Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-12 / 10. szám

1995. január 12., csütörtök TÚL A MEGYÉN Xeiet-Magyarország fi Vita a kisebbségekről Szerb gyűrű Belgrad (MTI) — Az északnyugat-boszniai Ve- lika Kladusa körzetében szerdán is folytatódtak a boszniai kormányhadsereg és a szakadár muzulmán egységek közötti harcok — jelentették boszniai ENSZ-források. A térségben tartózkodó ENSZ-katonák szerint Ve- lika Kladusa körzetében az elmúlt 24 óra alatt több száz tüzérségi lövedék csa­pódott be. Edward Joseph, a Bihacban állomásozó ENSZ-erők szóvivője el­mondta. hogy a szerb gyű­rűben lévő város környé­kén a szerdai nap is nyuga­lomban telt. HIRDETÉS Prága (MTI) — Franciaor­szág mostani EU-elnöksége idején véghez akarja vinni az Európai Unió egyik legvitatot­tabb nemzetközi programját, a Stabilitási Paktumot. Párizs elképzelése szerint a paktum segíthet megoldani a közép- és kelet-európai országok ki­sebbségi kérdésekkel és ha­tárokkal kapcsolatos gondjait. Számos kelet-európai szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy az EU saját, átgondolat­lan megoldását kívánja rá­erőszakolni e vitákra — írta szerdán a Mladá Fronta Dnes. A legolvasottabb cseh napi­lap emlékeztet rá: a tervek sze­rint márciusban Párizsban csatolják a paktumhoz az érin­tett országok kétoldalú alap- szerződéseit. — A paktum eredetileg Bal­ladur francia kormányfő ja­vaslata volt, amit aztán módo­sításokkal magáévá tett az unió is. „Rossz nyelvek” az ál­lítják — folytatja a lap kom­mentátora, Jan Zizka: az EU- nak nem volt más választása a délszláv háborúval szembeni tehetetlensége idején, mint el­fogadni valamit, ami legalább emlékeztet a maastrichti szer­ződésbe foglalt közös kül­politikára. „Cseh és szlovák vezetők kezdettől fogva hangoztatták, hogy a kisebbségi viták újabb fórumokra való kiteijesztése csak bonyolítja megoldásukat. Magyarország ugyanakkor üd­vözölte e gyakorlatot, bár szakértői egy része szerint a kisebbségi vitákat csak hosszú távon lehet rendezni. Sokan feleslegesnek tartot­ták újabb intézmény kialakítá­sát, amikor a kisebbségekkel az Európa Tanács vagy az EBEÉ (EBESZ) is foglal­kozhat. A cseh vezetők nem értet­ték, miért kell részt venniük e párbeszédben, mikor az or­szágban (a cigányokat kivéve) igen csekély számú kisebbség él; Az Európai Uniót vád érte amiatt is, hogy „nem seper a saját portája előtt”. Róma tavaly kiélezte az olasz-szlo­vén viszonyt, volt polgárainak kártalanítását követelve, más államokban pedig nem szűn­nek az etnikai terrorizmus je­lenségei. Mindezen kifogások ellené­re Franciaország és néhány más ország sokat vár a Stabili­tási Paktumtól. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Ha megtakarított pénzét biz­tonságban, de magas ka­mattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb idő­re lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpa­pír, amely erre az időszakra igen kedvező, 26%-os kama­tot biztosít. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kama­tozó Kincstárjegy teljes biz­tonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. január 16-20-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. január 20. Évi nettó kamata 26%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, így a tőzsdén a futamidő alatt napi árfolyamon ad­ható és vehető. Ugyanak­kor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltha­tó, de ekkor csak a névérté­ket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamato­zó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp„ Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt 4401 Nyíregyháza, Rákóczi u. 1., Fehérgyarmat, Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Baktalórántháza, Csenger, Tiszavasvári, Újfehértó, Záhony • MNB Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. • Inter-Európa Bank Rt. 4401 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) 4900 Fehérgyarmat, Móricz Zsigmond u. 2. (a K&H Brókerház ügynökeként) Kamatozó Kincstárj egy 1996/1. Erős és biztonságos HungarHotels Budapest (MTI) — Noha Horn Gyula miniszterelnök többször is azt mondta, hogy kormánya gyorsítani akarja a privatizációt, a 24. órában megtett lépése leg­jobb esetben is vegyes jel­zéseket küldött a lehetséges külföldi befektetőknek egy olyan időpontban, amikor Magyarországnak égető szüksége van a külföldiek beruházásaira — állapította meg az AP-DJ amerikai hírügynökség, beszámolva arról, hogy az ÁGH ameri­kai konszern a magyar kor­mány beavatkozása nyo­mán visszavonta a Hungar­Hotels — módosított felté­telekkel történő — megvé­telére vonatkozó ajánlatát. A magyar közvélemény visszaéléseket sejtet az ügylet mögött, mert 1993 márciusában 53 millió dol­lárért kelt el a Hotel Duna Intercontinental, s egyes szakértők szerint 50 millió dollár feletti árat lehetett volna elérni egyedül az eh­hez hasonló kategóriájú, az ügylet részét képező Forum szálló eladásával is — írja az AP-DJ. A vagyonügy­nökség, mint ismeretes, 57,5 millió dollárért adta el a 14 szállodából álló lánco­latot. A Hom-kabinet vár­hatóan csütörtöki ülésén vi­tatja meg az American Ge­neral Hospitality szerdai nyilatkozatát — közölte az AP-DJ. ^ v i A megengedett... ...értéket több mint ezersze­resen meghaladó gamma- sugárzást bocsátott ki Ha­barovszkban egy radiokatív hulladékokat tartalmazó konténer. A szállítmányt az Amur melletti Nyikola- jevszk város hajógyárából küldték a Habarovszk köze­lében létesített „radioaktív temetőbe”. (MTI) enyhítenék a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciókat. (MTI) A lengyel... „.maffiaháború eddigi leg­nagyobb robbantásos me­rényletének színhelye volt kedden délelőtt egy varsói lakótelep. A pokolgépet az Ostrobramska utca 78-as számú ház ötödik emeleté­A horvátok... ...a szerbeket és a monte- negróiakat tartják legfőbb ellenségüknek, s az osztrá­kokat és a magyarokat legjobb barátaiknak — ál­lítja a Globus című zágrábi hetilapban megjelent köz­vélemény-kutatás. (MTI) Belgrádi... ...vélemények szerint szinte semmi esély sincs arra, hogy néhány hónapon be­lül megszüntetnék, vagy je­lentős mértékben tovább nek folyosóján helyezték el, s akkor lépett működés­be, amikor lakása ajtaját ki­nyitotta a Varsó melletti Prüszkówot központul használó maffia egyik ve­zetője. (MTI) A parlamenti... ...ellenzéki pártok szerdán közös sajtótájékoztatón je­lentették be, hogy ellenzik a szigetközi vízpótlás meg­oldását a dunakiliti víztá­rozó feltöltésével és a fe­nékküszöb megépítésével. (MTI) Parlamenti tükör III. 18 bizottság és 17 albizottság Budapest (ISB — D.A.) — A második szabadon vá­lasztott magyar parlament június 28-i alakuló ülésétől december 28-ig összesen 49 napot (336 óra) ülése­zett. A plenáris ülések mel­lett 18 bizottságban és 17 albizottságban folyt a mun­ka. A bizottsági tisztségek megoszlásában természete­sen az MSZP-nek jutott a legtöbb elnöki (9) és alel­nöki (15) pozíció. Őt a má­sik kormányzópárt, az SZDSZ követi (4+7). A el­lenzék parlamenti arányai­nál kedvezőbb számban ju­tott bizottsági pozíciókhoz, mert minden bizottságban kapott egy elnöki vagy alel­nöki címet. így az MDF (2+5), az FKgP és a KDNP (1+3) valamint a Fidesz (1+2) bizottsági elnöki, il­letve alelnöki posztot ka­pott. A 386 képviselői helyre 350 bizottsági státus jut, mégis a 36-nál is jóval több (76) azon kormánypárti honatyák száma, akik nem kerültek egyetlen bizottság­ba sem. Ennek oka, hogy az ellenzék parlamenti lét­számarányánál nagyobb számban van jelen a bizott­ságokban, s így 38-an két állandó bizottságnak is tag­jai, sőt olyan is akad, aki 3 állandó bizottságban is ben­ne van. A plenáris üléseken ese­tenként látványos politikai csatározásoknak lehetünk tanúi, de a közvélemény a bizottságokban folyó mun­káról kevésbé tájékozott. Pedig az érdemi szakmai munka többnyire ott zajlik. A 12 legfontosabb bizott­ságban 20-nál is több ülésre került sor (az Alkotmány- ügyi Bizottságban például 34-re), s az ülések átlagos időtartama 2-3 óra között volt. A bizottsági ülések rész­vételi arányait vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy átlag­ban 77 százalékos a jelen­lét. A 27-es létszámú nagy­bizottságok közül a Mező- gazdasági Bizottság tagjai a legszorgalmasabbak (85 százalék), de hasonlóan jö az arány a Szociális és Egészségügyi Bizottság­ban. Még ennél is kedve­zőbb a részvétel a 13 fős Foglalkoztatási és Munka­ügyi Bizottságban (86 szá­zalék), a 9 fős Nemzetbiz­tonsági Bizottságban (87 százalék) és a 8-as létszámú Mentelmi és Összeférhe­tetlenségi Bizottságban (ugyancsak 87 százalék). A negatív „csúcsot” a Környezetvédelmi Bizott­ság tartja hatvanhárom szá­zalékkal. i §

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents