Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-10 / 8. szám
1995 január 10 kedd TÚL A MEGYÉN _______ Idén még választhatnak a nők A nyugdíjkorhatár felemelése elengedhetetlen • Kell a harmadik megoldás Budapest (ISB - D. Zs.) — A női nyugdíjkorhatár felemelését továbbra is napirenden tartja a kormányzat. A probléma azonban olyan szerteágazó, hogy sok-sok hatásvizsgálatot kell még elkészíteni a bevezetéséig — derült ki a „Nyitott tárcák” kormányszóvivői tájékoztató e témában tartott értekezletén. A meghívott munkaügyi, pénzügyi és népjóléti minisztériumi helyettes államtitkárok kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a korhatár felemelésére szükség van. Sőt, nemcsak a nőket érintő változtatásokban gondolkodnak az illetékesek (az 55 évről 60-ra történő kiterjesztésében), hanem felmerült a korhatár egységes 61 vagy 62 évre emelése is! Mindezt az indokolná, hogy a társadalombiztosítás bevételei nem fedezik a nyugdíjak összegét, mivel a dolgozók létszáma — s ezzel az általuk fizetett járulék összege — nem nő olyan mértékben, mint a nyugdíjasok száma. Jelenleg ezer lakosra 416 nyugdíjasjut. Az ezredfordulóra — ha nem változik a korhatár! — 580-ra is emelkedhet ez a szám. A szabályozást befolyásolja az emberek várható élettartama is. Az adatok szerint ma Magyarországon a 60 évesen nyugdíjba vonuló férfiak további 15 évet élnek, míg az 55 évesen munkájukat befejező nők még 25 évet! A Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára, Kakuszi István ezzel a ténnyel is magyarázta, hogy miért indokolt a nyugdíj korhatár egységesítése. Bártfai Béla, a pénzügyi tárca képviselője az előttünk álló lehetőségeket vázolva kijelentette,' ha a kormányzat nem változtat a jelenlegi rendszeren, akkor a társadalombiztosító két lehetőség közül választhat: vagy a járulékok mértékét emeli, vagy az ellátásokat csökkenti. Mivel azonban a járulékok már amúgy is magasak, az ellátások pedig viszonylag alacsonyak, egyik sem járható út. Ezért szükséges egy harmadik megoldás keresése, nevezetesen a korhatár felemelése. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen nagy horderejű lépést nem lehet a társadalom egyetértése nélkül végrehajtani. Jelenleg azonban a társadalom nagy része nem ért egyet a női nyugdíjkorhatár felemelésével. A Szonda Ipsos legfrissebb felmérései szerint ugyanis a megkérdezettek 91 százaléka egyenesen tiltakozik ellene! A válaszadók túlnyomó többsége azért, mert ez a változás rontaná a fiatalok elhelyezkedési esélyeit. Ezt egyébként a munkaügyi tárcánál is így látják. Mint Garzo Lilla kifejtette, 2000-ig — a demográfiai hullám eredményeként — nőni fog a pályakezdők száma. A tervezett változtatás viszont kiszorítja a fiatalokat a munkahelyekről. Ez egyrészt feszültséget kelthet a nemzedékek között, másrészt pedig növelheti az állam szociális kiadásait (munkanélküli-ellátások). Az ügy bonyolultságára való tekintettel a kormányzat mintegy 15 éves átállási idővel számol. Ennek keretében 1995-ben választhatnak a nők, hogy 55 évesen vagy később mennek nyugdíjba. A későbbiekre vonatkozó részletek kidolgozása azonban a jövő feladatai közé tartozik. Hazafelé indulnak azok a muszlim zarándokok, akik a Dhaka melletti Gazipur városában rendezett háromnapos iszlám fesztivál résztvevői voltak. Az ország minden részéből érkeztek a hívők, akik hétfőn, az ünnepség- sorozat záróimáján a boszniai, a csecsenföldi és a kasmiri háború mielőbbi lezárásáért könyörögtek. Az ünnepen négymillió muszlim vett részt, így azt jelentőségében csak a mekkai zarándoklat múlja felül, amikor több millióan kelnek útra a szaúd-arábiai szent helyre AP-felvétel Segély a csecseneknek Lehet, hogy a küldemények nem jutnak oda, ahová kellene Teng beteg Tokió (MTI) — A 90 éves Teng Hsziao-ping kínai vezető e hónap elején kórházba vonult, s olyan beteg, hogy Csiang Cö-min pártfőtitkár-államfő hiába akarta meglátogatni, az orvosok nem engedték be hozzá — jelentette hétfői számában a Jomiuri Sim- bun, amely jól tájékozott pekingi forrásokra hivatkozott. A január 31-én esedékes kínai újév közeledtével Teng nincs nyilvános szereplésre alkalmas egészségi állapotban. Atomerőmű Nicosia (MTI) — Több napos tárgyalás után vasárnap este Oroszország és Irán alárta azt a megállapodást, mely szerint Moszkva befejezi Irán öböl menti atomerőművének megépítését—jelentette a Reuter. Az erőművet 1974-ben kezdte építeni két német vállalat, a munkálatok azonban félbemaradtak, s az Irakkal a nyolcvanas évtizedben vívott háború során komoly károk keletkeztek a létesítményben. Az orosz fél vállalta, hogy négy éven bélül elkészül az erőmű első blokkjával, amely egyébként — iráni közlés szerint — 90 százalékban már megépült, belső készültsége pedig 60 százalékos. Bonn (MTI) — Németországból több mint 200 ezer márka értékű segélyszállítmányt indítottak útnak hétfőn a csecsen menekültek megsegítésére. A Német Vöröskereszt segélyszállítmánya, élelmiszerek és gyógyszerek mellett, téli ruhát és takarót tartalmaz. A négy teherautó várhatóan nyolc nap alatt éri el a háború sújtotta körzetet. A Német VöEger (MTI) — Cigányellenes jelszavakat kiabáló fiatalok mintegy 20 fős csoportja támadott meg január 6-án Egerben egy romák által is lakott házat. A randalírozók bezúzták a ház ablakait és dulakodtak a lakókkal — tájékoztatta hétfőn az MTI tudósítóját Nagy László, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság London (MTI) — Károly herceg többet ártott a monarchiának mint a brit királyi család bármely más tagja — derül ki a Guardian című lap által készített, hétfőn közzétett felmérésből. Az AP jelentése szerint a megkérdezettek 51 százaléka vélekedett úgy, hogy a trónörökös rontja leginkább a királyi ház jó hírnevét. Őt követi „Fergie” yorki hercegnő, András különélő felesége, akit a britek 20 százaléka ítélt a „legkártékonyabbröskereszt nyolc munkatársa a helyszínen marad, hogy segítse a segélyek elosztását és előkészítse a további német segélyszállítmányok fogadását. A szállítmány indításakor tartott sajtóértekezleten elmondták, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint a háború miatt mintegy 300 ezer ember volt kénytelen elhagyni otthonát a Csecsenföldön. A sajtószóvivője. Mint elmondta: pénteken 22 óra 15 perckor érkezett a bejelentés az Egri Rendőrkapitányságra, hogy fiatalok randalíroznak a Frank Tivadar utcában. A helyszínre érkező rendőrök 16 személyt vettek őrizetbe. Kihallgatásuk alkalmával a fiatalok azt vallották, hogy az egyik 17 esztendős barátnőjünak”. Diana, Károly ugyancsak különvált felesége mindössze 14 százalékuk szerint ártott a monarchiának. A megkérdezettek kétharmada szerint a királyi családnak példát kellene mutatnia erkölcsösségből, azaz tagjainak nem szabadna házasságtörő kapcsolatot létesíteniük. A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a britek 63 százaléka véli úgy: Károlyból még akkor is lehet király, ha elválik Dianától. 27 százalékuk visegélyeket nagyon nehéz eljuttatni a rászorulókhoz, mert a helyzet teljesen áttekinthetetlen, nincs egyetlen olyan helyi szerv sem, amely biztosítaná a segélyek eljuttatását, vagy garantálná a segélyszervezetek szabad mozgását. A vöröskeresztesek teljesen az egyes helyi katonai parancsnokok jóindulatára vannak utalva. kön esett sérelmet kívánták megtorolni, akit egy cigány fiatalember megpofozott a Petőfi téren. Az eljárást csoportosan elkövetett garázdaság ügyében indította meg a rendőrség. A tanúk kihallgatása nem fejeződött be, és a nyomozók további gyanúsítottakat is keresnek. szont úgy gondolja, hogy Nagy-Britanniának nincs szüksége a királyi családra. Arra a kérdésre, hogy a királyi család tagjai közül ki végzi megfelelően a feladatát, a megkérdezettek 72 százaléka jelölte meg II. Erzsébetet, 67 százalékuk pedig a királynő lányát, Anna hercegnőt. Dianára és Károlyra a britek 35- 35 százaléka szavazott, míg a yorki hercegnő mindössze 3 százalékuk szerint látja el jól a feladatát. Cigányokra támadtak Egerben A nyomozók további gyanúsítottakat is keresnek Károly herceg a legártalmasabb A királyi családnak példát kellene mutatni erkölcsösségből ■ I iilll 1.1 Dzsohar Dudajev (MTI-Panoráma) — Az utóbbi hetekben a világ egyetlen politikusa sem szerepelt annyit a hírekben, mint Dzsohar Dudajev, a szakadár kaukázusi köztársaság, Csecsenföld elnöke. Dzsohar Dudajev a hivatalos adatok szerint 1944. május 15-én született, de saját állítása szerint maga sem tudja a pontos dátumot, és születési helyét sem. Sztálin ugyanis 1944. februárjában a német megszálló hatóságokkal való együttműködés gyanújával kitelepítette a csecseneket Kazahsztánba. Pavlodar közelében családjával együtt egy elkülönítő táborban élt a „népek atyjának” haláláig, azaz 1953-ig. A kitelepítetteknek hetente kellett a rendőrségen jelentkezni. Ha öt kilométerrel eltávolodtak a zónától, azért már börtön járt. A hét gyerek közül a legkisebb volt Dzsohar. A csecsen hagyományok szerint teljes neve Dudi Muszi Dzsohar Dudajev. A törzsi alapon szerveződött csecsének ugyanis a nagyapa és az apa nevét is feltüntetik nevükben. Apai ágon legalább he- tediziglen számon tartják az ősöket. A kazahsztáni orosz iskolában az orosz szokások szerint csak az apai nevet jegyezték be a születési dátum mellé, s ez szerepelt a későbbi hivatalos iratain is. Dudajev Tambovban végezte a repülőtiszti főiskolát, majd a Jurij Gagarinról elnevezett repülőakadémiát. Vadászrepülőként Szibériában, Ukrajnában, illetve Afganisztánban szolgált, majd az észtországi Tar- tuban egy hadászati repülőhadosztály parancsnoka volt, vezérőmagyi rangban. Később, elnökként utazva maga vezette az utasszállító gépet. Vilniusban annak idején nem kis megrökönyödést keltett a légi irányítók körében, amikor Csecsenföld elnökeként bejelentkezett, és leszállási engedélyt kért egy Tu-134- es gépet vezetve. A Szovjetunió felbomlását megelőző függetlenedési hullám nyomán 1990-ben alakult Csecsen Nemzeti Kongresszus élére állt. Egy évvel később a szervezetet támogató csecsen nemzeti gárdára támaszkodva felszámolta a parlamentet, majd 1991. október 27-én megnyerve az elnökválasztást, kihirdette Csecsenföld senki által el nem ismert függetlenségét. kát (51) valóban be is nyújtotta. A benyújtom javaslatok 76 százalékát (39) a parlament elfogadta, 10 százalékának pedig (5) megkezdte a tárgyalását. Hat törvényjavaslat tárgyalása meg sem kezdődött, egy törvényjavaslatot pedig a kormány visszavont. Előre nem jelzett 6 olyan — általában nemzetközi egyezménnyel kapcsolatos — törvényjavaslatot, amelyből végül 4-et elfogadott. Az első fél évben a 386 parlamenti képviselő pártok szerinti megoszlása változatlan maradt. 1994. december 23-án tehát ugyanaz a helyzet, mint június 28-án volt: Az MSZP 209, az SZDSZ 70, az MDF 38, az FKgP 26, a KDNP 22 és a Fidesz 20 képviselővel rendelkezik. Solymosi József (Agrárszövetség) az SZDSZ képviselőcsoportjában tevékenykedik, így az egyetlen független az a Zwack Péter, aki a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja, az Agrárszövetség, a Fidesz és az SZDSZ közös jelöltjeként jutott a parlamentbe. Budapest (ISB — D. Á.) — A második szabadon választott magyar Országgyűlés 1994. június 28-án tartotta alakuló ülését és december 27-ig összesen 19 új törvényt alkotott, 31 törvénymódosítást hajtott végre. A fél év során 44 ország- gyűlési határozat és egy állásfoglalás született. Ez összesen 95 döntés, ami azt jelenti, — figyelembe véve, hogy az 1990-ben választott parlament annak idején már május 2-án megkezdhette a munkát, s úgy hozott 135 döntést az első fél évben — hogy folytatódott a „törvénygyártás”, azaz a versenyfutás az idővel, hiszen jogalkotásban még mindig számottevő a lemaradásunk. A kormány előzetes jogalkotási programjavaslatát, illetve a rendkívüli ülésszak napirendi pontjaira tett javaslatait figyelembe véve a tervezett törvényjavaslatok (66 darab) 72 százaléOriási árvizet okozott az elmúlt napok heves esőzése Kaliforniában. Az elsősorban Napa és ionoma megyéket sújtó természeti csapás következtében sokan lakhelyük elhagyására kényszerültek AP-felvétel Parlamenti tükör I. Folytatódik a törvénygyártás
