Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-31 / 309. szám
Tizedannyi Úgy is, mint a Magyar Nemzeti Bank rész- tulajdonosa — egy tízmilliomod részben— ezúton hozom az állampolgárok tudomására, hogy saját hatáskörömben leértékelem a forintot. Mindez nem része céltudatos árfolyampolitikámnak, amelyben eddig is illett volna tudatomban a nemzeti valutám árfolyamát a nemzetközi pénzpiaci mozgásokhoz, és a valós hazai gazdasági folyamatokhoz igazítani. Mivel ez nem történt meg, a halogatás folyományaként nem kevesebb, mint kilencven százalékkal rövidítem meg a hajdan szebb napokat megélt, és egykor rendíthetetlennek tűnt pénzünket. Voltak ugyan nagyon megbízható jelek, amelyek még időben ráébreszthettek volna végre a valós helyzetre, de hát ki törődik a tizenöt forintos fagylalt nyalása közben azzal, hogy egykor ez ötven fillérbe került? Vagy a meccsen vajon nem a gólokat számoljuk ahelyett, hogy elgondolkoznánk rajta: ezt a zacskó szotyolát valamikor tizedéért adta a bejáratnál az a vénasszony. Megtévesztő persze, hogy ez a vénasszony — nyilván álcázásból — már húsz éve is vénasz- szony volt. A leértékelés halogat- hatatlansága a napokban vált nyilvánvalóvá előttem. Azt mondM a t á v nevű nemzeti vállalatom — most jut eszembe, ezt is el kellene már adnom végre — hogy jövőre tíz forintért fogok percenként telefonálni. Na, ezzel betelt a pohár. Boldog emlékezetű egyetemista koromban ugyanazzal az egyforintossal — nem a kiskörömnyivel — egész délután udvarolhattam, mert még a háromperces korlátozás sem létezett. Kivettem a zsebemből, a tenyeremre helyeztem, és elmerengtem: Bécsben egy schillinget adtak érte, ma viszont pont a tizedét. Egy komoly banktulajdonos, különösen, ha ad magára, tíz tizenöt évnél tovább nem nézhet ugyanazzal a szemmel a forintra, mint annak előtte tíz tizenöt évig. Nem azt mondom, talán ha egy jen még egy darabig kevesebbet ért volna, mint egy forint... De hát már ez is a múlté. Tétova magatartásommal eljuthatnék oda, hogy a lírával lesz egyenértékű, és még mindig azzal vigasztalom magam, hogy nem vénülök, hiszen még alig tegnapelőtt tizenkilenc volt a dollár és huszonöt a rubel. Szóval, rendet a lelkekben, polgártársak. Aki még nem vette észre magát, meg a forintját, annak immár hivatalosan hozom tudomására a megváltoztathatatlant: tizedannyi pénze van mint gondolja. Közérzetjavító intézkedésként hozzáteszem, hogy ma este — kellő mennyiségű pezsgő elfogyasztásával — még halogatható a tudomásulvétel, holnap azonban jön ám a kijózanodás. Esik Sándor ÚJÉVI INTERJÚNK Konszenzus a megyéért Beszélgetés dr. Zilahi Józseffel, a megyei közgyűlés új elnökével Zilahi József Balázs Attila felvétele sége az idegenforgalom, hiszen naív álom, hogy a megye falvaiban hamar erős ipar és mezőgazdaság lesz. Idegenforgalmi lehetőségeink kiválóak, kitűnő jövedelemkiegészítés lenne, sokan élhetnének is vendég- fogadásból, de az alapokat mielőbb meg kellene teremteni, az eddigi történések nagyon bátortalanok. A záhonyi átrakókörzet értékei is sokkal nagyobbak, mint amit mutatni tud. Rotterdam, Hamburg példája azt mutatja, hogy az ide érkező áru egy részét nem szabad utaztatni. Nem kohóépítésre gondolok, hanem a magasan gépesített ki- és átrakásra, számítógépes szortírozásra, célszerűen szervezett raktárbázisra, speciális követelményeknek megfelelő tárolásra — aminek az alapjai és évtizedes tapasztalatai megvannak. ö Mivel kezdi a januárt? — Minél előbb ki kell alakítani az új struktúrákat. Egyeztetéseket tartunk minden párt bevonásával, hogy elkerülhessük a felesleges időpocsékolást, hiszen az látszik: konszenzussal többre megyünk, mint erőltetett dolgokkal. Mielőbb szervezetten dolgozni kell. □ Önről az a hír járta, hogy korábbi alelnöki tisztségét tartaná meg szívesen az új megyei önkormányzatban, az alakuló ülésen viszont meggyőző többség szavazatával foglalhatta el az elnöki posztot. Elmondaná, mi történt a háttérben? — Valóban így volt, a választást megelőző néhány nappal az alelnöki lehetőséget latolgattam, nem volt más elképzelésem. Aztán megkezdődött a megszerzett mandátumok számbavétele. Ehhez tudni kell, hogy én a Megyei Választási Szövetség kisközségi listavezetőjeként kerültem december 11-én a megyei közgyűlésbe. A testület három oldalt reprezentál: a Választási Szövetséggel „szemben” az MSZP—SZDSZ koalíció kínált alternatívát (amely világossá tette, hogy saját táborából kíván jelölteket állítani), így felértékelődött a „harmadik oldal”, a kisebb pártok, mozgalmak szerepe. Ezek nem voltak egységesek, de így is az eredményesség legfontosabb tényezőjévé léptek elő. így alakult ki Választási Szövetségben az a várható kép, hogy e kisebb pártok, szervezetek megnyerésével és személyemmel nagyobb az elnöki poszt elnyerésének lehetősége. Nehezen adtam igenlő választ. □ A szavazásnál kitűnt, hogy a vártnál is többen támogatták, még abból a körből is kapott szavazatot (vagy szavazatokat), amelyből nem várt. Most viszont eljött a fizetség ideje, legalábbis ellenfelei táborában azt mondják: azért kellett volna a három alelnök, a 13 bizottság, hogy a voksokért méltó ellenszolgáltatásokat tudjanak adni. Mi erről az ön véleménye? — Mondani ma bármit lehet, ezt is. A kidolgozott struktúra azonban — ha hozzáértők kellő figyelemmel megnézik — nem erről szól. Működőképes önkormányzat kell. Egy elnök és egy helyettes képtelen aktívan részt venni a bizottsági munkában, 77 Jobban kellett volna törekedni a többpárti egyeztetésre, konszenzusra is. «« ............ .................................................ss elvégezni a napi teendőket, teljesíteni a protokolláris kötelezettségeket. Bizottság is annyi kell, amennyi átfogja a legfontosabb témákat. □ Most akkor mi lesz, hiszen a közgyűlés — amely önt nagy többséggel megválasztotta — leszavazta az előterjesztett vezetői összetételt, s még nem tudható, hogyan alakul a bizottságok sorsa. Ön szerint hogyan tovább? — Nagy munka volt abban, amit előterjesztettünk. Talán jobban kellett volna törekedni a többpárti egyeztetésre, konszenzusra is — túl hamar, talán dacból született elutasító határozat. Most az egész struktúrát újra át kell gondolni és az új helyzetnek megfelelőt előterjeszteni. A bizottsági munka nagyon fontos szerepet kap majd, ez ugyanis az a szervezeti keret, ahol a politika lecsendesül és a kérdések szakmai kezelése kerül előtérbe. Csupán egy Í )élda: a megyei kórház átalakításánál nem ehet pártszempontok szerint határozatot hozni, az MSZP-nek és az MDF-nek egyaránt a gyógyító munka hatékonyabbá tételét kell szem előtt tartania. □ Ön mérnök-közgazdász, gyakorlott közigazgatási szakember; megválasztása napján azt nyilatkozta, hogy támogatói pártkövetelményeket nem támasztottak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Megyei Választási Szövetség értékrendjével, különösen gazdaságpolitikájával ért egyet. Végül is előnynek tartja a megyeházán végzett 28 évi munkát? — Egyszerre tartom előnynek és kötöttségnek, de talán pontosabb akként fogalmazni, hogy nem hátrány. Mondok egy példát. Javában zajlik a megye távközlési programjának megvalósítása. Megválasztásom napján már hivatalos leveleket küldtem a MATÁV vezetőinek és bizonyos munkákat sürgettem, mert informális csatornákon olyan hírek jutottak hozzám, hogy némely — jövőre tervezett — beruházásokat el akarnak halasztani, ami szádolgait. Hatósági jogkörök is megjelennek, például a honvédelem esetében. Rendezés alatt van az árvízvédekezés dolga. Nagyon lényeges lesz a területfejlesztési feladatkör, a koordináció; a megyei önkormányzat e területen nemcsak feladatokat, hanem eszközöket is kap. Ráadásul vannak önként vállalt feladatok is, hiszen sok települési önkormányzat megbízásából megyei szinten foglalkozunk olyan nagy témakörökkel, mint a távközlés (amellyel egy vagy több falu nem tud megbirkózni), vagy az infrastruktúra jelentősebb beruházásai. — A vezetékes ivóvízhálózatok megépülése után itt a szennyvízelvezetés nagy problémája, hiszen nem engedhető meg, hogy a települések tartósan maguk alá engedjék a szennyvizet. Csak ez a 150-160 településre kiterjedő program 200 milliárdos beruházást jelent, aminek 90 százalékához állami támogatás kell, mert a lakosság tovább nem terhelhető. Más kérdés, hogy milyen feltételekkel és kölcsönökkel történik meg később a rákötés. S akkor még nem beszéltünk a szilárd hulladékokról. Nagy csata várható a közlekedéspolitika területén; az szóba sem kerülhet, hogy a mi megyénk vasútvonalainak többségét megszüntetésre ítélik. Nem megszüntetés, hanem megfelelő tarifapolitika kell. □ Jobb menedzsmentet említett az előbb. Kikre számít? — Elsősorban a megyei önkormányzatra, az országgyűlési képviselőkre, a megyéből elszármazott szakemberekre, köztük a fontos területért felelős miniszterre, a települési önkormányzatokra, a kisebbségek képviselőire és másokra. Rengeteg lehetőség van, a Csipkerózsika-álomnak véget kell vetni. □ Mondana néhány konkrét témát? — A mielőbbi munkahelyteremtés érdekében az infrastruktúra fejlesztéséről nem szabad lemondani. Ez nem kockázat- mentes, mert a tőke, a vállalkozó csak oda megy, ahol az alapvető feltételek már megvannak. A megye nagy potenciális lehető'V'íViíiiiHi.in ín Ilim un un nirTfii 77 Minél előbb ki kell alakítani az új megyei közgyűlési struktúrát, jj munkra nem előnyös. Feltételezem, hogy egy új embernek esetleg hetekig ismerkedni kellett volna a folyamatban lévő ügyekkel, s közben lemaradtunk volna lényeges beruházásokról. □ Melyek most a megyei közgyűlés előtt lévő fő tennivalók? — A lehető legfontosabb, hogy a ránk bízott intézményhálózatot működtessük; ez több százezer embert érint. Gondolni sem merek arra, hogy bármely — irányításunk alatt lévő — intézmény gazdasági csődbe kerüljön. Pedig a 38 intézmény közel öt- milliárdos vagyonértéket képvisel, hat és fél ezer dolgozót foglalkoztat, az éves pénzfelhasználás meghaladja a hatmilliárd forintot. Intézményeink sokfélék, biztonságos, hatékony működtetésük nagy feladat, sok buktatóval, veszéllyel. □ Több pénzt, vagy jobb szervezést ért ezen? — Elsődleges a pénz, de ha ebből nincs elég, akkor hatékonyabb szervezést, az intézmények jobb menedzsmentjét kell elérni. " Több intézmény megyei irányítás alá helyezése van napirenden. «« Jr JF ' □ Ráadásul — ha a híreknek hinni lehet — hamarosan az eddigieknél több intézményre, feladatra számíthatnak. Mit lehet már most tudni ezekről? — Az biztos, hogy több intézmény megyei irányítás alá helyezése van napirenden. A köztársági megbízotti hivatal megszűnése után a nem hatósági jellegű jogosítványokat a megyéhez telepítik át. így például az ifjúságvédelem, a sport, a honvédelem, a polgári védelem, a tűzoltóság Marik Sándor x
