Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

1995. január 16., hétfő HAZAI HOUHI Az elit múltja és perspektívái A tudományos elit szerepe a demokrácia kiépülésekor: 1945 (1.) N. Szabó József Az önpusztító politikai rend­szerektől eltekintve rendszer- változás esetén az egyik leg­jobb helyzetben a tudományos elit van. A tudományos elit „konver­tibilitása” azért is jobb a többi csoportnál, mert elitbe kerü­lésük speciális, tudományos teljesítményekkel függ össze. A tudományos kiválóság re­latív függetlenséget is jelent, amit a mindenkori hatalom el­fogad. A tudományos elit és intézményei teljes független­sége csak a legtisztább plura­lista demokráciában valósul­hat meg. Mivel a két világ­háború közötti Magyarország nem volt egy modellértékűnek tekinthető demokrácia, ezért a tudományos elit és a hatalom között voltak direkt kapcsoló­dási pontok. Az 1945 előtti tudományos elitben és a tudományos élet­ben ezért előfordultak oda nem való elemek és a nem megfelelő színvonal. A tudo­mányos elitbe tartozók többsé­ge azonban a politikától füg­getlen volt. A politikai függet­lenség ellenére több profesz- szor, mint szakmai kiválóság az egyetemek képviseletében a politikai élet részesévé vált, mint felsőházi tag. Privilegizált csoport A tudományos elit a Horthy rendszer bukása után nagy ki­hívás elé kerül. Kihívás éri a politikai rendszerváltozás és a tudományos élet modernizá­lása miatt, továbbá a két világ­háború közötti mellőzött ku­tatók részéről. Mivel a demok­ráciának az értelmiségi elitre szüksége volt, ezért a tudomá­nyos elit a perspektivikus mo­dernizálás szempontjából kie­melt jelentőségre tettek szert. A hatalomban részt vevő pártok közül megkülönbözte­tett figyelemmel a Magyar Kommunista Párt foglalkozott a tudományos elittel. A MKP a nagy presztízzsel rendelkező elit megnyerésén keresztül megnyerhetőnek tartotta az ér­telmiség szélesebb rétegeit. A szellemi eliten belül a kommu­nisták különösen fontosnak tartották a tudósok megnyeré­sét. Az elsők között szólaltat­ták meg Szekfü Gyulát, a Hor- thy-korszak vezető történészét és ideológusát, valamint a No- bel-díjas Szent-Györgyi Alber­tet. Az elitnek az értelmiség Szent-Györgyi Albert Szekfü Gyula széles tömegeire gyakorolt be­folyása mellett az MKP az elittől gazdasági és politikai lépései legitimálását is re­mélte. Az 1945-ös választási harc idején az MKP nagy gon­dot fordított az elit szerepel­tetésére. A tudományos és művészeti élet kiválóságainak az állásfoglalását a párt meg­próbálta politikája igazolásá­hoz felhasználni. Az elit konfliktusa A tudományos élet fejlesztését illetően az elit már 1945 tava­szán differenciálódott. A há­ború előtti tudományos hely­zetet negatívan megítélő tudó­sok úgy látták, hogy a társa­dalmi-politikai átalakulással soha nem látott távlatai nyíl­nak a tudományos fejlődés­nek. Céljaik megvalósítása ér­dekében meg akarták változ­tatni a tudományos életet. A modernizálást sürgető elit Szent-Györgyi Albert vezeté­sével a természet- és műszaki tudományok súlyának növe­lését tartotta legfontosabb fe­ladatának. Az MTA hagyo­mányos funkciójához és struk­túrájához ragaszkodó csoport Archív képek Kornis Gyulával az élen, vala­mint a radikális változást igen­lők között konfliktus alakult ki, ami nem oldódott meg. A természettudományos elit ezért 1945. július 30-án Szent- Györgyi Albert és Bay Zoltán vezetésével megvalósította a Magyar Természettudományi Akadémiát. A modernizálás a pártok programjában általános szin­ten megfogalmazódott, ezért képviselőik és sajtójuk egyet­értett és támogatta a megúj­hodási kísérleteket. Az átala­kulást követő elit a tudomány autonómiáját és szabadságát is figyelembe véve kívánták végrehajtani a változásokat. A tudományos élet modernizá­lásának ugyanakkor politikai jellege is volt, mert a reformért síkra szállók többnyire azok­kal a csoportokkal kerültek összeütközésbe, akik tudomá­nyos pozícióikat a régi rend­szerben szerezték. A politika beavatkozik Az 1945-ös rendszerváltás nagy dilemmája a múltban kompromittálódott, illetve az előző hatalommal összefonó­dott elit megítélése volt. Az elitnek a demokráciába való átvétele, illetve integrálása a csoport igazolásával kezdő­dött. Az igazolások alapvető célkitűzésével nemcsak a de­mokratikus pártok, hanem az átalakulást akaró tudósok is egyetértettek. Az igazolások módja körül azonban vita bon­takozott ki, ami úgy végző­dött, hogy a pártok képvise­lőiből álló albizottság alakult, amely olyan módozatokat dol­goz ki, ami lehetővé tette, hogy az autonómia érvényben tartása mellett érvényesülje­nek a demokrácia szempont­jai. Az igazolások először az orvostudományi karokon kez­dődtek. Az eljárások során több mint 10 professzort állás- vesztésre ítéltek. A humán tu­dományok képviselői között az igazoló bizottságok vi­szonylag kevés esetben mond­ták ki a legsúlyosabb ítéletet. Sokszor azonban nem kellően differenciált támadások és vá­dak is érték a szellemtudo­mányok képviselőit. Néhány jogász professzort sem igazoltak, pedig az elítél­tek, mint a tudományos elit képviselői részesültek politi­kai elismerésben és ebben a minőségben kötöttek kompro­misszumot a hatalommal. A műegyetemi igazolóbizottsá­gok az egyetem Németország­ba történő kitelepítésében mondták ki bűnösnek az intéz­mény vezetőit. Néhány tanárt eltávolítottak más egyetemről és főiskoláról is. Az igazolá­sok során a legtöbb karon és főiskolán csak a legexponál­tabb professzorok eltávolításá­ra került sor. A személyi válto­zások lényegesen nem mó­dosították az egyetemek tanári karát. Összegzésként megállapít­hatjuk: a tudományos elit és a demokrácia sajátossága volt 1945-ben, hogy az új rendszer demokráciát kívánt megvaló­sítani, aminek következménye volt a fasiszta maradványok felszámolása. A demokrácia ugyanakkor olyan berendez­kedés, amelyet egyetemes ér­tékek és normák határoznak meg, amelyben bizonyos kere­teket a rendszer lényegéből következően nem lehetett túl­lépni. Amennyiben ez mégis bekövetkezett az a demokrácia kezdeti, emberionális állapo­tából, a pluralizmus és a tudo­mány nem megfelelő értelme­zéséből, valamint a tudósok múltjának nem kellő ismere­téből magyarázható. Az elithez való viszony szélsőségessé akkor vált, ami­kor egyes politikai erők olyan tudományos elit kialakításá­ra törekedtek, amelyek az érintett pártok legitimációs céljaikat szolgálják. Az így kitermelt „elit” azonban már nem a tudományt, hanem a hatalmat szolgálja. A tudó­sokhoz való „újfajta” viszony már a parlamenti választá­sokat követő hatalmi harcban tettenérhetők. (Következik: Az elit és a poli­tikai harc) Az MTl-Press karikatúrája Lejáratott fogalom Dankő Mihály A helyhatósági vá­lasztások idején sok polgármester és képviselőjelölt programjá­nak volt része, hogy egyes területeken az előrehaladás egyik zálogát a lakossági összefogásban, aktivitásban látnák. Miről is van szó? Emlékszem, egykor, ha va­lami közt szolgáló dolgot nem sikerült saját erőből megoldani, azonnal kész volt a lehetőség: majd társa­dalmi munkában! Sajnos, végül is annyiszor és any- nyi mindenben használták, hogy lejáratódott a kife­jezés. Gondoljunk csak a kommunista szombatokra, a kötelező brigádvállalá­sokra. Szóval, a rendszerváltás elvitte a társadalmi mun­kát, de elvitte azt az elvi­tathatatlan eredményt is, amit nagyon sokszor, az összefogás, a közösen vég­zett munka hozott létre. Ilyen formában nem szépül­tek tovább a parkok, a ját­szóterek, nem épültek jár­dák, utak, közintézmények. Sok vezető látta be ennek hiányát, s talán azért is tűzte azt választási zászla­jára. El kell viszont mondani, ebben a gondolkodásmód­ban nem mindig csak a pénz hiánya a mérvadó. Az együtt végzett munkának nagy a közösségformáló, összekovácsoló szerepe — sokszor az egy házban la­kók itt ismerték meg egy­mást — és talán, aki maga is letett valamit az asztalra, jobban a sajátjának érezte azt, esetleg jobban vigyá­zott rá. Az elmúlt években az is bebizonyosodott, messze nincs annyi pénzük az ön- kormányzatoknak, hogy minden felmerülő, jogos igényt ki tudjanak elégíteni. S az sem újkeletű gondolat, amin lehet, érdemes spórol­ni. így nem meglepő, hogy sokan egyik lehetőségként, a munkabérrel való takaré­kosságban látták a megol­dást. Ezért újra szerepet kaphat a társadalmi- vagy, ha idegenkedünk a szótól, a közösségi munka. Ha lesz, aki jó példával jár elől, irá­nyítja a lakosságot, a kam­pányprogram valósággá válhat. Rovtáén Az Országos... ...Egészségbiztosító Pénz­tár várhatóan 20 százalék­kal emeli a gyógyfürdő­szolgáltatások utáni támo­gatását, s az érintett fürdő­ket — országosan szám szerint hatvanat — össze­sen 1,3 milliárd forinttal segíti. (MTI) Nem kell... ...a sarat dagasztani a ke- mecseieknek. Az elmúlt év­ben befejeződött útrekonst­rukció keretében, a telepü­lés minden útja szilárd burkolatot kapott. (KM) A Spori... ...Sport Alapítvány minden hét végén sítúrát szervez családok, baráti közösségek részére a szlovákiai Doma­sa-Valkovba. Sífelszerelést a helyszínen biztosítanak, s vállalják 10 személy esetén az oktatást is. (KM) A munkaerő-... ...mérleg tanúsága szerint hazánkban, így a megyénk­ben is 1993-ban tovább csökkent a foglalkoztatot­tak, s emelkedett a rokkant- nyugdíjasok és a korenged­ménnyel nyugdíjba vonu­lók száma. (MTI) Az államhatárral... ...kapcsolatos jogellenes cselekményt 1895-en kö­vettek el tavaly a Nyírbátori Határőr Igazgatóság terü­letén. Meghatározó a kül­földiek rendészetével kap­csolatos szabálysértés volt. (KM) Ezerarcú Agapé Sóstóhegy (KM) — A vá­ros peremén élő időseken kívánt segíteni az AGAPÉ Népfőiskola és a nyírsző- lősi görög katolikus egy­ház, amikor Sóstóhegyen, a Nyírségi úti volt általános iskolából kialakították a Szent Anna Idősek Klubját. Mint azt dr. Cselényi István Gábor nyírszőlősi paró- chustól, az „ügy” fő szer­vezőjétől megtudtuk: ez a múlt év október 1-jétől mű­ködő létesítmény ad otthont annak a 45-50 idősnek, akik naponta eljárnak az in­tézménybe. A szolgáltatásaik között első helyen szerepelt a déli étkeztetés megszervezése. Jelenleg az ebédet Nyíregy­házáról, a Start Vállalat konyhájáról hordják. (A rá­szorulónak házhoz is kivi­szik a meleg ételt.) A két szervezet által működtetett épületet — ami nem kis fel­adatot ró rájuk — több cé­lúan veszik igénybe. A kör­nyéken nincs művelődési ház, így ezt a szerepet is át kell vállalniuk. Rendszeresen tartanak egyházi programokat, pl. ima összejöveteleket. De nem zátják be a kapukat a fiatalok előtt sem, hisz szer­veznek ifjúsági napot és más kulturális foglalko­zást is. Lehet televíziót nézni, újságot olvasni. In­nen történt a város által adott segélycsomagok szét­osztása, s két alkalommal tartottak már bálaruha-ak- ciót is. A paróchus úr a terveik­kel kapcsolatban elmondta: többek között szeretnék te­vékenységüket kiszélesíte­ni, esetleg Nyírszőlős terü­letére is. Bővíteni kívánják az otthoni (házi) gondozást. Az időseknek elfoglaltsá­got adó csigatészta-készí- tésbe is szeretnének bele­vágni. így a hasznos tevé­kenység talán pénzt is hoz a konyhára, és a befolyt ösz- szeget más, fontos célra fordíthatják. ^ele^agyarorszá^^^J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents