Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

1995. január 10., kedd KULTÚRA Dadogó szép szavak Budapest (MTI) — Orszá­gos vers- és prózamondó versenyt hirdet az ^alapít­vány a dadogókért Öze La­jos emlékére. A neves szí­nész ugyanis, bár ez ke­véssé közismert, dadogás­sal küszködött. Az elmúlt év augusztusában létrejött alapítvány célja, hogy elő­segítse a beszédzavarban szenvedő hazai gyermek- és felnőttkorú állampolgá­rok beilleszkedését a tár­sadalomba. A versengésre 14-20 év közötti, beszédzavarban nem szenvedő fiatalok is je­lentkezhetnek. A pályázók­nak nyolcperces szabadon választott műsort kell összeállítaniuk, amelyben elsősorban magyar szerzők műveit tolmácsolják. Az érdeklődők január végéig jelentkezhetnek: Őze La- jos-verseny, Józsefvárosi Művelődési Ház (1088 Budapest, József krt. 70.) címen. Az elődöntőket március 15. és 19. között rendezik meg Budapesten, illetőleg vidéki településeken, ezek helyszíneiről írásban kap­nak tájékoztatást a résztve- vők. A döntőt április 27-én — Őze Lajos születésének 60. évfordulóján tartják meg a Merlin Színházban. Az azt követő gálaműsor­ban együtt lépnek fel az Őze Lajos vers- és próza­mondó verseny díjazottjai, valamint neves előadómű­vészek. Oscar Wilde... ...Bunbury című művét tűzte műsorára a Budapesti Kamaraszínház elsőként az új esztendőben. A premiert a hét végén tartották a Jó­zsefvárosban. A kétfelvo- násos vígjátékot — Ka­rinthy Frigyes és Hevesi Sándor fordításait felhasz­nálva —• Gábor Miklós al­kalmazta színpadra. (MTI) Nyílt napokra... ...várják az érdeklődőket az újfehértói Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre Gimnázium és Szakközépiskolában január 12-ig. (KM) Privát galériát... ...nyitott Balassagyarmaton a helyi leánykollégium igazgatója. Fábián Jánosné megyei kisgaléria-hálózat létrehozását is tervezi. A galéria közvetlen értéke­sítéssel nem foglalkozik, viszont összehozza a vevőt az alkotóval. (MTI) Álomtitok... ...címmel mutat be váloga­tást festményeiből a Rét Galériában Kulifay Tamás. A tárlat január végéig te­kinthető meg a Gazdagréti Közösségi Házban működő kiállítóhelyen. (MTI) Egykori diákja... ...alkotásaiból rendezett tár­latot a negyedszázados ju­bileumát ünneplő nyíregy­házi Vásárhelyi Pál Szak- középiskola. Gál Balázs amatőr festő képei január 22-ig tekinthetők meg az iskola olvasótermében. (KM) A hirtelen elröppent téli szünetben sem tétlenkedett a nyírbátori Tóth Ákos, aki elsőéves gimnáziumi ta­nulmányokat folytat a nyíregyházi Vasvári Pál Gim­názium ének-zene tagozatán. Mint az éppen „edző­gyakorlatokat" végző fiútól megtudtuk: már idestova hét éve bűvöli a trombitát, mely hangszer mesteri megszólatatása közismerten nem tartozik a legköny- nyebb feladatok közé Harasztosi Pál felvétele Tudósok közgyűlése Budapest (MTI) — A Ma­gyar Tudományos Akadé­mia elnöke január 19-20-ra összehívta az MTA Rendes Közgyűlését. Kosáry Domokos ezzel a Magyar Tudományos Aka­démiáról szóló 1994. évi XL. törvény azon előírásá­nak tesz eleget, amely sze­rint az Akadémia Alapsza­bályát elfogadó rendkívüli közgyűlést követően össze kell hívni az Akadémiának a rendes közgyűlését is. A Magyar Tudományos Akadémia januári Rendes Közgyűlése Kosáry Domo­kos elnöki megnyitóját kö­vetően — az Alapszabály­ban előírtaknak megfele­lően — megválasztja az Akadémia Doktori Taná­csát, az Akadémiai Kutató­helyek Tanácsának köz­gyűlési delegáltjait, a Va­gyonkezelő Kuratóriumot, a Tudományetikai Bizottsá­got, a Felügyelő Bizottsá­got, illetve a Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottságot. A bizottságok megfogal­mazzák alapszabályaikat. A közgyűlésnek döntenie kell a főtitkárhelyettes szemé­lyéről, mivel Harmathy At­tila, az Akadémia jelenlegi főtitkárhelyettese távozni kíván posztjáról. A napirenden szerepel az Akadémia 1995. évi költ­ségvetése is. ■ ■ Üvegművészek Nagybányája A bárdudvarnoki kurzust iskolateremtőnek szánják • Ihletadó a kagyló volt A szerző felvétele Várnai Ágnes Budapest (MTI) — „Az ipar­művészet jelenkori dilem­mája, hogy iparként, avagy művészetként határozza-e meg magát? A legtöbben ar­ra törekednek, hogy a Gran­de Arte-tal fölvegyék a ver­senyt, és bebizonyítsák: a kettő között nincs különb­ség, mindegyik művészet. Számomra az alkotások lét­rehozója a mester, az, aki sokkal többet tud, mint más, s aki valójában a művész.” Ráday Mihály művészettörté­nész, a Város és Faluvédők Szövetségének alelnöke Roth Miksa és a gödöllői művész­telep emlékét idézte a negye­dik alkalommal megrendezett bárdudvarnoki, nemzetközi üvegszimpózium zárókiállí­tásán. Üvegreneszánsz Meditáló gondolatai egy klasszikus, napjainkban ismét reneszánszát élő, s ennek el­lenére a művészetek holdud­varába szorult mesterség sajá­tos helyzetét körvonalazták. A bárdudvarnoki Gosz- thony-kúria meghitt környe­zetével ideális alkotóteleppé vált a hazai és nemzetközi üvegművészek számára. Érté­két legfőképpen az a küzdelem adja, amelyet megteremtésé­nél a honi üvegművészet kép­viselői vívtak. Az elhanyagolt állapotban levő épületre ugyanis sem a helybeli, sem a megyei önkormányzat nem tu­dott eléget áldozni. A min­denre elszánt alkotók kezdet­ben sátrakban laktak, majd kétkezi munkájuk nyomán, az önkormányzatok és a külön­böző alapítványok támogatá­sával sikerült kissé lakályo­sabbá tenni az épületet. Amíg az időjárás engedte, hetente utaztak Bárdudvarnokra a pé­csi és pesti főiskola üvegsza­kos hallgatói, tanárai, hogy megássák a vízvezeték árkát, elvezessék a szennyvizet, ki­alakítsák a fürdőszobát, rend- betegyék az ősfákkal ékített Uvegkagylók parkot. A ház rekonstrukciójá­nak terve nagyrészt a Pollack Mihály Műszaki Főiskola ta­nársegédeinek diplomamun­káiból készült. Ennek fejében 2-3 évig szakgyakorlaton ve­hetnek itt részt a főiskola diák­jai. Modern huta Az első hutában még a fa izzó hője formálta üveggé a kvarc­kristályokat; ma már propán­bután gázzal fűtött kemencé­ben, 1400-1500 Celsius fokon, készülnek az egyedi alkotá­sok. Most a huta csűrépületét szeretnék fölújítani egy egész évben működő, nemzetközi alkotóteleppé. Bárdudvarno­kon ugyanis Panamától Szin­gapúrig a világ jó néhány üvegművésze megfordult már. Jegenyés János, a művészte­lep vezetője nemzetközi szín­vonalú csiszológépekről, ké­nyelmes berendezésről álmo­dik. Gyári feltételeket ugyan nem tudtak (nem is akartak) teremteni, de a minőségi tech­nológiát alapvető követel­ményként határozták meg. Üvegfúvó, olvasztó mesterek segítették a munkájukat. Az iparművészeti főiskola üvegművész szakának hallga­tói, majdnem az egész osztály képviseltette magát az idei kurzuson, amelynek ihletet adó témája a kagyló volt. A családias légkörön kívül miben rejlik a bárdudvarnoki művésztelep vonzása? Para­dox módon a gyári feltételek hiánya formálta ki azt a tech­nológiát, amelyet nagyüzemi körülmények között nem is lehetne utánozni. Kvarcho­mokból, szódából és egyéb adalékanyagból olvasztják az üveget, majd olyan fémoxi­dokkal színezik, amelyek hő, redukció hatására vörös-opá- los színárnyalatot kölcsönöz­nek az alkotásoknak. Extra alkotások Fölvállalják a folyamatos kí­sérletezést, a kis mennyiség­ben előállított extra alkotások létrehozását. Kiállított mun­káik nagy része gyűjteménybe kerül, illetve az alkotóházban marad. Ha hívják őket — mint tavaly Szombathelyre —, kiál­lításokon is részt vesznek. Csupán az alapítványnak szánt darabokat értékesíthetnék, de a piac nehezen nyílik meg a művészek számára. Vevőcsa­logatónak — a nagybányai alkotók mintájára — a kurzust követő egy-két napon olyan tárgyakat kívánnak létrehozni, amelyek azonnal vevőre talál­nak. Lehetőség van még a régi épületek üvegablakainak re­konstrukciójára, és ma már akad néhány nagyobb volu­menű megrendelés az „újgaz­dagok” lakásépítése okán is. Ezekből a munkákból — tér­elválasztók, üvegajtók — adó­dik némi bevétele az üveg­művészeknek. A bárdudvarnoki kurzust iskolateremtőnek szánják s tervezik, hogy Kaposvár város önkormányzatának anyagi tá­mogatásával, a helybeli ipar- művészeti szakközépiskola szakmai műhelyében beindít­ják az üvegszakot. Ennek műhelybázisa a Goszthony- kúriában lenne. Ráday Mihály még többről álmodik: Budapesten szeretne létrehozni egy üvegközpontot. Annyit már sikerült elérnie, hogy a nyolcvanadik évüket taposó Roth lányok a hetedik kerületi önkormányzatra hagyják a házukat. Úgy ahogy van, a szecessziós berendezés­sel együtt. Itt alakítanának ki egy páratlan lakásmúzeumot, kiállítótermet, s mellette kap­nának helyet áz alkotók, res­taurátorok. Betiltott film és szemleelőzetes Egyszeri vetítési joggal mutatják be a Felejthetetlen nyárt Budapest (MTI) — Lucian Pintilie román rendező film­jeiből mutat be ötöt az Örök­mozgó Filmmúzeum január­ban. A Helyszíni szemle című, a román filmtörténet első betiltott alkotását 10-én ve­títik. Az 1968-ban készült mű egy hétköznapi történetben je­leníti meg a diktatúra és az erőszak mechanizmusát. A Vasárnap hat órakor Pin­tilie első filmje, amelyben már a modem filmnyelv eszközeit használja. A Miért húzzák a harangokat...? című alkotás Dzirkoki (MTI) — Sztálin- szobrot lepleztek le a napok­ban egy kelet-grúziai kis fa­luban, Tbiliszitől 120 kilo­méterre. Dzirkoki falunak kö­rülbelül száz lakosa — kicsik, nagyok, a gyerekek jobbára unottan — gyülekeztek a szö­vetkezeti irodaépület előtt a mellszobor avatására a hideg téli reggelen. — Hatéves voltam, mikor Sztálin meghalt. Anyám sírt, így én is sírtam — emlékezett a 47 éves Givi Cankasvili, aki Caragiale művei alapján ké­szült, és az elmúlt száz év ro­mán történelmét fogja át. A román diktatúra végóráiban játszódik A tölgy című film, amely a túlélés művészetével ismerteti meg a nézőket. Egyszeri vetítési joggal mu­tatják be 21-én Pintilie 1994- ben készült darabját, a Felejt­hetetlen nyárt. A tervek szerint az előadáson a rendező is részt vesz és a vetítést követően válaszol a nézők kérdéseire. * * * — A február 4-től 8-ig meg­a közeli Gurdzsaani városából hozta el a két hete ottani ta­lapzatáról ismeretlenek által ledöntött szobrot, hogy falu­jában fölállítsa. Cankasvili bádogszínűre festette a fémszobrot és egy betonból-fából készült, két méter magas talapzatra he­lyezte. Az avatóünnepségen a szö­vetkezet elnöke, Szoszo Szon- golasvili lelkesen integetve üdvözölte a hallgatóságot. — Sztálin jólétet akart. Min­rendezendő 26. Magyar Film­szemlére nevezett 160 doku­mentumfilmből az előzsűri döntése alapján 40 alkotás vesz részt a szemle verseny­programjában. Az előzsűrihez — amelynek tagjai Ardai Zoltán, Pintér Ju­dit és Simó György filmkri­tikusok voltak — a nevezési határidő (1994. november 1.) lejárta után kerültek az alkotá­sok. A versenyben maradt do­kumentumfilmeket a Művész moziban vetítik majd a film­szemle idején. dent megtett hazájáért. Hatal­mat adott a szegényeknek, mindenki számára biztosította a tanulás lehetőségét. Össze­hozta az embereket. Életünk alapjait ő rakta le. Az ő eszméit kell követnünk, hogy megmentsük ezt az országot, hogy megmentsük az emberi­séget — mondta Szongolas- vili. Beszédét szolid taps fogad­ta, s felhangzott egy-egy ki­áltás: Éljen Sztálin! Éljen a kommunizmus! Konkoly Budapest (MTI) — Konkoly Gyula festőmű­vész munkáiból nyílt tárlat a Kiscelli Múzeumban. Az alkotó harmincegy eszten­dővel ezelőtt diplomázott a Képzőművészeti Főisko­lán. Ezt követően Itáliá­ban, majd Franciaország­ban élt és dolgozott. 1970- ben politikai menedékjo­got kért Franciaországban. 1973-ban mutatkozott be először egyéni tárlaton a párizsi közönségnek. Mos­tani kiállítása február vé­géig látogatható. Kalauz Budapest (MTI) — Nap­világot látott a Budapesti Színházi Kalauz első szá­ma. A Pannontrade Média Kft. tízezer példányt térí­tésmentesen juttatott el ki­adványából a fővárosi tár­sulatokhoz. A magyar nyelvű „irány­tűben” a valamennyi bu­dapesti színházat bemutató alapinformációk mellett helyet kapott például tizen­négy színház nézőtéri alap­rajza is. Sztálin-szobor Grúziában A megtaláló a fémalkotást bádogszínűre festette I Hírcsokor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents