Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

1995. január 2., hétfő KULTÚRA Hírcsokor A hatodik PM Nyíregyháza (KM - K. J.) ■— Betartva a megjelentetés időszabta rendjét, napvilá­got látott a Pedagógiai Mű­hely ez évi hatodik száma. A közoktatás kérdéscso­portjához kapcsolódó írá­sok közül szélesebb körű érdeklődésre tarthat számot Sum Ferenc cikke az integ­rált nevelés lehetőségeiről. Ligeti Józsefre egy vizs­gáztatási szisztémáról szá­mol be dolgozatában, Fe- renczi István a vásárosna- ményi Nyári Pedagógiai Tábor munkájára tekint vissza, a Moldván Kata- Boros Betty szerzőpáros pedig Nyíregyháza rövid­múltú általános iskoláját, a „Hunyadit” mutatja be az intézmény korához illő fiat­alos lendülettel. A Váci-évfordulóhoz fű­ződik a folyóirat talán leg­izgalmasabb publikációja. Karádi Zsolt rövid, tanul­mányszerű bevezetőjét kö­vetően eddig még meg nem jelent Váci-költeményeket ismerhetnek meg a PM ol­vasói. Margócsy Klára Az idő játékai címmel a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház őszi évadjának né­hány produkciójáról foglal­ta össze — kritikai észrevé­teleket sem „mellőző” — gondolatait, Révay Valéria pedig a tízéves (nyíregy­házi) Magyar-Finn Baráti Egyesület tevékenységéről ad summázatot. A Múltunk-jelenünk ro­vatban Orosz Gábor, Bene János és Fazekas Árpád forrás- és dokumentumérté­kű munkái kaptak helyet. A Szemle tallózói ismét a könyvpiac nóvumait kínál­ják: publicisztikai kötetet, történelmi monográfiát, pe­dagógiai szakmunkákat. A Kölyökvár... ...meghirdette „Legkedve­sebb élményem” című rajz­pályázat alkotásainak be­küldési határideje lassacs­kán lejár. Azok az általános iskolások, akik még nem juttatták el műveiket a ren­dezőknek, január 15-ig megtehetik. Cím: Nyíregy­háza, Dózsa György út 25. (Tel.: 408-700) (KM) Pályaorientáció... ...munkaerőpiac, az iskola- rendszeren kívüli szakkép­zés mint témák szerepelnek a megyei pedagógiai inté­zetben január 11-én 10 óra­kor kezdődő előadói napon. (KM) A Mágnás... ...Miska című operettet mu­tatja be a miskolci Premier Színház január 10-én 19 órától a nyíregyházi Városi Művelődési Központ szín­padán. (KM) Hevesi Magda... ...aranytollas újságíró, a férjéről elnevezett Hevesi Endre újságíró díj alapítója 90 éves korában elhunyt. Pályáját 1922-ben színházi rovatvezetőként kezdte a Pesti Hírlapnál, majd szá­mos lap munkatársa volt. (MTI) Vikingkori... ...nemesfémkincsre buk­kant egy amatőr régész Dá­niában. A lelet több mint 450 tételből — arany- és ezüstérmékből, -rudacskák­ból, karkötőkből — áll és Ramloese közelében, Kop­penhágától nem messze északra rejtőzött évezreden át a földfelszín alatt. (MTI) A téli szünidőt követően, rövidesen ismét benépesül­nek a kollégiumi szobák. Képünk a nagykállói Korá­nyi gimnázium diákjainak „második otthonában" ké­szült Harasztosi Pál felvétele Rex Infernus Budapest (MTI) — A vö­rös malom, avagy az ördög tragédiája című musicalt december 31-én mutatta be a Madách Színház. A „po­kol mélységes fenekén” ját­szódó Molnár Ferenc-mű­vet Kocsák Tibor és Miklós Tibor zenésítette meg. A darabot Kerényi Imre, a színház igazgatója ren­dezte. Rex Infemust, azaz a pokol királyát (királynőjét) felváltva játssza Psota Irén és Vikidál Gyula. A díszbemutatót követő­en, éjféltájban rövid show keretében a színészek és a nézők együtt köszöntötték az új évet. A műsort Huszti Péter vezette, aki a musi- calban a Magistert alakítja. Volt pezsgőbontás, majd 12 újévi malacot sorsoltak ki. A társulat jövő évi tervei a következőképpen körvo­nalazódnak. James Gold­man Az oroszlán télen című darabját január végén, február elején mutatják be; az előadás rendezője Ruszt József, a főbb szerepeket Almási Éva és Gáljfy Lász­ló alakítja. A kamaraszín­házban Anouilh Beckett, vagy Isten becsülete című művét Kolos István ren­dezi. A február 3-i bemu­tató szereplői: Hirtling Ist­ván, Mácsai Pál, Papp Éva. Szirtes Tamás állítja szín­padra a március végi pre­miert, Ray Coony Ne most, drágám! című darabját. Üzenve ékes tárlatokkal Alakul az egyenrangú régiók művészeti termékeinek a cseréje KM-reprodukció Papp D. Tibor Nyíregyháza — A Kárpátok ölelte Székelyföld nagyon messzinek tűnik innen, Nyír­egyházáról. Különösen tél­időben. Az utazást, ha teheti, meggondolja százszor az ember, főként a magyar és román vasúti viszonyok is­meretében. De a kézdivásárhelyiek elvár­tak. Ott, a különös szerkezetű, húszezres városkában ugyanis csak a templom fordítja a hátát a főtérnek, az emberek mise után vasárnap elmennek a múzeumba, ha kiállítás nyílik. Incze László igazgató úr szavalókat, kórust szervezett, s a négy teremben a kemény hideggel dacolva több mint félszáz ember ünnepelt. Hit volt ez és kötelességtudat, ér­deklődés és szeretet. A helybéli líceum diákjai verseltek, és a kórus a temp­lomból átrohanó karnagy ve­zényletével a honvágyról éne­kelt. A mester házai A falakon Pál Gyula képei függtek. A három tanítvány, Balogh István, Molnár Irén és e sorok írója, két kisebb terem­ben kapott helyet. A megnyitón arról beszél­tem, hogy mit jelentenek Pál Gyula házai, emberei, IS­MERŐSÖK, a „kitöltetlen” képsíkok. Arról, miért nem csak az a feladata a háznak, hogy az eső, a hideg ellen véd­jen és hogy miért kell egy ki­indulási pont a végtelen világ­ban, amelyhez viszonyítani tudjuk az elmozdulásunkat. Városunk fiatalon elhunyt köl­tőjének, Mester Attilának, a szavai jutottak eszembe. „Ha­zám, s házam van, nem na­gyok, bennük elférek, megva­gyok”. A székelyek megértet­ték, megérezték a szavak je­Pál Gyula: Koránkelő lentését. Érezték a KORÁN­KELŐ didergő lépteit, a DISZNÓÖLÉS nemzedékeket egybefogó ívét, az ÉJFÉLT KÖVETTE A HAJNAL című kép szekérzörgését és AZ ÁT­JÁRÓ UTCA félelmetesen megnyíló ürességét. Megértet­ték Pál Gyulát. A jelenleg legteljesebb életműanyag összegyűjtve a városi galériá­ból, a Jósa András Múzeum­ból, a városházáról, Marika nénitől, a festő özvegyétől — a rajzokkal kiegészítve — üze­net. Egy más vidék, más ész­járású embereinek üzenete, amelyet csöndben szemléltek, hallgattak a vásárhelyiek. Ann-Art Pál Gyula eljutott a hegyek közé, most viszonoszta Baász Imre látogatását, akivel a bö­szörményi művésztelepen ta­lálkozott sok évvel ezelőtt. Nagyjából egyidősek voltak. A kiállítás képeit Sepsi­szentgyörgyön mutatták be először az ősszel. Itt működik a közelmúltban elhunyt festőről elnevezett Baász Művészeti Alapítvány. A szentgyörgyiek szervezik évről évre az Ann-Art ren­dezvényt, a névadó Szent An- na-tónál, ahol nyaranta nem­zetközi alkotógárda kutatja a művészeti kifejezésmódok új útjait. Erdélynek ez a része köze­lebb akar kerülni az úgyneve­zett világhoz. Művészetteore­tikusok írnak a múlt és jelen értékeiről, mint Jánó Mihály és festők, szobrászok mutat­koznak be külföldön, Magyar- országon, mint Vinczeffy Lász­ló a megyénkben Kisvárdán, Nagykállóban és Nyíregyhá­zán. A tanárképző főiskolán működő Bretter György Tár­sasággal között szerződés megteremti a jövőbeni együtt­működést. Az 1995-ös év első felében tervezzük a megyében bemutatni Ütő Gusztáv és Kó­nya Réka performanceát, mely sajátos eszközökkel boncolja a magyar történelem tragikus fordulópontjait. Kölcsönösség Az egyenrangú régiók művé­szeti termékeinek cseréje em­beri kapcsolatokra épül és azo­kat építi. Lehetőséget ad a be­mutatkozásra, megmérettetés­re, a távolságok legyűrésére. Városunk képzőművészeti ér­tékei közül elsőként Székhelyi Edit rajzaiból és az éremmű­vészeti és kisplasztikái alkotó­telep munkáiból rendeztünk kiállítást 1993-ban Sepsiszent- györgyön. A kézdivásárhelyi megnyitó végén fölcsendült a Szózat. Sorait énekelve, hallgatva új­ból megértettük: a művészet, az alkotás vágya ad értelmet a létnek és segít nekünk, halan­dóknak elviselni az elmúlás tudatát. Ünnepről maradt koncertemlék Százhatvan tanuló szerepelt a sikeres templomi hangversenyen Újfehértó (KM) — Az újfe­hértói 1. Sz. Általános Iskola zenetagozatos osztályainak tanulói tíz évvel ezelőtt lép­tek fel először a helybeli ró­mai katolikus templomban, hogy karácsonyi koncertjük­kel az ünnepet még szebbé és felemelőbbé tegyék. Az akkori nagy siker min­denkit meggyőzött arról, hogy e bemutatókat hagyománnyá kell tenni. S azóta ez az ese­mény a nagyközség, majd a város életében üde, kellemes és élményt nyújtó színfolttá vált. Nyolc év óta a nagyobb be­Budapest (MTI) — Egyetlen gazdasági modell sem lehe­tett sikeres anélkül, hogy a fellendülés előtt ne invesztál­jon az oktatásba, illetve tá- gabb értelemben a kultúrá­ba. Ezt állapították meg a kultúra finanszírozásáról a Corvin Pá­holyban tartott vita résztvevői. Jelen volt és bekapcsolódott az eszmecserébe Fodor Gábor művelődési miniszter is. A tárcavezető megítélése szerint a források közül az ál­lami támogatás a döntő, bár az elosztás változóban van, és ha fogadó képességű görög kato­likus templom ad otthont a rendezvénynek. Az idei kará­csony előestéjén is zsúfolásig tele volt az épület érdeklő­dőkkel, szülőkkel, rokonok­kal, jó ismerősökkel. A hangversenyt a kicsinyek kórusa kezdte Benczéné Hor­váth Anikó vezénylésével. Művészi élményt nyújtottak népszerű karácsonyi dalla­mokkal, Kodály Karácsonyi pásztortáncával és befejezés­ként Beethoven Örömódájá­val. A gyerekeket az intéz­mény hajdani, már középis­kolás tagjai kísérték hangsze­reiken. kismértékben is, de megjelen­tek a magántámogatók. A múlt évben például 100 milliárd forint jutott alapítványok ré­vén — kultúrára, oktatásra, s ennek csak egyharmad része származott az államtól. Észre­vehető, hogy a finanszírozás­ban az állam szerepe csökke­nő, míg az önkormányzatok és a magánszféra részaránya fo­kozatosan növekszik. Kéri László politológus sze­rint a kulturális szférának meg kell tanulnia eltartani magát, és tudomásul venni, hogy álla­mi támogatásra a korábbinál jóval kisebb mértékben szá­A megérdemelt vastaps után hangszeres szólisták vették birtokukba az ikonosztáz előt­ti teret és közelhozták a kö­zönséghez Kreisler, Händel, Giordano, Bartók és Mozart muzsikáját. Az ünnepi koncert a nagy­kórus műsorával ért véget. Ok korukhoz méltó igényes mű­vekkel álltak ki, Szabó Barna­bás karnagy vezetésével. A Csendes éj szívet melengető hangjai mellett Webber, Ko- csár Miklós és Gustav Holst művei igazolták, hogy a kar­vezető jól választott. Zárószámként a Judás Mak- kabeus c. oratórium népszerű míthat. Török Imre, a Buda­pesti Műszaki Egyetem gaz­dasági főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy 1989 óta az ágazatban a bérek követték az inflációt, de a működésre fordított összegek csak 40 szá­zalékkal emelkedtek, miköz­ben az infláció 160 százalékot tett ki. Ez pedig azt jelenti, hogy az államnak, a költség- vetésnek csak annyi intéz­ményt szabad fenntartania, amennyire valóban van pénz, különben az egyetemeken és a színházak jelentős részében súlyos működési zavarok je­lentkeznek. Győzelmi kórusa csendült fel, amelyet a vastaps miatt meg kellett ismételni. A szép ünne­pet a Magyar Televízió felvé­tele tette még teljesebbé, ezért remélhetjük, hogy tanulók kö­zül sokat viszontlátunk majd a képernyőn. Mindenki maradandó élmé­nyekkel és meleg szívvel in­dulhatott haza. Mindezért elis­merés és köszönet jár a hang­verseny szervezőinek, szülők­nek, pedagógusoknak, a támo- gatóloiak, a karnagyoknak és végül, de nem utolsósorban a fellépő közel százhatvan tanu­lónak. Lord Szombathely (KM - K. J.) — Az országos hírű, du­nántúli ■— „vidéki” — ; rock-csapat, a Lóid legelső felvételeit tartalmazó le- : meze és kazettája még a karácsonyi LP-dömping idején jelent meg a szom­bathelyi LMSFesztiváliro­da BT. kiadásában. Aki netán még nem „harapott rá” az eddig csak Ausztriában forgalmazott korongra, ne késlekedjen. Kiváló számok hallhatók a Big City Lights (Nagy­városi fények) című LP- rői. Pénzről, kultúráról a páholyban Súlyos működési zavarokra is lehet majd számítani

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents