Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-06 / 288. szám

1994. december 6., kedd 12 Kelet-Magyarország KULTÚRA Új képzési forma Sopron (MTI) — Alkalma­zott művészeti képzéssel bővült az oktatás skálája a Soproni Erdészeti és Faipa­ri Egyetemen az idei tanul­mányi évben. A nappali ta­gozaton szervezett ötéves képzés a fa- és bútoripar­hoz, illetve a belsőépíté­szethez kapcsolódik, s jól kiegészíti a felsőoktatási in­tézmény hagyományos ar­culatát, amely alapvetően az erdészeti és faipari tudo­mányok oktatására épül. Az új képzési forma iránt rendkívül nagy érdeklődést mutattak a fiatalok, 190-en jelentkeztek, s közülük 19- en nyertek felvételt Az ala­pozó tárgyakon kívül szá­mos speciális tantárgyat, egyebek között szakterve­zést, rajzot, festészetet, színtant tanulnak. Az új szakon végzett hallgatók a diploma megszerzését kö­vetően belsőépítészként formatervezőként dolgoz­hatnak, s tudásukat kama­toztathatják a bútoriparban, a játéktervezésben, a jár­műiparban, az eszközgyár­tásban. A művészeti ágazat meg­honosításához komoly se­gítséget adott az egyetem­nek a soproni önkormány­zat. Az infrastrukturális fej­lesztéshez pedig most nyert az új szak jelentős összeget pályázat útján. Az alkalma­zott művészeti képzés pro­filját már jövőre szeretnék bővíteni papír- és csomago­lóipari formatervezéssel. iiif & § t d <*!•. i * j rrvj Váci György... ...kétszeres aranydíjas könyvkötő december 8-án tölti be hetvenötödik élet­évét. A Vácott élő mestert a régi könyvek szakavatott doktoraként tartják számon itthon és a határokon túl. (MTI) Együttműködési... ...megállapodást kötött egy­mással a Debreceni Csoko­nai Színház és a helyi Ady Endre Gimnázium. A tanin­tézetben irodalmi-drámai tagozat működik, ahol be­széd- és pódiumművésze­tet, éneket, táncot, kreatív játékot, valamint dráma- és színháztörténetet tanulnak a diákok. (MTI) Suligazda... ...címmel rendeznek kon­ferenciát — önkormányzati költségvetésű intézmé­nyekben dolgozó gazdasági vezetők, oktatók részére — december 8-án és 9-én Bu­dapesten, a Villányi úti konferenciaközpontban. A tanácskozáshoz kapcsoló­dóan nyitják meg a TANÉV elnevezésű kiállí­tást, melyen a jövő évi új tankönyvmegrendelésről adnak tájékoztatást. (KM) Vers- és... ...prózamondó középisko­lások megyei előválogató versenyét rendezik meg de­cember 6-án és 7-én Nyír­egyházán, a megyeháza dísztermében. A vetélkedő mindkét napon 9.30-kor kezdődik. (KM) A szakképzés... ...és a pályairányítás kérdé­seiről tart előadást Benedek András, a MüM államtit­kár-helyettese december 7- én, délelőtt 10 órától a me­gyei pedagógiai intézetben. (KM) Váci Mihály... ...születésének hetvenedik évfordulója tiszteletére em­lékünnepséget és a költő munkásságát bemutató mű­sort szervez december 21- én 15 órától a nyíregyházi Városi Művelődési Köz­pont és a rozsrétbokori Vá­ci Mihály Általános Iskola. A program koszorúzással kezdődik. (KM) Anyanyelvi győztesek Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi 22. számú Általános Iskola volt a házigazdája a megyei Móra Ferenc anyanyelvi verseny döntőjének. A november végén lebo­nyolított vetélkedőn a kö­vetkező eredmények szü­lettek. Egyéni verseny: \. Somo­gyi Attila, Éltes Mátyás Ál­talános Iskola és Diákott­hon Nyírbátor; felkészítő tanár: Ferenczi Sándorné; 2. Másik Attila, Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon Nyíregyháza; felkészítő tanár: Végső László né', 3. Farkas János, 22. sz. Általános Iskola Nyíregyháza; felkészítő ta­nár: Molnár Lászlómé. Csapatban: 1. Éltes Má­tyás Általános Iskola és Di­ákotthon Nyírbátor. Felké­szítők: Módis Péterné, Fe­renczi Sándorné, Vadon Sándorné', 2. 22. sz. Általá­nos Iskola Nyíregyháza. Felkészítők: Molnár Lász­lóm, Garayné Tóth Aman­da, Kakukk Ferencné, Tóth Ernőné; 3. Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákott­hon Nyíregyháza. Felkészí­tők: Végső Lászlóm, Tóth Barnabásné. Az anyanyelvi verseny nyírbátori résztvevői taná­raik társaságában Amatőr felvétel Vállalkozó, nyitott iskola Ukrajnai igazgatókkal a „Bárdosában • Négy év alatt hétmilliós bevétel A beregszásziak csoportja a vendégszerető iskolában Molnár Károly felvétele Fehérgyarmat (KM - K. J.) — A Bárdos Lajos Ének-Ze­ne Tagozatos Általános Is­kolát Fehérgyarmaton 1988- ban adták át rendeltetésé­nek. Az intézmény indulásá­ról, a kezdeti nehézségekről, valamint néhány eredmény­ről már több írásunkban tájékoztattuk olvasóinkat. November utolsó napjaiban újfent lehetőség nyílt — még­hozzá Ukrajnából érkezett ma­gyar igazgatók társaságában — szétnézni a több szempont­ból különleges helyzetű isko­lában. Az odaérkezés első pillana­tától kezdve érezhető volt: gondos kezek napról napra építik, szépítik a ,3árdos”-t. Esztétikum Az aula berendezése, a sok vi­rág, a rengeteg fénykép, a szebbnél szebb gyermekmun­kák a falon, a tisztaság mun­kát, ízlést és napi odafigyelést sejtetnek. Ugyanez jellemző a tantermekre, a folyosókra, az előadókra. A zenetagozatos osztályok helyiségeiben min­denhol van pianinó, s megta­lálhatók az audio-vizuális esz­közök. Minden terem rendel­kezik írásvetítővel, vetítővel. Az iskola minden helyiségé­ben hallható az iskolarádió. A videostúdió és a nyelvi labor a legmodernebb nyelvoktatási módszerek alkalmazását te­szik lehetővé. A könyvtár a gyerekeknek, a pedagógusok­nak egyaránt szakmai műhelyt jelent. A tágas tornaterem a tanórai és a tehetséggondozó foglal­kozások jól felszerelt színtere. Kiegészülve az udvari kézi- labdapályával lehetőséget ad­nak a versenysport eredmé­nyes műveléséhez. A két nagyszerű minőségű salakos teniszpályán az elmúlt évtől edző foglalkozik a teniszsuli­ba járó gyerekekkel. Fogászat helyben Hét kisebb helyiségben — ze­neiskolai oktatás keretein be­lül — zongorázni, hegedülni és rézfúvós hangszereken ta­nulnak a növendékek. Az is­kolafogászaton számítógépes nyilvántartást vezetnek vala­mennyi fehérgyarmati gyer­mek fogazatáról, azok állapo­táról, a szakorvosi beavatko­zásról. Az épületen belül mű­ködő konyhához közel 200 fős étterem is tartozik. A bemutatkozó „körút” után tartott előadásból és a vendé­gek kérdéseire adott válaszok­ból kiderült: a berendezések többségét az intézmény saját bevételeiből, a pedagógusok, technikai dolgozók, szülők ál­dozatos munkájának köszön­hetően valósíthatta meg. Az iskola — a legnagyobb ünnepek kivételével — min­dennap „működik”. Főz az öregeknek, a szociális rászoru­lóknak, bérbe adja helyiségeit kiállításokra, lakodalmakra, kulturális és sportrendezvé­nyek, termékbemutatók, tan­folyamok megtartására. Á nyár folyamán gyermek- táborokat fogadnak. A négy éve működő nyelviek mellé ének-, irodalmi, zenei és leg­újabban tenisztábort is szer­veznek. Az elmúlt négy év alatt több mint 7 millió forin­tos bevételt és több, mint 1 millió forintos pályázati pénzt használhatott fel önállóan az iskola. Az igazgató hangsú­lyozta: mindez a többnyire fia­tal, mindig tettrekész dolgozói állomány áldozatkész munká­ját dicséri. Vendégjárás A sok-sok, közszemlére tett fotó bizonyítja: minden évben élénk vendégjárás helyszíne az iskola. A német, belga, dán, finn, amerikai, szlovák, ro­mán, ukrán nemzetiségű szak­embereken kívül nagyon sok megyei és megyén kívüli pe­dagógus fordult már meg ná­luk. A vizitációk többsége ta­pasztalatcsere jellegű, ami kölcsönösen segíti az iskolák szakmai munkáját. A beregszászi csoport nevé­ben Deák Ferenc, a beregszá­szi Pedagógiai Intézet vezető­je elmondta: több intézmény­ben is járt már Fehérgyarma­ton, nemcsak a Bárdos, hanem a Kölcsey és a Szabó Lőrinc iskolában is. Nekik, kárpátaljaiaknak nagy élmény látni, hogy ezen a tájon ilyen, jól működő iskolák is vannak. Szomorú tényként állapította meg; ők bizony még az anyaország­beliek segítségével sem tud­nak változtatni a határon túli magyar tanodák már-már tra­gikus helyzetén. Egy jelentős verseskötet A történelmet sikertelen isteni kísérletnek érzi a költő Karádi Zsolt Nyíregyháza — Markó Béla a Szilágyi Domo­kos utáni erdé­lyi magyar líra legmarkánsabb egyénisége. Csaknem negyedszázados pályáján most jelent meg a tizenharmadik kötete, az Érintések. Előző, válogatott műveit tartalmazó Kannibál idő című könyve 1993-ban került a hazai olvasók asz­talára. E gyűjteményt még föl sem dolgozhatta a kritika, s máris újabb kiadvány jelzi munkás­ságának termékenységét. Markó Béla eddigi oeuvre-jét két nagyobb periódusra lehet bontani. Az első szakasz nagyjából 1987-ig tart: ekkor főleg szabad formák kerülnek ki a keze alól. A második kor­szak nyitányának a Friss hó a könyvön (1987) című kötete tekinthető: ettől kezdve zöm­mel szonetteket publikál. Avantgárd kísérletei idején sem jutott el a teljes rombo­láshoz: szövegeiből a metrikus komponálást száműzte, de megőrizte a gondolatok áram­lását biztosító, tágas szabad­verset. A szonett választása azonban nem véletlenszerű, hanem világszemlélete módo­sulásának eredménye. Markó többször leírta, el­mondta, hogy a forma maga is üzenet. A Ceausescu-diktatúra üldözte az avantgárdot, mert cenzorai úgy vélték, hogy a vers szétfeszítése modellér­tékű lehet: a létező rendet is szét lehet robbantani. A szo­nett viszont zártságával kife­jezi a szabadságnélküliséget: belső végtelensége ellentétben áll a külső lefokozottsággal. A szonett végső soron menekü­léssé vált: a szellemi integritás megőrzésének eszközévé. Szonett, minden, ami zárt, ami körülhatárolt, ami különvá­lasztható. Minden hely, ahol élni kell. Nem szeretem a szo­nettet. A szabadságot szeretem — írta a Mindenki autóbusza „korszerűtlen kiadványában”. Markó Béla mer korszerűt­len lenni, s így lesz aktuális. Az Érintések című kötetében az 1989 októbere és 1992 no­vembere között született mun­káit mutatja be. Témakörei megélt élmények rögzítései. Az Érintések a diktatúra szét­hullásának, s az azt követő évek káoszában keletkezett, sorai között ott lüktet a féle­lem, a szorongás, a rettenet. A vers így gyakorta rejtőzés lesz, hiszen a szerző úgy érzi: „kí­vülről jött ránk / a rontás orgiája” (Dal az őszi erdőről). A rettegés idejét a „lehalkított élet” képbe sűríti (Suttogva élek), így minősítve a zsarnok­ság végóráit. Külön figyelmet érdemel­nek Markó szerelmes versei: az elrontott létezésben csak az egymásba fogódzó, s a gyer­mekekben értelmet nyerő ösz- szetartozás adhat erőt a gyöt­relmek elviselésére (Vers a vi­lág megmaradásának törvé­nyéről; Én sajnos nem tudok már játszani). A témakör leg­szebb darabja az Aggteleki példázat a szerelemről, amely a cseppkőképződés millió esz­tendőkig tartó folyamatát a fölülről és alulról egyszerre növekvő sztalagtit és sztalag- mit összeforrás iránti vágya­ként láttatja. Az Érintésekben az emberi­költői egzisztencia válságai is megfogalmazódnak (Balkáni fohász; Kivágott címer; Belő­lem sem nő semmi más), mi­közben teret kap az istenes-él­ménykor (Átváltozunk; Hagyd, hogy kimondjam édes­ségemet). A történelmet sikertelen is­teni kísérletnek érzi (Hol vé­tettük el). Olykor el-elgyö- nyörködik az Úr földi világá­ban, de valójában csak szeret­ne hinni. Küzdelme a hitért és Istenért megindító. Markó Béla új könyvében a klasszicizálás és a modernség költői vívmányait egyszerre kamatoztatja. Gazdagon réte­gezett világában helye van az említetteken kívül az apai ér­zelmeknek, a humánum paran­csának éppúgy, mint az ironi­kus önszemléletnek, s az egyetemes filozófiai indíttatá­soknak. Jelentős állomás az Érintések nemcsak Markó pá­lyáján, hanem az egyetemes magyar irodalomban is. (Széphalom Könyvműhely, 1994). Tommy Nashville (MTI) — Öt-) . venöt éves korában ön- gyilkosságot követett el Tommy Boyce : amerikai- könnyűzenei dalszerző, aki az 1960-as években több híressé vált szerzeményt is alkotott, például a' The Monkees és a Jay and the Americans 'együttes, részé- , ré': : V'- ' ■ AV. ;> kA Reuter szerint a dal­szerző holttestét felesége találta meg közös: Nas- hville-ben' levő otthonuk­ban. A rendőrségi közlés szerint Boycé egy 38-as kaliberű revolverrel fejbe- lőtte magát. Tettének elkö­vetése, előtt feljegyzést ké­szített,. amelyben öngyil­: kosságáról írt. Boyce-nak sok közös szerzeménye "volt Bobby Harttal, együtt írták Boyce- első igazán sikeres számát is a The Monkeesnak: a Last Train to Clarksville , (Utolsó vonat Clarksville- be) címűt. Közösen írták meg a Jay and the Ameri­cans részére a" Come a Fitt- le Bit Closer (Gyere kicsit közelebb) című sikerszer- zeményl is. A szerző első ismert dala a Be My Guest (Légy a vendégem) volt, amely 1959-ben Fark Do­mino előadásában slágerré vált A'Bobby Fiamat kö­zösen írt Pretty Little An­gel Eyes és Under The Moon of Love című szer­zemény !% 1-ben került a slágerlisták élére".' , '• '•••' . . ,,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents