Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-12 / 10. szám

?95. január 12., csütörtök GAZDASÁG \ sebeket gyógyítani kell Agrárbiztosítás Budapest (MTI-Press) — Hároméves lesz tavasszal az Argosz Biztosító Rt. Részvényesei — magyar tulajdonosai mellett — a legerősebb biztosítói cso­portokhoz tartozó belga, holland, francia, német, an­gol és ír biztosítók. Együt­tesen stabil pénzügyi és szakmai alapot nyújtanak az Argosznak ahhoz, hogy a magyar piacon sikeresen haladjon előre. A külföldi biztosítókkal való szoros kapcsolat lehetővé teszi, hogy az országhatárokon kívül is korrekt szolgál­tatást nyújtson az ügyfelei­nek. Az Argosz fokozatosan terjeszkedik az agrárbizto­sítási piacon. Növeli helyi képviselőinek számát az or- • szág egész területén, folya­matosan szélesíti az ügy­feleinek ajánlott termék­skálát. A budapesti központ mellett régióirodái vannak: Baján, Győrött, Miskolcon, Nyíregyházán, Szekszár- don, Székesfehérváron és Szolnokon. Nemrég kibő­vítették tevékenységüket a megszokott biztosítási mó­dozatoktól eltérő speciális, nonprofit biztosítással. □ Mi ennek a lényege?— kérdeztük Erent Gábort, az Argosz Biztosító Rt. üzleti igazgatóját. — Brüsszeli partnereink segítségével egyesületi for­mában megszervezzük a növénytermeléssel és állat- tenyésztéssel foglalkozó termelők saját biztosító tár­saságát. Egy-egy ilyen egyesület félmillió forint alaptőkével indulhat. Erre a célra partnereinkkel elkülö­nítettünk pénzalapot is. □ A szervezést ki végzi és hogyan? — Cégünk ingyen magá­ra vállalja a szervezést és átadja a know-how-t. Egy ilyen egyesület általános költségei sokkal alacso­nyabbak, mint egy bizto­sítási társaságé, az ott biz­tosítottak pedig egymást el­lenőrzik. Ha kár van, szigo­rúan megvizsgálják, meny­nyit fizethetnek ki a másik­nak. □ Hol tartanak a szerve­zésben? — Magyarországon már négy ilyen egyesület mű­ködik. További tizenöt ko­moly érdeklődőnk már van és várjuk újabbak jelentke­zését. A kialakuló országos hálózatot terveink szerint összekapcsoljuk, így a koc­kázat eloszlása jóval ked­vezőbben alakulhat. A non­profit jellegből adódóan, ha nincs annyi kár, a marad­ványt visszaosztják a tagok maguk között. — Az ezen az elven mű­ködő biztosítás ott a leg­hatékonyabb, ahol a bizto­sítás drága, mert a termelők nagyobb veszélyeknek van­nak kitéve. Röviden ________________ idapest (MTI-Press) — A agyar mezőgazdaság nem ndelkezik azokkal a pozíci- kal, amelyek az európai pia- n megilletnék. A rendszer- ltás nyomán induló agrár- llalkozások sorsát alapve­in meghatározza a pénz- és mcepcióhiány. Kétmillió ldtulajdonos 4 millió parcel- a gazdálkodik. Csődbe jutott i0 termelőszövetkezet, becs­iek szerint több százezer stermelő felhagyott a koráb- munkájával. A Mezőgazda- gi Termelők Országos Szö- tsége ma kezdődött kong- sszusán pontosabb megál­lításokra juthatnak. Ebből alkalomból beszélgettünk írváth Gáborral, a MOSZ titkárával. □ A magyar mezőgazdaság, szövetkezés, a rendszervál- s-sújtotta területek közé szá- \t. Kezdjük azzal, milyen a ikép rendszerváltás után? — A mezőgazdaságot ka- abolták össze leginkább, s is több fokozatban történt, sebek gyógyítása lassú és jdalmas. A gazdálkodó szer­zetek 10 százalékát felszá- olták, 30 százalék ma is va- miféle öncsonkításra, leépí- sre kényszerül. Eközben a rmelő alap mintegy 40 szá- léka tönkrement. A szarvas- arha-, a sertés-, a juhállo- ánynak talán a fele van meg. émelyik ágazat fejlesztésé- :z 10 évre lesz majd szükség, beruházások színvonala kb. ) százaléka annak, amire ltétlenül szükség lett volna, tápanyag utánpótlás 10 szá- léka a korábbinak — bár az m érte el a holland színvo- dat — most már Mongólia intjén vagyunk. A talaj ki- arolása történik. Az elmúlt 'ek történései azt mutatják, >gy a társas vállalkozások­ul foglalkoztatottak 60 szá- iléka kénytelen volt felhagy- a munkájával. Ezek közül ámosan kiegészítő üzemág- in dolgoztak. A kép egyéb szletekkel is árnyalható nne, de álljunk meg a vég- edménynél: a mezőgazdaság ljesítménye kiesett, senki­im tudta pótolni. Ma már /akorlatilag nincs olyan ter- ék, amit ne kellene importál­I □ Többször is lehetett hal­ni az érvet: az Európához izeledésben a magángaz- tságé az előny. — Szerintem tévhit, hogy :künk egyformának kell nnünk. De tegyük fel, hogy a laládi gazdaság révén jelen- sen növekszik a ^ánter- ielés. Igen ám, de azlíurópai özösségben a családi magán- izdaságok mögött hálózat­Részvények Budapest (MTI) — Kár­pótlási jegyek ellenében több részvénycserére is lehetőség lesz az év első félében. Az AVÜ tájékoz­tatása szerint még január­ban várható a Möbiusz Rt. 27,5 millió forint név­értékű részvénycsomagjá­nak kárpótlási jegyek el­lenében történő meghirde­tése. Február elején hirde­tik meg a Hajdúsági Sü­tödék Rt. 71 millió forintos részvénycsomagját, s ak­kor kerül sor a Váltó-prog­ram keretében a Pannon Váltó részvénycserére, 1,221 milliárd forint érték­ben. Márciusban hirdetik meg a Budapesti Dohány- fermentáló társaság 238,15 millió forintos részvény- csomagját. szerűen ott a szövetkezeti, rendszer, amely eljuttatja a terméket egészen a fogyasz­tóig. A magyar modell pil­lanatnyilag ez: szétszedjük a társasgazdálkodást, a feldol­gozó, kereskedelmi tevékeny­séget viszont nem segítjük. Merthogy egyetlen fillémyi állami vagyon nem jutott szö­vetkezeti kezelésbe. Azok az emberek, akik megpróbáltak gazdálkodni, naponta szem­besültek a ténnyel, hogy a tár­gyi, anyagi, pénzügyi feltéte­lek hiányoznak a versenyké­pességhez. □ A MOSZ-kongresszus ajánlásaiban Önök speciális agrárkezelő programot kér­nek, javasolva ez legyen része a miniszterelnök ígért mo­dernizációs programjának. Melyek a főbb pontjai e javas­latnak? ■— Már az új kormány meg­alakulásakor átadtuk a javas­latainkat. Zavarbaejtő lehet, ha néhányról kiderül, egyetlen fillér sem kell hozzá, csupán az állami bürokrácián kellene változtatni. Követeljük, hogy a tudományos elemzések, piaci előrejelzések, nemzetkö­zi szerződések, a hazai adott­ságok alapján készüljön el a magyar agrárgazdaság ezred­fordulón is túlmutató koncep­ciója. Ha nem történik meg, akkor a mezőgazdaságot fe­lesleges kockázatokra kény­szerítik azzal, hogy „alkal­mazkodjon a piachoz”. A piac természetes velejárója, hogy a bizonytalanságba időnkint belebuknak a vállalkozók. A veszteség már ma is a több­szöröse annak, ami igazolható, de a lefelé tartó spirál foly­tatódik. — Világosan meg kell ha­tározni, hogy milyen mező- gazdaságot akarunk. És amit akarunk, annak a termékeit hogyan akarjuk elhelyezni. Úgy tűnik, az igényt az élelmezés kérdésére egysze­rűsítik. A világ azonban már túllépett ezen, a mezőgazda­ság ma már műanyagot, haj­tóanyagot is előállít. A minő­ségi termelés feltételei még ma is adottak lennének. De például a telephelyek rom­bolása is zajlik. Félő, hogy végleg elveszítjük azt a pozí­ciót, amelyet évszázadok során birtokoltunk Európában. Az igény nemcsak a fizetési mérleg javítása szempontjából lenne fontos, hanem főleg a vidéki lakosság miatt. Vilá­gosan meg kell mondani, hogy melyik az a termelési szerke­zet, ahová az állam eszközöket helyez, vagy hogy mit nem kíván támogatni. — Meg kell tervezni Ma­gyarország földtulajdoni és földhasználati szerkezetét. Az elmúlt négy évben úgy történt a földosztás, hogy a termőföld jelentős részét azok kapták, akik azt nem művelik. Hogyan ösztönzi az állam, hogy a föld- tulajdon a művelőkhöz ke­rüljön? Törvénynek kell ren­dezni a tulajdon- és birtokvi­szonyokat, az öröklés, az il­leték, a földjelzálog feszítő problémáit. A családi gaz­daság mennyibe számíthat ar­ra, hogy kialakul a megfelelő infrastruktúra? Én nem va­gyok környezetvédő, de az leszek, mert a vidéket járva lá­tom, hogy az istállók, ólak nélküli faluszerkezet bomlik, az udvarokba visszavitték az állattenyésztést. És ez már településpolitikai kérdés. — Értelmezést követel a re­gionális politika is: el kell dönteni, hogy milyen szándé­kai vannak az országnak a gyengébb termelési adottságú területekkel. Tudjuk, kevés a választási lehetőség. És ha nem akarjuk az elnéptelene­dést, akkor a külön foglalkoz­tatási célú forrásokat le kell bontani és oda kell adni a fia­talok helybentartásához. Min­den vállalkozónak tisztában kell lennie azzal, amire szá­míthat. Nem járható út, hogy utólag derüljön ki: már megint sok búza termett, hogy nem kell a sertés és sok a szarvas- marha... A kormánynak reális helyzetelemzést kellene ké­szítenie az agrárágazatról, mert úgy tűnik, hogy az 1995- re tervezett intézkedések sem hoznak kedvező változást. A világ ismeri a speciális me­zőgazdasági finanszírozási rendszert, nálunk pedig a vetés idején is a bankok irodáit kell járnia a parasztnak. □ A pénzügyminiszter a költségvetés vitájában azt mondta: a mezőgazdaság több támogatást kap. — Nézzük a tényeket. A kormány megrendelésére ké­szült világbanki szakértői elemzés szerint a magyar me­zőgazdaság támogatottsága az utolsó három közé tartozik. A pénzügyminiszternek abban van igaza, hogy a Hom-kor- mány visszaadta azt, amit az Antall-kabinet elvett. Ám ez többletet nem jelent, sőt a reál­értéke csökkent is. Ide kíván­kozik, hogy az agrárszakem­berek már évek óta követelik: elfogulatlanul, szakmai alapon szülessen döntés a támogatás­ban- Egyáltalán, mennyi is az a támogatás, merthogy az összeg jelentős részét nem a mezőgazdaság költi el. Mi köze van például az útépí­tésnek az ágazat gondjaihoz? Azt kell tehát mondanom, hogy a támogatás mértéke illu­zórikus, mindenképpen kevés ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaságot kisegítse a kátyúból. Észtországnak... ...újabb 17 millió dolláros hitelt nyújt a Nemzetközi Valutaalap. (MTI) A kubai... ...mezőgazdaság az élén­külés jeleit mutatta 1994- ben, bár zöldségfélékből to­vábbra is csökkent a terme­lés. (MTI) A Glória... ...Biztosító Rt.-nél kötött élet- és nyugdíjbiztosítá­sokra is érvényes lesz idén a személyijövedelemadó- kedvezmény. (MTI) Japán-amerikai... ...megállapodás született a pénzpiaci szolgáltatások japán piacának megnyitá­sáról. (MTI) Pénteken indul... ...útnak Dél-Koreából tar­tályhajón az első 50 ezer tonnás fűtőolaj-szállít­mány. (MTI) A nyíregyházi Kelet Áruházban a leltár után az elmúlt héten csütörtökön megkez­dődött a hagyományos téli vásár, amely 30-40 százalékos leértékelést jelent. Az akció mindaddig tart, tudtuk meg az áruház igazgatójától, míg az ebbe a kategó­riába besorolt árukat el nem adják. A kereskedelmi szakember elmondta, szezo­nális árukat kínálnak olcsóbban Balázs Attila felvétele Kárpótlási jegy iiií^KeiehMagyarorszá^l^j És mindent beborít a hó Harasztosi Pál felvétele Tőzsde ■■■■■IMM— Index (ideiglenes) január 11-én: 1443,51 (- 13,61) Érvényben: 1995. január 11. Valuta Deviza Kanadai dollár 78,48 80,06 79,20 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 369,75 376,99 373,58 Német márka 72,16 73.58 72,80 Angol font 172,87 17635 174,74 Norvég korona 16,48 1680 16,61 Ausztrál dollár 84,92 ' 8662 8563 Olasz lírát 1000) 68,13 695 3 68.74 Belga franki 100) 350.35 357,27 353.31 Osztrák*. 10,26 1046 10,35 Dánkorona 18,32 1868 tS.47 Port. esc.(lOO) 69.85 . 71,25 70,59 Finnmarka 23.22 23.68 23.48 Spanyolpes.(100) 82,85 84,57 83,70 Franciafrank 20,89 2UI 21,08 Svájci frank 86.06 87,76 86,91 Holland fonni 64,32 655 8 64.89 Svéd korona 14,77 15,07 14,91 ír főm 171,46 17452 172,77 USA dollár 110.68 112,82 111.85 Japán jen (100) 110,78 112,98 111,89 ECU 136,55 139,27 137.86

Next

/
Thumbnails
Contents