Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-31 / 309. szám

Tizedannyi Úgy is, mint a Magyar Nem­zeti Bank rész- tulajdonosa — egy tízmillio­mod részben— ezúton hozom az állampolgá­rok tudomásá­ra, hogy saját hatáskörömben leértékelem a forintot. Mindez nem része céltudatos árfolyampolitikám­nak, amelyben eddig is illett volna tu­datomban a nemzeti valutám árfolya­mát a nemzetközi pénzpiaci mozgá­sokhoz, és a valós hazai gazdasági folyamatokhoz igazítani. Mivel ez nem történt meg, a halogatás folyo­mányaként nem kevesebb, mint ki­lencven százalékkal rövidítem meg a hajdan szebb napokat megélt, és egykor rendíthetetlennek tűnt pénzün­ket. Voltak ugyan nagyon megbízható jelek, amelyek még időben ráébreszt­hettek volna végre a valós helyzetre, de hát ki törődik a tizenöt forintos fagylalt nyalása közben azzal, hogy egykor ez ötven fillérbe került? Vagy a meccsen vajon nem a gólokat szá­moljuk ahelyett, hogy elgondolkoz­nánk rajta: ezt a zacskó szotyolát va­lamikor tizedéért adta a bejáratnál az a vénasszony. Megtévesztő persze, hogy ez a vénasszony — nyilván ál­cázásból — már húsz éve is vénasz- szony volt. A leértékelés halogat- hatatlansága a napok­ban vált nyilvánva­lóvá előttem. Azt mond­M a t á v nevű nemzeti vállalatom — most jut eszembe, ezt is el kellene már adnom végre — hogy jövőre tíz fo­rintért fogok percenként telefonálni. Na, ezzel betelt a pohár. Boldog em­lékezetű egyetemista koromban ugyanazzal az egyforintossal — nem a kiskörömnyivel — egész délután ud­varolhattam, mert még a háromperces korlátozás sem létezett. Kivettem a zsebemből, a tenyeremre helyeztem, és elmerengtem: Bécsben egy schillinget adtak érte, ma viszont pont a tizedét. Egy komoly banktulajdonos, külö­nösen, ha ad magára, tíz tizenöt évnél tovább nem nézhet ugyanazzal a szemmel a forintra, mint annak előtte tíz tizenöt évig. Nem azt mondom, talán ha egy jen még egy darabig ke­vesebbet ért volna, mint egy forint... De hát már ez is a múlté. Tétova ma­gatartásommal eljuthatnék oda, hogy a lírával lesz egyenértékű, és még min­dig azzal vigasztalom magam, hogy nem vénülök, hiszen még alig teg­napelőtt tizenkilenc volt a dollár és huszonöt a rubel. Szóval, rendet a lelkekben, pol­gártársak. Aki még nem vette észre magát, meg a forintját, annak immár hivatalosan hozom tudomására a megváltoztathatatlant: tizedannyi pénze van mint gondolja. Közérzetjavító intézkedésként hoz­záteszem, hogy ma este — kellő mennyiségű pezsgő elfogyasztásával — még halogatható a tudomásulvé­tel, holnap azonban jön ám a kijó­zanodás. Esik Sándor ÚJÉVI INTERJÚNK Konszenzus a megyéért Beszélgetés dr. Zilahi Józseffel, a megyei közgyűlés új elnökével Zilahi József Balázs Attila felvétele sége az idegenforgalom, hiszen naív álom, hogy a megye falvaiban hamar erős ipar és mezőgazdaság lesz. Idegenforgalmi lehe­tőségeink kiválóak, kitűnő jövedelemkie­gészítés lenne, sokan élhetnének is vendég- fogadásból, de az alapokat mielőbb meg kellene teremteni, az eddigi történések na­gyon bátortalanok. A záhonyi átrakókörzet értékei is sokkal nagyobbak, mint amit mu­tatni tud. Rotterdam, Hamburg példája azt mutatja, hogy az ide érkező áru egy részét nem szabad utaztatni. Nem kohóépítésre gondolok, hanem a magasan gépesített ki- és átrakásra, számítógépes szortírozásra, célszerűen szervezett raktárbázisra, spe­ciális követelményeknek megfelelő tárolás­ra — aminek az alapjai és évtizedes tapasz­talatai megvannak. ö Mivel kezdi a januárt? — Minél előbb ki kell alakítani az új struktúrákat. Egyeztetéseket tartunk min­den párt bevonásával, hogy elkerülhessük a felesleges időpocsékolást, hiszen az lát­szik: konszenzussal többre megyünk, mint erőltetett dolgokkal. Mielőbb szervezetten dolgozni kell. □ Önről az a hír járta, hogy korábbi alel­nöki tisztségét tartaná meg szívesen az új megyei önkormányzatban, az alakuló ülésen viszont meggyőző többség szavaza­tával foglalhatta el az elnöki posztot. El­mondaná, mi történt a háttérben? — Valóban így volt, a választást meg­előző néhány nappal az alelnöki lehetőséget latolgattam, nem volt más elképzelésem. Aztán megkezdődött a megszerzett mandá­tumok számbavétele. Ehhez tudni kell, hogy én a Megyei Választási Szövetség kisközségi listavezetőjeként kerültem de­cember 11-én a megyei közgyűlésbe. A testület három oldalt reprezentál: a Választási Szövetséggel „szemben” az MSZP—SZDSZ koalíció kínált alternatívát (amely világossá tette, hogy saját táborából kíván jelölteket állí­tani), így felértékelődött a „har­madik oldal”, a kisebb pártok, mozgalmak szerepe. Ezek nem voltak egységesek, de így is az eredményesség legfontosabb té­nyezőjévé léptek elő. így alakult ki Választási Szövetségben az a várható kép, hogy e kisebb pár­tok, szervezetek megnyerésével és személyemmel nagyobb az elnöki poszt elnyerésének lehetősége. Ne­hezen adtam igenlő választ. □ A szavazásnál kitűnt, hogy a vártnál is többen támogatták, még abból a körből is kapott szavaza­tot (vagy szavazatokat), amelyből nem várt. Most viszont eljött a fizetség ideje, legalábbis ellenfelei táborában azt mondják: azért kel­lett volna a három alelnök, a 13 bizottság, hogy a voksokért méltó ellen­szolgáltatásokat tudjanak adni. Mi erről az ön véleménye? — Mondani ma bármit lehet, ezt is. A kidolgozott struktúra azonban — ha hoz­záértők kellő figyelemmel megnézik — nem erről szól. Működőképes önkormányzat kell. Egy elnök és egy helyettes képtelen aktívan részt venni a bizottsági munkában, 77 Jobban kellett volna törekedni a többpárti egyeztetésre, konszenzusra is. «« ............ .................................................ss elvégezni a napi teendőket, teljesíteni a pro­tokolláris kötelezettségeket. Bizottság is annyi kell, amennyi átfogja a legfontosabb témákat. □ Most akkor mi lesz, hiszen a közgyűlés — amely önt nagy többséggel megválasz­totta — leszavazta az előterjesztett vezetői összetételt, s még nem tudható, hogyan alakul a bizottságok sorsa. Ön szerint hogyan tovább? — Nagy munka volt abban, amit előter­jesztettünk. Talán jobban kellett volna törekedni a többpárti egyeztetésre, kon­szenzusra is — túl hamar, talán dacból született elutasító határozat. Most az egész struktúrát újra át kell gondolni és az új helyzetnek megfelelőt előterjeszteni. A bi­zottsági munka nagyon fontos szerepet kap majd, ez ugyanis az a szervezeti keret, ahol a politika lecsendesül és a kérdések szak­mai kezelése kerül előtérbe. Csupán egy Í )élda: a megyei kórház átalakításánál nem ehet pártszempontok szerint határozatot hozni, az MSZP-nek és az MDF-nek egy­aránt a gyógyító munka hatékonyabbá tételét kell szem előtt tartania. □ Ön mérnök-közgazdász, gyakorlott közigazgatási szakember; megválasztása napján azt nyilatkozta, hogy támogatói pártkövetelményeket nem támasztottak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Megyei Választási Szövetség értékrendjével, külö­nösen gazdaságpolitikájával ért egyet. Végül is előnynek tartja a megyeházán vég­zett 28 évi munkát? — Egyszerre tartom előnynek és kö­töttségnek, de talán pontosabb akként fo­galmazni, hogy nem hátrány. Mondok egy példát. Javában zajlik a megye távközlési programjának megvalósítása. Megválasztá­som napján már hivatalos leveleket küld­tem a MATÁV vezetőinek és bizonyos munkákat sürgettem, mert informális csatornákon olyan hírek jutottak hozzám, hogy némely — jövőre tervezett — beru­házásokat el akarnak halasztani, ami szá­dolgait. Hatósági jogkörök is megjelennek, például a honvédelem esetében. Rendezés alatt van az árvízvédekezés dolga. Nagyon lényeges lesz a területfejlesztési feladatkör, a koordináció; a megyei önkormányzat e területen nemcsak feladatokat, hanem esz­közöket is kap. Ráadásul vannak önként vállalt feladatok is, hiszen sok települési önkormányzat megbízásából megyei szin­ten foglalkozunk olyan nagy témakörök­kel, mint a távközlés (amellyel egy vagy több falu nem tud megbirkózni), vagy az infrastruktúra jelentősebb beruházásai. — A vezetékes ivóvízhálózatok megépü­lése után itt a szennyvízelvezetés nagy problémája, hiszen nem engedhető meg, hogy a települések tartósan maguk alá en­gedjék a szennyvizet. Csak ez a 150-160 településre kiterjedő program 200 milliár­dos beruházást jelent, aminek 90 száza­lékához állami támogatás kell, mert a lakosság tovább nem ter­helhető. Más kérdés, hogy milyen feltételekkel és kölcsönökkel tör­ténik meg később a rákötés. S ak­kor még nem beszéltünk a szilárd hulladékokról. Nagy csata vár­ható a közlekedéspolitika terüle­tén; az szóba sem kerülhet, hogy a mi megyénk vasútvonalainak többségét megszüntetésre ítélik. Nem megszüntetés, hanem meg­felelő tarifapolitika kell. □ Jobb menedzsmentet említett az előbb. Kikre számít? — Elsősorban a megyei önkor­mányzatra, az országgyűlési kép­viselőkre, a megyéből elszárma­zott szakemberekre, köztük a fontos területért felelős minisz­terre, a települési önkormányza­tokra, a kisebbségek képviselőire és másokra. Rengeteg lehetőség van, a Csipkerózsika-álomnak véget kell vetni. □ Mondana néhány konkrét témát? — A mielőbbi munkahelyteremtés érdekében az infrastruktúra fejlesztéséről nem szabad lemondani. Ez nem kockázat- mentes, mert a tőke, a vállalkozó csak oda megy, ahol az alapvető feltételek már meg­vannak. A megye nagy potenciális lehető­'V'íViíiiiHi.in ín Ilim un un nirTfii 77 Minél előbb ki kell alakítani az új megyei közgyűlési struktúrát, jj munkra nem előnyös. Feltételezem, hogy egy új embernek esetleg hetekig ismerked­ni kellett volna a folyamatban lévő ügyek­kel, s közben lemaradtunk volna lényeges beruházásokról. □ Melyek most a megyei közgyűlés előtt lévő fő tennivalók? — A lehető legfontosabb, hogy a ránk bízott intézményhálózatot működtessük; ez több százezer embert érint. Gondolni sem merek arra, hogy bármely — irányításunk alatt lévő — intézmény gazdasági csődbe kerüljön. Pedig a 38 intézmény közel öt- milliárdos vagyonértéket képvisel, hat és fél ezer dolgozót foglalkoztat, az éves pénz­felhasználás meghaladja a hatmilliárd forintot. Intézményeink sokfélék, bizton­ságos, hatékony működtetésük nagy fel­adat, sok buktatóval, veszéllyel. □ Több pénzt, vagy jobb szervezést ért ezen? — Elsődleges a pénz, de ha ebből nincs elég, akkor hatékonyabb szervezést, az in­tézmények jobb menedzsmentjét kell elérni. " Több intézmény megyei irányítás alá helyezése van napirenden. «« Jr JF ' □ Ráadásul — ha a híreknek hinni lehet — hamarosan az eddigieknél több in­tézményre, feladatra számíthatnak. Mit lehet már most tudni ezekről? — Az biztos, hogy több intézmény megyei irányítás alá helyezése van napiren­den. A köztársági megbízotti hivatal meg­szűnése után a nem hatósági jellegű jo­gosítványokat a megyéhez telepítik át. így például az ifjúságvédelem, a sport, a hon­védelem, a polgári védelem, a tűzoltóság Marik Sándor x

Next

/
Thumbnails
Contents