Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-09 / 7. szám

1995. január 9., hétfő GAZDASÁG Foodapest: egy kiállítás képei A szalagsorok mellett dolgozóknak is szükségük van a viszonyítási alapra Nyéki Zsolt Nyíregyháza-Nyírtass (KM) — Egy-egy nagyobb nemzet­közi kiállítás, vásár alkalmá­val megszokott látványt nyújtanak a csillogó stan­dok, melyekben csinos, mo­solygó hölgyek és elegáns urak fogadják az érdeklő­dőt. Jogos a büszkeség, ha közöttük magyar cégek is képviseltetik magukat, s kü­lön öröm, ha a látogató me­gyei ismerősöket köszönthet az imponáló eseményen. Röviden így értékelhető az el­múlt év végének egyik legna­gyobb, a magyar agráriumot érintő rendezvénye, a 2. Nem­zetközi Élelmiszer, Ital és Élelmiszer-gépipari Szakkiál­lítás, a Foodapest ’94. Ezen Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyét több feldolgozó, forgal­mazó és kereskedő gazdasági társaság is képviselte, közöt­tük a nyíregyházi EKO Kft., valamint a nyírtassi székhelyű Papp-Ker Kft. — Mára már bizonyossá vált, hogy a Budapesti Nem­zetközi Vásár (BNV) nem tölti be igazán a funkcióját, sokkal sikeresebb a területén megren­dezett olyan szakkiállítás és vásár, mint amilyen a Fooda­pest — ad értékelésének már ezzel egy alaphangulatot Weisz Tibor, a kissé bonyolult elnevezésű Első Kelet-Ma­gyarországi Élelmiszeripari Kereskedelmi és Eszközhasz­nosítási, röviden EKO Kft. ke­reskedelmi igazgatója. — Mi­vel cégünk másfél éve műkö­dik jelenlegi formájában, a két évvel ezelőtti 1. Foodapesten még nem vehettünk részt, most azonban minden termé­künket kiállítottuk. Bár csupán második alkalommal került sor erre a szakkiállításra, már­is megkülönböztetett figye­lemnek örvend, s bátran állít­hatom, hogy a kölni ANUGA és a párizsi SIAL mellett a szakma egyik legrangosabb európai rendezvényévé nőtte ki magát fővárosunk kezde­ményezése. □ Mit profitálhat ebből egy kiállító? — Egy ilyen rendezvényen a világ legtávolabbi pontjáról megjelennek az élelmiszeri- pari feldolgozók, kereskedők, forgalmazók, alap-, segéd-, adalék- és csomagolóanyag­gyártók, és természetesen a vásárlók nagy tömege. Hosszú hónapok utazásainak költsé­geit, idejét takarítjuk meg az­zal, hogy egy helyen megke­reshetjük régi partnereinket, építhetjük új kapcsolatainkat. Ezenkívül felmérhetjük, hol tart a konkurencia, milyen irányban fejlődik az ágazat. Speciális napokat szerveztünk a belföldi partnerek számára, ahol az értékesítési osztályunk vezetője tartott egyeztető tár­gyalásokat az elmúlt év végéig esedékes, valamint az idei szállítások menetéről. A má­sodik napunk az exporté volt, négy nyelvterületről érkezett vendégeinkkel tárgyalhattunk. □ Milyen eredménnyel? — Nagyon sok tárgyalást bonyolítottunk le, mely egy­szerre négy munkatársunkat kötött le, s ezért is igényelt hosszabb időt ezek összegzé­se. Konkrét üzletkötés mint­egy 20 kamion árura született, de a megszilárdított régi, és a kialakított új kapcsolatok a kö­zeljövőben hozzák meg igazi az eredményt. Szállításainkból belföldre jut 17, nyugati part­nereinkhez 31 százalék, leg­nagyobb vásárlóink 52 száza­lékkal a FÁK tagországai. Elégedett a szakkiállítás színvonalával és az érdeklő­dők számával a Papp Keres­kedelmi és Termelő Kft. tulaj­donosa, Papp László is, aki a rendezvényt leginkább a meg­lévő és új üzleteinek ápolására használta fel. Bár a négy nap alatt csak kisebb üzleteket sik­erült nyélbe ütni, a cég minden érdeklődőt potenciális vásár­lóként kezel. — Ha az összes tárgyalásnak csak néhány százaléka realizálódik, s lesz a végeredménye szállítás, már elégedett leszek — nyilatkoz­za a tulajdonos, aki egyébként március-áprilisra teszi a szerződéskötések idejét. □ Kik keresték fel leginkább a standját? — Az érdeklődők többsége Lengyelországból és a FÁK tagországaiból érkezett, na­ponta több tucat látogató kért prospektust, árajánlatot, s cse­réltük velük ki névjegykár­tyáinkat. Úgy veszem észre, a vásárlói kör egyre inkább a feldolgozó cégeket keresi meg, s szeretné kiiktatni a köz­vetett kereskedői hálózatot. Magyarországon egyébként is aránytalanul sok közvetítő mozog a piacon, hiszen egy kereskedelmi iroda megnyitá­sa viszonylag kis befektetést igényel: egy helyiség, némi nyelvtudás, telefon és fax kell az induláshoz. A feldolgozás már bonyolultabb, tőkeigé- nyesebb folyamat. A legyár­tott termékek forgalmazásá­nak nagy részét házon belül oldjuk meg, ez mérsékli a több lépcsős értékesítés árnövelő hatását. Hiszen előfordult már, hogy termékünk a belföldi pia­con 100 százalékos árkülönb­séggel került a végső fogyasz­tóhoz. Kedvező jelenség, hogy ha­zánkban egyre több nyugati cég veti meg lábát, s teremti meg önálló kereskedelmi és áruházi láncolatát. Ezek nagy tömegben vásárolnak a feldol­gozóktól, így alacsonyabb árakat érnek el, ezt (ha minden igaz) a fogyasztók is érzékel­hetik. A „sűrű fillér, ritka fo­rint” elvéből mi az előbbit valljuk. A Foodapest utolsó napján „megyei napot” szer­veztünk, Fehérgyarmatról és Nyírtassról 100 dolgozónkat utaztattuk a fővárosi kiállítás­ra, hogy saját szemükkel lát­hassák egész évi munkájuk gyümölcsét. Azoknak is szük­ségük van viszonyítási alapra, akik a szalagsorok mellett áll­nak. A szakkiállítások legfőbb célja: látni és látszani A szerző felvétele Több baromfi hőkezelve Franchise rendszerben működhet majd az új üzem Dél-Korea... ...tavaly is jelentősen nö­velte autóexportját, a kivi­tel azonban sokkal szeré­nyebben nőtt, mint a megelőző évben, hiszen 740 400 járművet exportál­tak a világ országaiba, 16 százalékkal többet az 1993 évinél. (MTI) Törökországban... ...tavaly az elmúlt évek re­kordját állította fel az inflá­ció, a nagykereskedelmi árak 149,6 százalékkal, a fogyasztói árak pedig 125,5 százalékkal emelkedtek. (MTI) A földrengésbiztos... ...Akkuyut jelölték ki Tö­rökországban az ország el­ső atomerőművének felépí­tésére. Dél-koreaiak építik. (MTI) Nem emelte... ...fel termékeinek az árát egyelőre a székesfehérvári Parmalat Tejipari Rész­vénytársaság, az olasz ér­dekeltségű cégnél most dolgoznak a költségelem­zéseken, s azok eredményei alapján változtatnak majd a termékek árán. (MTI) Nyíregyháza (KM) — Füs- tölt-pácolt formában hőkezelt baromfiból, mélyfagyasztott tengeri halakból és halkészít­ményekből tartott nemrég be­mutatót Nyíregyházán az egri Grampus Bt., amely a megye- székhelyen működő Alfa Globus Kft.-vel franchise szerződést köt termékeinek gyártására és forgalmazására. Mindezt dr. Szabó Sándor, a kft. ügyvezető igazgatója je­lentette be, aki elmondta, a cé­ge elképzeléseiben az szere­pel, hogy a megyeszékhely körzetében egy baromfivágó- hidat vásárolnak meg, amelyet a hazai piacon hiányt pótló Grampus termékek gyártására alkalmas üzemmel bővítenék ki, A tájékoztatón elhangzott: a Grampus jogelődje 1991-től importálta a csehszlovák, hol­land és argentin alapanyagot illetve készterméket. Viszont az importárak és a szállítási költségek jelentős emelkedése miatt a késztermék behozata egyre gazdaságtalanabb lett, ezért döntött az egri cég saját üzem létrehozásáról illetve megyénkénti kisüzemek tele­pítéséről, amelyeket a jól be­vált franchise rendszerben működtetnek. Az Alfa Globus Kft. a Grampus termékei mellett a baromfivágóhíd adottságait kihasználva egyéb baromfiter­mékeket is gyárt. Az alap­anyagot elsősorban kisterme­lőktől illetve beszállító part­nerektől vásárolja. A Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetnél a tavaszi kabátmodelleket készítik, amelyekből exportpartnereik­nek szállítanak. A bátori üzemből német, olasz, francia és osztrák áruházakba jutnak el a felsőruházati termékek. Képünkön Papp Jánosnél szabász Harasztosi Pál felvétele HATÁRIDŐK cégvezetőknek Nyíregyháza (KM) — A fenti címmel új rovatot in­dítunk lapunkban a Cégve­zetés szer­kesztőségé­vel közö­sen. Általá­ban hétfői lapunkban közöljük majd az aktuális információkat. Határidők: Január 10. A társasági adó előlegének befizetése. Január 10. Társadalom- biztosítási egészségbiztosí­tási és nyugdíjjárulék befi­zetése. Január 15. Munkabalese­tek és foglalkozási betegsé­gek bejelentése. Január 15. Átképzési tá­mogatás igénylése. Január 15. Vízkészlet­használati díj és pótdíj be­fizetése. Január 15. Fogyasztási árkiegészítés igénylése. Január 15. Űtalap-hozzá- járulás visszaigénylése. Január 15. Idegenforgal­mi adó befizetése. Január 15. Fogyasztási adó befizetése. Aktuális Társasági adó A társasági adó leglénye­gesebb változása az osztott adókulcs bevezetése, amely a vállalkozásoknál vissza­tartott, működő nyereség­nél alacsony adókulcsot (18%) határoz meg, míg a kiosztott jövedelmek után a fentieken túl ún. kiegészítő adót (23%) is fizetni kell. Az általános adókulcs (18%) csökkenése mellett szűkült az igénybe vehető adókedvezmények köre is. így pl. adókulcskedvez­ményt csak a számított adó­ból, annak 70 százalékáig lehet igénybe venni. Ezzel kapcsolatban a módosítás természetesen tartalmaz ki­vételeket is. Változott az alapítvá­nyoknak adott, illetve a közérdekű célra juttatott adományok adózása, a jog­alkotók továbbá módosítot­ták a szakmunkástanulók és munkanélküliek foglalkoz­tatására vonatkozó előírá­sokat. Az értékcsökkenés, lízingelszámolás szabályai ugyancsak megváltoztak. Személyi jövedelemadó Jelentős változás, hogy megszűntek az adóalap­csökkentési lehetőségek. A korábban e jogcímen igény­be vehető kedvezmények egy részét a magánszemé­lyek mint adókedvezményt vehetik figyelembe majda­ni adójuk megállapítása so­rán. Az osztalék és az árfo­lyamnyereség adója 1995. január 1-jétől egységesen 10 százalék. E jövedelem első 100 ezer forintja után a levont adót a magánsze­mély visszaigényelheti adóbevallásában. Adóköte­les természetbeni juttatás­nak minősül a tulajdonos cég belföldi forgalmi rend­számmal ellátott személy- gépkocsijának a törvény ál­tal vélelmezett használatá­ból származó jövedelem, amely után havi tételes adót kell fizetni. Az egyéni vál­lalkozók — a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén — 1995. január 1-jétől választhatják a most bevezetett átalány- adózást. Módosult továbbá az adóelőleg levonására és az adóbevallásra vonatkozó előírás is. Általános forgalmi adó A jogszabály-módosítás során pontosították az adó­alanyi kör, a termékértéke­sítés forgalmát, az egyes adófizetési, illetve levonási kötelezettségekre vonatko­zóelőírásokat. 1995. január 1-jétől adóköteles a vám­mentes termékimport közül a gazdasági társaságnál lé­vő nem pénzbeli betét, hoz­zájárulás, még akkor is, ha azt az alaptőke növelésére fordítják a tagok. Mostantól az alanyi adómentességre jogosító határ egységesen 1 millió forint. mÍ -4M 'm' m Árfolyamok yjpr ’ Kárpótlási jegy i Tőzsde Index (ideiglenes) december 6-In: 1475,47 (- 5,60) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. december 6. Valuta Deviza Kanadai dollár 79,52 81,10 80.03 Pénznem ________Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 371,43 378^7 374,41 Német márka 71,69 73.11 72.36 Angol font 173.88 177,36 175.50 Norvég torma 16,41 16,73 163« Ausztrál dollár 85,75 87,35 86J1 Olasz lírat 1000) 68,55 69.95 69,17 Belga franki 100) 348.33 355,25 351.42 Osztrák sc. * 10.19 10,39 10,28 Dánkotona 18,22 18,58 18.41 Pon.esc.(IOO) 69.69 71,08 70.28 Finn márka 23.44 23.90 23.66 Spanyol pes.(100) 83,74 85,46 84,46 Francia frank 20,77 21,19 . 20,96' Svájci frank 85,38 87,08 86,08 Holland fonni 63.95 65,21 6465 Svédtorona ' 14,80 15,10 15,00 ír font 17208 175,54 173,50 USAdoUár 111,37 113,51 112,21 Japán jen(lOO) 110.06 112,26 111,01 ECU ' v' 136,19 138,91 137,67

Next

/
Thumbnails
Contents