Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

1995. január 10., kedd HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Elkótyavetyélt lakásbérletek Avagy kinek jobb a romos házban, mint a komfortos önkormányzati lakásban Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Időről időre megszaporod­nak az olyan újsághirdeté­sek, amelyekben lakásuk bérleti jogát kínálják eladás­ra a bérlők. Nem elég, hogy törvénysértést követnek el ezzel, de tanúbizonyságot tesznek arról is: fikarcnyi üzleti érzékük sincs. A rész­letekről a nyíregyházi pol­gármesteri hivatal hatósági ügyosztályán érdeklődtünk. Jogellenesen elpotyázzák bér­lakásukat, akik így gondol­kodnak — tömören ez a lé­nyeg. A bérleti jogot pár száz­ezer forintért adják el, holott lényegesen több pénzt kapná­nak érte, ha visszaadnák az ön- kormányzatnak. A megemel­kedett szociálpolitikai kedvez­mény igénybevételével együtt nagyon jó kilátásaik nyílnának saját tulajdonú lakásra. Fiktív cserék Rengeteg visszásságot tapasz­talnak a hivatal szakemberei a lakáscseréknél, egyre több a fiktív csere iránti kérelem. Igazából nagyon nehéz észér­vekkel alátámasztani, vajon mi érdeke fűződik a bérlőnek ahhoz, hogy például a jósavá- rosi összkomfortos lakását romhalmazra cserélje. S kap érte — mondjuk — százezer forintot. Legfeljebb annyit „ér el” vele, hogy öt évig még újabb lakásigénylést sem ad­hat be. Ezzel szemben mit kínál a polgármesteri hivatal? Egyfe­lől a törvényes utat, s hozzá tő­két. A leadott bérlakás forgal­mi értékének felét fizeti ki a bérlőnek térítési díjként, ha bérleti jogviszonya öt évnél korábbi. Ha ennél rövidebb ideje bérlő, akkor húsz szá­zalékot kap. Vegyünk egy példát: egy örökösföldi ötvenöt négyzet- méteres lakás forgalmi értéke ma 1,4 millió forint. A hason­ló méretű leadott lakásért tehát ennek a felét kapja a bérlő, va­gyis 700 ezer forintot. Ha van két gyereke, 1,2 millió forint persze nem ejtettek a fe­jükre, ugyanis — miután felélték a pénzt — nem sokkal később ismét megjelennek az ügyosz­tályvezető fogadóóráján, hogy legalább a Guszev- ben utaljanak ki számuk­ra bérlakást. Ne remény­kedjenek: nem fognak kapni, mert eljátszották a bérleti jogosultságukat. Nincs lakás A nyíregyházi polgár- mesteri hivatalban most Cserebere — foga­dom, hogy rosszul jár, aki meggondo­latlanul üzletel, és fentről... ...leköltözik Szekeres Tibor és Balázs Attila felvételei szociálpolitikai támo­gatással kis önerőt hoz­zátéve kétmillió forint értékű saját lakásba köl­tözhet a család. Három- gyerekeseknél pedig még kedvezőbb a hely­zet. hiszen ott 2,2 millió forint a szocpol. Az előbbi példából kiindul­va ők csaknem három­millió forintos ingatlan­ban is gondolkodhatnak. A leadott lakásért járó összeg ugyanis éppen elég az előírt 35 százalék önerőhöz. A megemelt szociálpolitikai kedvezmény egyelőre még nem érezteti hatását a piacon, de bizonyára lesz mobilizáló hatása, ugyanis már többen érdeklődtek a lehetőségek­ről a polgármesteri hivatal­ban. Hiénák a piacon Nekik is szól az a jó tanács, hogy ne „dőljenek be” a bér­lakáspiac hiénáinak. Sajnos, vannak olyanok, akik szinte ebből élnek. Évente három­négy alkalommal is próbálkoz­nak lakást cserélni, kihasznál­ják a lakbér és közüzemi díj- hátralékosok szorult helyzetét, kifizetik helyettük a tartozást, majd némi készpénz átadásá­val bagóért jutnak a bérlakás­hoz. Aztán persze busás ha­szonnal passzolják tovább. Él­nek az önkormányzati rendelet azon passzusának lehetőségé­vel, mely szerint magántulaj­donú ingatlant is lehet bér­lakásra cserélni. A hatósági ügyosztály, vala­mint a lakásügyi bizottság szakemberei azonban nem fogják tétlenül nézni az ügyeskedéseket, sorra járják és ellenőrzik a gyanús üzlete­ket, fiktív cseréket. Nem fog­ják engedélyezni a cseréket közös tulajdonú ingatlanok esetében az egyes tulajdono­sok önálló kezdeményezésére sem. Az ilyen ügyletek is álta­lában színlelt cserét takarnak. Teszik ezt épp azoknak a bér­lőknek az érdekében, akik a viszonylag csekély anyagiak ellenében képesek volnának romos présházba, vagy rég bontásra ítélt lakóházba köl­tözni. Tegyük hozzá: akiket 1400 lakásigénylőt tartanak nyilván. Sok jóval nem tudják még biztatni sem őket, hiszen nyomasztóan kevés — évente 25-30 — a kiutalható bér­lakás. Még mindig tizenöten várakoznak azok közül, akik még 1993-ban kerültek fel a névjegyzékre (hetvenen vo- litak egyébként). Az önkor­mányzatnak tehát érdeke, hogy a bérlők neki adják visz- sza lakásukat (ezért is döntött a kedvező visszavételi feltéte­lek mellett), hiszen jelenleg csak ezekből a lakásokból tud gazdálkodni. S még mindig olcsóbb a for­galmi érték feléért visszavásá­rolni a bérleményt, mint drá­gábban építeni.­Ámbár a feszítő gondokra mégis csak az jelenthetne gyógyírt, ha végre ismét meg­indulna a bérlakás-építés váro­sunkban is. ejelentem, hogy lapot #-c kívánok alapítani. Mi- JLJ vei ehhez tőkével nem rendelkezem — pontosabban csak egy otellótőkém van a ke­rítés mellett—, kérem, tegyék lehetővé, hogy a Csóró című újságom első számának egyetlen példányáról lap­szemlét írhassak. A Csóró a társadalom szé­les rétegeit veszi célba; azo­kat a fiatat házasokat, akik boglyában, padláson vagy kölcsönkért íróasztalon pró­bálják meg fölfelé ív ehetni a demográfiai görbét; azokhoz az idős emberekhez szól, akik nem nyugszanak bele, hogy nyugodjék békében a nyugdí­juk, akiket a balsors vitt a ku­kák mellé, de jobb sorsra ér­demesek; az újság címzettje minden munkanélküli, és ál­talában minden baj társ... A bélpolitikai rovat a min­dennapi betevőhöz ad taná­csokat, recepteket: korpale­ves, csalánfőzelék, akácvi- rág-desszert, elcsent parizer Szépné módra. Kivizsgáltuk, hová tűnt kedvenc cseme­génkből a velőscsontból a ve­lő. Ülpolitikai rovatunkban a régi politikai perek nép ülnö­kei és a koncepciók gyártói Csóró, a szegények lapja nyilatkoznak silány kis nyug­díjukról. Pénzügyeinkről szólva egyébként elsőnek írjuk meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank felértékelte a forintot. Rájött ugyanis, hogy egy fo­rint kevesebbet ér, mint ket­tő. A munkahelyeken ez a fel- értékelés csak jövőre jelent­kezik, amikor egy forint keve­sebbet ér majd, mint ötven fillér. Részletezzük az APEH új csomagtervét, amely sze­rint csökkentik a személyi jö­vedelemadót, valahogy így: egyet neked — nekem sem­mit, kettőt neked—egyet ne­kem, hármat neked—négyet nekem. Micu bácsi hasznos taná­csokat ad arra vonatkozóan, hogy mit gyűjtsünk: üres üvegeket, kartonpapírt, réz- huzalt vagy demagógiás szó­virágokat. Előzetes a bűnügyi rovat híreiből: Veri Béla előre megfontolt szándékkal, nagy­fokú kegyetlenséggel két nap alatt kinyújtóztatta... a nyug­díját... N. N. munkanélküli, miután Csöcsi nevű kutyáját agyonütötte, átkutatta az ólát, de nem talált benne pénzt, így kénytelen volt be­érni a tegnap kitett csont­tal. Külön figyelmükbe aján­lom az Ahogyan Móricka el­képzeli című írást. Vegyük már észre, hogy Móricka nem az a kisiskolás, akiről idétlen vicceket mesélnek, ő már régen felnőtt. És ebben az országban nagyon sok minden úgy történik, aho­gyan azt Móricka elképzeli. Móricka családja a házinyúl és a csicsóka szaporodásán is túltesz: van köztük már polgármester, viccjegyző, al-. ternatív, lobbista, államtit­kár és miniszter. A felső tízezrek sportéleté­nek bemutatása is érdekes­nek ígérkezik. Munkatársun­kat egy Hollandiából érke­zett bála bontásakor illendő­en felöltöztettük, hogy meg­szemlélhesse az országgyű­lésben folytatott iszapbirkó­zást. Vezetőink atlétikai ver­senyét is nagy figyelemmel kísérte, talán éppen azért, mert legtöbbjükön úgy állt a funkció, mint tehénen a ga­tya. De azért feljelentették egymást, s uccu neki! Rohan­tak a pénztárhoz, felvenni a paradicsomi fizetésüket. A Kossuth téren túl a földönfu­tók paradicsoma az életszín­vonalon kívül volt... A tárca üresen maradt, a kulturális rovat szintén. Nem volt mit beletenni. Viszont van helyette fotómontázs: egy idős néni fél liter tejet vásárol, egy középkorú férfi Napóleon konyakot, közöttük karba tett kézzel a Megbéké­lés és a Társadalmi Átmenet kézenfogva sétál át. A kiemelhető poszteren egy szexkép látható: egy leszáza- . lékolt munkás az orvosi ren­delőben, amint injekciót ad be neki a doktor. A nadrágját nem kellett letolnia, mert anélkül is kilátszik az a hely, ahol megszúrják. y égezetiil még egyszer szeretném tisztázni, hogy tőkehiányom mi­att a lap—sajnos—nem kap­ható. Ha a fentiek után vala­ki mégis komolyan érdeklő­dik, szíves figyelmébe aján­lom a magyar kártyát, ahol jobb a lapjárás. APEH-pech Orémus Kálmán A minap olvashattunk arról, hogy egyik me­gyénk adóhivatalá­nál a Matáv a: egymilliós díjhátralék miatt kikapcsol­ta a telefonokat. Úgy tűnik, a hír nem keltett nagy feltű­nést, pedig igencsak méltó a figyelemre. Korábban ugyan­is nem nagyon fordult elő, hogy a szolgáltatók ilyen ke­mény szankciókat léptettek volna életbe állami hiva­talokkal szemben. Fel is há­borodott a hivatal illetékese, mondván, az ilyen fontos in­tézményekkel szemben ez igazán nem szokványos eljá­rás. Pedig, ha jobban bele­gondolunk, igazán nincs oka a felháborodásra, még ha az eljárás némileg szo­katlan is. Épp ideje ugyan­is, hogy végre egyenlő mér­tékkel mérjék a fogyasztó­kat. Mert a lakossági fo­gyasztókkal, vagy a kisvál­lalkozókkal szemben már eddig is kemény szankci­ókat léptettek életbe, ha nem fizettek időben . Persze, semmi bajom ne­kem az APEH-hel, magam is jól tudom, hogy az intéz­mény létfontosságú felada­tot lát el. Adók, illetve azok behajtása nélkül az ország szinte azonnal elvesztené működőképességét, főleg a mai helyzetben, amikor az állapháztartás hiánya egyre nő. Azt viszont egyáltalán nem tartom ildomosnak, ha valaki vizet prédikál és bort iszik. Márpedig egyetlen in­tézmény szakemberei sem hívták fel annyiszor az utóbbi időben a figyelmet a fizetési fegyelem szilárdítá­sának szükségességére, mint az APEH vezetői. Ezek után igazán elvárható len­ne, hogy jó példát mutassa­nak, már csak azért is, hogy a többi adós ne hivatkoz­hasson arra, ha nekik sza­bad, akkor másnak mért nem. Na meg azért is, mert régi igazság, hogy a leg­jobb nevelési módszer a személyes példamutatás. Igaz, egyedi jelenségről van szó, melyből nem lehet általánosító következtetése­ket levonni. Azt is mondhat­nánk, hogy az APEH-nek ezúttal pechje volt. De azért jobb lenne ezeket a pec- heket elkerülni. ___________________________________-W Ferter-János rajza Megörökített hangok Bodnár István A z újévi koncerten ked­ves meglepetésként kínálgatták a helyes majorettes lányok a Szabol­csi Koncert-Fúvószenekar kazettáját, amelyen az együttes könnyű fúvósze­nei felvételei találhatók. Ugyancsak a napokban je­lent meg a Cantemus illetve a Pro Musica kórus CD-le- meze, amelyen Palestrina- és Britten-művek mellett kü­lön a kórusok számára Ko- csár Miklós által komponált miséje is megtalálható. Ez egyébként az énekesek har­madik CD-lemeze, csakúgy, mint a nyíregyházi Zrínyi gimnázium szintén kará­csony előtt megjelent Bódy Magdával készített közös CD-lemeze illetve kazettája. A Piccoli Archi zenekarnak is éppen a napokban jelent meg > CD-lemeze. De más olyan hanghordozókról is tudunk, amelyek valamelyik szabolcsi együttes vagy kórus felvételét rögzítik, és teszik lehetőve a bemutat­kozást ország-világ előtt. Mindenképpen hasznosak ezek a vállalkozások, még­ha esetleg nem vetekszenek profi feltételek között felvett és megjelentetett kazettá­val vagy CD-lemezzel. Túl azon, hogy a barátok, is­merősök és azok, akik a koncerteken kívül otthon is szeretnék meghallgatni a közeli ismerős együttes va­lamelyik felvételét, maguk­nak az amatőr énekeseknek, zenészeknek is hasznára vá­lik. Keresni ugyan nemigen lehet rajtuk, de azért min­denképpen érdemes egy ki­csit betekintést nyerni az üzleti világba. Gyümöl­csözően használják ezeket a felvételeket például a nyír­egyházi 4. számú iskola kó­rusai, akik külföldre is oko­san juttatják el lemezeiket — vagy éppen vide­ofelvételüket — bemutatko­zásképpen vagy turnéjukon során értékesítés céljából. A hanghordozókészítés egyébként azért is hasznos, mert az együtteseket még komolyabb munkára ser­kenti, hiszen a lehető leg­jobb előadásra kell töre­kedniük. Akit nem érint az árhullám

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents