Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-02 / 1. szám
TÖRTÉNELEM 1995. január 2 , hétfő Fél évszázad lezáratlan kérdései Hitler és a magyarországi harcok • Politikai vádirat Horthynak Kállay ellenében • Mi lett a Führer holttestével? Közelharc életre-halálra: szovjet lövészgödrök között német gránátos Király Ernő Budapest (MTI-Press) — Hitler személyiségét a mai . napig árnyalják a különféle ; indítékkal megfogalmazott ' vélemények. Bár többet ír- ; tak róla, kint két nagy ellen - . feléről, Churchillről és Sztá- ) linról; az elemzés lezárhatat- > lan, hosszú időre munkát ad \ mind a történészeknek, < mind a pszichológusoknak. Dr. Vargyai Gyula, a Hadtörténeti Intézet igazgatója a . főváros) fél évszázaddal ez■ előtti ostroma kapcsán rende- . zett konferencián a bennünket ; közelebbről érintő összefüg- . gésekben foglalkozott e témá- \ val. ! Vélemény a szövetségesről O A Führer és a budapesti hadművelet címmel tartott előadását Ön azzal kezdte, hogy 1939-45-öt illetően minden évben más és más Hitler áll előttünk. Megfogalmazható ez úgy is, hogy Hitler emberi- hadvezéri személyiségváltozásai magyar vonatkozásokban is kimutathatók? — Nem lehet egyértelmű igennel válaszolni. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a magyarországi helyzettel kapcsolatban változtatta a véle■ ményét. Bizonyos, hogy a ma- ; gyár politikai elitről rendkívül elmarasztaló volt a véleménye. Konzervatívnak, feudálisnak tartotta. Amikor például a magyar béketapogatózásokról mind több információ jutott a németekhez, politikai vádiratnak is minősíthető okmányt készítettek, melyet Hitler személyesen adott át Horthynak, Kállay Miklós miniszterelnökkel szemben. Nehéz lenne kibontani, hogy ez, a politikai vezetőket illető negatív vélemény mennyiben vonatkoztatható a magyar társadalom egészére. Hitler ugyanis végigfecsegte-locsog- ta az egész életét, a teljesebb képhez számos forrást kell tanulmányozni. □ A magyarországi harcok kapcsán Ön megjegyezte: a Führer az ellenfeleiről csak annyira vett tudomást, ameny- nyire ez előnyös volt a számára. És, a szövetségeseiről? Pontosabban: a magyar had- seregről? — A probléma nagyon érdekes. Mert például a román hadseregről is nagyjából az volt a véleménye, mint a magyarról — és már a háború előtt is — hogy nem lehet véle komolyan számolni a Barbarossa hadműveletek során. A románokról alkotott véleményét azonban befolyásolta, hogy Antonescu marsall empátiával, a pillanatnyi helyzetnek leginkább megfelelően tudott Hitlerrel tárgyalni. ■Szinte ő volt az egyetlen ’szövetségese, aki nem kényszerült a führeri monológok egyoldalú végighallgatására. A románokról alakított képet igyekezett kedvezőbben alakítani. Azt akarta megértetni, hogy a román nem szláv nép — nem beszélt az eredetelméletről, a nyelvről, ez nyilván nem is érdekelte volna Hitlert — de az, hogy „nem szláv” az ő gyűlölet-kategóriájába bevihető megfogalmazás volt. Az Antonescu iránti bizalma, bonyolult összefüggésben, de jelentősen megkönnyítette a románok kiugrását a háborúból, 1944. augusztus 23-án. A csodafegyver-blöff □ Fél évszázaddal a magyar- országi harcok után, Hitler teljes megsemmisüléséhez közeledve, ha a háború végkifejletét nézzük, újból és újból találkozunk a csodafegyverhírekkel. Nevezhetjük csodafegyver-szindrómának is. Ez a tünet, Friessner vezérezredes szavaival, a démonikus Hitler blöffjeinek egyike volt, vagy a propagandagépezet manipulációja? — Ami a propagandát illeti, kétségkívül blöff volt. De azért nem célszerű ennyire leegyszerűsíteni a dolgot. Ügyanis tény, hogy a német hadiipar a szövetségesek iszonyatos bombázásai ellenére 1944-ben nyújtotta a csúcsteljesítményt, elsősorban Albert Speer szervezőképességének köszönhetően. Új típusú tengeralattjárókat, harckocsikat, rohamlövegeket állítottak elő. Elkészítették a lökhajtásos vadászgépet, a Messerschmidt 262-est. Egy sor haditechnikai újdonságot vetettek be, ezek azonban már nem lehettek a háborút eldöntő tényezők, még ha a német hadiipar bravúrteljesítményének számítottak is. Hitler, amennyire meg lehet ítélni, tulajdonképpen önmagát győzködte az olyan kijelentésekkel, hogy ha majd lezárni ez a program, befejeződik az a program... Csodafegyverről azonban szűkebb körben nem beszélt. A nyilvánosság persze mást kívánt, de azt már a goebbel si propagandagépezet tartotta szóval. □ Az ötven évvel ezelőtti eseményekről Hans Friessner tábornok, aki azon a tragikus őszön a magyarországi harcokat egy ideig irányította, emlékirata szerint olyan felhatalmazást kapott a Fiihrer- tol, hogy: „a magyaroknak nem lehetnek igényeik”. Mire vonatkozhatott ez? A hadseregre vagy annál is többre?-— Friessner már a saját bőrén érezhette, hogy menynyire korlátozottak a lehetőségei. Hiszen tudjuk, még a román kiugrás előtt többször is Hitlerhez repült, hogy jelezze: Romániában készül valami, de nem tudta meggyőzni őt. Nos, amikor bekövetkezett a jasi- kisinyovi vonal áttörésével járó szovjet offenzíva után, a román szövetséges kiugrása meghatározó jelentőségű volt. De amit Friessner ír, az félreérthető, sőt mondhatom: nem is igaz. Magyarország 1944 őszén megszállt ország ugyan, de még mindig harcol. Van kormányzati rendszer és a helyén van a kormányzó. A németeknek azonban mindig nagyon rossz véleményük volt a magyar katonai teljesítményekről. Igaz. hogy a harctereken 1944-ben elmaradt a Magyarországon harcoló német alakulatoktól, de nem volt egyszerűen „leírható". □ A Führerről tartott előadásában Ön Guderian tábornokra hivatkozva azt mondta: Hitlernek az volt a véleménye, hogy Budapest elvesztése a nyugati offenzíva sikerét — az Ardennekben folyó hadműveletről van szó — 50 százalékkal csökkentené. Vajon a kutatások igazolták ezt az állítást, vagy ez is csak egy hitleri blöff volt? — Az volt, pótcselekvés önmaga számára. Ezúttal is improvizált, s mint tudjuk, még 1945-ben is voltak jól hangzó megnyilatkozásai. A háború két helyszíne összehasonlítható ugyan a hadseregek egészét tekintve, de semmiféle megfogalmazás nem változtat a tényen: ott is, itt is a Harmadik Birodalom végvonag- lása zajlott. □ Korábban egyoldalúan kezelték a háború magyar vonatkozású eseményeit. Ez a konferencia, amely az 50 évvel ezelőtti ostromhoz kapcsolódik, hozzásegít e ahhoz, hogy bizonyos részleteket hitelesebben lássunk? A szovjet irattár — Néhány előadásról ez egyértelműen elmondható. Elsősorban Szabó Péternek a hadműveletekkel kapcsolatos beszámolójára, Borús Józsefnek a Konrad fedőnevű felmentőakciókra vonatkozó kutatásaira utalnék. Ezek tisztábbá teszik a képet, amelynek korrekt bemutatásáért sokat tett a magyar történettudomány. Jelentősebb továbblépésre azonban csak akkor számíthatunk, ha hozzáférhetővé válnak a volt szovjet levéltárak is. Magyar történész, hadtörténész ugyanis mindeddig szovjet hadműveleti anyagot még nem láthatott! Miközben a nyugati frontra, a normandiai partraszállásra vonatkozóan már olyan munkák is készültek, amelyekben összehasonlították az inváziós hadsereg és a védők terveit, küzdelmét, mert magát az iratanyagot vethették össze, mi még azt sem tudjuk pontosan, hogy a szovjetek milyen veszteséggel vették be Budapestet. És nem ismerjük a magyarországi harcok irattári anyagát sem. Hitler maradványai □ Hitlerről tudni vélik, hogy 1945. április végén öngyilkos lett. A részletek színezése azonban arról árulkodik, hogy a suicidium mikéntje is bizonytalan. Olvasni lehetett arról is, hogy a testmaradványokat Moszkvába vitték. Am az egyértelmű bizonyosság e téren is várat magára. Voltaképpen mi az igazság? — Ketté kell választani a témát. Az öngyilkosság végrehajtásának módja is tisztázásra vár. Van olyan változat, hogy szájba lőtte magát. Más verzió szerint előzőleg szétharapott egy ciánkapszulát és ezt követően lőtt. Megint más vélemény szerint nem sajátkezűleg vetett véget az életének. A bizonyosság annyi, hogy ott, a bunkerben meghalt. A tetem sorsát illetően hosszú ideig még nagyobb volt a bizonytalanság. Aztán cikkezni kezdtek arról, hogy Moszkvába szállították. Ezt, a maga módján a KGB is erősítette egy, nyugatra kijuttatott filmrészlettel. Én is láttam Brüsszelben, a belga televízióban egy filmet, amelyből kitűnt, hogy a Führer holtteste nem semmisült meg. Ugyanakkor volt olyan szovjet vélemény, hogy a maradványokat nem találták meg. Később azonban elszólták magukat: közölték, hogy fogorvosi nyilvántartás alapján azonosították Hitler koponyáját. Amiből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a koponya a rendelkezésükre áll. A legújabb információk szerint lényegesen több maradt meg a testből, mint amit feltételezni lehetett. Érthetetlen, hogy miért kell ebben az ügyben még mindig ködösíteni... 0 Biztosan tudjuk, hogy a bunkerbe a szovjetek hatoltak be elsőként? — Igen. Mint ahogy az is bizonyos, hogy az öngyilkosság akkor következett be, amikor a szovjetek már egészen közel voltak a kancellária bunkerjéhez. A teljes bizonyosság a halál részletkérdéseit illetően azonban még várat magára. Reméljük megérhetjük. Mint ahogy abban is bízhatunk, hogy nem lesz újratemetés! Német felderítő motorkerékpáros egység Archív felvételek HIRPETÉS Westel 900 GSM - Nyíregyházán Gyorsan és kényelmesen szeretne GSM telefonhoz jutni? Látogasson el a Westel 900 GSM Nyíregyházi mintaboltjába! GSM szolgáltatás és az ország legszélesebb GSM telefon választéka EGY HELYEN! A Westel 900 GSM rendszere immár két központtal áll előfizetői rendelkezésére. Ennek is köszönhető, hogy az év végére országos lefedettséggel büszkélkedhetünk. Ez a fejlődés nyilvánvaló magyarázatául szolgál annak, miért is választották már több mint ötvenezren a Westel 900 GSM rendszer nyújtotta kiváló minőségű szolgáltatást. Szeretettel várjuk hétfőtől péntekig 9-17:50 óráig, szombaton 9 és 14 óra között Nyíregyházán, a Rákóczi út 60. alatt. Ha bármilyen kérdése van, kérjük hívja a (06-50) 451-900-as telefonszámot! Westel 300 GSM. A kapcsolat. | 14 Kelet-Magyarország U
