyete­meken belül nagyobb szavuk volt, mint az átalakítást kez­deményezőknek. A reform követelőinek hely­zetét javította, hogy egy olyan tudományos élet kialakítása mellett érveltek, mely Ma­gyarországot, a magyar tudo­mányt a nemzetközi tudo­mányos fejlődés fő trendjeihez kívánta kapcsolni, továbbá az, hogy olyan politikai erők tá­mogatását élvezték, amelyek szintén érdekeltek voltak a Magyar Tudományos Akadé­mia átalakításában. A tudomá­nyos élet modernizálásáról te­hát tovább folyt a polémia. A magyar tudományos élet mo­dernizálását követelőket támo­gatta a Magyar Kommunista Párt. Mivel az MKP nem he­lyeselte a tudomány teljes au­tonómiáját, az átalakulás érde­kében külső, a politika részé­ről kezdeményezett beavat­kozást is indokoltnak tartotta. A természettudósok és a politika részéről érkező ki­hívásokat az Akadémia koráb­bi funkciójához és struktúrájá­hoz ragaszkodó tudósok kény­telenek voltak mérlegelni. A humán csoport engedmények­Fürdőjegy Nyíregyháza (KM) — Az Országos Egészségbizto­sító Pénztár várhatóan 20 százalékkal emeli a gyógy­fürdő-szolgáltatások utáni támogatását. Az érintett fürdők közé tartozik (or­szágosan hatvan) a nyír­egyházi is. Újdonság az is, hogy az elmúlt évek gya­korlatától eltérve idén nem félévtől, hanem már janu­ártól megadják a hozzá­járulást. Mint azt Pék Jánostól, a nyíregyházi Fürdő Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, Sóstón és a Jú­lia fürdőben termál meden­ce és kádfürdő, orvosi gyógymasszázs, valamint vízalatti gyógytorna várja a betegeket. Az Egészség- biztosítási Pénztár megyei igazgatóságával szerződést kötöttek, ennek alapján — a vonatkozó népjóléti mi­niszteri rendelet értelmé­ben — meghatározott térí­tési díjat fizetnek a Kik­nek. Erdei Ferenc re kényszerült 1946 nyarán, az első reform során a természet- tudományok és a természettu­dományos elit megfelelő befo­lyást szerzett az MTA-n. Eltérő értelmezések 1945-ben a politikai pártoknak az elithez és a tudományos au­tonómiához való megközelítő­en azonos viszonyulása nem vezetett konfliktushoz. A par­lamenti választások után a po­litikai élet pártjainak vélemé­nye a felsőoktatás és a tudo­mánypolitika két lényeges kérdésében a tudományos sza­badság és az autonómia értel­mezésében élesen polarizáló­dott. A gyenge egyetemi és akadémiai pozíciókkal ren­delkező munkáspártok a poli­tikai beavatkozás hívei voltak. A baloldal térnyerését meg­akadályozni szándékozó Füg­getlen Kisgazdapárt ugyanak­kor az autonómia védelmező­jévé vált. Az FKgP úgy ítélte meg, hogy az igazolások után az egyetemek demokratizálód­tak, ezért további beavatko­zásra nincs szükség. 1946 ja­nuárjától a Független Kisgaz­dapárt politikamentes egyete­mi és tudománypolitikát fo­galmazott meg. Az FKGP megítélése szerint a tudomány terén nagy szükség van a sza­badságra, ezért kinyilvánítot­ta: a tudományt függetleníteni kell minden párpolitikai szem­ponttól. A baloldalnak viszont az volt az álláspontja, hogy az autonómia Magyarországon kialakult gyakorlata politikán kívüliséget biztosított az egye­temeknek és ez megakadá­lyozza, hogy a felsőoktatás és a tudomány a népi demokrati­Vésztő, Nyíregyháza (MTI- KM) — Kormányhatározat kötelezi a vasutat a hatéko­nyabb gazdálkodásra, de — bár a döntés a kormány kezében van — a MÁV 1995-ben nem szándékozik vonalakat megszüntetni, egyéb megoldásokat keres, legalábbis ezt tervezi. Ezt a MÁV Rt. elnöke, Kálno- ki Kis Sándor mondta Vésztőn a napokban azon a tanács­kozáson, amelyet a sárrétiek hívtak össze a halálra ítélt szárnyvonalak sorsának meg­vitatására. A megbeszélésen elhang­zott: műszaki korszerűsítésre és szervezeti megújításra ké­szül a vasút, s ez utóbbiba be­letartozik az is, hogy Vésztőn valószínűleg megszűnik a vontatási kirendeltség. A Vésztő-Kötegyán, a Bat- tonya-Mezőhegyes és a Kon­doros-Kisszénás közti számy- vasutat féltő békésiek elsősor­ban a vonalak megmentésére törekszenek. kus fejlődés követelményei­nek megfelelően alakuljon át. Az MKP szerint a tanszékek nagy részén reakciós szellemű oktatás folyik, felfogása sze­rint az egyetemi tanárok a je­len sivárságának tudatát sze­retnék állandósítani, az egye­temek nagyrészt a reakció ke­zében vannak. Az egyetemek átalakítása érdekében az MKP ezért arra törekedett, hogy kiterjessze befolyását az egye­temekre. Ennek feltétele pedig az autonómia szűkítése. Lukács György Archív-képek A Szociáldemokrata Párt az egyetemek demokratizálása érdekében szintén a beavat­kozást és az autonómia meg­szüntetését indítványozta. A szociáldemokraták befolyása a kommunistákéhoz hasonlóan kicsi volt, amin csak úgy tudtak változtatni, ha a kon­zervatív egyetemi tanárokat kiszorítják és helyükre fiatal, az SZDP-hez tartozó oktatókat állítanak. A Szociáldemokrata Párt azt sem kifogásolta, ha az egyetemekről politikai okok­ból tanárokat eltávolítanak. A meghatározó politika A parlamenti választások után a politikai pártok felfogása a tudományos elit megítélését illetően is erősen differenciá­lódott. A Független Kisgazda- párt és a Nemzeti Parasztpárt további eljárásokat nem sür­getett, mert úgy ítélték meg, hogy az egyetemek átalakítása az igazolások során a demok­ratikus átalakulás követelmé­nyeinek megfelelően alakult. A Magyar Kommunista Párt a szerinte kevésbé eredményes­nek tartott igazolások után egy újabb tisztogatási formától, a A MÁV elnöke megígérte: a szegedi vezérigazgatóság hat héten belül leül tárgyalni a megszüntetésre kijelölt békési vonalak ügyében érdekelt önkormányzatok vezetőivel arról, hogyan érintené a településeket az esetleges föl­számolás. Kaszai János vésztői pol­gármester az MTI munkatár­sának elmondta, hogy az általa kezdeményezett aláírásgyűjtés jól halad, eddig több ezren írták alá Békésben és Hajdú- Biharban a szárnyvonalak megszüntetése ellen tiltakozó fölhívást. Az aláírási íveket a hónap végén szeretnék átadni a sárrétiek a közlekedési mi­niszternek. A szárnyvonalak sorsa Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyét legalább olyan érzékenyen érinti, mint a békésieket, ha­marosan tehát azokon a tele­püléseken, amelyeket hátrá­nyosan érinthet egy ilyen tar­talmú kormányzati, vagy vál­lalati döntés, állást kell foglal­ni, milyen elgondolásai van­bélistázástól remélte a balol­dal, különösen a kommunisták pozícióinak javulását az egye­temeken. A bélistázások a felsőokta­tásban júliusban kezdődtek el, a kérdés a nyár folyamán az érdeklődés előterébe került. A bélistázások „eredményeként” a bélistára került több olyan tudományos kiválóság, aki politikával nem foglalkozott. Például Putnoky László ve­gyész, Zimmerman Ágoston anatómus, Csonka Pál mérnök vagy Schütz Antal teológus, aki szakmai munkája során politikailag nem kompromit­tálódott. A szociáldemokrata párt az egyetemi bélistázást sem tartotta megfelelőnek, túl liberálisnak vélte, úgy ítélte meg, hogy egy sokkal radiká­lisabb bélistára lenne szükség. A politikai szempontú béiistá- zás idején a kisgazdák látták, hogy olyan személyek ellen is folyik a kampány, akik egy perspektivikus szakmai szem­pontú modernizálásban fontos szerepet játszhatnak, ezért több megtámadott professzort védelmükbe vettek. Az elit elleni baloldali tá­madások egyik legnagyobb problémája, hogy ezek az erők nem törekedtek kellő differen­ciálásra. A II. világháború után a tudományos elit megíté­lése érdekében lényeges kü­lönbséget kellett volna tenni a neokonzervatív Horthy-rend- szer és a totalitárius Szálasi re­zsim között. Az árnyalt meg­közelítés érdekében a Horthy- korszakot is több szakaszra kellett volna bontani, ami az elit eltérő szerepvállalását és felelősségét is differenciálta volna. Egyes helytelen meg­ítélések, a tudományos elit múltjának nem megfelelő ér­telmezése ezért visszafordít­hatatlan, csak napjainkban korrigált folyamatot indított be. Az elithez való viszony szélsőségessé akkor vált, ami­kor egyes politikai erők — ekkor a baloldal — olyan tu­dományos elit kialakítására tö­rekedett, amelyek elsődlege­sen az érintett pártok legitimá­ciós céljait szolgálják. Az így kitermelt „tudományos elit” azonban nem a tudományt, hanem a hatalmat szolgálja. Következik: A nomenklatúra hatalma. nak a helyi önkormányzatnak a gazdaságos vagy legalábbis kigazdálkodható vasúti köz­lekedés megtartására. Az már nyilvánvalónak lát­szik, hogy a ráfizetéses vona­lak mentén lévő falvaknak va­lamilyen módon részt kell vál­lalni a költségekből, a MÁV- nak ugyanakkor minden lehe­tő tartalékot fel kell tárni a ki­adások csökkentésére. Különben az ilyen szem­pontból veszélyeztetett telepü­lések lakói elveszítik a vasú­ton való közlekedés lehetősé­gét, amit nem lehet közúton, vagyis autóbusszal helyettesí­teni. A MÁV pedig teret, piacot veszít a szolgáltatásban, ami előbb vagy utóbb további, nem is kis mértékű létszám- csökkentést vonhat maga után. Mindebből természetesen nem vonhatja ki magát az állam sem, hiszen nem lehet számára kedvesebb az ország egyik, mint másik területe. Legalábbis, reménykedünk benne! Tanácskoztak a szárnyvonalakról Aláírást gyűjt a vésztői polgármester • Megyénket is érinti--------------------------------------------------------------------------­Pletykák és rémhírek Dankő Mihály •jtt gy biztos, az emberi M-j fantázia határtalan. JLj Van rá példa temér­dek. A napokban autóbu­szon utaztam. Az egyik cso­mópont előtt a rendőrség közúti ellenőrzést végzett, ezért egy kicsit összetorlód­tak a járművek. A párás ab­lakon kitekintgetők találgat­ták, mi történhetett. Az egyik utas lakonikusan megje­gyezte: biztosan baleset. Mások bizonygatták: keres­nek valakit, ezért ez a felhaj­tás. Mivel a busz az amúgy is nagy forgalom miatt csak lassan haladt előre, volt ide­je néhány jól értésüknek ki­fejteni véleményét. A téma a következő megállóig kitar­tott. Akkor az egyik leszálló néni a várakozók közötti ismerősének megjegyezte: valami autó összeütközött, azért késtünk! A fenti eset az ártatlanab­bak közé tartozik, mert van, ami ennél sokkal szomo­rúbb. Nemrégiben történt: valaki telefonált, hogy az a nyírteleki, sokat emlegetett tigris elszabadult. A hivata­los szervek természetesen megtettek minden lépést a baj elhárítására: rendőr­ség, állatorvos, minden ilyenkor szokásos hatósá­got megmozgattak. S kide­rült, az egész csak rémhír volt. Azok a bizonyos bom­bariadók, mentő- és tűzoltó álhívások is nagyon sokba kerülnek. Sokszor nehéz azt is el­dönteni, egy-egy ilyen „fontos” közlésben, mennyi szerepe van a szándékos­ságnak és mennyi a bu­taságnak. A már említett el­ső esetben, inkább a kíván­csiság, az esetleges baj fölötti csodálkozás indította el a beszélgetők fantáziáját. S ez a fajta szemlélet vala­hol a pletykához áll köze­lebb. A többiben — és ez a sokkal nagyobb baj — a szándékos félrevezetés, s egyesek kicsinyes bosszúja miatt egy hatalmas appará­tust kell megmozgatni. Nem egyszerű tehát vé­dekezni a rémhírkitalálók és -terjesztők ellen. Nagy léptekkel haladó és kissé zaklatott életünkben, így is hajiunk a pesszimizmus fe­lé. Különösen, ha az utcán hallottakat, nap mint nap kiegészítik vagy megerősí­tik a különböző tömegtájé­koztatási eszközök is. Tu­dom, nem lehet homokba dugott fejjel élni, csak azért jó lenne már végre egy ki­csit megnyugodni. A cigány... ...kisebbségi önkormányzat megtartotta alakuló ülését Ibrányban. A testület elnö­kévé titkos szavazással Ba- loghné Horváth Katalint választották, az alelnök Kalderái Kálmán lett. A Fogyasztó-... ...védelmi Felügyelőség minden hónap első csütör­tökén Nyírbátorban, a má­sodikon Kisvárdán, a har­madikon Vásárosnamény- ban és Fehérgyarmaton, ne­gyedik csütörtökön pedig Tiszavasváriban tart foga­dónapot a polgármesteri hi­vatalban 8 és 12 óra között. Kivétel Vásárosnamény, ahol 8 és 10, valamint Fe­hérgyarmat, ahol 11 és 13 óra között kerül erre sor. (KM) Az áldozatok... ...közül, akiket 1994-ben fedeztek fel, több mint 10 százalék volt külföldi, első­sorban orosz, ukrán, illetve kínai állampolgár. (MTI) Pályázat a múltról Nyíregyháza (KM — D. M.) — A levéltár szervezeti és működési szabályzatá­ban szerepel, hogy köteles­sége a honismereti munka segítése, támogatása. Ezzel kapcsolatban Nagy Ferenc- től, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormány­zat Levéltárának igazgató­jától megtudtuk: valamikor a Hazafias Népfront kere­tén belül fogták össze e te­vékenységet. Ma pedig a Társadalmi Egyesületek Szövetségéhez (TESZ) — melynek sok száz egyesület és civil szervezet a tagja — tartozik a honismeret is. Minden intézmény meg­próbál a maga keretén belül tenni valamit, pl. a múzeum évente meghirdeti a Luby Margit néprajzi pályázatot. Az idén a levéltár is sze­retne bekapcsolódni ebbe a munkába, egy általánosabb témájú pályázat meghirde­tésével. A pályázatra, olyan írá­sos forrásokon alapuló hon­ismereti, helytörténeti dol­gozatokat várnak, melynek témája a megye, annak tá­jai, települései, illetve az ott működő egyes intézmé­nyek (pl. egyházközségek, iskolák, tsz-ek, üzemek) története. A múltban jelen­tős szerepet játszó csalá­dok, személyek életét és munkásságát feltáró, bemu­tató írásokat is szívesen fo­gadnak. Annak örülnének, ha a honfoglalás közelgő 1100. évfordulójának meg­ünnepléséhez kapcsolódó munkák is megjelennének. Számítanak a levéltárban évek óta kutató pedagógu­sok, főiskolások és egyete­misták részvételére. A feltétel, hogy eddig se­hol sem publikált dolgozat legyen a pályamunka, melynek leadási határideje 1995. szeptember 1. Ter­jedelme: 30 gépelt oldal. (Egy oldalon 28 sorral, so­ronként 60 betűhellyel gé­pelve.) A dolgozatokat egy szakértőkből álló bizottság bírálja el. Az első három helyezett díjazásban része­sül, első 10, második 8, a harmadik díj 6000 Ft. S a legsikeresebb munkákat a Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyvben is megjelentetik. Pályázattal kapcsolatban érdeklődni le­het Nyíregyháza, Benczúr tér 21. szám alatt, a levél­tárban. n3e?Magyarors3^^^ M » —— m. —UM11 — - 1.1 -1 If- Él I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents